Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19 / 91. szám

i Megyei krónika 1997. április 19., szombat Európa Nap - Nyíregyháza Munkatársunktól _______ A nyíregyházi Európa Nap szervezőbizottságának csütörtöki estébe nyúló ülé­sén a megye gazdasági, tár­sadalmi, valamint kulturális fejlesztéséért tenni akaró in­tézmények és szervezetek képviselői megegyeztek a május 23-ai rendezvény fő programjaiban, amelyekhez még a megbeszélésen is ér­keztek javaslatok kísérőren­dezvényekre. Az elkészített és várható­an a legközelebbi városi közgyűlés elé terjesztendő tervezet szerint egész napos, gazdag műsor várja a szak­mák iránt érdeklődőket és a nagyközönséget. Az ünnepélyes megnyitó után az Európa Napon lesz utcai futóverseny, a PHARE és a Világbank támogatását elnyert intézmények ered­ményeit bemutató kiállítás, kirakatrendező verseny, kon­ferencia az Európai Unió if­júsági és szakképzési prog­ramjairól, a nők szerepéről, politikai fórum az EU-csat­lakozásról és az integráció­ról, divat- és gasztronómiai bemutató, agrártanácsko­zás, diákvetélkedő, tájékoz­tatás az önkormányzatok, a népfőiskolák, a felsőokta­tás, az ifjúság és a sport jövőbeni szerepéről, esé­lyeiről, gyermekrajzver­seny, regionális kézműves bemutató, természet-, állat- és környezetvédelmi szim­pózium, Európa Kávéház, kulturális gálaműsor, utca­bál. A kísérőrendezvények rangját sok más mellett a nemzetközi fúvószenekari koncert, a gazdasági kiállí­tás, a megyei vállalkozások bemutatkozása és a népmű­vészeti vásár adja. Segítség munkanélkülieknek K. Z. (Új Kelet)_________ Me gvitatta és elfogadta ez évi munkatervét a megyei munkaügyi tanács. A testü­let tagjai arról döntöttek, hogy a megyei munkaügyi központ saját bevételét, ami várhatóan 50-60 millió fo­rint lesz, 1997-ben közhasz­nú munka támogatására for­dítják. Kialakult a végleges összeg: megyénkben 1 mil­liárd 632 millió forintot használhatnak fel a munka­ügyi szakemberek a decent­ralizált foglalkoztatási alap­ból. Közel kétezren valami­lyen elhelyezkedést előse­gítő képzésben vehetnek részt, és csaknem tízezer tar­tós állástalannal kötnek va­lamilyen formában mun­kaszerződést az önkormány­zatoknál és a gazdasági egy­ségeknél. A tanács tagjai el­fogadták Rusin Józsefnek, a megyei munkaügyi központ igazgatójának az elmúlt évi munkáról tartott tájékoztató­ját. A beszámolóból kiderült, hogy a múlt évben a munka- nélküliek havonkénti átla­gos létszáma 43 ezer 700 volt, amely kevesebb, mint a megelőző két évben. Az érintettek 53,2 százaléka szakképzettséggel nem rendelkezett. A munkarő- piaci szakemberek 1996- ban 30 ezer új álláslehető­séget tártak fel. A tanácsból a megyei te­rületfejlesztési tanácsba a szavazás alapján Mrenkó Lászlót delegálták. A szak­emberek döntöttek arról, hogy a tanács munkaadói, munkavállalói és önkor­mányzati oldalának egy-egy képviselőjéből szakképzési bizottságot alakítanak. Kisebb vita alakult ki a testületben a rehabilitációs pályázatok körül. A beérke­zett munkákat véleményez­ve küldik majd tovább a Munkaügyi Minisztérimba, ahol véglegesen döntenek sorsukról a tárca illetékesei. A megyéből 731 megválto­zott munkaképességű reha­bilitációs foglalkoztatásra összesen 160 millió forint igényt jelentettek be a-mun- k áltatok. Hidrometeorológla Új Kelet-információ A hidrometeorológusok- nak a napokban összesített adatai alapján Nyíregyházán márciusban a havi közép­hőmérséklet 4,0 °C volt, ami 0,4 °C-szal volt alacso­nyabb, mint az átlag. A havi minimumot, -4,7 °C-ot már­cius 3-án észlelték a reggeli órákban, a maximum +14,5 °C volt, március 13-án mér­ték. Az előző hónapban terü­leti átlagban megyénkben csak 7 mm volt a lehullott csapadékmennyiség, és ez nem több, mint a sokéves át­lag 20 százaléka. Az első három hónapban kialakult csapadékhiány eléri a 64 mm-t. Márciusban a kevés csapa­dék és a hegyekben a lassú olvadás hatására a folyók át­lagos mederteltsége a sokévi közepes szint alatt volt, ki­sebb vízszint-ingadozások- kal. A mélyebben fekvő te­rületeken, főleg Felső-Sza- bolcs és az Ecsedi-láp térsé­gében a hóié több helyen is belvízi elöntéseket okozott, amiket az érintett csatorna­szakaszokon folyamatos szi­vattyúzással szüntetettek meg a szakemberek. A tavaly év végén lehul­lott csapadék és hóolvadás hatására a téli hónapokban az észlelőkutakban nőtt a talajszint magassága, de a későbbiekben csapadékhi­ány következtében március­ban már ismét csökkenő ta­lajvízszintek voltak jellem­zőek. A talajvíztartó rétegek átlagos telítettsége február végén csak 3 százalékkal, március végére viszont már ismét 27 százalékkal marad­tak el a sokévi átlagos érté­kektől. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság által üze­meltetett tározókban az el­múlt hónap folyamán mint­egy 2,5 millió m3-rel nőtt a vízmennyiség. A 11 na­gyobb tározóban március végén 19,4 millió m3 víz volt, ami 74 százalékos feltöltött- ségnek felel meg. Elárvereznek egy iskolát? Járni jár, de nem jut Olyanról már hallottunk, hogy elárvereztek egy iro­daépületet, vagy a közel­jövőben kalapács alá kerül a diósgyőri stadion, de ar­ról még nem tudunk, hogy egy iskolát árvereznének el. Baktalórántházán akár ez a képtelennek tűnő eset is megtörténhet. Fekete Tibor (Új Kelet) A botrány ízű történet 1992- ig nyúlik vissza. Az akkori kor­mányzat úgy kívánta a peda­gógusbéreket rendezni, hogy új besorolási táblázatot állított össze, melynek legvitatottabb pontja az F kategória. Szeren­cse vagy pech, de Baktalóránt­házán, a Reguly Antal Általá­nos Iskolában 32 tanító és ta­nár felelt meg a legmagasabb kategória elnyeréséhez szüksé­ges feltételnek, és az iskola vezetősége úgy döntött, min­denkinek megadja ezt a lehe­tőséget. Tette ezt annak tuda­tában, hogy akkor még nem volt egyértelmű, ki állja a többlettköltség számláját. Később kiderült, hogy a köz­ponti költségvetés csak a meg­emelt bérek egy részét fedezi, és a kiemelt F kategóriára egy fillért sem kap az iskola: az alapfeladatokra adtak pénzt, a többi előteremtéséről az önkor­mányzatnak kellett volna gon­doskodni. Ekkor már nyilván­valóvá vált, hogy a megemelt béreket nem tudják kifizetni a pedagógusoknak, amire vá­laszlépésként 11 károsult a bí­rósághoz fordult, és meg is nyer­te a pert. Akkor fejenként kö­zel négyszázezer forinttal tar­tozott nekik az intézmény fenntartója, az önkormányzat, amely összeg mára a kamatok­kal együtt meghaladja a félmil­lió forintot fejenként. Utána más fordulatot vett a történet, mert az elmúlt nyáron nyolc pedagógussal csökken­tették az oktatói létszámot, köztük azokkal, akik úgymond perben-haragban állnak az igazgatóval. LJjabb peres eljá­rást követően, a munkaügyi bíróság megítélte számukra a háromszoros végkielégítést, amit szintén nem fizetett ki a munkáltató. Mint azt Helmeczi Sándorné, az augusztusban eltávolított tanárok egyike a lapunkhoz eljuttatott panaszában kifejtet­te, a múltkori félmilliós tartó­Első lett a Sulistart A Diákújságírók Országos Egyesülete néhány hónappal ezelőtt meghirdetett egy mé­diapályázatot, melynek ápri­lis 3-ai eredményhirdetése­kor megválasztották az év legjobb diákújságíróit, leg­jobb diákrádióját és legjobb diákújságját. A diákújság ka­tegóriában a nyíregyházi Start iskola Sulistart lapja hozta el a pálmát első helyezésével. Az ifjú diákújságírók közül szerkesztőségenként két-két fiatalt lehet elküldeni a nyári médiatáborozásra. Az ünne­pélyes díjátadás április 26-án délelőtt tíz órától lesz Gödöl­lőn, a Diákújságírók Orszá­gos Egyesületének Negyedik sajtófesztiválján. záshoz most további bruttó 900 ezer forint társult, és egyre kevesebb a remény, hogy vi­szontlátják a bíróság által is jo­gosnak vélt jussukat. A tanárnő összefüggést lát az F kategóri­ás perük megnyerése és későbbi elbocsátásuk között. Sérelmezi azt is, hogy olyan tanárokat küldtek el, akik 20-25 éve van­nak a pályán, és talán nem vé­letlenül sorolták annak idején őket a legmagasabb bérkategó­riába. Korábbi elmaradt fizeté­sük behajtására már végrehaj­tót jelöltek ki, és ha egy hóna­pon belül nem történik valami, akkor május 22-én elárvereznek az iskola mozdítható értéktár­gyai közül annyit, amennyi fe­dezi a tartozás összegét. Itt elsősorban olyan felszerelési tárgyak kerülhetnek szóba, amelyek másutt is használha­tók, például személyi számító­gépek, vagy éppen az igazga­tói iroda szekrénysora. Megpróbáltuk megkeresni az intézmény igazgatóját, de elfoglaltsága miatt nem tudtuk kikérni véleményét. Telefonon azonban utolértük a város pol­gármesterét, Vida Károlyt, aki a követelés jogosságát nem vitatja, de nem is akarja kifo­gásolni, hisz a bíróság a káro­sultaknak mindezeket már megítélte. Mint elmondta, ő sem tartja túlzottan szerencsés­nek ezt a bizonyos bérbesoro­lási rendeletet, amely minden későbbi bajok eredője. Ráadá­F.A.JÚj Kelet)__________ Tegnap Mátészalkán kibő­vített elnökségi ülést tartott a megyei polgárőr-szövetség. A tanácskozáson többek között részt vett Tamás György Lajos, az MRFK Közbiztonsági igaz­gatója, dr. Pásztor Miklós nyír­egyházi és dr. Szabó Sándor mátészalkai rendőrkapitányok, valamint jelen voltak a megyé­ben lévő rendőrkapitányságok azon munkatársai, akik az összekötő szerepet töltik be a társadalmi szervezet között. Gelsei Gábor, a megyei pol­gárőr-szövetség elnökének be­számolójából kiderült, hogy országos szinten megyénkben működik a legtöbb szervezet, de a több mint 4500 taggal is az élen járunk. Elhangzott, sül a településen az is nehezí­tette a rendelet végrehajtását, hogy itt a lakosság arányához viszonyítva lényegesen több pedagógusnak kell bért fizet­ni, mint másutt a megyében. Az F kategória logikátlanságát azóta az élet is igazolta, mert az új bértáblában már lassan utolérik a többiek ezeket a ki­emeltebb bérrel rendelkezőket. A történeti hűség kedvéért hozzátette, hogy ha mind a 39 pedagógusnak, akiket a legma­gasabb osztályba soroltak, ki­fizették volna megemelt bérü­ket, akkor az évente nyolcmil­lió forintos többletköltséget jelentett volna az iskolának, amit az intézmény már nem tudott volna kigazdálkodni. Az egyezség kedvéért annak idején felajánlották a kárval­lottaknak, hogy egyszeri 150 ezer forintot előre megkaptak volna, ha elállnak követelé­süktől. Tizenegyen erre nem voltak hajlandóak. Éppen az ő követelésük miatt tartottak átvilágítást az intézménynél, és ezt követte a tavaly augusz­tusi létszámleépítés. Ezt köve­tően az elbocsátott pedagógu­sok megkapták végkielégíté­süket, de nem háromszoros arányban, mint azt a bíróság megítélte részükre. A létszám- csökkentés hatása még nem érzékelhető olyan mértékben, amiből az intézmény ki tudná fizetni elbocsátott dolgozóik járandóságát. hogy ez nem csak statisztika, mert ezek 80 százaléka haté­konyan is működik. Az elnök elismeréssel szólt a rendőrség és a polgárőrség összehangolt tevékenységéről is. A hozzá­szólók mindegyike mege­rősítette, hogy továbbra is nagy szükség van a jól működő pol-. gárőrségre. A megye nem egy „fertőzöttebb” területén bizo­nyítani lehet, hogy amióta a polgárőrök is felügyelnek a közrendre, visszaesett a bűnö­zés és jobb lett a közbiztonság. A polgárőrök felvetették, hogy egyértelműen tisztázni kellene a jogállásukat. Nem akarnak intézkedni vagy fegy'vert hor­dani, de közfeladatot ellátó személyek akarnak lenni, to­vábbra is együttműködve a rend őreivel. Valami hiányzott Bürget Lajos jegyzete Lezajlott az Agro-Food. Nem hiszem, hogy az én tisztem lenne értékelni a műtrágyák, gépek, termé­kek milyenségét. Egy biz­tos: még egy magamfajta laikusnak is sok érdekeset nyújtott, sikerült árnyalni azt a képet, ami a megye mezőgazdaságáról kiala­kulóban van az emberben. Amiért szólok, az hiányér­zetem kifejezése. Mert va­lamit nem találtam. És ez a valami az informatika volt. A sokféle látványosság mellett hiába kerestem azt, ami a gazdák és gazdasá­gok gyors tájékoztatását szolgálhatná. Pedig erre nagy szükség lenne. Mert hányszor, de hány­szor mondjuk, mondják: a korszerű mezőgazdaság egyik előfeltétele, hogy a termelő állandóan tudja, mi van a piacon. Az árutőzs­déken, az ország és világ különböző piacain hogyan állnak a kötések őszre, nyárra, mi az ármozgás, melyek a kurrens termé­kek, mibe kerülnek a ter­melőeszközök, milyen új gépet, vegyszert, csomago­lástechnikát ajánlanak a nagyvilágban és itthon. Ez az információ pedig ma­napság már könnyen el­érhető. A számítógép és az Internet világában mindez csak kapcsolás kérdése, pillanatok alatt elénk ve­tül minden, ami érdekes lehet a mezőgazdasági pi­acon. Az ember azt hihette vol­na, hogy az Agro-Food ezen a téren is ad valamit. Felvillantja a lehetőséget, mondjuk bemutatja, ho­gyan kapcsolódhatnak a gazdajegyzők és a gazda­ságok az informatikai rend­szerbe, miként juthatnak naponta, óránként, percen­ként friss adatokhoz. Nem lett volna ördöngösség mondjuk kivetíteni a friss tőzsdei híreket, a piaci in­formációkat, mi több, talán még a londoni, a budapes­ti és a frankfurti tőzsde határidős ügyletei is látha­tókká válhattak volna. De nagyon hasznosnak bizo­nyulhatott volna az is, hogy erre a kiállításra a gazdasági és mezőgazda- sági újságok, szakfolyó­iratok, napilapok is meghí­vást kapnak, hiszen ezek is jó, friss hírforrások. Szóval manapság már nem lehet úgy vásárt, be­mutatót szervezni, hogy ne igyekeznénk ablakot nyit­ni a nagyvilágra, s az in­formációt, ezt az igen drá­ga, nélkülözhetetlen, stra­tégiai árut ne vonultatnánk fel a kínálatban. Amíg ez hiányzik, addig lehet szép, dekoratív, tetszetős, egy kiállítás és vásár, de kétsé­ges, hogy a legizgalma­sabb árucikk nélkül betölt- heti-e igazi hasznát. Ha ki akarunk törni Keletre és Nyugatra, akkor ne feled­jük: nemcsak magunkat kell mutogatni, hanem má­sokat is meg kell nézni. A polgárőrség értékelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom