Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19 / 91. szám

1997. április 19., szombat Hazai krónika Nemzeti Agrárprogram Ez a kormányanyag vitára alkalmas Nem most kellett volna ennek a programnak elkészül­nie - mondta Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter Debrecenben, a Nemzeti Agrárprogram alapelveiről szóló kormányelőterjesztés országos egyeztető ta­nácskozásán. A hajdú-bihari megyeszékhely megye­házának díszvendége a pártok és érdekképviseletek szakembereinek részvételével megtartott konzultáci­ón arra utalt: „A NAP-ra mindenképpen szükség van, mert stabilizálni kell a mezőgazdaságot. Azt a mezőgazdaságot, ami az elmúlt évtizedekben a politi- kai-gazdasági-társadalmi változások során mindig a rövidebbet húzta.” Hajdú István Több mint száz írásos észre­vétel és a héten megtartott egyeztető tárgyalások tapasz­talatainak összegzése az a 13 pontos program, amely alkal­mas a Nemzeti Agrárkerek- asztal elé terjesztésre. Egyet­értés volt az előkészítés során, hogy növelni kell a mező- gazdaság támogatását. A GDP 1,2-1,3 százalékánál több kel­lene, legalább 2,5 százaléka, hogy a mezőgazdaság kicsit magához térjen. Abban is egyetértés volt, hogy olcsó és hosszú lejáratú hitelekre van szükség a magyar mezőgaz­daságban. Annak ellenére, hogy 1995-ben 50 milliárd volt a hitel, tavaly már 100 milliárd, idén még legalább 50 milliárd forint kellene, jórészt forgóalap-feltöltésre. Az elő­zetes társadalmi vita során kü­lön mellékletet dolgoztak ki a földtulajdon és a földhaszná­lat eddig vitatott kérdéseinek rendezésére. Abban egyetértenek a pár­tok és az érdekképviseleti szervek, hogy a külföldiek termőföld-vásárlásának enge­délyezésére, a korábbi illegá­lis „zsebszerződések” legali­zálására nem kerülhet sor. A szövetkezeti földvásárlás előtt viszont felnyitják a zsilipeket, de gátakat szabnak a föld ren­deltetésszerű használata érde­kében. A kárpótlás befejezé­sének most már nincsenek tech­nikai akadályai - mondta Nagy Frigyes miniszter. Csak az a baj, hogy a kárpótlás és a részaránykiadás keretében több mint ötmillió hektár ke­rült magántulajdonba, de olyan előnytelen birtokszer­kezet alakult ki ily módon, ami gazdaságos mezőgaz­dasági művelésre nem alkal­mas. Korábban nagy vitákat okozott a támogatás ügye. Sokan oda akarják a támoga­tást adni, ahol a legjobb a meg­térülés, mások szerint oda kell adni a segítséget, ahol megél­ni próbálnak, s nem az állam nyakán élni. A totális szektor- semlegesség nehezen képzel­hető el azon a téren, hogy mindkét elv alapján referálni szükséges. Nem volt vita az előzetes konzultációkon az integráció kérdésében. A föld­művelésügyi miniszter és a pártok, érdekképviseleti szer­vek szerint ugyanis a magyar mezőgazdaság integráció nél­kül nem fejleszthető. Aki ké­pes maga körül megszervezni a termelést és az értékesítést, az vehessen részt az integráci­óban, és kapja meg a kedvez­ményeket, szigorúan az egyenlőség elve alapján. A miniszteri összegzést köve­tően Kis Zoltán államtitkár, a NAP koordinációs felelőse összegezte azoknak a tárgya­lásoknak a tapasztalatait, ame­lyeket egy-két nappal koráb­ban a parlamenti pártok szak­értőivel, illetve az agrárkoor­dinációs fórum tagjaival foly­tatott a Nemzeti Ágrárkerek- asztal ügyében. „Ez a kormányanyag a haj­nal” - utalt a NAP-keltére az ellenzéki pártok véleményét summázó Medgyasszai Lász­ló országgyűlési képviselő, aki a Fidesz-MPP, a KDNP, az MDF és az FKGP ügyében úgy fogalmazott: vitára alkal­mas, 13 pontos kormányösz­tönzés a mellékletekkel együtt. Majd azt javasolta, hogy ha az érdekképviseleti szervek nem akarnak szekció­üléseket a Nemzeti Agrárke- rekasztalon, akkor az említett négy párt sem ragaszkodik a kiscsoportos munkához. Ezt követően az országos egyez­tetés résztvevői megállapod­tak abban, hogy a kétnaposra tervezett Nemzeti Agrárke- rekasztalon csak plenáris ülés lesz, a parlamenti pártokon kívül meghívják azokat a par­lamenten kívüli pártokat is, akik a NAP alapelveihez írás­ban korábban észrevételeket fűztek. Végezetül korlátozták a felszólalási időt: április 25- én és 26-án a Nemzeti Agrárke- rekasztalon az érintett minisz­tériumok vezetői 20, illetve 15 perces felszólalásra kapnak lehetőséget, és az érintett tár­sadalmi szervek és tudomá­nyos műhelyek vezetői is el­mondhatják véleményüket. Nukleárisbaleset-elhárítás K. Z. (Új Kelet) ___ _ Tö bb mint harminc ország részvételével tartottak csütör­tökön estébe húzódó nukleá­risbaleset-elhárítási gyakorla­tot. Hazánkban a Nukleáris Baleset-elhárítási Kormánybi­zottsághoz tartozó szervezet és néhány érintett minisztérium illetékes szervezetén túlme­nően a főváros és kilenc keleti megye védelmi bizottságának szakemberei működtek közre a gyakorlásban. Tolnai Ferenc, a Nukleáris Baleset-elhárítási Kormánybi­zottság Titkárságának helyet­tes vezetője elmondta, hogy a helyzetbeállítás szerint Finnor­szágban egy atomreaktorban baleset történt, és sugárzó anyag került a levegőbe. A kormánybizottság vezetői számítógépes imitációval olyan adatokat adtak meg a védelmi bizottságok tagjai­nak, hogy ismeretlen eredetű radiokatív felhő érte el hazánk északi részét. Az érintett testületek - gya­korlásképpen - a kormánybi­zottság operatív törzsveze­tőjének irányításával, a számí­tógépes hálózaton kapott ada­tok, kiadott intézkedések és saját, korábban készített terve­ik felhasználásával a lakosság védelme érdekében indokolt döntéseket hoztak. Tolnai Fe­renc tájékoztatása alapján a következő hasonló gyakorla­tot Kanadában, 1998-ban pe­dig Magyarországon tartják. A tisztesség nagyon védtelen Néhány szó Kiss Gáborral Nyírfa-ügyben Valami rosszízű botránynak valahogy mindig lennie kell. Mintha ki sem bírnánk olcsó vádaskodás, napi ingyen­cirkusz nélkül. Vádolunk, vádaskodunk, mintha ingyen volna, pedig az ár nagyon is nagy: az ország lelki béké­je! Ez azonban nem ár, hanem bagó azoknak, akik a tisztesség vásárán kufárkodnak... Palotai István (Új Kelet) Most éppen Kiss Gábor, az MSZP megyei elnöke áll a „pro­fesszionális informátorok és dezinformátorok” kereszttüzé­ben, akik - persze névtelenül - azt sugallták, hogy ő volt - Pá­ter néven - a Nyírfa fedőnevű nemzetbiztonsági akció infor­mátora. A vádat az MSZP frakcióel­nökségi ülése megalapozatlan­nak, felháborítónak minősí­tette, és jelezte, hogy a gyanú­sításokat annak kell bizonyíta­nia, aki megfogalmazta, ellen­kező esetben a jogállamiság alapvető kritériumai kerülnek veszélybe. Az MSZP Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Szervezete — a tagsághoz írott levelében - szintén keményen visszautasí­totta az alaptalan vádaskodá­sokat, és kijelentette, hogy a megyei elnök feddhetetlen és tisztakezű politikus. Kiss Gábort egyébként csü­törtökön és pénteken rengete­gen hívták telefonon, hogy fel­háborodásuknak és együttérzé­süknek adjanak hangot, többek között Kónya Imre. a Néppárt képviselője, a parlamenti nem­zetbiztonsági bizottság elnöke és Iványi Tamás, az SZDSZ megyei elnöke, országgyűlési képviselő is. Természetesen felkerestük a legilletékesebbet, Kiss Gábort is.- Képviselő Úr! Ön mindig elvi politikus volt. Sohasem for­gott a neve „közszájon", és most váratlanul — hipp-hopp - itt van ez az ügy. Nem gondolja, hogy az időzítés roppant saját­ságos?- Ha erre a kérdésre válaszol­nék, akkor csak fantáziálnék. Tartom magam a tényszerűség­hez. Csak arról beszélek, amiről tudomásom van. Ha valamiről keveset tudok, arról csak keve­set tudok mondani.- Tulajdonképpen az ukraj­nai bűnözéssel van kapcsolat­ban a Nyírfa-akció?- Én ezt nem tudhatom. Egyetlen olyan hivatalos doku­mentumot sem ismerek, amely az ügyre vonatkozna, és ame­lyet a nemzetbiztonsági bizott­ság tagjai ismernek. Abszolút értelemben alulinformáll va­gyok ebben a kérdésben,-A kötelező titoktartás figye­lembevételével kapott-e a nem­zetbiztonsági bizottság MSZP-s tagjaitól valamilyen informá­ciót az üggyel kapcsolatban?- Amit tudok, azt első kézből a sajtó képviselőitől szereztem.- Volt-e olyan eset, amikor ön Baja Ferenccel és Bajor Ti­borral beszélgetett, és valami­lyen harmadik személy is jelen volt, aki?:..- Nem. Egész biztosan nem! Annyi azért még hozzátartozik az ügyhöz, hogy a törvények értelmében a titkosszolgálatok parlamenti képviselőt nem szer­vezhetnek be! Természetesen rengeteg emberrel beszélgetek, így beszélgethetek olyannal is, aki a titkosszolgálat alkalma­zottja. Ezt én hivatalosan nem is tudhatom. Másrészt pedig nem keresek másokban semmi­féle ügynököt! Nem szoktam mást mondani négyszemközt mint nagy nyilvánosság előtt. Még egyszer mondom, amíg nincs pontos és hivatalos infor­mációm arról, ami történt, ad­dig nem szeretnék találgatni, fantáziálni.- Nem gondolja, hogy mind­az, ami történt, mára választá­sok előszele?- Az. kétségtelen, hogy ez az egész számomra meglehetősen kellemetlen politikai szituáció. Politikusként, ha gyanúba ke­veredem, az árnyékot vet rám, és a politikai hitelemet nagyon nagy mértékben rontja... Ha szá­momra van valami pozitív ho- zadéka ennek az ügynek, ak­kor az a demonstratív kiállás, amit magam mellett tapaszta­lok. Országos szervezetektől, a megyék képviselőitől, válasz­tókörzetemből, sőt, magánsze­mélyek is felkerestek, felhív­tak, hogy együttérzésüket és a bizalmukat kifejezzék. Ez ne­kem ebben az adott helyzetben rettentő sokat jelent.- Igaz-e, hogy a rendszervál­tás előtt az MSZMP tagjait a titkosszolgálatoknak tilos volt beszervezniük?- Igen, ez így igaz.- Ez már eleve azt jelenti, hogy Kiss Gábor tiszta ember...- Átestem azon a bizonyos parlamenti vizsgálaton, és meg is kaptam az eredményét, azon­ban ezzel sem kívántam előho­zakodni...- Nyilván meg akarja érteni képviselő úr a történteket. Tö­rekedni fog az ügy mielőbbi feltárására?- Természetesen meg akarom érteni. Ezt nagyon komoly be­szélgetések kell hogy övezzék - többek között - a Magyar Szocialista Párt vezetőségével is, hiszen ennek az ügynek azért vannak az én személye­men messze túlmutató tanulsá­gai is. Rajtam keresztül a párt­ra is árnyék vetült, így roppant fontosnak tartom, hogy ezt a jövőben el lehessen kerülni.- Tervez-e megtorlást? Visz- sza kíván-e ütni?- Szó sincs róla! Engem a dolognak ez a része nem érde­kel. Az emberi vonatkozásai érdekelnek, valamint a magyar politikai közmorál ügye érde­kel. Az, hogy ilyesmi egyálta­lán előfordulhat. Bizonyos po­litikai összefüggések is érde­kelnek, de ezeket nem nekem kell tisztáznom, hanem annak, akinek az a hivatalos köteles­sége... A bosszú nem a kenye­rem. Az eddigi életem alatt fel­állított erkölcsi normákat kö­vetem.- Nyilván szívesen üzenne a társadalomnak.- A társadalomnak?... Hát igen... Elsősorban azt üzenném, hogy hasonló szituációba min­denki kerülhet. A „verses ráfo- gásoktól” senki sem mentes. A tisztesség nagyon védtelen. A politikai közviszonyoknak meg kell változniuk, hogy eze­ket a politizáláshoz méltatlan és alantas eszközöket lehetet­len legyen alkalmazni! Ez ér­deke mind a politikai elitnek, mind a társadalomnak egya­ránt. Az amorális politizálás zülleszti a társadalmi közmo­rált, és azt hiszem, hogy mivel amúgy is értékválsággal küsz­ködünk, a politikai garnitúrá­nak kellene elöljárnia a tisztes­ségben, hogy példát mutasson a társadalomnak. Kulturális és humánkapcsolatok Kovács László elutazott Japánba A japán kormány meghívására pénteken ötnapos mun­kalátogatásra Japánba utazott Kovács László külügy­miniszter. A magyar diplomácia vezetője - akit audien­cián fogad Akihito császár - a tervek szerint tárgyal Yukihido Ikeda külügyminiszterrel, Shinji Satokülkeres- kedelmi miniszterrel, valamint a japán parlament alsó- és felsőházának elnökével. MTI ____ Ko vács László találkozik Shoichiro Toyoda-\al, a japán Gyáriparosok Szövetségének elnökével, aki a Toyota Autó­művek Igazgatótanácsát is ve­zeti. A tárgyalásokon a kétol­dalú kapcsolatok keretében megvitatásra kerül a délszláv újjáépítésben való magyar-ja­pán együttműködés, illetve a nemzetközi fórumokon tör­ténő kooperáció kérdése. A lá­togatás alatt kerül sor a két kormány megállapodására a vízumkötelezettség meg­szüntetéséről Magyarország és Japán között. Japán Magyarország straté­giai jelentőségű partnere. A hi­telkapcsolatok meghatározó szerepet játszanak hazánk pénzügyi egyensúlyának meg­őrzésében; adósságállomá­nyunk közel 40 százaléka szár­mazik japán forrásból. A ma­gyar-japán kereskedelmi for­galom értéke közel félmilliárd amerikai dollár. Ebben 4:1 ará­nyú a japán aktívum, de tavaly a magyar kivitel gyorsabb ütemben növekedett, mint az import. Japán 1996 végéig 345 millió amerikai dollár értékben ruházott be Magyarországon. A kulturális és humán kapcsola­tok jól fejlődnek, a Magyaror­szágra látogató japán turisták száma tavaly 80 ezer volt. A kapcsolatok új korszaka MTI A román-magyar kap­csolatok új korszakát éljük, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy mennyi feladat vár még ránk. Az évtizedek alatt felhalmozó­dott problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Erről Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtit­kára szólt pénteki sajtótá­jékoztatóján azt követően, hogy hivatalában megbe­szélést folytatott Gheorghe Tatuval, a romániai Ko- vászna megye prefektusá­val és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével. A vendégek a Veszprém me­gyei közgyűlés meghívásá­ra szerdán érkeztek négy­napos munkalátogatásra Magyarországra. Tabajdi Csaba elmond­ta: a megbeszélésen szó volt a két ország kapcso­latrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egye­tem ügyéről és a vállalko­zásfejlesztés helyi lehe­tőségeiről. Kiemelte, hogy a magyar—román alapszer­ződés akkor válhat való­ban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak he­lyi szinten is megvalósul­nak. Hangsúlyozta: Ma­gyarország abban érdekelt, hogy Románia is az első körben válhasson a NATO tagjává. Gheorghe Tatu elmond­ta, hogy Veszprém megyé­vel már évek óta fennálló szoros kapcsolatrendszeri újabb területekre is kiter­jesztették. Szólt arról is, hogy megérkezésük óta Veszprém megye szinte minden vezetőjével tár­gyaltak, és elsősorban köz- igazgatási, gazdasági és oktatási kérdések kerüllek napirendre. Kifejtette: Ro­mániában is elindult a gaz­dasági társaságok privati­zációja. Ezek a vállalatok azonban egyenként mint­egy 7-8 ezer dolgozót fog­lalkoztatnak, ezért nehéz feladat magánosításukra gyors és reális megoldást találni. A prefektus úgy vélekedett, hogy erre vo­natkozóan is hasznos ja­vaslatokat kapnak magyar kollégáiktól. Újságírói kér­désre válaszolva rámuta­tott: Romániában a koráb­bi, indokolatlan feszültsé­gekkel terhelt időszak már a múltté. A magyaroknak és a románoknak természet­szerűen azt kell keresniük, ami összeköti, nem azt, ami elválasztja őket. Látogatá­sukkal is azt kívánják bi­zonyítani, hogy a magyar­román alapszerződés nem egyszerű papír, hanem olyan munkaokmány, amely lehetőséget teremt a hatékonyabb együttműkö­désre - tette hozzá. Orbán Árpád a sajtótájé­koztatón kiemelte, hogy nem mondanak le a kolozs­vári Bolyai Egyetemről. Úgy vélekedett, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kel­lene működtetnie a Szé­kelyföldön is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom