Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-18 / 90. szám
Megyei krónika 1997. április 18., péntek Segítség Beregszásznak A napokban Beregszászon járt dr. Kiss Gábor az MSZP megyei elnöke, illetve lukacs István, a párt megyei ügyvezető alelnöke a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) Vili. közgyűlésén. A találkozón Tabajdi Csaba államtitkár mellett részt vettek és felszólaltak a parlamenti pártok képviselői is. Száraz Attila (Új Kelet)- A szövetséggel a kapcsolatunk igen régi, nagyon örültünk ennek a meghívásnak. Látogatásunk célja az volt, hogy tájékozódjunk, illetve segítsük a KMKSZ munkáját - foglalta össze az út tapasztalatait Tukacs István. - Tapasztalataink szerint a szervezet, elérve fennállásának nyolcadik évét, erős, erőteljes érdekképviselete a kárpátaljai kétszáz- ezres magyar közösségnek, nagyon jó érzekkel nyúl a legfontosabb kérdésekhez. A közgyűlés például úgy döntött, hogy aláírásokat gyűjt a magyar nyelvű felvételik ügyében. Ez azért fontos, mert „szerzett jogról” van szó, ami hosszú ideje megillette a kárpátaljai fiatalokat. Több hozzászólás érintette azt a sanyarú helyzetet, amiben nem csak Kárpátalja, hanem az ukrán gazdaság van. A szocialista megyei küldöttség ehhez kapcsolódva elmondta, hogy nemcsak a magyar nyelv, a magyar kultúra értékeinek megőrzése a fontos, hanem figyelmet kell fordítani a gazdasági kapcsolatokra is. Őszintén szólva ez a felvetésünk kevés visszhangot kapott. Változatlanul fontosnak tartják a szabolcsi önkormányzati és megyei képviselők, hogy rendezett gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki a szomszédos megyékkel, országokkal, így Romániával és Ukrajnával is, hiszen ez segítheti nemcsak a magyar közösségeket, hanem az ott élő polgárokat is életviszonyaik változásában. A KMKSZ részéről markánsan fogalmazták meg a kérést a parlamenti pártokhoz, hogy segítsék a szövetség munkáját. Felhívták a jelen lévő pártképviselők figyelmét arra, hogy belső vagy egymás közötti torzsalkodásaikkal ne ártsanak a határon túli magyarok érdekeinek. A látogatás során megtekintettük a beregszászi főiskola épületeit és kialakítandó tantermeit. Megállapodások születtek arról, hogy milyen segítséget nyújt az intézménynek a működtetéshez a magyar állam, illetve megyénk. Visszaérkezésünk után döntöttünk arról, hogy a szocialista párt szervezésében a főiskolát szakkönyvekkel, illetve oktatási eszközökkel segítjük majd. Jó lenne, ha mind a kisvállalkozásokban, mind pedig a középvállalkozások működtetésében átadhatnánk a tapasztalatainkat. Kiderült, hogy Beregszáz hasonló helyzetben van, mint mi voltunk. Nagyon sok volt az odatelepült gyáregységi ipar, melyet 1990 óta felszámoltak, megszüntettek. Ezzel drasztikusan csökkent a munkahelyek száma. Nagyon sokan fogtak kisebb vállalkozásokba, keresik a megélhetés lehetőségeit. Úgy érzem, ez az esemény mindenképpen segít abban, hogy ez a kétszázezres közösség továbbra is szoros kapcsolatban legyen velünk. Hivatalosan nem került szóba, hogy hazánkban, megyénkben egyre többször fedezhető fel az ukrán maffia fenyegető jelenléte, de a tanácskozás előtt és után igen. Természetesen nem lehet úgy tenni, mintha csak legális üzleti kapcsolat létezne, mintha nem lenne feketegazdaság. Például a gázolaj illegális áthozatala és árusítása kifejezetten virágzó üzletággá vált. Nagyon érdekes volt számunkra, amikor a szövetség egyik tisztségviselője kijelentette: Nyíregyháza dinamikus fejlődése nagyban köszönhető a feketegazdaságnak, az ukrán-magyar illegális üzletelésnek... Hőelszámolási tervek K. Z. (Új Kelet) A huszonegy tagú Megyei Jogú Városok Szövetsége Városüzemeltetési Bizottsága újjászerveződve tartotta ez évi első ülését tegnap Nyíregyházán. A szervezet elnöke, Felbermann Endre, a megyeszékhely alpolgármestere elmondta, hogy a tanácskozáson a hamarosan a kormány elé kerülő, a távhőszolgáltatást szabályozó törvényjavaslatot vitatták meg. A szakemberek a Európai Uniós normákhoz igazodó előterjesztés döntő többségével egyetértettek. Javasolják, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben, rendeletben szabályozzák, kiket tekintenek - lakás tulajdonosa, bérlője, használója - lakossági fogyasztónak. A szakemberek nem értettek egyet a tervezet azon részével, hogy a polgármesteri hivatal ilfetékes dolgozói a szolgáltatásokban fogyasztóvédelmi feladatokat is ellássanak. A tanácskozás tagjai megállapították, hogy a dokumentumkidolgozók egyes helyeken az önkormányzati törvénnyel ellentmondásos részeket is javasolnak. A szövetség szakemberei azon véleményüket fogalmazták meg, hogy a gáz- és áramszolgáltatáshoz hasonlóan a fogyasztó és a szolgáltató szerződésben rögzítse a különböző jogokat és a kötelezettségeket. A törvénytervezet alapján a fogyasztó felmondhatja a szolgáltatást. A jogi szabályzó arról is rendelkezik, hogy életbe lépése után három éven belül át kell térni méréselszámolásra, amely lehet egyedi vagy hőközponton- kénti. A hamis pénznek sincs szaga Fotó: Csonka Róbert Fullajtár András (Uj Kelet) Igaz, akkor még jóformán csak érmehamisítás fordult elő, majd ahogy a pénzünk zuhanásszerűen romlani kezdett, és megjelentek nagyobb címletek, azok következtek a sorban. Előbb az ötszázassal próbálkoztak a merészebbek. Aztán a rendszerváltás „fellendítette” a szakmát. A robbanásszerű technikai fejlődésnek is köszönhetően az egyre hitelesebbnek tűnő fénymásolt ezreseket követte az ötezres. A lézeres, színes fénymásolási eljárással ma már olyan utánzatot állítanak elő a csalók, hogy az átlag állampolgár gyanú nélkül zsebre vágja, s csak akkor lepődik meg, amikor valamelyik pénzintézetben „kiszúrják” az álbankót. A gyártók és forgalmazók igazi leleplezésére még várni kell egy kicsit, viszont egyre több balek kerül kínos helyzetbe, amikor kiderül, hogy hamis pénz lapul a zsebében. A becsapott emberek aztán már nem is tudják, ki, mikor, hol verte át őket, vagy ahol kapták, ott sem tudták, hogy hamis pénzzel fizetnek. Hogy mennyire nagyüzemi mértékben szándékozik az alvilág a pénzhamisítással foglalkozni, azt bizonyítja a biztonsági papírt előállító gyártól ellopott nagy mennyiségű alapanyag is. A hamisítók ennek a felhasználásával még hitelesebbé tudják tenni az utánzatokat, olyannyira, hogy a korszerű számítástechnika segítségével a sorszámot is tudják változtatni. De bízunk benne, hogy mire az igazi nagyüzem elkezdődne, a rendőrségnek sikerül megoldani ezt a problémát. Addig is néhány jó tanáccsal szolgálunk a gyanútlan embereknek; miként kerülhetik el a hamis pénzeket, és ne váljanak a csalók áldozataivá. Ebben volt segítségünkre Szép Gábor őrnagy, a nyíregyházi rendőr- kapitányság akcióosztály-ve- zetője.- A hamis pénzek leggyakrabban a piacokon fordulnak elő. A gyanútlan emberek általában vásárláskor kapják viszsza. Később már nem lehet ellenőrizni, hogy kitől és mikor került hozzájuk. Előfordult, hogy valaki vásárolni akart valamit, és az ötezrest már át is adta. Közben az eladó valamilyen indokkal elállt az üzlettől, és készségesen visszadta a pénzt. Később kiderült, hogy a vásárolni szándékozó már hamis bankjegyet kapott vissza. Volt olyan eset is, hogy díjbeszedőhöz került hamis pénz. Sok esetben egy- egy jól sikerült hamisítvány csak a banki befizetés során lepleződik le. A hamis pénzeknek melegágyai még a fekete- pénzváltó helyek. Ebbe a csapdába nagyon sok, Keletről jövő külföldi beleesik, már eleve hamis pénzzel jönnek át a határon. Ha rájönnek, hogy rászedték őket, igyekeznek megszabadulni azoktól. Az elmúlt évben például mintegy száz esetben bukkant fel valamilyen címletű hamis pénz a területünkön, de ennél jóval több van. Annak ellenére, hogy vannak nagyon jó utánzatok, van lehetőség arra, hogy bárki meggyőződjön a pénz valódiságáról. Elsődleges a tapintás. Ha azt érzékelik, hogy sima a pénz felülete, mint egy géppapíré, akkor az biztosan hamis, ugyanis a hamisítványok fénymásolással készülnek. A valódi nyomással készül, és érdes a tapintása. Az ötezresnél ellenőrizhetjük a fémszálat is, valamint a Braille-írást, amit nemcsak a vakok érzékelnek, ha a pénz valódi. A pénzhamisítás is az egyik legősibb mesterségek közé tartozik. Ahogy az első pénzérméket kinyomták, azonnal megjelentek a hamisítók is, sőt, voltak királyok, akik saját pénzüket hamisították azzal, hogy az érme nemesfém-összetételét „hígították”, amikor a kincstár kezdett kiürülni. Nos, a mi országunk kincstára sem dáriusi. Talán emiatt is több „kiskirály” választja manapság a pénzhamisítás mesterségét, vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy ebben a bűncselekményfajtában is elért bennünket a Nyugat szele. A szocializmus éveiben, ha kis hazánban felbukkant egy-egy hamis bankó, akkor felkaptuk a fejünket, majd kicsit büszkén megjegyeztük: no lám, nemcsak a dollárt hamisítják, hanem a kőkemény forintunkat is. Korunk népbetegsége ellen K. Z. (Új Kelet) ___________ Ko runk népegészségügyi problémája az allergia. Térségünkben okozója elsősorban a parlagfű, amelynek virágpora nem ismer határokat. A nyíregyházi önkormányzat az elmúlt évben rendeletben szabályozta a gyomnövényirtás kötelezettségét. Ez azonban kevés, ezért a megyeszékhely önkormányzata és az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság vezetői tanácskozást tartottak tegnap Nyíregyházán, a városházán. A társasághoz tartozó 14 település szakemberei előtt Szőke Lajos, megyei növényvédő állomás munkatársa arról beszélt, hogy a parlagfű, ahogy neve is mutatja, a megművelet- len homokos területeken érzi jól magát. A rendszerváltás után ezen területek száma és nagysága megnövekedett. A gyomnövény virágporához az emberek nem tudtak alkalmazkodni, ezért betegednek meg egyre többen. Dr. Winkler Ilona pulmonológus főorvos azt emelte ki, hogy a parlagfű pollenje az allergia mellett az asztma kialakulásában is ludas. Az említett betegségekre a hajlam örökölhető, az orvostudomány jelenleg csak a tüneti kezelésekre képes. Célszerű tájékozódni, hogy mikor vannak a parlagfű főbb virágzási időpontjai. A teendők: gyakori tisztálkodás, lehetőleg ne hagyjuk el a zárt helyiségeket, reggel és este ne szellőztessünk. Vágvölgyi Gusztáv, a nyíregyházi polgármesteri hivatal környezetvédelmi szervezője két megoldást vázolt fel a parlagfű visszaszorítására: az önkormányzat a közterületen rendszeresen, évente ötször kaszáltatja a gyomnövényt. A másik verzió szerint a telkek tulajdonosait köteleznék e munkára. Az első a felvilágosítás, s a hatósági szigor csak többszöri felszólítás után következik. Papp László, a Nyíregyházi Városüzemeltetési Közhasznú Társaság munkatársa tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a vegyszeres gyomirtást kis hatékonysága miatt megszüntették, a kaszálásra tértek át a megyeszékhelyen. E munka könnyebbé tétele érdekében egy nagy teljesítményű fűkaszát vásároltak. Műemlékvédelem Munkatársunktól Az UNESCO javaslatára nyilvánították Műemlék- védelmi Világnappá április 18-át, s az első emlékrendezvényeket 1984-ben szervezték. Magyarország az ünnep meghirdetésének évében csatlakozott a kezdeményezéshez, amely azt a célt szolgálja, hogy a történelem múlandó emlékeinek ápolására felhívja a figyelmet. A nemzetközi világnap alkalmából a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu munkatársai április 18-án, pénteken délelőtt 10 órától nyílt napot szerveznek, amikor az érdeklődők megismerkedhetnek a múzeumi hétköznapokkal, betekinthetnek a skanzen létrejöttének, építésének műhelytitkaiba. Pénteken tanulmányozni lehet a Kisvárdáról áttelepített kovácsműhely építését, az újfehértói borbélyműhely berendezését, használati eszközeinek restaurálását, a kerítésfonást, a templomi padok készítését. Emellett a szakemberek bemutatják a múzeumfalu gazdag néprajzi adattárának használatát. A világnap tiszteletére a programok díjtalanul tekinthetők meg. Elsősegély Új Kelet-információ Elsősegélynyújtó és egészségnevelési vetélkedőt tart a Vöröskereszt megyei szervezete április 19-én, szombaton Vásárosnaményban. Szakáganként három kategóriában - így általános, közép- és szakközépiskolások - összesen 24 csapat vesz részt a rendezvényen. A diákok elméleti és gyakorlati feladatok során adnak számot tudásukról. Nyereményözön Nyertesek: Szép Enikő Nyíregyháza, Pásztor Istvánná Tiszavasvári, Alexa Tamás Napkor, Kocsis Erzsébet Érpatak, Tisza Viktor Nagykálló, Balogh Orsolya Nyíregyháza, Tátrai Béláné Nyíregyháza, Mohács Ibolya Nyíribrony, Ru- bóczki Valéria Nyíregyháza, Vargacz Anikó Nyíregyháza, Bajusz István Nyíregyháza, Kekecs József Nyíregyháza, Gajdos Edit Újfehértó, Kisferi János Nyíregyháza, A uxi Mi- hályné Nyíregyháza, Do- rántné Kluk Brigitta Nyíregyháza, Fekete Krisztina Nyíregyháza, Balogh Boglárka Nyíregyháza, Varga Tiborné Nyíregyháza, Kormány Zoltánná Pócspetri, Oláhné Nyitrai Erzsébet Nyíregyháza, Kovácsné Tóth Ágnes Nyíregyháza, Dobos Orsolya Nyíregyháza. Fődíjat a ramocsaházi Pásztor Csaba nyerte.
