Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-30 / 124. szám

Gazdaság 1997. május 30., péntek Jövedelmező lehet a dohánytermesztés F. T. (Új Kelet) ____ Má jus a nagyüzemi mező- gazdaságban is a palántázás ideje. A megyét járva Má- riapócs határában találkoz­tunk Kiss Istvánnal, aki ép­pen a dohányföldről hazafe­lé az almáskertjét szemlélte. A gazda elmondta, hogy az idén új fajtájú dohányt pró­bálnak ki. A parlagi 3-as név­re keresztelt alfaj nagyleve­lű, de itt kevésbé ismert, in­kább a kötöttebb talajú vi­dékeken használják- Egymé­teres sortávolsággal és fél­méteres tőtávolsággal kell ültetni, és ez is erőteljesen igényli a növényvédelmet. Különösen érzékeny a bur­gonya Y vírusra, és levéltetű ellen is kell permetezni. Arra is vigyázni kell, hogy a kö­zelben ne legyen krumpli, vagy paradicsomföld, mert ezek a növények is elfer­tőzhetik a dohányt. Az átvétel biztonsága ér­dekében szerződést kötöttek a NYIDOFER nyírbátori ki- rendeltségével. Úgy tűnik, az idén hatvan százalékkal megemelt áron veszik át a kézzel fűzött és hagyomá­nyos módon szárított do­hányleveleket. Ezt a régimó­di szárítási eljárást már ke­vesen alkalmazzák, mert na­gyon munkaigényes, ugyan­akkor a tűsorra feltűzdelt levelekből nem lehet szivart csavarni. A dohány tipiku­san munkaigényes növény- kultúra, és az egy hektár föld­terület az egész családnak ad munkát. A palántát saját ma­guk neveltek, az ültetés is, igaz géppel, de az ő munká­juk. A növényvédelem ad legközelebb munkát a do­hányföldön. A szedésre érett leveleket kézzel törik és zsi­negenként három tőnyi sű­rűséggel kézzel fűzik fel. Később jön a csomózás és a szállítás. Mire mindezzel végeznek, lassan év vége lesz, és kezdhetik újra a pa- lántancvelest. Az átvevő szakemberei rendszeresen ellenőrzik a minőséget. A területi ellen­őrök járják a földeket, és már a fejlődés szakaszában meggyőződnek a palánták vírusmentes növekedésé­ről, a növénytermesztési technológiai utasítások be­tartásáról. Csak akkor kap­hat a gazda minőségi fel­árat, ha a vegetációs idő­szakban végig megfelelnek a követelményeknek. A szerződés szerint fix árban egyeztek meg, de már ta­valy is megjelent a vidéken a konkurens felvásárlók képviselője. Ezt nem bán­ják a gazdák, mert jótékony hatással volt az áralkura. A monopolhelyzet megszű­nése abban is mégnyilvá­nult, hogy legutóbb már nem „túrkáltak” annyira a dohánypóréban, és mond­vacsinált ürügyekkel nem minősítették vissza a do­hányleveleket egy-két ka­tegóriával. Korábban sokat panasz­kodtak a gazdák, hogy a magyar dohányipar külföl­di kézbe kerülésével roha­mosan estek az átvételi árak, és egyre kevésbé érte meg ezzel a munkaigényes mezőgazdasági tevékeny­séggel foglalkozni. Most úgy tűnik, hogy a piaci me­chanizmusok elindulásával talán valódi értékére kerül­nek a dohányátvételi árak. Erre azért is sürgetően szük­ség lenne, mert a termő­földek privatizációját kö­vetően sokan csak kevéske földterülethez jutottak, amin csak munkaigényes kultúrával lehet jövedelmet termelni. Ráadásul a szabol­csi homokos területeken nem minden növény érzi jól magát. Ha többen térnének vissza a hagyományos szá­rítási módhoz, akkor jobb áron adhatnák el a termést, és még a gázolaj árának emelkedése sem növelné a költségeket. Hétről hétre a kiskertekben, Természetes gyümölcshullás Fekete Tibor (Új Kelet) ____ Kí sérjük figyelemmel a gyü­mölcsfák koronájának alakulá­sát. Erre nemcsak a kártevők elleni védekezés miatt van szükség, hanem az idejében kivágott vízhajtások, vagy a ferde és rossz növekedésű ágak feleslegesen vonják el a táp­anyagot az élő növénytől. Ugyanígy a gyökérsarjak vagy a tőhajtások is sok energiát kötnek le, és éppen a gyümölcs fejlődésének időszakában. Nem kell kétségbe esnünk a természetes gyümölcshullás láttán. A fáknak ez egy telje­sen normális védekezése a túl­zottmértékű terhelés ellen. Arra azonban figyeljünk, hogy ne kukacosodás vagy a kártevők lárvái okozzák a tömeges hul­lást. Különösen az almafák ér­zékenyek a túl nagy terhelés­re. Ha nagyobb méretű termést akarunk elérni, akkor egy .fürp .ben legfeljebb ..híjrom-,, iicgy szemét hagyjunk meg. Amikor természetes úton nem ritkul a terméskezdemények fürtje, ak­kor enyhén megrázva a fa tör­zsét, elősegíthetjük a ritkítást. Ha még ez sem segítene, akkor metszőollóval csípjük ki a gyengébben fejlett egyedeket, és a maradék mindjárt jobban erőre kap. Most a hosszabb ha­tástartalmú felszívódó szereket használjuk. Ezek a már kikelt és a héj alá behatolt lárvákat és nyüveket is elpusztítják, ezzel megelőzhető egy későbbi fer­tőzés kialakulása. A rovar- kártevők elleni permetlébe tegyünk monília és levélbeteg­ségek ellen Sumilcxct vagy Rondán 50 WP-t. Vigyázzunk, mert nem minden szer kever­hető. Az elegyíthető szerek például, amikor Bi 58-ashoz Orthocidot és Thiovotot keve­rünk. A vegyes telepítésű gyü­mölcsösökben ez a keverék majd minden károsító ellen hatásos, csak az almaliszthar- mat ellen kell külön szert ke- vernünk.,Mcgjelentek a kéreg­molyok is, ezért ne csak a lomb­koronát, hanem a fatörzset is permetezzük le. Szinte minden vetőmag ki­kelt már. A fagyveszély Orbán napjával elmúlt, már csak a meleg napsütésre vár minden. Az előrejelzések egy hét távla­tában nem valami biztatók, de azért van jó minden rosszban. Most legalább nem kell öntöz­ni. A kordonos telepítésű ubor­kának már most meg kell kez­deni a tápanyag-utánpótlását. Egyelőre még felhajtott álla­potban vannak a futóhálók, de amint a futás eléri a 10-15 cen­timétert, már szükség lehet a támrendszerré'. A szabadföldi termesztésű borsón elkezdő­dött a csőfejlődés, és az esőzés­nek köszönhetően újra virág­ba borultak a hajtásvégek. A sorok között már nem tudunk kapálni, csak gyomlálni, pedig a gyomok kelése most alapo­san felgyorsult. A lágy szárú és vízzel telt növényi részek a legkisebb sérülés hatására könnyen elpattannak, és oda .a termés. A zöldségeskertben is kell permetezni. A kiültetett korai uborkát már két-három leveles állapotában kezdjük a baktéri­umős szögletes levélfoltosság ellen réztartalmú szerekkel vé­deni. Á babot viszont már köz­vetlenül a kelés után lehet egy­százalékos szerrel kezelni. Ilyen a bordói lé vagy a réz- oxiklorid. A borsót közvetlenül a virág­zás után az akácmoly, az aszko- hitás foltosság és a borsólevél­tetű ellen kell kezelni. Erre al­kalmas lehet a Chinetrin 25. EC, vagy az Unifosz 50 EC, de ha­tásos az Ortho-Phaltán is. A gyümölcsösökben megje­lentek a különböző levélpiro­sító és fodrosodást okozó le- vélletvek petéi. Különösen a köszméte-, a ribizlibokrokon és a szilvafákon észlelhetők a tü­netek. A Zineb, a Ditrifon és a már korábban említett Ort- hocid-Thiovit-Bi 58 kombi­náció is alkalmas a védekezés­re. Ez utóbbi feltételes forgal­mazású vegyszer, ezért nem minden kiskerttulajdonos jut­hat hozzá. Helyette kérjenek olyan szabadon értékesíthető, de gyengébb hatású szert, ami rovarölő hatású. Ugyanezek a szerek alkalmasak a rózsalevél- tetvek elleni védekezésre, így néhány tőért nem érdemes újabb szert kikeverni. Közeledik a rózsák zöldoltá­sának ideje. Amikor már elég fejlettek mind az alanyok, mind a szaporítóanyagok, akkor ne várjunk tovább az oltással. Erre legalkalmasabb szerszám az úgynevezett szemzőkés vagy kacorkés. Már élesíthetjük a szerszámot, és a csapadékos időjárást kihasználva, most ke­vesebb kockázattal végezhet­jük el a szaporítást. Gabona­szabályozás Új Kelet-információ Régóta rendezetlennek tűnik a gabonapiac szabá­lyozása. Hol túl sok van belőle, hol attól félnek a szakemberek, hogy még a hazai szükségletet sem fede­zi a betárolt készlet. A szak­tárca vezetői rendre arra hi­vatkoznak, hogy nincs meg­felelő és megbízható adatuk a termés mennyiségéről, és ezért nem tudják pontosan meghatározni a kivihető ga­bona mértékét. Ráadásul egyesek megkísérlik kiját­szani a rendelkezéseket, és nem gabona, hanem őrle­mény formájában viszik ki a már nem is felesleges ter­ményt. Várhatóan a jövő hónap közepén hirdetik meg az 1997/98-as szezon gabona­piaci szabályozását. Szo­katlan módon már az aratás előtt közhírré teszik a kül- és belpiaci tevékenységet alapjaiban meghatározó döntések eredményéi. Ez­zel kiszámíthatóvá válik a piacszabályozás, és lehető­ség szerint minimálisra csök­kenthető az adminisztratív korlátok mértéke. Először is csökkentették az engedélyköteles gabo­nafélék körét, és liberalizál­ták a feldolgozott termékek exportját. Július elsejétől már csak a búzára, a kuko­ricára és az árpára kell kivi­teli engedélyt kérni. A búza engedélyéi négy hónapra adják, július 1-jétől októ­ber 31 -éig. Amennyiben az export árualap meghaladná az 500 ezer tonnát, akkor az engedélyeket korlátla­nul lehet kérni. Ha nem éri el ezt a mennyiséget, akkor korlátok közé szorítják a kivitelt, és az úgynevezett visszaosztás elvét alkal­mazzák, azaz a kivihető mennyiséget annak arányá­ban osztják el, hogy ki mekkora tételre kért enge­délyt. Az exportőröknek szándékuk komolysága igazolására 1500 forintos letéti díjat kell fizetni ton­nánként, amit a kivitel nyolcvan százalékos telje­sítését követően visszakap­nak. A kukorica termésmennyi­sége nehezebben becsülhető meg, ezért a betakarítást követő mérlegelési ered­ményektől függ a külföldön eladható termés mértéke. Itt is első a hazai szükséglet fe­dezése, de a más ipari célú felhasználásra és bizonyos tartalékalap képzésére is szükség lehet. A szabályozás eredménye leghamarabb ok­tóber 15-én kerülhet nyilvá­nosságra. Ezek csak az aratás előtti elképzelések. Természete­sen amennyiben menet közben olyan adatok de­rülnek ki, hogy veszélyben a hazai szükséglet fedeze­te, akkor azonnal leállítják az exportot, és akár szük­ségintézkedéseket is élet­be léptetnek majd. Az is lehet, hogy most is az ad­minisztrációs hiányossá­gok miatt utólag derülnek ki a valós adatok, és emi­att felborulhat minden jó elképzelés. ■ Ilyen a beteg levél jßl Uborkakordon Fotó: Bozsó Katalin I

Next

/
Oldalképek
Tartalom