Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-02 / 126. szám
1 1997. június 2., hétfő Hazai krónika mm Ötszáz hét, ötszáz adás A Rádiós Vasárnapi Újság jubileuma Berki A. (Új Kelet) ______ Ak koriban már nem tudták magukban tartani kétségeiket, gondjaikat, bajaikat az emberek. Szűnőben volt az a hallgatólagos megállapodás a társadalom és a hatalom között, hogy te nem beszélsz ötvenhatról, sajtószabadságról, emberi jogokról, én pedig hagyom, hogy úgy építsed kicsinyke világodat, ahogy tudod, és ha magánmunkálkodásod ellent is mond a szocialista társadalom körülményeinek, nem fogom megakadályozni, hogy gazdagodj. Az elégedetlenség egyre inkább terjedt, és szükség volt olyan fórumra, ami ennek a közvélekedésnek hivatalosan is hangot képes adni. Még akkor is azt gondolták a párt agitproposai: jobb, ha ellenőrzött körülmények között mondják el véleményüket a rendszerrel elégedetlenkedők. És úgy irányították a rádiót, hogy az a legképtelenebb időpontban, vasárnap reggel hattól nyolcig engedélyezte a megszólalást az akkor még csak szerveződő ellenzéknek. Jellemző, hdgy a nyolcvanas években ezt a kifejezést még a pártállammal élesen szemben állók sem nagyon használták. A rendszerváltás hajnalán másképpen gondolkodóknak nevezték az ilyen személyiségeket. A Vasárnapi Újság sohasem volt ellenzéki fórum, még a hőskorban sem, de nyilvánosságot adott olyan történéseknek, történelmi eseményeknek, amiket a kommunista rendszerben még megemlíteni is csak súlyos következményekkel lehetett. Itt kezdtek el beszélgetni tudósok és egyszerű emberek Trianonról, a Don kanyarról, a Rákosiét által elkövetett iszonytató bűntettekről, arról a kálváriáról, amelyet a magyar nemzet volt kénytelen a huszadik században végigjárni. És ez volt az a fórum, amelyik jóval Pozsgai Imre előtt megkísérelte 1956 rehabilitálását. Nem csoda, ha a műsor „csípte” az akkori, de „csípi” a mostani hatalom szemét is. Pedig változatlanul nem politizál, csak bemutatja rendszerváltás utáni társadalmunk anomáliáit. Az alapító főszerkesztőt már régen eltávolították a Rádióból, de Gyó'ry Béla szellemiségétől — Istennek hála — nem tudták megfosztani a vasárnap hajnali adást. Talán egyedüli rovatként vállalja és vallja az objektív tájékoztatás elvét. A szerkesztőknek nem kell állandóan a BBC kódexét emlegetni. Számukra mindegy, hogy kormányzópárti vagy ellenzéki politikust szólaltatnak meg, a lényeg az, hogy a hallgatók információéhségét pártállásra való tekintet nélkül kielégítsék. Szép ez a jubileum, nem volt könynyű idáig eljutni. Most, az ötszázadik adás elhangzása után kívánunk a Vasárnapi Újságnak sok ezer vasárnapot, és azt, hogy szerkesztőik sohase fásuljanak bele a napi munka taposómalmába, hogy az idők végezetéig képesek legyenek mindent látó tükröt taW tani a mindenkori, hatalom*, szemtelen ábrázata elé. Ülésezik j az Alkotmánybíróság MTI Az Alkotmánybíróság hétfőn teljes ülést tart. A testület megtárgyalja azokat az indítványokat, amelyek a társadalombiztosítási törvény módosításának különböző rendelkezéseit kifogásolták, Megvitatja ajtf az; indítványt is, amely sérelmezte, hogy a jogalkotók szűkítették a kiegészítő tevékenységet folytatók vállalkozói körét, és ehhez igazították a járulékfizetési kötelezettséget. Több indítványozó vitatta azokat a rendelkezéseket, amelyek a szerzőijogvédelem alá tartozó alkotótevékenységgel kapcsolatos szolgálati idői és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettséget szabályozták. Az. Alkotmánybíróság megtárgyalja azokat az' indítványokat, amelyek a/, osztalékalap., után megállapított adó- és tb- járulék fizetését kifogásolták. Foglalkozik a testület az egészségügy Fhozzáj árulásról szó- \& törvényt támadó indítványokat is. Szerepel a napirenden az az indítvány, amely szerint alkotmányellenes, hogy az örökölt vagyon után fizetendő személyi jövedelemadót nem az örökhagyó elhunyta, hanem az örökség átadásának időpontja alapján kell megállapítani. Adózók klubja MTI Alakítsanak klubot a legtöbb adót fizető Balaton-paríi vállalkozások -r javasolja, Kovács Miklós, a Siotour Rt. vezérigazgatója. Tervei szerint a „Nagyadózók klubja” nem érdekvédelmi szervezet lenne, hanem fórum, amelyen a résztvevők gazdasági súlyukat, illetve a település fejlődésében játszott szerepet kívánják érzékeltetni azzal, hogy nyilvánosságra hozzák, melyik cég mekkora összegű adót fizet be az önkormányzatoknak, illetve az államnak. Céljuk az, hogy a tények ismeretében rábírják az önkormányzatokat és az állami költségvetést: tartósan te-’ remtsék meg számukra azokat' a piaci feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy még sokáig fizethessék ezt az adót. A klub tagja lehetne bármely 50- 100 millió forintnyi adót befizető Balaton-parti vállalkozás. Ezek az adófizetők jogosan elvárnák - véli a klub megalakítását kezdeményező vezérigazgató és az ötlet támogatói, akik egyébként már egy szándéknyilatkozatot is aláírtak -, hogy a térségbe visszafordított pénz egy jelentős részét az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésére használják fel. Segíteni a régiók fejlődését Az Európai Partnerhálózat közgyűlése Szerencsés történelmi szituációban vagyunk, Kelet-Kö- zép-Európa népei kihasználhatják azokat az őket korábban elválasztó sajátosságokat, amelyeket most népeik javára előnnyé változhatnak. Ezt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke mondta vasárnap Kecskeméten, az Európai Partnerhálózat résztvevőit köszöntve. Gál Zoltán kifejtette: a kisebbségeknek óriási szerepe van és lesz az egységesülő Európában, ugyanis ismerik az anyaország nyelvét, sajátosságait, szokásait, kultúráját, és így közvetítői lehetnek a népek közötti együttműködésnek. MTI Napjainkban, amikor az egységesülő Európáról beszélünk, felértékelődött a regionális együttműködés. Közép-Kelet- Európában, ahol szinte csak egy ugrás, és már másik országban vagyunk, megteremtődtek a politikai feltételei az országhatárokon átnyúló a régiók fejlődését elősegítő gondolkodásnak. A teljes jogú tagságra való felkészülés során tisztában vagyunk azzal, hogy az egységesülő Európa mechanizmusai egyre inkább a regionális együttműködések irányába mutatnak. Az Európai Únió döntő szerepet szán a régióknak. Éppen ezért üdvözölte Gál Zoltán saját maga és az Ország- gyűlés nevében isa Kecskeméten zajló rendezvényt. Megítélése szerint az ilyen és ehhez hasonló tanácskozások igen fontosak, segítenek beilleszteni a teljes jogú tagságra törekvő társult országokat az Európai Unió működésébe. Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára a kecskeméti konferencián szólt arról, hogy a kommunizmus bukása után újjá kell építeni a regionális együttműködéseket és az államközi kapcsolatokat is. Mégpedig azért, mert nemcsak a Varsói Szerződés és a KGST bomlott fel, hanem számos ország több országgá vált szét. Oyan államok jelentek meg, amelyeknek önálló államiságuk csak a középkor előtt volt, vagy sohasem. Részben ebből, részben pedig abból adódóan, hogy a térségünkben történelmileg erős hagyománya volt a centralizmusnak, a legnagyobb gond a demokrácia építése, s a decentralizálás. A térségi együttműködéshez viszont alanyok kellenek, s ezek az alanyok az ön- kormányzatok. így a regionális partnerkapcsolatok egyben 1 a decentralizmus folyamatát is jelzik, és ugyanakkor erősítik. Tabajdi egyebek között hangsúlyozta azt is, hogy pozitív cél a NATO-ba és az Éu- rópai Unióba való belépés szándéka, de ne feledkezzünk meg szomszédainkról sem. Nem várhatjuk meg, hogy majd a csatlakozás után szót váltunk egymással. Ki kell alakítani egy kelet-közép-európai modellt, ami a regionális együttműködésen alapul. Tabajdi megítélése szerint az lenne jó, ha a NATO az öt országot (hazánkat, Csehországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovéniát) együtt fogadná be. Az szolgálná igazán a magyar—román viszony valódi rendeződését, ha mindkét ország egységes rendszerhez csatlakozna. Tabajdi álláspontja szerint ugyanakkor az Európai Uniónak és a NATO-nak nem kell attól félnie, hogy oda importáljuk kisebbségi konfliktusainkat. Részben azért nincs mitől tartani, mert érzékelhetően és örvendetesen előreléptünk a kisebbségi konfliktusok rendezésében, másrészt pedig a Kárpátmedencében soha nem volt olyan válságos a kisebbségi konfliktus, mint volt például a görög-török viszony. A 11 ország 17 regionális és helyi önkormányzati képviselőinek részvételével lezajlott vasárnap befejeződött kétnapos tanácskozás közös nyilatkozat elfogadásával és aláírásával záróit. A jélériiéV^k kinyilvánították, hogy nagyra értékelik és szükségesnek tartják az ilyen találkozókat, mint a régiók közötti közvetlen és tapasztalatcsere fórumát. Meggyőződésük szerint a konzultáció elengedhetetlen ahhoz is, hogy az európai integráció folyamatában az európai kultúra sokszínűsége megőrződjön. • . rpir J *1 , - ' • : , - í * •-« Nagyválasztmány júniusban Molnár Ferenc, a KDNP Szabolcs-Sztamár-Bereg megyei alelnöke Berki Antal (Új Kelet) Molnár Ferendet, a KDNP megyei alelnökét ,kérdeztük a várható eredményről, és arról, hogy június 21. után rende- ződnek-e a párt sorai...- Nincs szükség a sorok rendezésére. Arra van szükségünk, hogy elmúljon ez a rettenetes pszichológiai nyomás, ami Giczy György megválasztása miatt a párt körül kialakult. Tegnap a párt vezető személyiségei kezdeményezésére a párt és a frakció megtárgyalta a problémákat, és mind a két fél áldását adta a 21-ei választmányi ülésre azzal, hogy személyeskedéstől mentesen, európai módon igyekeznek majd lebonyolítani az elnökválasztást. Úgy tűnik, az ellentétek nem csökkentek, és szinte biztos, hogy lesz néhány képviselő, aki el fogja hagyni a frakciót.- Úgy tudom, hogy a frakció zöme Latorczai Jánost támogatja....- Valóban így van. Tizennégyen vannak a választmány jelenlegi elnöke mellett, ami azt is jelentheti, hogy aparlamenü frakciónk megszűnhet. Nagy a képviselők felelőssége, mert egyértelműen tőlük függ, hogy a kereszténydemokrácia megszólal- hat-e a magyaf parlamentben. Latorczaiék csérébe a frakció megóvásáért azt követelik, hogy Giczy ne induljon az elnökválasztáson. Ezt nem lehet teljesíteni, mert a tagság zöme Giczy György mellett áll, és nyilvánvaló, hogy az elnök ismét megkísérli megszerezni a pártelnöki funkciót. — Létezhet-e harmadik vonal is, olyan személyiségre gondolok, aki képes lenne jó irányba -vezetni a pártot?- Nem létezik harmadik vonal. Az időnként felröppenő nevek sem képviselnek önálló politikai irányvonalat. Semjén Zsoltot és Harrach Pétert emlegeik jelöltként, de ők is Latorczai János liberális elképzeléseit támogatják.- Mi várható a megyei küldöttértekezleten ?- Június 7-én rendezzük meg, de sok minden nem várható. Személyi kérdésekben nem döntünk, de azt remélem, hogy kialakulnak a frontvonalak, és az legalább eldől, hogy ki kivel van. Giczy György elfogadta meghívásunkat. Remélem, megtiszteli jelenlétével az értekezletet. ; — Ha megszűnik a frakció, megszűnik a párt is? r- Szó sincs róla. Emlékezzen a kisgazda harminchatokra. Ma már jószerével azt sem lehet róluk tudni, hogy kicsodák voltak. ’ A frakció nélküli Torgyán József rendbe tette a pártot, és nerce vé-’ letlen, hogy mostanra milyen pozíciót sikerült kiharcolniuk a magyar belpolitikában. A Kereszténydemokrata Néppárt össze fogja szedni magát a választásokig, és egészen bizonyos, hogy ^ÓB-után is ott lesz a parlamentben. Nehéz időszakot él át mostanában a Kerésztéríydé- mokrata Néppárt. Sokan még azt semtartják lehetet- * lénnek, hogy a párt darabokra esik szét, és a ’98-as választásokon a parlamentbe való kerüléshez szükséges ötszázalékos szavazat- arányt sem lesz képes megszerezni. A rendkívül sók kárt okozó bírósági hercehurca után úgy tűnik, június 21-én pont kerül a KDNP belső vitáinak végére. Latorczai János, a választmány elnöke az elébe tett szükséges számú aláírás hatására kénytelen volt összehívni a választmányi ülést. \ Hírről V hírre Fekete Tibor (Új Kelet) Az infláció mértéke közel tíz évvel ezelőtt lódult meg igazán, és lépte át a bűvösnek tekintett tíz százalékos határt. Az akkori nyugdíjasok ezekben az években kezdték igazán megérezni, hogyan értéktelenedik el a több évtized keserves munkájával megszerzett öregségi ellátásuk. Az ország vezetői belátták, hogy hosszú távon nem tartható a reálérték-csökkenés, és egy bonyolult átszámítással a mindenkori reálbérnövekedéshez igazították a következő évi nyugdíjemelés mértékét. Mivel csak egy évvel később érezhették a kisnyugdíjasok, hogy korábban mennyit nőtt az aktív keresők bére, ezért ők mindig „csúszásban” voltak. Az idén először előnyük származna ebből a számítási rendszerből, és tessék, jön az új nyugdíjtörvény. A kormány pénzügyi szakemberei cáfolják, hogy bárki is kevesebbet kapna az új elosztási rend szerint, és hosszú távú (2050-ig szóló) számításokon illusztrálják, hogy az ugyanannyi. Nem vonom kétségbe, hogy több évtizeden át kiegyenlítődik a hátrány, és valóban, értékben ugyanannyit hoz majd a postás, mint a régi módon kiszámolt nyugdíj értéke, i Csakhogy sokan sajnos nem érik majd meg ezt ,az I időt, és nekik, is élni kell valamiből, A jelenleg már nyugdíjban lévők minden bizonnyal rosszabbul járnak. És pórul járnak azok is, akik tíz éven belül vannak a nyugdíjba menetelükhöz képest. Ok a kötelezően választható nyugdíjbiztosítási pénztáraknál nem tudnak annyit félretenni, ami már jelentős..nyugdíjkiegészítést l£nné lehetővé. Velük nii lesz? Ha ’98. január elsejétől bevezetik az új nyugdíjrendszert, akkor az eddigi nyugdíjbiztosítónak várhatóan húszmilliárd forinttal csökken a bevétele, és 'ebben még nincs benne a tb-fizetési morál romlása, a kinnlévőségek mind nagyobb aránya. Ha pedig a központi költségvetés egyenlíti ki a hiányt, akkor végül is valamilyen formában mindannyian álljuk a számlát. Akkor pedig mitől jobb ez, mint a régi? Nem értem, miért olyan sürgős a kormánynak a nyugdíjreform bevezetése, hisz jövőre választások lesznek. Vagy éppen ez a legfőbb ok? Könnyű nekik ígérni, hisz lehet, hogy nem nyerik meg a tavaszi választásokat, és ha nem válik be a jóslatuk, akkor úgysem lehet számon kérni . tőlük,,Állandóan a kormányzati- felelősséget hangoztatják, de mutassanak egyetlen vezető- beosztású kormánytisztviselőt, akit valóban felelősségre is vontak. Vagy a kibicnek sern- mi sem drága? Nem hiszem, inkább arról lehet szó, hogy változtatni kell, és a leendő nyugdíjrendszer bármelyik pilléréhez nyúlunk, bármelyik ujjúnkat harapjuk is meg, nekünk fáj.
