Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-24 / 119. szám
1997. május 24., szombat Megyei krónika Kisvárdai nyár Magyar társulatok is szerepelnek Berki Antal (Új Kelet) Ki hinné, hogy már több mint húszesztendős múltra tekint vissza a kisvárdai nyári színházi szezon. Még a hetvenes évek közepén két lelkes népművelő, Pri- bula László és Szerednyi László kitalálta, hogy Kis- várda kivételes adottságait színházi célra kellene hasznosítani. Az ötletet tett követte, és 1976 nyarán összehoztak egy amatőr színjátszó fesztivált, aminek sikere nyomán 1981-ben megalakult a Várszínház alkalmi társulata. Elsőként Rit- zante: Csapodár Madárka című vígjátékát mutatták be Halasi Imre rendezésében, majd sorra következtek a további bemutatók, míg 1989-ben létrejött az első határon túli színházak fesztiválja. Akkor még csonka mezőny gyűlt össze Várdán, mert a romániai politikai viszonyok miatt, onnan magyar társulatok nem jöhettek el a fesztiválra. Később a jugoszláv háború miatt sikeredett foghíjasra egy-egy összejövetel, és volt olyan is, hogy Kanadából is érkeztek magyar művészek Kisvárdára. Mára minden megváltozott a térségben, nincsenek politikai tilalmak a színházak előtt, mindenki szabadon utazhat, legfeljebb az adott színház műsorterve szabhat gátat annak, hogy egy társulat a fesztivál teljes ideje alatt Kisvárdán tartózkodjon. A városi vezetés, élén a polgármesterrel, mindent megtesz azért, hogy a vendégművészek jól érezzék magukat a seregszemlén. Nem rajtuk fog múlni, ha egyes együttesek zsúfolt hazai programjuk miatt csak a fellépés idején lesznek a városban. A találkozó az esztendők folyamán egyre jelentősebb rangot vívott ki magának. Nem csak politikai esemény, de kimagasló művészi produkciók színtere is lett Kisvárda. A lassan konszolidálódó Közép-Európában amúgy is kezdenek háttérbe szorulni a politikai konfliktusok, és a fesztivál sem azt keresi, ami elválaszt bennünket, sokkal inkább azt, ami összeköti a határainkon túl élő magyar művészeket. Az idei, IX. fesztiválon négy ország tizenhat együttese mutatkozik be, Romániából Kolozsvárról, Sepsiszent- györgyről, Nagyváradról, Szatmárnémetiből Temesvárról, Marosvásárhelyről lesznek jelen magyar színházak, de szerepel a fesztiválon Szlovákiából a kassai Thália és a révkomáromi Jókai Színház is. A hajdan volt Jugoszlávia magyar művészeit a szabadkaiak és az újvidékiek képviselik, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Színház érkezik. Érdekesnek ígérkeznek a bemutatók is, változatos előadásokat láthatnak a nézők. Többek között Csehov: Ivanov, Ványa bácsi, Shakespeare: Makrancos hölgy, Othello, Brecht: Koldusopera, Eliot? Gyilkosság a székesegyházban, ama már klasszikusnak számító musical, a My fair lady, és természetesen a legkisebbekre is gondoltak, ők a két bábelőadáson kívül a Csipike, a sikeres manó című mesejátékot élvezhetik végig. Játszanak majd a várban, a Művészetek Házában, a 1 11-es Számú Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában és a Rétközi Múzeumban. Az előzetesen kiadott program némileg módosul. Sajnos nem láthatjuk Sík Sándor: István király című drámáját, helyette a marosvásárhelyiek Szőcs Géza: A kiskereki böszörmények című darabját mutatják be, ami azért is nagy kár, mert Sík Sándor darabja az anyaaországban jószerivel ismeretlen. Az egyes előadások után ismét működik majd a szakmai klub, ahol a résztvevők nemcsak egymás produkcióit értékelhetik ki, hanem alkalom lesz barátkozásra, jóízű beszélgetésekre is. Az idén két budapesti színház is bemutatkozik a fesztiválon, a Radnóti Színpad és a Kamaraszínház vendégeskedik Kisvárdán. Jelenlétük azt is jelenti, hogy a magyar színházi szakma végre kötelességének érzi ennek a fesztiválnak minden eszközzel való támogatását. Ahogy izmosodott, hírnevesebb lelt a találkozó, úgy erősödött azoknak a hangja, akik szerették volna más, az ország fővárosához közelebb, vagy éppen Budapesten látni a fesztivált. Ma már ezek a szirénhangok elhallgattak. Kisvárda eddig is, és ezután is méltó helyszíne lesz a határainkon kívül rekedi, áldozatos munkát végző, a magyar nyelv ügyét legalázatosabban szolgáló művészek évente megrendezett találkozójának. A tavasz és a zene fesztiválja Sikli Tímea (Új Kelet) Péntek délután zeneszótól és dobpergéstől volt hangos Tiszavasvári főtere. A polgár- mesteri hivatal oldalánál felállított dobogókon már az esti közös éneklésre próbáltak a dalosok. Bár ruhájuk még ezer színű volt — hisz az ünneplőt csak a versenyre öltötték fel -, tiszta gyermekhangjuk mégis egységesen szárnyalt az ég felé.- A város immár negyedik alkalommal ad otthont a Tavaszi Fesztiválnak - tudtuk meg Takács Miliálytól, a tiszavasvári Kabay János Általános Iskola igazgatójától, akivel a délutáni programsor kezdete előtt váltottunk néhány szót. — Nem kis feladatot vállalt magára intézményünk, karöltve a helyi zeneiskolával és a városi szabadidőközponttal, amikor belevágtunk ennek az ünnepségnek a megszervezésébe. Ám most, hogy együtt látom a sugárzó gyermekarcokat, úgy érzem, ez megért minden fáradságot. Huszonegy énekkar, néptáncegyüttes, fúvós- zenekar és majorettcsoporl tagjai találkoztak itt most már a negyedik alkalommal. A fúvószenekarok, énekkarok, népitánc- és majorettesopor- tok Tiszalökről, Újfehértóról, Nagykállóból, Debrecenből, Fehérgyarmatról, Kisvárdáról, Nyírbátorból, Tiszadadáról és városunkból érkeztek. Megpróbáltunk olyan színes programcsokrot összeállítani, mely nemcsak a versenyzőket, hanem a vendégeket és a városlakókat is clszórakoztatja. A fellépők délutáni bemutatója után zenés-táncos felvonulás volt a főutcán. A fő attrakció viszont az esti gálaműsor volt valamennyi résztvevő közreműködésével. Az egyik fellépő csoport, a tiszavasvári énekkar vezetője, Nádasdi Ferencné, a kórus teljesítményéről és terveiről beszélt: — Nagyon komoly délelőtt áll mögöttünk. Szépen szerepeltek a gyerekek, s ez azért is nagyon fontos, mert ez amolyan bemelegítő főpróba számunkra. Az a megtiszteltetés érte ugyanis felső tagozatos gyerekekből álló kórusunkat, hogy énektudásunkat hamarosan Svájcban is bemutathatjuk. Május 29-én indulunk arra a fellépésre, melyre a Genfi Magyar Egyesület hívott meg minket. Énekkarunk jelenleg nyolcvanhárom tagú, így sajnos nem vihetünk magunkkal mindenkit erre az élményekben gazdagnak ígérkező utazásra. Öt kísérő mellett harminchat gyerekkel vállalkoztunk a külföldi látogatásra. Bevallom őszintén, hogy én értesültem először a jó hírről, mert családon belül alakult ki a svájciakkal a jó kapcsolat. Mikor megkérdeztem az igazgató urat, mit szólna egy ilyen utazáshoz, szinte a lélegzete is elállt, nem különben a diákoké és a szülőké. Szerencsére nemcsak nekünk, de a város számos vállalatának, vállalkozójának is fontos, hogy mi képviselhetjük kis városunkat. Támogatásukkal nagy részben hozzájárulnak az álom valóra váltásához. Belvízvédelmi készültség Népfőiskola Tiszaszalkán Munkatársunktól Népfőiskolái estet rendeznek május 24-én, szombaton este Tiszaszalkán, a faluházban. A 19 óra harminc perckor kezdődő programban a Nyugai Magyarság című lap vezetőivel, Miklós sí István és Bánó Attila újságírókkal találkozhatnak az érdeklődők. Előadási tart dr. Csiszár Sarolta, a Vásá- rosnaményi Múzeum igazgatója Élő múlt címmel, és képzőművészeti kiállítást rendeznek Huszár István, Török Levente és Tóth Csaba munkáiból. Munkatársunktól Az év elejétől tartó csapadékhiány és a májusi kánikula miatt az egyes vízszegény területeken már-már aszályosba hajló időjárás május 22-ére hirtelen megváltozott. Az elmúlt napok gyakori, de helyi záporai után május 22-én megyénkben, főleg a Tisza vonalában rövid idő alatt nagy intenzitású, nagy területekre kiterjedő záporok voltak. A csapadéktevékenység Felsőszabolcs-Rét- köz területén volt a legszámottevőbb, ahol az elmúlt néhány nap alatt területi átlagban lehullott 50 milliméter csapadék után május 22-én az esti órákban rövid idő alatt átlag 35 milliméter eső esett. A Tisza mentén Dombrád, Szabolcs- veresmart, Tuzsér, Záhony térségében néhány nap alatt a sokéves májusi 56 milliméter átlaggal szemben 100-115 milliméter csapadék hullott, amivel az éves csapadékhiány is kiegyenlítődött. A sok és hirtelen jött csapadék hatására a felsőszabolcsi terület mélyebb részein, mintegy 450 ha nagyságban belvízelöntések keletkeztek, s a főbefogadó Belfő és nagyhalász-pátrohai csatornákban a vízszint jelentősen megemelkedve meghaladta a mértékadó vízállásokat. Mindezek miatt a vízügyi igazgatóság május 23-án 14 órától a felsőszabolcsi öblö- zetben a belvízvédelmi szakaszokra a II. fokú belvízvédelmi készültséget elrendelte. A mértékadó vízszintek tartása érdekében már május 23-án reggel óta üzemelnek a tiszaberceli, zúgói, belfői, halásztanyai, rétközberencsi szivattyútelepek. A folyamatos szivattyúzás eredményeképpen a felesleges és a növényzetre káros belvizeket várhatóan egy bél alatt el tudjuk távolítani. Nyugdíjasok E. T. (Új Kelet) Közel ezer nyugdíjas találkozott tegnap Vásárosna- ményban. Az „aranyat érő” eső fenyegetése elől a művelődési ház védelmébe húzódó emberek nagy figyelemmel hallgatták dr. Váyó Jánosnak, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat országos elnökének az új nyugdíj- rendszer előkészítéséről cs dr. Kovács Pálnak, az Ország- gyűlés szociális bizottsága tagjának a szociálpolitika feladatairól szóló tájékoztatóit. (Az elhangzottakról részletesebben hétfői lapunkban számolunk be)-umFotók: Bozsó Katalin :;.:x «Jrr,» ......mmmFotó: Erdélyi Tamás
