Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-22 / 93. szám

I Átértékelt mellékvonalak Műszaki fejlesztés, turizmus Munkatársunktól ________ A magyar gazdaság telje­sítményének csökkenése miatt a nyolcvanas évek végétől a vasút több mint ötven százalékos fuvarpiac­vesztést szenvedett el. A ki­lencvenes évek első felében, részben világbanki sürgetés­re, a MÁV a mellékvonalak drasztikus csökkenésében látta a kivezető utat. Ma már ezt egy rossz döntésnek tart­ja a vállalat vezetősége, s megkezdte a helyi érdekelt­ségű vasutak fejlesztését. A részvénytársasággá át­alakult vasútnál 1994 végé­től megkezdődött az egyes részterületek gazdaságossá­gi vizsgálata. Bebizonyoso­dott, hogy a hiány nagy ré­sze nem a mellékvonalakon kezdődött, hanem a személy- szállítás általában vett finan- szírozatlanságára volt visz- szavezethető. Kiderült: a mellékvonalak felszámolása tovább növelné a MÁV gondjait, mert például meg­szűnnének a szállítási haj­szálerek. Egy ilyen lépés következtében a jelenlegi fővonalak egy része lénye­gében mellékvonallá válna. A MÁV saját cselekvési programként - elkülönített egységként - regionális vas­úti szervezeteket hozott lét­re. Az 1996-ra létrejött húsz regionális vasút feladata egy- egy közigazgatási, földrajzi tájegység minél hatéko­nyabb, lehetőleg színvonala­sabb, a helyi igényekhez job­ban igazodó vasúti szolgál­tatásának nyújtása. Egy-egy központból - például Nyír­egyháza, Nyíregyháza-átra­kó, Mátészalka - irányítják őket. Ezzel a döntések vissza­kerülhettek arra a szintre, ahol a feladatok megoldása a leghatékonyabb. A regionális vasutak lét­rehozása szakmai körökben is ellenállásba ütközött, en­nek ellenére az eltelt egy év tapasztalatai kedvezők. A regionális vasutak zökke­nőmentesen működnek, ja­vultak a helyi ügyfélkapcso­latok, a szállítási teljesítmé­nyek korábbi drámai csökke­nése megállt, részben tech­nológiai korszerűsítések kö­vetkeztében kevesebb em­berrel oldják meg a felada­tokat, az üzemeltetési költ­ségek csak az infláció ütemé­ben emelkedtek. A MÁV Rt. a jövőben is teljes hálózatának egyenran­gú részeként kívánja kezel­ni a mellékvonalakat. Ennek megfelelően számít rájuk abban a komplex logisztikai rendszerben, amelynek meg­teremtése erőteljesen folyik. Ez megvalósítja, hogy a fővonalakon megkezdődő pályafelújítással, párhuza­mosan az anyagi lehető­ségek függvényében, a mel­lékvonalak műszaki színvo­nala is nőjön. A vasúttársaság megkezd­te egy új, kényelmes, komfor­tosabb, a jelenlegi mellékvo­nali vasúti pályákon is na­gyobb utazási sebességet lehetővé tevő, könnyűszerke­zetes motorkocsi kifejleszté­sét. A személyszállítási kon­cepció részeként a mellékvo­nalakat is bekapcsolják az idegenforgalmi pogramba. Tavaly kezdődött el többek között angol tőke bevonásá­val a Nyíregyháza-Balsa- Dombrád között közlekedő kisvasút nyereségessé tételé­nek programja. Szatmári erdésztalálkozó Munkatársunktól Romániában történelmi okok miatt az úgynevezett francia típusú, a hazainál környezetóvóbb, kevesebb emberi beavatkozást igény­lő erdőgazdálkodás hono­sodott meg, Magyarország északkeleti régiójában vi­szont európai mércével mérve is kiemelkedő ered­ményeket értek el a térségi erdészetek az iparilag fon­tos nyár- és az akáctermesz­tésben. Mivel a természet nem ismeri a politikai ha­tárokat, a romániai Szatmár megyei erdészeti gazdasá­gok ugyanazokkal a prob­lémákkal kénytelenek szembesülni, mint hazai kollégáik. A megoldás a szakemberek összefogásá­ban, a tapasztalatok cseré­jében rejlik. Mindezeket a Szatmár megyei erdősítési hónap immár hagyományos zárá­saként megrendezett tudo­mányos konferencián vitat­ták meg a két ország ugyanazon természeti tér­ség ápolásáért felelős szak­emberei. Kovács Gábor, a Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 55 ezer haktáros erdőségiért fe­lelős Nyírerdő Részvény- társaság vezérigazgatója vezette delegáció tagjai között volt dr. Tóth Béla, a Nyírerdő Rt. tudományos szaktanácsadója, aki brnói, kolozsvári, bukaresti és szatmári kollégái előtt is­mertette a szatmár-beregi táj nyár- és akácfa-telepíté­si programját, valamint Hajdú Lajos, a fehérgyar­mati erdészeti igazgatóság vezetője, aki a tölgyeseket pusztító kártevők elleni vé­dekezésre hívta fel a figyel­met. A tudományos tanácsko­zás tizenhét előadásának résztvevői megállapították, hogy ugyanazon problé­mákkal - privatizációs bir­tok-elaprózódással, erdő­felügyeleti termelési sza­bályzások betartatásával, természeti és természetvé­delmi feladatokkal - néz­nek szembe, csupán ará­nyaiban mások a feladatok. A két térség erdészeté­nek együttműködése jóval megelőzte a rendszervál­tást. A kapcsolatok alapja­it az erdészeti egyesületek tagjai között kialakuló em­beri barátságok, majd az ezt követő szakmai, tudomá­nyos tapasztalatcserék kö­vették. Á vendéglátó román kollégák legutóbb a Debre­ceni Agrártudományi Egye­temen megrendezett kör­nyezetvédelmi, erdő-, hal- valamint vadgazdálkodás­sal foglalkozó szimpóziu­mon vettek részt. Gazdaság Feszültségforrás a munkanélküliség 1997. április 22., kedd Részvény* értékesítés Új Kelet-információ Új Kelet-információ A napokban értékelték a me­gyei munkaügyi központ ve­zetői a szervezet előző évi munkáját. A beszámoló alap­ján céljuk volt, hogy a tartós munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek munkába állását elősegítsék. Növelni kívánták az ellenőrzések során az ille­gális munka visszaszorítását. Fontosnak tartották a kapcso­lattartást, az információcserét a munkaadókkal, az önkor­mányzatokkal és az iskolákkal. Megállapították, hogy me­gyénkben az elmúlt évben a foglalkoztatási helyzétet köz­vetlenül javító gazdasági vál­tozások alig voltak. A decentralizált foglalkoz­tatási alapból 921 millió fo­rintot használtak fel az elmúlt évben a munkaügyi szakem­berek. Az összeg legnagyobb részét közhasznú munkások foglalkoztatására, bértámoga­tásra és képzésekre költötték. Az elhelyezkedést elősegítő tanfolyamokon több mint 3200-an vettek részt, és 6036 közhasznú munkás alkalma­zását segítették. Az utóbbi tá­mogatási formát főleg önkor­mányzatok, azok intézményei és közhasznú társaságok igé­nyelték. A közhasznúak első­sorban köztisztasági, környe­zetvédelmi, egészségügyi és Munkatársunktól __________ A hétvégi nyíregyházi állat­piac felhozatalát az utóbbi he­tekben magas keresleti-kínála­ti arányok jellemezték. Az örömbe ürömként vegyült, hogy a gazdag állatállományú piacot többnyire csak az érdek­lődők, s lényegesen kevesebb számú tényleges vásárló keres­te fel. Ennek ellenére a keres­kedők - már akinek sikerült egy-egy üzletet nyélbe ütnie - jó forgalmat könyvelhettek el. Sertéspiac: A kis súlyú malacok megtar­tották a 6-6,5-7 ezer forintos árat, a 40-50 kilogrammos süldőket 10-12 ezer forintért kínálták az alkuszok. A hízó­sertések kilogrammára viszont az elmúlt heti előrejelzéseknek szociális feladatokat láttak el. A központ vezetői 548 millió forintot fizettek ki a jövede­lempótló támogatásban része­sülők jogszerző idejének elő­segítésére. Az összeg felhasz­nálásával 1995-ben 1766-an, 1996-ban 9220-an részesül­hettek újból jövedelempótló támogatásban. Az elmúlt év­ben a bértámogatások révén 2614-en jutottak munkahely­hez. Közel háromszázan vál­lalkozóvá váláshoz kértek és kaptak támogatást. A rész- munkaidős foglalkoztatás se­gítésével 470-en, elsősorban a cipőiparban és a baromfifel­dolgozás területén jutottak munkához. Valamivel több mint hatszáz pályakezdő mun­kanélküli tudott elhelyezked­ni a munkaügyi központ va­lamely támogatási formájával. A megye munkáltatói az el­múlt évben 30 ezer álláshelyet - 30 százaléknak többet, mint 1995- ben - jelentettek be. A kereslet élénkülése sajnos nem a gazdaság fellendülését jelez­te. A növekedést kizárólag a jövedelempótló támogatásra jogosultak közhasznú álláshe­lyei jelentették. A megyei munkaügyi köz­pont illetékes szakemberei 1996- ban több mint 600 ellen­őrzést tartottak, amely csaknem 12 ezer főt érintett. A feltárt visszafizetési kötelezettség megfelelően lecsökkent 170 forint körüli összegre. A hasas kocákhoz változatlanul 35-40 ezer forintos áron lehetett hoz­zájutni. A sertéspiac összessé­gében erős közepesnek volt minősíthető. Szarvasmarhapiac: A szarvasmarhakarámok kö­rül is jelentős volt az érdek­lődés, s az elmúlt heti mérleg­hez képest vegyesen változó árak.mellett sem volt jelentős adás-vétel. A szép számú állat- állományban újfent kevés volt a tehén. A tejelő vagy a hasas jószágok darabjáért 110-120 ezer forintot kértek el a gazdák. Az egy-két hetes szopós bor- júkat 15-25, a hatheteseket 20-30, a három-hat hónapos bikaüszőket 40-55, a nyolc hónapos jószágokat 60-65, megközelítette a 80 millió forintot. Az összeg döntő többsége a korábbi évek munkahelyteremtő beruházá­si programjaival volt össze­függésben. A központ vezetői összegzé­sükben megállapítják, hogy 1996 végén a megyében a munkanélküliségi ráta 19 szá­zalék volt, amely országosan változatlanul a legmagasabb, így az egyik legsúlyosabb re­gionális társadalmi feszültsé­get továbbra is a munkanélkü­liség relatív szintje jelentette. Az állástalanok havi létszáma 43 700 volt, amely 2,1 ezerrel, illetve 5,7 ezerrel volt keve­sebb, mint 1994-ben és 1995- ben. A regisztrált munkanélkü­liek összetétele több év tapasz­talataihoz képest nem mutat lényeges változást. Az állás­talanok 86 százaléka fizikai munkát keres, közel felüknek legmagasabb végzettsége az általános iskolai bizonyít­vány. A szakképzettség nél­küliek aránya több mint 53 százalék. A pályakezdő mun­kanélküliek száma az elmúlt év utolsó hónapjában 3847 volt, arányuk a teljes létszám 9 százaléka. A különböző programok révén 28 ezren ke­rültek előnyösebb munkaerő­piaci helyzetbe, ami 1995- höz képest 35 százalékos nö­vekedést jelent. valamint egy hároméves tehe­net 80 ezer forintra tartottak a tenyésztők. Lópiac: A lovak ára hetek óta nem változott számottevően, vi­szont a kupecek tapasztalatai szerint egyre inkább „vadász­ni” kell a komoly, nem csak érdeklődő vásárlókra. A lófelhozatalt az igás álla­tok, valamint a meglepően nagy számú csikó túlsúlyával domináló kínálati piac jelle­mezte. A nyolc hónaposak 50- 60, amíg az egyéves állatok 70-80 ezer forintot értek. A kétéves kancákat 220, a jó erőben lévő hároméveseket 250 ezerért kínálták a kupe­cek. Egy csodaszép, ötéves tenyészcsődörhöz potom 150— 155 ezer forintért lehetett hoz­Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rész­vénytársaság (ÁPV Rt.) jóváhagyta a MÓL Rt,- nek, a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) legnagyobb tőkésítettségű cége máso­dik összetett részvényér­tékesítésének megindítá­sát. A részvénykibocsátás a nemzetközi intézményi befektetők számára rész­vényértékesítésből, illet­ve a hazai intézményi és magánbefektetők számá­ra belföldi nyilvános for­galomba hozatalból áll majd. A külföldi rész­vényértékesítés alatt az ÁPV. Rt. 12,3 millió da­rab MOL-részvényt kínál fel megvételre a nemzet­közi intézményi befek­tetők részére. Az értéke­sítés részeként az ÁPV. Rt. további 2,46 millió darab részvényre kiter­jedő túljegyzési opciót ad a tranzakció társ-koor­dinátorai részére. A nemzetközi értéke­sítési körút elindításának várható időpontja április 21., hétfő. A pénzügyi ak­ció valószínűleg érinti majd az összes jelentős brit, illetve kontinentális európai, észak-amerikai, távol-keleti és közel-ke­leti pénzügyi központot. A nemzetközi értékesí­tés lezárultával legalább 984 ezer darab részvényt ajánl fel az ÁPV Rt. hazai intézményi és magánbe­fektetők részére a ma­gyarországi belföldi nyil­vános forgalomba hozatal alatt. Az esetleges je­lentős többletkereslet le­vezetésére további 984 ezer darab részvényt kü­lönített el az ÁPV Rt. A hazai magánbefektetők lehetőséget kapnak arra, hogy a részvények vétel­árát részletfizetéssel egyenlítsék ki. A vételár 30 százalékát egy összeg­ben, a jegyzéskor kell ki­egyenlíteni, s a fennmara­dó részlet ellenértékét 1998. május 15-éig szük­séges rendezni. A törlesz­tőrészletet kamat nem ter­heli. Az értékesítéskor fel­ajánlott MOL-részvények az 1996. pénzügyi évre osztalékra jogosító szel­vénnyel együtt jutnak a befektetőkhöz. A belföl­di nyilvános értékesítés vezető forgalmazói fel­adatkörét a Creditanstalt Értékpapír Rt. látja el. A részvényértékesítés ütemterve az alábbi idő­pontokhoz köthető: 1997. április 21-május 2.: a nemzetközi értékesí­tési körút ideje. Május 6.: a nemzetközi részvényér­tékesítés árképzése és al­lokációja. A belföldi nyilvános forgalomba hozatal az Ál­lami Értékpapír-felügye­let jóváhagyásától függő­en várhatóan május 9-én kezdődik el.- Tudja, Laci bácsi, biztos, ami biztos, a könyvelőm nélkül egy kapavágást se!... Csökken a hízók ára Nyíregyházi Országos Állatvásár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom