Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-08 / 57. szám

1997. március 8., szombat Hónapok óta aszály sújtja Etiópia Szomáli" ával határos térségeit, és ennek következtében a lakosság éhezik. Ezt pénteken a Reuter jelentette az afrikai ország televíziójára hivatkozva, amely jelezte, hogy Addisz Abeba a világ közösségétől kért segítséget az éhínség enyhítésére. Csütörtökön a szóban forgó országrészt, ahol 600 ezer em­ber él, katasztrófa sújtotta övezetnek nyilvánították. Szep­tember óta nem esett eső. Kormányellenes röplapokés feliratok jelen tek meg az elmúlt napokban Kolozsváron és néhány más ro­mániai városban. Az Evenimentul Zilei pénteki jelentése sze­rint a Szamos parti város központjában például a prefektus, a kormányzó kereszténydemokrata parasztpártiak, a Konven­ció, az SZDU és az RMDSZ koalíciója elleni jelszavakat lehet olvasni a falakon. Egyes házak postaládáiba pedig röplapok kerültek, amelyek, szerint „az ország veszélyben van”, és ezért senkinek sem szabad ölbe tett kézzel várni, mindent meg kell tenni „a hatalmat kiszolgáló vezetők eltávolítása”, a „ször­nyűséges koalíció” elleni küzdelem érdekében. Mostarban leváltották a horvátok ellenőrizte nyugati városrész rendőrparancsnokát és három munkatár­sát, mert felelősnek tartják őket a február 10-ei zavargáso­kért, amikor horvátok támadtak meg temetőbe igyekvő mu­zulmánokat. Az összecsapásoknak egy halálos és mintegy kéttucatnyi sebesült áldozata volt. A pénteki horvát napi­lapok beszámolói szerint Carl Bildt boszniai nemzetközi főmegbízott szarajevói irodája üdvözölte a döntést, ám egyút­tal a felelősök bíróság elé állítását sürgette. Másfél évi börtönre ítélte Yilmaz Odabasi török írót az ankarai állambiztonsági bíróság csütörtökön. Az volt ellene vád, hogy az antiterrorista törvény 8. cikkében foglaltak szerint egyik könyvében szakadár propagandát fej­tett ki - jelentette az AFP igazságügyi forrásokra hivatkozva. Az írót ezután amiatt fogták perbe és zárták börtönbe, mert „inzultálta” a bíróságot az ítélet kihirdetésekor. A bíróság Odabasit ezenkívül 933 millió török líra (7500 dollár) pénz­bírságra ítélte Az álom és az élet című könyvéért. Hétórás vita után péntekre virradóra az izraeli kabinet 10 szavazattal hét ellenében jóváhagyta az újabb ciszjordániai csapatkivonást - közölte egy kormányszóvi­vő. A döntés értelmében Ciszjordánia területének újabb ki­lenc százalékát adják át a palesztinoknak. A csapatkivonás 48 órát vesz majd igénybe. Ez lesz az első lépcsője lesz an­nak a három szakaszból álló kivonulásnak, amely főként vidéki ciszjordániai körzetekre vonatkozik. Gazdaságosság és környezetvédelem MTI ____ A bős-nagymarosi szerző­dés 1992-es magyar felmon­dásának jogosságát igazoló felszólalások jegyében telt a hágai Nemzetközi Bíróság előtt zajló meghallgatás „magyar hetének” utolsó napja. A továbbra is e kérdés­kör jogi vonatkozásait vizs­gáló brit, francia és magyar szakértők előadásai részle­tekbe menően demonstrálták részint a körülmények oly mértékű megváltozását, amely nyomán a szerződés magyar szempontból a továb­biakban tarthatatlanná vált, részint azt a tényt, hogy Szlo­vákia a maga részéről - az egyoldalú munkálatok meg­kezdésével — s a lényeget te­kintve szintén megszüntette az eredeti szerződés hatályát. Philippe Sands brit nem­zetközi jogi professzor - csü­törtöki előadását folytatva - a szerződés felbontására ala­pot adó érdemi szabályokat és körülményeket vette számba. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti szerződéssel szemben öt fontosabb elvá­rást támasztottak: gazdasági­lag legyen hasznot hajtó mindkét fél számára; politi­kailag erősítse a „szocialista integrációt” a KGST két szomszédos tagországa kö­zött; egységes projektként, közös felügyelet mellett tör­ténjen kivételezése és mű­ködtetése; szolgáljon keret­egyezményként, amelybe a kivitelezést célzó további megállapodások illeszked­nek; és végül: álljon össz­hangban a környezet védel­mét szolgáló normákkal és előírásokkal. Sands professzor érvelése szerint a projekt 1992 végé­re már egyik elvárásnak sem felelt meg. Utalt a gazdasá­gosság kérdésére, megállapít­va, hogy csupán a piacgaz­dasági szempontok előtérbe kerülése után készültek elő­ször olyan érdemi költségkal­kulációk, amelyek már tény­leges környezetvédelmi rá­fordításokkal is számoltak. Tekintve, hogy időközben ez utóbbi is mind meghatá­rozóbb szemponttá vált, a mindig is gazdaságtalannak minősülő beruházás a meg­növekedett ráfordítási igé­nyek fényében végképp el­vesztette gazdasági értelmét. Még inkább létalapját vesz­tette az eredeti politikai cél­kitűzés, miközben az egyol­dalú szlovák munkálatok miatt immár a projekt egysé­géről és közös menedzselé­séről sem lehetett többet be­szélni - mutatott rá a brit szakértő. Világkrónika Szabadkereskedelmi megállapodás? Göncz Árpád Lettországban Áttörésnek, a korábbinál sokkal szorosabb magyar-lett együttműködés kezdetének nevezte Göncz Árpád köz- társasági elnök kétnapos rigai látogatását. Péntek dél­előtti, Guntis Ulmanis lett elnökkel közös sajtóértekez­letén az államfő a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről szólva leszögezte, hogy a kormányok és az egyes mi­nisztériumok közötti konzultációk elmélyítésével, a ma még hiányzó megállapodások aláírásával ki kell építeni a magyar-lett viszony jogi infrastruktúráját. MV ______ A lett államfő úgy értékelte, hogy a látogatásnak igen nagy jelentősége van Lettország nemzetközi kapcsolatainak fej­lesztése szempontjából. Ebből a szemszögből tekintették át a négyszemközti és plenáris tár­gyalásokon a két állam európai integrációs törekvéseit is, köz­ponti helyet biztosítva a meg­beszéléseken ennek a témának. Göncz Árpád ezzel kapcsolat­ban leszögezte, hogy az euró­pai integrációban minden tér­ségbeli államnak helye kell le­gyen, és Magyarország lehető­ségeihez mérten támogatja Lett­ország NATO- és európai uniós tagságát. Mivel maga még egyik szervezetnek sem tagja, nem is befolyásolhatja a felvételi folya­matot. Ezzel együtt meggyőző­dése: a felvételek első forduló­ja valóban az kell hogy legyen, amit a neve takar, és követnie kell a NATO és az Európai Unió további bővítésének. A rigai látogatás befejező napján Göncz Árpád munka­reggelin találkozott Andris Skelével, Lettország miniszter- elnökével. A megbeszélésen Göncz Árpád szólt a Lettország­ban élő mintegy 250, lett állam- polgársággal nem rendelkező, gyakorlatilag hontalan magyar anyanyelvű személy problémá­járól. Felvetette, hogy a lett hi­vatalos szervek könnyítsék meg ezeknek a jogaikban korláto­zott, például külföldre utazni is csak nehezen tudó embereknek a lett állampolgárság megszer­zését, Andris Skele pedig ígére­tet tett rá, hogy tanulmányozni fogják a kérdést. Szóba került a beszélgetésen a gazdasági kapcsolatok fejleszté­se is, s Göncz Árpád felhívta a lett miniszterelnök figyelmét arra, hogy szükség lenne a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapo­dás mielőbbi aláírására, a kettős adóztatást kizáró egyezmények­re, valamint a beruházásvédelmi egyezményekre. Ezektől a szer­ződésektől mindkét ország azt re­méli, hogy a gazdasági-kereske­delmi kapcsolatok ugrásszerűen növekedhetnek. A lett miniszter- elnök ezzel kapcsolatban konk­rét példaként említette, hogy Lett­országban jól ismertek az Ikarus járművei. Ezek javítása, alkatrészellátá­sa bázisán el lehetne kezdeni a két ország közötti szélesebb körű járműgyártási együttműkö­dést, s aztán a kapcsolatokat ki lehetne terjeszteni más terüle­tekre is. Felmerült a magánosítás kér­dése is, amelynek kapcsán And­ris Skele elmondta, hogy Lett­ország a jövő év végéig szeret­né befejezni a privatizációt, töb­bek között magánkézbe adva az energiaipart is. Göncz Árpád megígérte, hogy Magyarország a rigai vezetők rendelkezésére bocsátja e folyamattal kapcso­latos tapasztalatait. A magyar köztársasági elnök a délelőtti órákban szakított időt arra is, hogy felkeresse a Lett Aka­démiai Könyvtárat, ahol a lett ér­telmiség képviselőivel találko­zott. Megható pillanata volt az eseménynek, amikor Göncz Ár­pád - az évtizedekre visszanyú­ló áldozatos munka elismerése­ként - elnöki aranyérmet adott át Elga Saksénak, a magyar iro­dalom legtermékenyebb lettor­szági fordítójának, Illyés Gyula, Jókai Mór, Kertész Ákos, Mik­száth Kálmán, Molnár Ferenc, Szabó Magda, Örkény István művei lettre ültetőjének. Felkereste Göncz Árpád a lett parlamentet is, ahol Alfreds Cepanis elnökkel a két ország parlamentjei közötti együttmű­ködésről folytatott eszmecserét. Meggyőzőek a magyar érvek Kovács László és Madeleine Albright eszmecseréje Madeleine Albright amerikai külügyminiszter magyar kollégájával csütörtökön lezajlott találkozóján nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a NATO bővítése a terve­zett menetrend szerint halad előre, és a folyamatot a NATO és Oroszország közötti különleges partneri vi­szony megteremtéséről szóló tárgyalások esetleges el­húzódása sem fogja késleltetni. Kovács László a meg­beszélés után elmondta, hogy az amerikai diplomácia irányítója nagyon kedvezően nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról, külön kiemelve a boszniai béketerem­tésben való együttműködést és a magyar gazdasági sta­bilizáció eredményeit. MTI __________ Ma deleine Albright méltató- an szólt a szomszédokkal való kapcsolatok javulásáról is, megjegyezve, hogy a magyar­román alapszerződés példáját ő maga is érvként használja an­nak alátámasztására, hogy már önmagában a NATO-tagság ki­látásba helyezése is hozzájárni a stabilitás erősödéséhez. A miniszter asszony érdeklődésé­re Kovács László a magyar­szlovák viszonyról kifejtette, hogy kétségkívül sok területen történt előrelépés, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban azonban még vannak problémák. - Jeleztem, hogy azokra Magyarország az alapszerződés végrehajtásával, az európai normák szellemében és párbeszéd révén kíván meg­oldást találni. Utaltam arra is, hogy nem akarunk kampányt folytatni Szlovákia ellen - kö­zölte Kovács László magyar új­ságíróknak nyilatkozva. Az amerikai diplomata asz- szony az eszmecserén elmond­ta, hogy közelmúltbeli moszk­vai látogatásán is „hangosan és világosan” tudtul adta: Madrid­ban meg fog történni a felvé­telre kijelölt országok első kö­rének a meghívása. Az esetlb­ges török vétó csak érintőlege­sen merült fel a találkozón, azoknak a kérdéseknek a sorá­ban, amelyek bizonyos aggo­dalmat váltanak ki a közép-eu­rópai országokból. A két fél egyetértett abban, hogy a török igényre az Európai Uniónál kell keresni a választ, nem pedig a NATO-nál. Kovács László látogatását összegezve úgy vélekedett, hogy a négynapos út eredmé­nyessége meghaladta a várako­zását.- Az a tizenhárom szenátor, akivel módomban volt találkoz­ni, kivétel nélkül mind kedve­zően állt hozzá a NATO bővíté­séhez éppúgy, mint a magyar csatlakozási törekvéshez. Vala­mennyien a legesélyesebbek közé sorolták Magyarországot - mondta. A honatyákkal foly­tatott megbeszélésekről Made­leine Albrightot is tájékoztatta, megjegyezve, hogy a szenáto­rok általában meggyőzőeknek minősítették a kérdéskörről ki­fejtett magyar érveket. Kovács László egyebek kö­zött hangot adott annak a véle­ményének, amely szerint a NATO bővítése - bizonyos fé­lelmekkel ellentétben - éppen hogy Oroszország további de­mokratizálódását segítheti elő, egyrészt a szomszédos térség stabilátásának megszilárdításá­val, másrészt annak egyértelmű­vé tételével, hogy Oroszország számára a lehetséges legjobb választás az új európai bizton­sági rendszerbe való beinteg- rálódás. - Hangsúlyoztam, hogy ezzel szemben bármiféle késlekedés a bővítés kérdésé­ben rossz üzenet lenne, mert azt sugallná, hogy van lehető­ség a befolyási övezetek újjáé­lesztésére. Vagyis éppen a fo­lyamat lefékeződése vagy meg­torpanása játszana a szélsősé­ges orosz erők kezére - közöl­te a miniszter. Hozzáfűzte, hogy egybe­csengett a magyar állásponttal Madeleine Albrightnak az a kijelentése, amely szerint a NATO-val kapcsolatos nézet- különbségek ellenére Oroszor­szágot az európai államok csa­ládjához tartozónak tekintik. A bővítésből fakadó költségeket illetően Kovács László vala­mennyi találkozóján kiemelte, hogy a csatlakozás várható többletkiadásai eltörpülnek azokhoz az összegekhez ké­pest, amelyek a kiszélesítés el­maradása esetén adódnának. Vendéglátóinak kifejtette azt is, hogy Magyarországot nem a külső fenyegetettségtől való félelem motiválja, amikor csat­lakozni kíván a NATO-hoz, hanem egyrészt az euroatlanti közösségbe való teljes beillesz­kedésének az igénye, másrészt az a felismerés, hogy csak a NATO tudja megteremteni a térség stabilitását. Kovács László magyarorszá­gi látogatásra hívta meg ameri­kai kollégáját, aki azt örömmel elfogadta. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Miközben itthon forr a katlan, addig Göncz Árpád köztársasági elnök a balti államokban tárgyal. Megbeszélései minden bizonnyal eredményesek, és valóban megalapozzák Litvánia, Lettország, Észt­ország és hazánk dinami­kusabb együttműködését mind kereskedelmi-gazda­sági, mind külpolitikai vi­szonylatban. Ha a gazdasági kapcso­latokat nézzük, tényleg komoly tartalékaink van­nak. A hajdani KGST-ke- reskedelem szovjet volu­menének jelentős része ugyanis - a nyersanyagok és energiahordozók kivéte­lével - a Baltikumba ment, illetve onnan származott, lévén az a terület az akkori ország műszakilag legfej­lettebb területe. Ha sikerül­ne valamennyit visszanyer­ni ezekből a piacokból, akkor annak komoly je­lentősége lenne expor­tunkra és termelésünkre nézve. Ne higgye senki, hogy a Baltikumban még megfelel a gyenge minő­ségű (KGST-színvonalú) ám, tehát nem kell attól tar­tani, hogy a hazai ipar fej­lődésére a „Pató Pál” effek­tus miatt fékezőleg hatna ez a lehetőség. Immár köz­tudott, hogy Keleten is a Nyugattal kell a piacokéit megküzdenünk! A Baltikumnak amúgy is kitűnő „ügyvédgárdája” van. Az észteket a finnek, a letteket a svédek, a norvé­gok és a dánok, a litváno­kat pedig a németek istá- polják, és így nem is csoda az a megdöbbentő fejlődés, amin ezek a balti kisálla­mok az utóbbi években át­mentek! Külpolitikailag már sok­kal óvatosabban kell ke­zelnünk a közeledést! En­nek ugyan lehetnek hoza- dékai is a számunkra, első­sorban a NATO-szimpátiát tekintve, azonban az oro­szok - és bizonyos tekin­tetben az ukránok és a fe­héroroszok - gyűlöletét könnyen kiválthatjuk vele. Az orosz medve bizony nagyon fél attól, hogy a balti államok bekerülhet­nek a NATO-ba. Ez sokkal inkább nyugtalanítja őket, mint például a mi esetleges felvételünk. Egyrészt a be- kerítettség érzését keltené bennük, másrészt belpoli­tikai szempontból roppant nehezen tudnák elfogadtat­ni, hogy a balti államokban élő rengeteg orosz egy ide­gen katonai tömb országá­nak alattvalója lenne. En­nek komoly titkosszolgála­ti vonzatai is volnának, hi­szen milliónyi orosz anya­nyelvű kerülne a NATO er­nyője alá. Göncz Árpád azon kije­lentései tehát, amelyek NATO-beli támogatásunk­ról biztosítják a balti álla­mokat, nem minden veszély nélkül valók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom