Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-22 / 117. szám

Többet adóztunk Gazdaság 1997. május 22., csütörtök Csaknem háromszázmillióért felelnek Csaknem ezer állástalan dolgozhat május 2-ától októbe­rig. Az átmeneti munkát a Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett Közmunka Programból finanszírozzák. A kiírt közmunkapályázatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács közös ajánlatokat nyúj­tott be. A feltételek szerint százfős munkahelyek létesí­tésére lehetett támogatást kérni, s ez külön-külön egyet­len település számára sem lett volna lehetséges. Ezért a tanács begyűjtötte az önkormányzatok igényeit, koordi­nálta azokat, és öt kategóriában küldött be javaslatokat. (Folytatás az 1. oldalról) Az öt legjobban jövedel­mező vállalkozó között van még teherfuvarozó, pék, üvegműves és egy egyéb te­vékenységet folytató egyén. Még az ötödik helyezett is több mint ötmillió forintot jelentett be. Az egyéni vállalkozók be­vallásainak 25 százaléka bi­zonyult hibásnak. Ez a ko­rábbi 31 százalékos hiba­arányhoz képest javulást je­lent. Sokkal rosszabb az arány a személyi jövedelem- adó bevallásának értékelése­kor. A benyújtott iratok 57 százaléka nem megfelelőnek bizonyult, és ezért már nem egyértelműen az adózók hi­básak. Azt Mandzák László is elismerte, hogy túl bonyo­lult volt a bevallási ív és a kettős adótábla, valamint a jóváírás komplikált rendsze­re alaposan megzavarta az adózó polgárokat. Az adó­ellenőrök a számszaki hibá­kat kijavították, és erről a tényről értesítették a beval­ló személyeket. A jövedelmek 72 százalé­ka bér jellegű jövedelemből származott. Eves átlagban 343 ezer forintot kerestek az alkalmazottak. Ez csak négy százalékkal magasabb az előző évinél. Ezzel szemben a vállalkozók 194 ezer forin­tos nyereséget és 148 ezer forintos bevételt vallottak be. Az adózók több mint fe­lének (51 százalékának) nem volt adóköteles jöve­delme a veszteséges gazdál­kodás és a korábbi évekből visszamaradt veszteségek leírása miatt. Az átalányadót választók még ettől is keve­sebbjövedelemre tettek szert. Ők átlag 133 ezer forintot kerestek évente. Természete­sen sokan másodállásban folytatták tevékenységüket, ezért nem tisztán ebből a pénzből éltek meg, hanem valószínűleg a főállású mun­kájukból származó jöve­delmükből tartották fenn önmagukat és családjukat. Az összevonás alá nem eső jövedelmek közül a megha­tározó az árfolyam-melke- désből és az osztalékalapból származó jövedelem és adó­ja. Árfolyam-emelkedésből átlag 316 ezer forintot, míg az osztalékalapból átlag 337 ezer forintot könyvelhettek el a tulajdonosok. A 97 és fél ezer szja-bevallásból közel 83 ezer főnek keletkezett adófizetési kötelezettsége átlag 71 ezer forintos érték­ben. Az 1995-ös 104 ezer fo­rinthoz képest mindenkép­pen jelentős csökkenést je­lent ez az adat. A benyújtott bevallások 44 százalékában kértek vissza pénzt, átlag 12 ezer forintot. Az eddig feldol­gozott bevallások közül 21 668-an rendelkeztek adójuk egy százalékának sorsáról. Talán örvendetesnek is nevezhető az a tény, hogy a vállalkozók körében nőtt a nyereségtömeg, és ezzel ará­nyosan csökkent a vesztesé­gesen gazdálkodók aránya. Az eredményességet figyelve a nyereségesek aránya 54 szá­zalékról 61 százalékra emel­kedett. Azt azonban nem tud­ni, hogy ebben mennyire ját­szott szerepet az év elején beharangozott, és a Pénzügy­minisztérium által közzétett úgynevezett területi minimál­bérlista. Ebben a kimutatásban országrészenként és tevé­kenységi körönként meg­határozták, hogy egy-egy vállalkozónak mennyi jöve­delmet „illik” bevallani. Ennek a minimumnak 2770- en nem feleltek meg, őket kiegészítő bevallásra kötele­zik. Ez az arány az összes adóbevallást benyújtók 15 százaléka, akik átlag negy­venezer forintos éves jöve­delmet ismertek csak el. Ha a pótbevallásnál sem válto­zik lényegesen a jövedel­mük aránya, akkor tüzetes ellenőrzésre számíthatnak. Az adóbevallásokat köve­tő időszakban jelentősen megnő a méltányosságot kérelmezők száma. Ezekben az esetekben az adóhatóság környezettanulmány lefoly­tatására kéri fel az illetékes önkormányzatot, és csak en­nek eredményében dönte­nek a kérelem sorsáról. Az év első negyedévéről az igazgató elmondta, hogy a négy legfontosabb adónemet figyelembe véve megyénk­ben jelentősen nőtt az adó­bevétel. Míg tavaly egész évben (a befizetések és visz- szaigénylések különbözetét leszámítva) nyolcmilliárd fo­rint folyt be az államkasszá­ba, addig az év első három hónapjában már ötmilliárd forinttal lett gazdagabb a központi költségvetés. Kozma Ibolya (Új Kelet) Végül három kategóriában ér­tek el eredményeket, támoga­tást kaptak szilárdhulladék-le- rakó építésére, szennyvízháló­zat létesítésére és középületek felújítására. A munka szervezésével a Me­gyei Területfejlesztési Tanács Közmunka Program Irodáját (Nyíregyháza, Hősök tere 9.) bíz­ták meg, ami szerdától működik. Az iroda vezetője, Tisza And­rás lapunk kérésére elmondta, hogy szilárdhulladék-lerakól nyolc település építtet közmun­kásokkal: Barabás, Bátorliget, Beregsurány, Csaroda, Demc­Munkatársunktól ___________________ A területfejlesztési célelő­irányzat által támogathatók a munkahelyteremtő beruházá­sok, ezen belül a mezőgazdasági termékek feldolgozása, állattar­tó telepek, halastavak kialakítá­sa, halászati termékek feldolgo­zása. Kérhető támogatás munka­helyek megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez, köztük ültet­vénytelepítéshez, különös te­kintettel a térség gazdasági szer­vezeteinek intézményesített együttműködésére és a gazdasá­gi erőforrások koordinációjára épülő, üzleti tervvel megalapo­zott, piacorientált gazdaságnöve­kedési programok megvalósulá­sát szolgáló fejlesztésekhez, a tér­ség tőke- és forrásbevonó képes­ségét szolgáló integrációkra. Pályázatot lehet benyújtani a vállalkozások megalakulását és fejlődését szolgáló anyagi szol­gáltatások kiépüléséhez, az in­novációs központok, inkubátor­házak, ipari parkok, ipari terüle­tek, logisztikai központok meg­valósításához, a minősített be­szállítói státus elérését szolgáló beruházásokhoz, különös tekin­tettel a munkahelyteremtésre, a tájjellegű egyedi termékek és a biotermékek előállítására, az agrártevékenységhez kapcsoló­dó eszközpark kialakítására és a minőségbiztosításon alapuló piacvezérelt termelési kultúra- váltásra. cser, Nagyszekeres, Tarpa és Záhony. A beruházás összértéke 357 millió forint. A tanácstól öt- venkétmillió forintot kaptak százötvenhét dolgozó foglal­koztatására. Szennyvízhálózatot hat tele­pülésen összesen háromszázhu­szonhárom munkanélküli épít, Gávavcncsellőn, Mándokon, Nyírbélteken, Porcsalmán, Tar- pán ésTiszakóródon. A támoga­tás kilencvcnkétmillió forint. A beruházás összértéke hárommil- liárd forint. A középületek felújítására har­minc önkormányzat nyújtott be pályázatot, közöttük van Ofehér- tó, Demecser, Nyírpazony, Csen­A térség gazdaságfejlesztési programjához illeszkedő, a gaz­dasági tevékenység feltételeit segítő, életkörülményeit javító termelő infrastrukturális beruhá­zásokhoz, különös jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek és hulla­déktárolók kiépítésére, az infor­matikai és hírközlési fejleszté­sekre. Továbbá kistérségi fejlesz­tésekre, a helyi társadalom önszerveződését és gazdasági együttműködését szolgáló prog­ramok és integrációs szerveze­tek létrehozásához szükséges üzleti terv kidolgozásához. Munkahelyteremtéssel járó inf­rastruktúra-fejlesztésekhez, öko­lógiai szemléletű kistérségi fej­lesztési porgramok megvalósítá­sához, a falusi turizmus és a gyógyturizmus fejlesztéséhez. A támogatás lehet vissza­térítendő és vissza nem téríten­dő, valamint fejlesztési hitelek­hez nyújtható kamattámogatás. Az elnyerhető összeg a támogat­ható célok és a kedvezménye­zett térségek besorolása alapján eltérő. A munkahelyteremtő be­ruházások mértéke elérheti a gersima, Rakamaz, Nyírvasvári, Pusztadobos, Ura és Tiszavas- vári. Erre a célra százhuszonyolc- millió forintot kaptak, a beruhá­zás összértéke kétszázhúszmil­lió forint. A tegnaptól működő iroda fel­adata az elnyert 275 millió fo­rint adminisztrálása, a munkafo­lyamat ellenőrzése és a kapcso­negyven százalékot, de munka- vállalóként nem haladhatja meg a nyolcszázezer forintot. Maga­sabb támogatást kaphatnak azok a települések, ahol a kisebbségi közösség tagjai az átlagosnál rosszabb körülmények között élnek. A pályázónak a fejlesztés megvalósításához legalább húsz százalék saját forrással rendel­keznie kell. Egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adha­tó támogatás, kivétel a kamattá­mogatás. Az odaítélhető támo­gatás felső határa százmillió fo­rint. Az ennél magasabb igény­nyel megvalósuló beruházások csak a területfejlesztés közpon­ti irányzatára nyújthatók be. A területfejlesztési célelő­irányzatból nem adható támoga­tás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támoga­tásból részesültek. Ugyanarra a beruházási programra, amely tá­mogatást kapott tavaly a tanács decentralizált keretéből, ebben az esztendőben nem lehet segít­séget kérni ebből az alapból. A pályázat benyújtásának fcltéle­lattartás az önkormányzatok­kal. A Közmunka Tanács újabb pályázatokat írt ki, a Te­rületfejlesztési Tanács to­vábbra is koordinálja az aján­latokat, az önkormányzatok igényeit. Sikeres pályázataik révén szeptemberben új állás­helyeket tölthetnek be a tér­ség állástalanjai. le: a külön jogszabályban meghatározott, kedvezménye­zett térségekben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhet­nek támogatásban, ha a beru­házás a kedvezményezett tér­ségek fejlődését szolgálja, to­vábbá a megyei fej lesztési prog­ram keretében valósul meg és a vállalkozási övezetben. A gazdasági-társadalmi szem­pontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség­gel sújtott települések jegy­zékéről szóló 219/1996 kor­mányrendeletben meghatáro­zott településeken valósul meg. A támogatásra belföldi szék­helyű jogi és magánszemé­lyek, illetve jogi személyiség­gel nem rendelkező szerveze­tek pályázhatnak. A pályáza­tok elkészítéséhez szükséges egységcsomagot, amely tartal­mazza a pályázati felhívást és adatlapot, ezer forint térítési díj ellenében a Megyei Fejleszté­si Ügynökségen (Nyíregyháza, Szarvas u. 38.) lehet átvenni. A pályázatokat június 20-án délután négy óráig lehet be­nyújtani az ügynökség épüle­tében. A támogatás odaítélé­séről a pályázatok beadásának határidejétől számított hatvan napon belül a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Területfej­lesztési Tanács dönt. (A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támo­gatások feltételeiről követ­kező gazdasági oldalunkban számolunk be.) Pályázati lehetőségek Újra lehet pályázni a decentralizált területfejlesztési ala­pokra, a területfejlesztési célelőirányzat és a területi ki- egyenlítést szolgáló fejlesztési támogatások elnyerésé­re. A kormányrendelet értelmében a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács megtárgyalta és elfogadta az 1997. év pályáztatás rendjét. 24 órás levegőminőségi határérték A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.05.12-1997.05.18. között 5000 -- 4500 -- 4000 - - 3500 -- 3000 -- 2500 -- 2000 -- 1500-­szén-monoxid (pg/m3) 1340 1300 1320 920 ! r 840 ISI m ■ 460 íí' 420 W*; ií ■OK] 1 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap . Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.05.12-1997.05.18. között 85 75 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 24 órás levegőminőségi határérték nitrogén-dioxid (pg/m3) 48,5 48,5 353 9,8 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap 9 Élelmiszer-gazdaság K. I. (Új Kelet) ________________________ A nyíregyházi Európa-na- pon, május 23-án a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapít­vány és a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Agrárkama­ra egész napos programot kínál a PRIMOM Vállalko­zói Inkubátorházában (Nyí­regyháza, Váci Mihály út 41.). Címe: Szabolcs-Szat­már-Bereg megye élelmi­szer-gazdasága az Európai Unióhoz való csatlakozás függvényében. Délelőtt tizenegy órakor dr. Popovics László, a PRIMOM Agrármarketing Centrum igazgatója nyitja meg a ren­dezvényt, ahol jelen lesz La­katos András országgyűlési képviselő, az Agrárkamara megyei elnöke. Délelőtt elő­adást tart dr. Vajda László, a Földművelésügyi Minisz­térium nemzetközi kapcso­latok főosztályának veze­tője és dr. Törzsök Éva, a Magyar Köztársaság Bécsi Kereskedelmi Képviseleté­nek tanácsosa. Délután Olasz tapasztala­tok az EU-ban egy újságíró szemével, különös tekintet­tel a zöldség- és gyümölcs­ágazatra címmel tart beszá­molót Riccardo Barlaam, aki egy olasz mezőgazda- sági hetilap szerkesztője. Az Euro-Info szolgáltatásairól dr. Kulcsár Ferenc, a Föld­művelésügyi Minisztérium főtanácsosa számol be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom