Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-14 / 86. szám
1 Fent: A volt városi kórház, ma az ÉLIP épülete (Rákóczi utca 53.) Jobbra: A Volán székházon lévő Korányi-tábla és a központi sebészeti tömb domborműve Fotó: Bozsó Bekötő pályázattal Új Kelet-információ ______ A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és, a Földművelésügyi Minisztérium pályázatot hirdetett az ön- kormányzati területeken bekötőutak építésére. A nyíregyházi önkormányzat vezetői már 1989 óta tervezik a Korányi Frigyes utca és a Sóstóhegy között összekötő út építését. A megvalósítás feltétele az volt, hogy a Korányit a Pazonyi úttal összekötő szakasz elkészüljön, az út meg is épült. A sóstóhegyi összekötő út beruházását az indokolja, hogy jelenleg a városrészbe kétszer kell vasúti kereszteződésen áthaladni. Az útépítés a csapadékvíz-elvezetéssel és a világítással 210 millió 500 ezer forintba kerül. A nyíregyházi önkormányzat vezetői összesen több mint 128 millió forint támogatásra számítanak. Giba Tamás alpolgármester az április 14-ei közgyűlésen javaslatot tesz arra: a képviselők szavazzák meg, hogy a város vezetői saját erő mellett pályázat útján is próbáljanak pénzt „szerezni” a költségekre. Guta a távhő miatt? Új Kelet-információ A nyíregyházi közgyűlés heves, olykor személyeskedő vita után fogadta el márciusban az önkormányzat távhőszolgáltatás-díjainak megállapításáról és annak alkalmazásáról szóló rendeletét. A jogszabály felülvizsgálatát kéri a képviselő-testülettől Csabai Lászlóné polgármester. Véleménye szerint az említett vita alapján több kérdésben nincs egyetértés a pártok között. A szolgáltató gazdasági társaságot érintően olyan indulatok kerültek felszínre, amelyek a rendeletalkotás eredeti célját elhomályosítják. Ez a polgár- mester álláspontja szerint azért is sajnálatos, mert a Nyitás elnevezésű takarékossági program gördülékeny bevezetése nagyon fontos a város lakóinak jelenlegi anyagi lehetőségeit tekintve. A helyzetet nehezíti, hogy áprilisban újabb központi áremelések lesznek, amelyeket tovább kell hárítani a lakosságra a távhőszolgáltatás áraiban. A polgár- mester úgy ítéli meg, hogy a korábbi döntést nem lehet véglegesnek tekinteni. Javaslata: a városüzemeltetési iroda munkatársai vizsgálják meg a rendeletet abból a szempontból, hogy milyen módon lehet az energiatakarékosságot ösztönzőbbé tenni. Lehetőséget kell keresni arra, hogyan lehet a fűtési költségeken belül az alapdíj arányát csökkenteni. A városatyák április 14-én, hétfőn döntenek az előterjesztésről. Tavaszi lomtalanítás Új Kelet-információ Nyíregyháza Város Városüzemeltetési Közhasznú Társasága e héten megkezdi tavaszi lomtalanítási akcióját a megyeszékhely külterületein, Sóstófürdőn, Nyírszőlőn és Sóstóhegyen. A téli időszakban összegyűlt hulladékok elvitelét a szemét- szállítási napokra időzítette a társaság, hogy a kommunális szemét begyűjtésével egy időpontban tudják elvinni a feleslegessé vált lomokat. Sóstófürdőn április 17- én, csütörtökön, Nyírszőlőn szintén április 17-én, csütörtökön, Sóstóhegyen április 21-én, hétfőn történne a lomtalanítás úgy, hogy a szemetesedények mellé kihelyezett nélkülözhető holmikat is elszállítják a társaság munkatársai. Ültetvénytelepítés Új Kelet-információ Ültetvénytelepítésről, valamint az ültetvények célirányos felépítéséről lesz szó április 14-én, hétfőn délután 16 órai kezdettel a nyíregyházi Vasutas Művelődési Házban a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei szervezetének soron következő rendezvényén. A tájékoztató megbeszélést a Westsik Vilmos Kertbarát Népfőiskola munkatársai vezetik. Ökumenikus szavalóverseny Új Kelet-információ Az Úr érkezése címmel április 19-én, szombaton 14 órai kezdettel kezdődik meg a kétnapos V. Országos Ökumenikus Diák Szavalóverseny a nyíregyházi Evangélius Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. A nemes versengés nyitónapján az elődöntők, vasárnap 9 órától a végeredményt eldöntő szavatalokat adják elő a diákok. A zsűri elnöke Bárány Frigyes, a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház művésze lesz, aki dr. Nagy Éva főiskolai tanár és Futaky László szerkesztő segítségével vasárnap 11 órakor hirdet eredményt. 1997. április 14., hétfő A gyógyítás szolgálatában Stevanyik András Kevés olyan dolog van a világon, amely mindenkit érint, amely mindenkit érdekelhet. Egészségünk, egészségügyünk állapota ezek közé sorolandó. Természetesen figyelmünk elsősorban a jelenre - olykor a közeljövőre - irányul, de talán nem haszontalan néha a múltra is visszapillantani. Hiszen annak szálai belefonódtak mindennapjainkba akkor is, ha nem tudunk róluk. Nyíregyháza gazdag orvos- történeti örökségének számos tárgyiasult jele között zajlik életünk. Ne menjünk el szenvtelent mellettük, a rideg márványlapok tömör üzenetei nekünk szólnak. A helyi egészségügy gyökereiről negyedszázaddal ezelőtt alig tudott valamit a városlakó. Napjainkban már 15 emléktábláról, módszeresen feldolgozott szakirodalomról számolhatunk be. Mindez nem égből pottyant ajándék, dr. Fazekas Árpád kitartó kutatásainak eredménye. Másokat is maga mellé tudott állítani, így várostörténetünk egy fontos területéről eltünedeztek a fehér foltok. A kórházak, ispotályok minden korban a társadalmi szervezettség emelkedettebb szintjét jelentették. Városunk első közkórháza 1833 karácsonyára került tető alá. Ez a nádfedeles tető ugyan még beleolvadt a közvetlen környezet szegényes egyformaságába, mégis volt egy elkülönített hely, ahol orvosi segítséggel szembeszállhattak a legalattomosabb ragállyal is. Amúgy két esztendő múlva cserepek váltották fel a tűzveszélyes nádtetőt, és a kis kórházban egy tucatnyi ágy, két orvos fogadta a rászorultakat. Kevés nyoma maradt az elődnek is tekinthető XVIII. századi lazaretumnak (kórház). A néhány ágyas gyógyítóhely elsősorban a bélpoklosok (leprások) elkülönítésére szolgált. A településen állomásozó katonák saját maguk gondoskodtak sebesültjeik, betegeik ellátásáról. Ezek a katonai kórházak azonban siralmas állapotban voltak. Egy-két tucat szalmazsák, néhány műszer és gyógyszer tartozott rövidke leltárkönyvükbe. Ilyen körülmények közé csöppent Nyíregyházán, a szabadságharchoz szakértelmének felajánlásával csatlakozó kezdő orvos, Korányi Frigyes is. Visszakanyarodva a városi közkórházakhoz, megállapíthatjuk, hogy már születése idején sem felelhetett meg rendeltetésének. A privilégiumát elnyert település (1837) lélekszá- ma már jóval meghaladta a tízezres nagyságrendet. Ez önmagában egy nagyobb, jobban felszerelt kórházat követelt volna. Ehhez járult még a XIX. század folyamán hullámszerűen visszatérő járvány: a kolera. Pusztító támadásainak csomópontjai 1839-ben, 1855-ben, 1873-ban és 1893-ban voltak. Eltűnését sem követhette örömünnep, hiszen hamarosan helyébe léptek századunk betegségei: a tuberkulózis, a rák, az infarktus. Az első kórházunkat idéző emléktáblát a hetvenes évek elején vésték. Ebben az időben készült a Mórizs Zsigmondi éi, az Inczédy-kertről,Benczi Gyula cigányprímásról... stb. szóló márványlap is. Érdemes megízlelni e táblák szövegének nyelvezetét. Egy-egy életteli jelző vagy találó kifejezés oldja a nemes kövek hidegségét. Mindez Dienes Ö. István érdeme. Nyíregyháza megyeszékhellyé válása után (1876) egyre sürgetőbbé vált egy „igazi” kórház létrehozása. A jogelődnek számító nagykállói Szükségkórház már nem, városunk még nem volt képes a megfelelő ellátásra. Hatalmas űr tátongott Szabolcs vármegye egészségügyi rendszerében. A hiányt érzékelték, mégis évtizedekig várni kellett a megnyugtató megoldásra. Az új kórház megalapítása körül az a Jósa András bábáskodott, aki pontosan a jogelőd nagykállói helyről került a vármegye központjába. Történelmi érdekesség, hogy az ottani igazgató-főorvosi beosztást Korányi Frigyes után nyerte el 1864-ben. A neves belgyógyász ekkor távozott el a fővárosba. Az általa alapított gyógyítóhely irányítása jó kezekbe került. Korányi Frigyesről a nyíregyháziak is hálás szívvel emlékeztek meg később. Utcanév és emléktábla tiszteleg életműve előtt. Az arcképét ábrázoló dombormű ma a Volán központi épületén látható. Hosszú előkészületek után még a XIX. század utolsó éveiben megkezdődött az építés. Szinte természetesnek, magától értetődőnek számított, hogy a kivitelezésre a Barzó-Vojtovits- vállalkozást kérik fel. Barzó Mihály és Vojtovits Bertalan építőmesterek nevéhez fűződik a századforduló idején emelt középületek, templomok zömének elkészítése. (így például a megyeháza, a színház, a görög katolikus templom, a gőzfürdő stb.) Az új egészségügyi komplexumot 1899 végén avatták fel. Öt főépület várta, fogadta a betegeket. A kiemelt fontosságú belgyógyászat és sebészet mellett külön pavilont emeltek a tbc-sek gyógyításához. A „ragályosok koródája” és az igazgatósági épület Eleven kövek XV. jelentete az Erzsébet Kóriiáz alapjait. Első igazgatónak dr. Kállay Rudolfot nevezték ki. Róla és utódairól emlékezik meg az a művészi kivitelezésű bronztábla, melyet 1984-ben készített Tóth Sándor szobrászművész. A tábla tömör összegzése áttekinti a kóriiáz történetének legfontosabb eseményeit, és megemlékezik híres orvosairól, illetve a jogelőd intézmény világhírű alapítójáról: Korányi Frigyesről (1827-1913), dr. Kállay Rudolfról (1853— 1920), dr. Korompay-Klekner Károlyról (1883-1971), dr. Oláh Dánielről (1891-1954), dr. Elekfy-Eckerdt Lajosról (1887-1946),dr. EisertÁrpád- ró/ (1910-1972), dr. Sarvay Tivadarról (1891-1972), dr. Gerlei Ferencről (1901-1970) és dr. Magyar Jánosról (1929- 1985). Közel száz esztendő telt el az avatási ünnepség óta. Az emberiség történetének legvéresebb, legszomorúbb évszázada. Nyíregyháza
