Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-18 / 90. szám

1997. április 18., péntek Magyar Távirati Iroda NEMZETKÖZI Háromszáz ugandai katona vesztette életét Dél-Szudánban a szudáni kormánycsapatokkal vívott harcokban -jelentette szerdán a kartúmi televízió. A beszá­moló szerint a szudáni kormányerőket azért vetették be, hogy feltartóztassák az Ugandából szudáni területre betörő csapa­tok támadását. Nem szándékozik lemondani poszt járói Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A kormányfő csütörtökön reggel úgy fogalmazott, hogy a rendőrség kezde­ményezése ellenére sem fognak vádat emelni ellene, ezért nem kényszerül arra, hogy felálljon a miniszterelnöki székből. A kormányfő közeli munkatársa is kijelentette: nem tartja való­színűnek, hogy az államügyész csalás és hivatali visszaélés miatt vád alá helyezné a kormányfőt. Több napja nem alszik Momir Bulatovic montenegrói elnök a podgoricai elnöki rezidencián - írta csütörtökön a Dnevni Telegraf című belgrádi napilap. A megbízható forrásokra hivatkozó cikk szerint az államfő biz­tonsági okokból döntött a rezidenciának helyet adó épületegyüttes elhagyása mellett, s különösen azóta félti az életét, hogy egy ismeretlen fegyveres a múlt héten egy belg­rádi étteremben meggyilkolta Radovan Stojicic Badza szerb belügyminiszter-helyettest. Podgoricai értesülések szerint a montenegrói államfő az éjszakákat a fővároshoz közeli Kuce településen tölti, ott, ahonnan családja származik. Reményt keltő kezdés mán péntekre ha­lasztották annak a New York-i háromoldalú találkozónak a folytatását, amelynek tétje az, vajon Phenjan hajlandó-e részt venni a Koreai-félsziget helyzetének rendezésére kezdemé­nyezett béketárgyalásokon. A konzultációk az Egyesült Államok, Észak- és Dél-Korea képviselőinek részvételével zajlanak. A szerdai, két szakaszban megtartott eszmecserék után az amerikai küldöttség vezetője, Charles Kartman főcsoportfőnök úgy nyilatkozott, hogy az első jelek bátorí­tóak, de „még sok munka vár ránk”. Kohl-Jelcin találkozó Külföld-belföld Kapcsolatok Magyarországgal Göncz Árpád latin-amerikai körútjáról Sikeres volt a köztársasági elnök latin-amerikai látoga­tása. A körút összhangban állt azzal a magyar kül- és gazdaságpolitikai stratégiával, amelynek keretében ha­zánk az euro-atlanti integráció mellett egyre nagyobb fi­gyelmet fordít a távoli kontinensek országaival folytatott kapcsolatok fejlesztésére. Ezt Faragó András ejnöki szóvivő mondta csütörtöki tájékoztatóján. Göncz Árpád szerdán este érkezett haza Budapestre az Argentínát, Bra­zíliát, Mexikót és Paraguayt érintő körútjáról. MTI ___ A NATO keleti bővíté­séről, valamint a világhábo­rú végén Németországból el­hurcolt műkincsek jövőbeni sorsáról kezdett megbeszé­lést csütörtökön Baden-Ba- denban a német kancellár és az orosz elnök. A híres német üdülőhelyen a Kohl-házaspár előbb sze­mélyesen köszöntötte Borisz Jelcint és feleségét, majd ezt követően került sor a kato­nai tiszteletadásra. Helmut Kohl és Borisz Jelcin ezu­tán szűkkörű tárgyalásra vonult vissza. A megbeszé­lések egyik fő témája a NATO keleti bővítése, ame­lyet Moszkva továbbra is „történelmi hibának” tart. A két vezető részletesen átte­kinti, hogy mit tartalmazzon az észak-atlanti szövetség és az Oroszország biztonsági partneri viszonyáról szóló megállapodás. A világháborúban elhur­colt műkincsek ügyében a MTI __________________ Ne gyedik alkalommal ren­dezett gazdásztalálkozót az idén Debrecenben a Balás- házy János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a helyi Kölcsey Ferenc Művelődési Központ. A csütörtökön meg­kezdődött rendezvényen harmincöt kiállító mutatja be mezőgazdasági termékeit, köztük vontatókat, betakarí­tó gépeket, szerszámokat, élelmiszer-ipari termékeket, növényvédő szereket, ve­tőmagvakat és védőruhákat. A gazdásztalálkozó kereté­ben csütörtökön a nemzeti német kormány mindkét fél számára elfogadható meg­oldást szeretne, és kész a kompromisszumra. Bonn némi megnyugvással fogad­ta, hogy a moszkvai törvény- hozás felsőháza szerdán el­halasztotta a szavazást a zsákmányolt műkincseket orosz tulajdonnak minősítő törvényről. Német adatok szerint a há­ború végén mintegy 200 ezer műkincs, több mint kétmil­lió könyv és hatalmas meny- nyiségű levéltári anyag ke­rült a Szovjetunióba. A hírek szerint az orosz elnök a vita­tott kulturális javakból néhá­nyat a találkozón átad majd vendéglátój ának. A megbeszélések végén Kohl és Jelcin közösen nyi­latkozik a sajtónak. Este Borisz Jelcin átveszi a Német Média-díjat, ame­lyet tavaly ősszel ítéltek neki. Az 1992-ben egy ba- den-badeni cég által alapított elismerést már több állam- és kormányfő kapta meg. agrárprogramról hangzott el előadás, s az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet munkájával ismerkedhettek meg a résztvevők. Délután Debrecen-Pallagon megtar­tották az ilyenkor hagyomá­nyos tavaszi tenyészállat-be­mutatót. Pénteken az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bi­zottságának és a parlamenti pártok mezőgazdasági szak­értőinek a részvételével Ho­gyan lehet segíteni a terme­lőn? címmel nyílt fórummal folytatódik a rendezvény. A IV. Gazdásztalálkozó szom­baton fejeződik be Debrecen­ben. MTI________________ Az elnöki szóvivő beszámo­lója szerint a látogatás során őszinte érdeklődés volt tapasz­talható Magyarország iránt. A körút alkalmat teremtett arra, hogy Magyarország újraköthes­se a korábban elszakadt politi­kai, gazdasági és emberi szála­kat a latin-amerikai országok­kal. Faragó András tájékozta­tást adott arról, hogy a köztár­sasági elnök által felkeresett latin-amerikai országokban visszafordíthatatlanok a de­mokratizálódási folyamatok, és stabil politikai intézményrend­szerek alakultak ki. Mint mondta, a térség államai rend­szeres politikai és gazdasági konzultációkra, a kapcsolatok magasabb szintre emelésére tö­rekednek Magyarországgal. A megbeszélések három - el­nöki, miniszteri és üzletemberi - szinten folytak a négy latin­amerikai ország és Magyaror­szág között. A felek részéről igényként fogalmazódott meg a latin-amerikai és a közép-eu­rópai kereskedelmi együttmű­ködés, a Mercosur és a CEFTA közötti kapcsolatok fejleszté­se. Elképzelhető, hogy Ma­gyarország bekapcsolódik a négy latin-amerikai ország ok­tatási, egészségügyi és mező- gazdasági fejlesztési program­MTI _____________ A két kormányfő Hóm Gyu­la itt-tartózkodásának második- hivatalos programjainak első- napján találkozott az Istaná- ban, a szingapúri miniszterel­nök irodájának helyt adó palo­tában. Horn Gyula személyében először jár magyar kormányfő Szingapúrban. Horn Gyula megerősítette Go Csők Tong magyarországi lá­togatásra szóló meghívását, s megállapodott vele abban, hogy szaporítani fogják a kor­mánytagok kölcsönös látoga­tásait, a magas szintű érintke­zéseket. (Bár a két ország között léte­zik diplomáciai viszony, jelen­leg csak kereskedelmi képvise­let, iroda működik Szingapúr­ban és Budapesten. Szingapúr­ban a nagyköveti teendőket teljes körűen a jakartai magyar misszió vezetője látja el.) A magyar kormány feje Go Csők Tong előtt is megerősí­tette, hogy Budapest a közép­európai térségben Szingapúr­hoz hasonló pénzügyi-keres­kedelmi központtá szeretne válni. A szingapúri miniszter- elnök javasolta, hogy közvet­lenül a Horn-látogatás után szervezzenek Budapesten beru­házási fórumot, amelyre a szán­jaiba. A látogatás során Ma­gyarország - szerződések szint­jén - Brazília, Argentína és Mexikó egyes államaival köz­vetlenül is felvette a kapcsola­tot. A szóvivő rámutatott a ket­tős adóztatás elkerülését szol­gáló, illetve a beruházásvé­delmi dokumentumok jelen­tőségére, kiemelte a Mexikó­val kötött vízummentességi megállapodás fontosságát, hozzátéve: hasonló megállapo­dás tető alá hozása Brazíliával kapcsolatban is szóba került. Faragó András hangsúlyozta: az Eximbank által felajánlott hitelnyújtás feltételei között szerepel, hogy a kölcsön csak magyar exportárukra vehető igénybe. Latin-amerikai részről érdeklődtek a magyarországi tőkeberuházások iránt, s konk­rét ajánlatot tettek a budapesti metróépítésben való részvétel­re, valamint repülőgépek eladá­sára. A látogatáson létrejött megállapodások alapján reális esély van arra, hogy a követke­ző két-három évben megkét­szereződjön Magyarország és a latin-amerikai országok közöt­ti árucsere-forgalom, s dinami­kusabban nőjön a magyar ki­vitel. Faragó András a sajtótájé­koztatón szólt a látogatás so­rán aláírt magyar-brazil lég­gapúriakon kívül a városállam­ban működő multinacionális cégek képviselőit is meghív­nák. Go Csők Tong ismertette a regionalizálás néven ismert szingapúri politikát, amelynek az a lényege, hogy most már elsősorban a külhoni - kör­nyékbeli ázsiai - beruházások biztosítják a szingapúri gazda­ság - most éppen lanyhuló - növekedését. Az ország GDP- növekménye 1994-ben még a tíz százalékot is meghaladta, az idei évre 6-7 százalékot prog­nosztizálnak. A szingapúri kormányfő mindezzel kapcsolatban azt je­gyezte meg, hogy Közép-Euró- pa is szerepel az itteni gazda­sági tervekben, s Horn mostani látogatása katalizátorként hat majd e tervek megvalósítására, az érdeklődést ez a vizit fordí­totta át nyitánnyá. A szingapú­ri tervekbe már belekalkulál­ják, hogy Magyarország EU- tag lesz. Magyarország ma jobb helyzetben van, mint volt Szingapúr a hatvanas években, a nagy fellendülés kezdetén - állapította meg. Csütörtökön számos gazda­sági-jogi megállapodás szüle­tett Magyarország és Szingapúr között. Vállalatközi egyezmé­nyeken kívül az egyűttműkö­ügyi egyezményről, amelynek alapján közvetlen légijárat ki­alakítása válhat lehetségessé Magyarország és Brazília kö­zött. Elmondta, hogy a köztár­sasági elnök útjának köszönhetően testvérvárosi kapcsolatok létesülhetnek ma­gyarországi és több latin-ame­rikai város között, s szó van az egyetemek, főiskolák közötti közvetlen szálak kiépítéséről, a diákcsere megkönnyítéséről. A sportkapcsolatokat illetően úgy vélte, lehetőség van az edző- és sportvezető-képzés­ben nyújtott segítség szélesíté­sére, az edzőtáborozások meg­szervezésének könnyítésére. Az elnöki szóvivő beszámolt arról, hogy a látogatás során az argentínai, a brazíliai, a mexi­kói és a paraguayi magyarság körében egyaránt őszinte ér­deklődés mutatkozott az óha­za iránt. Faragó András szerint a latin-amerikai magyarsággal való kapcsolatok fejlesztésére Magyarországnak sokkal több konkrét segítséget kell nyújta­nia a jövőben. Göncz Árpád latin-amerikai útját a helyi televízió- és rá­diócsatornák, valamint a napila­pok folyamatosan végigkísér­ték és nagy terjedelemben, kor­rekt módon adtak tájékoztatást. Faragó András egy újságírói kér­désre válaszolva úgy fogalma­zott, hogy a köztársasági elnök elsősorban azért Argentínát, Brazíliát, Mexikót és Paraguayt kereste fel mostani - 1991 utá­ni - második latin-amerikai lá­togatásán, mert a Magyarország és Latin-Amerika közötti áru­csere-forgalom 70 százalékában ezen országokat érinti. dés mellett kötelezte el magát a két ország gyáriparosainak szövetsége. Horn szingapúri partnerénél szorgalmazta a szerződéses kapcsolatok bővítését. Ma­gyarország érdekelt lenne ab­ban, hogy a diplomákat kölcsö­nösen elismerjék. A budapesti vendég Go Csők Tong figyel­mébe ajánlotta a magyarorszá­gi egyetemi, illetve a poszt­graduális képzési lehetősé­geket. Este Szingapúr patinás szál­lodájában, a város „brit korsza­kát” megalapozó Stemford Rafflesről elnevezett hotelben, a miniszterelnökök jelenlé­tében írták alá a kettős adózást kiküszöbölő, illetve a beruhá­zások védelmét szolgáló állam­közi egyezményeket. Horn Gyula a nap folyamán udvariassági látogatást tett Ong Teng Cseong elnöknél, aki megígérte: magyarországi be­ruházásokra fogja bátorítani az érdekelt gazdasági köröket. Szállodai lakosztályában ke­reste fel a magyar miniszterel­nököt az a Li Kuan Ju (Lee Kuan Yew), aki 31 évig állt Szinga­púr kormányrúdjánál, jelenleg is főminiszter, befolyásos poli­tikus. Neve összefonódik a „szingapúri csodával”, a libe­rális gazdaság és a hagyomány- őrző társadalmi gyakorlat együttélésével. Ugyancsak ud­variassági látogatást tett a ma­gyar kormányfőnél Li Kuan Ju fia, Li Hszien Lung dandártá­bornok, miniszterelnök-helyet­tes. OL HMat \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Szerdán hivatalosan is be­adtuk NATO-csatlakozási kérelmünket. A döntés im­már pár hét kérdése, és ered­ménye akkor válik egyértel­művé, amikor „kikézbesítik” a meghívókat az Észak-at­lanti Katonai Szervezet mad­ridi csúcstalálkozójára. Mindenesetre a tagorszá­gok egyenként már „meg­súgták” nekünk támogatásu­kat (a törökök is letettek a NATO velünk tervezett zsa­rolásáról), és úgy tűnik, hogy nem ér minket meglepetés. Az a tény, hogy a hivata­los felvételi kérelem benyúj­tását nem előzte meg Ma­gyarországon népszavazás, a kormány meglehetős maga- biztosságát jelzi, miszerint a szavazók igent mondaná­nak, és támogatják hazánk belépését. Mert népszavazást azért illene tartani a kérdés­ben, mint ahogy azt Horn Gyula miniszterelnök meg is ígérte a Munkáspárt javasla­tának elvetésekor. Ha a tagság árát és hoza- dékait összevetjük, logiku­san igen a válasz. Igaz, nem lesz olcsó mulatság, azonban a biztonságnak, a nemzeti függetlenségenek nem lehet ára! Nagyon jól tudjuk - ha illemtudóan hallgatunk is róla -, hogy Oroszország a jelenlegi helyzetben szinte azt csinálhat velünk, amit akar, hiszen teljesen védte­lenek vagyunk. Ugyan­ilyen potenciális veszély- forrás lehet egy sarokba szorított Szerbia, sőt, egy integrálatlan Szlovákia is a maga közismert orosz ori­entációjával szintén okoz­hat olyan bonyodalmakat, amelyek egyáltalán nemkí­vánatosak. A Munkáspárt nagy álma, a semleges Magyarország, irrealitás. A semlegesség deklarációjának csak akkor van igazi értelme, ha azt a nagyhatalmak garantálják, erre pedig nem számíthatunk. A másik roppant fontos összefüggés az, hogy a NA- TO-tagság már szinte egy fél belépőjegy az Európai Uni­óba. Jogilag természetesen a két dolognak semmi köze egymáshoz - hiszen például Svédország EU-tag, és még- sincs a NATO-ban, vagy Tö­rökország, amely NATO-tag- állam, és jelenleg mégsem akarják felvenni az EU-ba -, és mégis roppant sokat je­lent! Minél több érintkezési pont alakul ki közöttünk és a nyu­gat-európai államok között, annál nagyobb a valószínű­sége a tagságnak is. Belpolitikai szempontból is roppant jelentőségű a döntés, hiszen a NATO-tagság ko­moly mennyiségű nehézipari megrendelést is eredményez­het. A jelenleg kormányzó koalíció pozícióit, sőt, válasz­tási esélyeit is nagyban javí­taná, hiszen komoly fegy­vertény lenne az ország Euró­pába vezetésében. Közismert tény, hogy a fegyvergyártás és az űrtech­nika a világ technikai fejlő­désének vezetője. Magyaror­szág technikai fejlődése szempontjából sem lényeg­telen, hogy bekerülünk vagy kintrekedünk. Alea iacta est. (A kocka el van vetve). Most már szinte semmi sem múlik rajtunk... Gazdásztalálkozó Horn Gyula Szingapúrban Horn Gyula magyar miniszterelnök csütörtökön arra bá­torította Szingapúrt, hogy cégei Magyarországon meg­telepedve tegyenek szert európai pozíciókra. Vendéglá­tója, Go Csők Tong, a városállam miniszterelnöke úgy minősítette a magyar kormányfő látogatását, hogy ezzel lefektették a hidat a két ország között, s remélhetőleg ezen a hídon minél többen mennek majd át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom