Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-30 / 124. szám
Gazdaság 1997. május 30., péntek Jövedelmező lehet a dohánytermesztés F. T. (Új Kelet) ____ Má jus a nagyüzemi mező- gazdaságban is a palántázás ideje. A megyét járva Má- riapócs határában találkoztunk Kiss Istvánnal, aki éppen a dohányföldről hazafelé az almáskertjét szemlélte. A gazda elmondta, hogy az idén új fajtájú dohányt próbálnak ki. A parlagi 3-as névre keresztelt alfaj nagylevelű, de itt kevésbé ismert, inkább a kötöttebb talajú vidékeken használják- Egyméteres sortávolsággal és félméteres tőtávolsággal kell ültetni, és ez is erőteljesen igényli a növényvédelmet. Különösen érzékeny a burgonya Y vírusra, és levéltetű ellen is kell permetezni. Arra is vigyázni kell, hogy a közelben ne legyen krumpli, vagy paradicsomföld, mert ezek a növények is elfertőzhetik a dohányt. Az átvétel biztonsága érdekében szerződést kötöttek a NYIDOFER nyírbátori ki- rendeltségével. Úgy tűnik, az idén hatvan százalékkal megemelt áron veszik át a kézzel fűzött és hagyományos módon szárított dohányleveleket. Ezt a régimódi szárítási eljárást már kevesen alkalmazzák, mert nagyon munkaigényes, ugyanakkor a tűsorra feltűzdelt levelekből nem lehet szivart csavarni. A dohány tipikusan munkaigényes növény- kultúra, és az egy hektár földterület az egész családnak ad munkát. A palántát saját maguk neveltek, az ültetés is, igaz géppel, de az ő munkájuk. A növényvédelem ad legközelebb munkát a dohányföldön. A szedésre érett leveleket kézzel törik és zsinegenként három tőnyi sűrűséggel kézzel fűzik fel. Később jön a csomózás és a szállítás. Mire mindezzel végeznek, lassan év vége lesz, és kezdhetik újra a pa- lántancvelest. Az átvevő szakemberei rendszeresen ellenőrzik a minőséget. A területi ellenőrök járják a földeket, és már a fejlődés szakaszában meggyőződnek a palánták vírusmentes növekedéséről, a növénytermesztési technológiai utasítások betartásáról. Csak akkor kaphat a gazda minőségi felárat, ha a vegetációs időszakban végig megfelelnek a követelményeknek. A szerződés szerint fix árban egyeztek meg, de már tavaly is megjelent a vidéken a konkurens felvásárlók képviselője. Ezt nem bánják a gazdák, mert jótékony hatással volt az áralkura. A monopolhelyzet megszűnése abban is mégnyilvánult, hogy legutóbb már nem „túrkáltak” annyira a dohánypóréban, és mondvacsinált ürügyekkel nem minősítették vissza a dohányleveleket egy-két kategóriával. Korábban sokat panaszkodtak a gazdák, hogy a magyar dohányipar külföldi kézbe kerülésével rohamosan estek az átvételi árak, és egyre kevésbé érte meg ezzel a munkaigényes mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozni. Most úgy tűnik, hogy a piaci mechanizmusok elindulásával talán valódi értékére kerülnek a dohányátvételi árak. Erre azért is sürgetően szükség lenne, mert a termőföldek privatizációját követően sokan csak kevéske földterülethez jutottak, amin csak munkaigényes kultúrával lehet jövedelmet termelni. Ráadásul a szabolcsi homokos területeken nem minden növény érzi jól magát. Ha többen térnének vissza a hagyományos szárítási módhoz, akkor jobb áron adhatnák el a termést, és még a gázolaj árának emelkedése sem növelné a költségeket. Hétről hétre a kiskertekben, Természetes gyümölcshullás Fekete Tibor (Új Kelet) ____ Kí sérjük figyelemmel a gyümölcsfák koronájának alakulását. Erre nemcsak a kártevők elleni védekezés miatt van szükség, hanem az idejében kivágott vízhajtások, vagy a ferde és rossz növekedésű ágak feleslegesen vonják el a tápanyagot az élő növénytől. Ugyanígy a gyökérsarjak vagy a tőhajtások is sok energiát kötnek le, és éppen a gyümölcs fejlődésének időszakában. Nem kell kétségbe esnünk a természetes gyümölcshullás láttán. A fáknak ez egy teljesen normális védekezése a túlzottmértékű terhelés ellen. Arra azonban figyeljünk, hogy ne kukacosodás vagy a kártevők lárvái okozzák a tömeges hullást. Különösen az almafák érzékenyek a túl nagy terhelésre. Ha nagyobb méretű termést akarunk elérni, akkor egy .fürp .ben legfeljebb ..híjrom-,, iicgy szemét hagyjunk meg. Amikor természetes úton nem ritkul a terméskezdemények fürtje, akkor enyhén megrázva a fa törzsét, elősegíthetjük a ritkítást. Ha még ez sem segítene, akkor metszőollóval csípjük ki a gyengébben fejlett egyedeket, és a maradék mindjárt jobban erőre kap. Most a hosszabb hatástartalmú felszívódó szereket használjuk. Ezek a már kikelt és a héj alá behatolt lárvákat és nyüveket is elpusztítják, ezzel megelőzhető egy későbbi fertőzés kialakulása. A rovar- kártevők elleni permetlébe tegyünk monília és levélbetegségek ellen Sumilcxct vagy Rondán 50 WP-t. Vigyázzunk, mert nem minden szer keverhető. Az elegyíthető szerek például, amikor Bi 58-ashoz Orthocidot és Thiovotot keverünk. A vegyes telepítésű gyümölcsösökben ez a keverék majd minden károsító ellen hatásos, csak az almaliszthar- mat ellen kell külön szert ke- vernünk.,Mcgjelentek a kéregmolyok is, ezért ne csak a lombkoronát, hanem a fatörzset is permetezzük le. Szinte minden vetőmag kikelt már. A fagyveszély Orbán napjával elmúlt, már csak a meleg napsütésre vár minden. Az előrejelzések egy hét távlatában nem valami biztatók, de azért van jó minden rosszban. Most legalább nem kell öntözni. A kordonos telepítésű uborkának már most meg kell kezdeni a tápanyag-utánpótlását. Egyelőre még felhajtott állapotban vannak a futóhálók, de amint a futás eléri a 10-15 centimétert, már szükség lehet a támrendszerré'. A szabadföldi termesztésű borsón elkezdődött a csőfejlődés, és az esőzésnek köszönhetően újra virágba borultak a hajtásvégek. A sorok között már nem tudunk kapálni, csak gyomlálni, pedig a gyomok kelése most alaposan felgyorsult. A lágy szárú és vízzel telt növényi részek a legkisebb sérülés hatására könnyen elpattannak, és oda .a termés. A zöldségeskertben is kell permetezni. A kiültetett korai uborkát már két-három leveles állapotában kezdjük a baktériumős szögletes levélfoltosság ellen réztartalmú szerekkel védeni. Á babot viszont már közvetlenül a kelés után lehet egyszázalékos szerrel kezelni. Ilyen a bordói lé vagy a réz- oxiklorid. A borsót közvetlenül a virágzás után az akácmoly, az aszko- hitás foltosság és a borsólevéltetű ellen kell kezelni. Erre alkalmas lehet a Chinetrin 25. EC, vagy az Unifosz 50 EC, de hatásos az Ortho-Phaltán is. A gyümölcsösökben megjelentek a különböző levélpirosító és fodrosodást okozó le- vélletvek petéi. Különösen a köszméte-, a ribizlibokrokon és a szilvafákon észlelhetők a tünetek. A Zineb, a Ditrifon és a már korábban említett Ort- hocid-Thiovit-Bi 58 kombináció is alkalmas a védekezésre. Ez utóbbi feltételes forgalmazású vegyszer, ezért nem minden kiskerttulajdonos juthat hozzá. Helyette kérjenek olyan szabadon értékesíthető, de gyengébb hatású szert, ami rovarölő hatású. Ugyanezek a szerek alkalmasak a rózsalevél- tetvek elleni védekezésre, így néhány tőért nem érdemes újabb szert kikeverni. Közeledik a rózsák zöldoltásának ideje. Amikor már elég fejlettek mind az alanyok, mind a szaporítóanyagok, akkor ne várjunk tovább az oltással. Erre legalkalmasabb szerszám az úgynevezett szemzőkés vagy kacorkés. Már élesíthetjük a szerszámot, és a csapadékos időjárást kihasználva, most kevesebb kockázattal végezhetjük el a szaporítást. Gabonaszabályozás Új Kelet-információ Régóta rendezetlennek tűnik a gabonapiac szabályozása. Hol túl sok van belőle, hol attól félnek a szakemberek, hogy még a hazai szükségletet sem fedezi a betárolt készlet. A szaktárca vezetői rendre arra hivatkoznak, hogy nincs megfelelő és megbízható adatuk a termés mennyiségéről, és ezért nem tudják pontosan meghatározni a kivihető gabona mértékét. Ráadásul egyesek megkísérlik kijátszani a rendelkezéseket, és nem gabona, hanem őrlemény formájában viszik ki a már nem is felesleges terményt. Várhatóan a jövő hónap közepén hirdetik meg az 1997/98-as szezon gabonapiaci szabályozását. Szokatlan módon már az aratás előtt közhírré teszik a kül- és belpiaci tevékenységet alapjaiban meghatározó döntések eredményéi. Ezzel kiszámíthatóvá válik a piacszabályozás, és lehetőség szerint minimálisra csökkenthető az adminisztratív korlátok mértéke. Először is csökkentették az engedélyköteles gabonafélék körét, és liberalizálták a feldolgozott termékek exportját. Július elsejétől már csak a búzára, a kukoricára és az árpára kell kiviteli engedélyt kérni. A búza engedélyéi négy hónapra adják, július 1-jétől október 31 -éig. Amennyiben az export árualap meghaladná az 500 ezer tonnát, akkor az engedélyeket korlátlanul lehet kérni. Ha nem éri el ezt a mennyiséget, akkor korlátok közé szorítják a kivitelt, és az úgynevezett visszaosztás elvét alkalmazzák, azaz a kivihető mennyiséget annak arányában osztják el, hogy ki mekkora tételre kért engedélyt. Az exportőröknek szándékuk komolysága igazolására 1500 forintos letéti díjat kell fizetni tonnánként, amit a kivitel nyolcvan százalékos teljesítését követően visszakapnak. A kukorica termésmennyisége nehezebben becsülhető meg, ezért a betakarítást követő mérlegelési eredményektől függ a külföldön eladható termés mértéke. Itt is első a hazai szükséglet fedezése, de a más ipari célú felhasználásra és bizonyos tartalékalap képzésére is szükség lehet. A szabályozás eredménye leghamarabb október 15-én kerülhet nyilvánosságra. Ezek csak az aratás előtti elképzelések. Természetesen amennyiben menet közben olyan adatok derülnek ki, hogy veszélyben a hazai szükséglet fedezete, akkor azonnal leállítják az exportot, és akár szükségintézkedéseket is életbe léptetnek majd. Az is lehet, hogy most is az adminisztrációs hiányosságok miatt utólag derülnek ki a valós adatok, és emiatt felborulhat minden jó elképzelés. ■ Ilyen a beteg levél jßl Uborkakordon Fotó: Bozsó Katalin I
