Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-07 / 56. szám
Mesterek a láthatáron Kiskert 1997. március 7., péntek Hétről hétre a kiskertekben MTI _________________ A ga zdasági kamarák klasz- szikus tevékenysége világszerte az oktatás. Ezt szolgálja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapodása a Felnőttképzési Vállalkozók Szövetségével. A megállapodás tartalmáról és céljáról Bihall Tamást, a Kamara Szakképzési Bizottságának elnökét kérdeztük.- Mi tette szükségessé és időszerűvé e megállapodás megkötését?- A szakképzési törvény már 1993-ban a közjogi kamarák feladataként jelölte meg az ifjúsági szakképzés megszervezését és lebonyolítását.- Miért éppen a kamarák feladatkörébe sorolták a képzést?- Egyrészt a kamarák képesek arra, hogy a gyakorlati képzés feltételeit megteremtsék, másrészt a gazdaság napi igényeit illetően is elegendő és hiteles információval rendelkeznek. Tehát pontosan tudják, mely területeken észlelhető munkaerő- hiány, és azzal is tisztában vannak, hogy a leendő munkaerőt miként kell a piac aktuális igényeinek megfelelően kiképezni. —A szakképzésen belül milyen részfeladatok ellátását vállalja a kamara?- A szakképzési törvényben leírtak alapján a kamarák - így az MKIK is - részt vesznek az államilag elismert képesítések megszerzésére irányuló vizsgák bizottságaiban, de feladatuknak tekintik a vizsgáztatás rendszerének irányítását és folyamatos ellenőrzését is. A jogszabályok lehetőséget adFekete Tibor (Uj Kelet) _ Idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját a tuzséri Nagy Sándor Kertbarátklub. A térségben legjelentősebb továbbra is az almatermesztés, de a klubtagok érdeklődnek más növénykultúrák gondozása iránt is. Mint azt Szép Béla klubelnöktől megtudtuk, éves programjukat megpróbálják úgy tervezni, hogy ne csak a szakmai szempontoknak, hanem kulturális igényeknek is megfeleljenek. Ellátogattak többek között Ópusztaszerre és megtekintették a Feszty-körképet. Vendégük volt dr. Czine Mihály irodalomtörténész, aki a millecentenárium alkalmából A magyarok a nagyvilágban címmel előadást tartott. Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona vezérigazgatója tuzséri származású, és meghívta a kertbarátklub tagjait egy gabonafeldolgozási bemutatóra. Azért a klubtagok időtöltésének nagyobbik része a kertműveléshez, az almatermesztéshez kapcsolódik. Telente a nagy növény- védőszer-gyártó cégek képviselői keresik fel a gazdákat, és ismertetik legújabb termékeiket. így első kézből szerezhetnek tudomást a legnak arra is, hogy az ágazati minisztériumok a képzési követelmények kidolgozását átadják a kamaráknak.- Mi volt az eddigi gyakorlat?- Ez idáig a kamaráknak nem adatott meg a beleszólás joga. A feladatot főként magánvállalkozók végezték (sokszor törvénytelen módon).- Mi volt ennek az oka?- Mindez elsősorban a finanszírozási források hiányával magyarázható, de az államigazgatás ellenérdekeltsége is szerepet játszott abban, hogy a kamaráknak nemigen adatott meg a véleménynyilvánítás lehetősége.- E megállapodás eredményeként milyen változások várhatók a szakképzés területén?- A kamara mindenekelőtt befolyást kíván gyakorolni a szakképzés és a felsőoktatás intézményi struktúrájára. Ezáltal - reményeink szerint - megszűnnek azok a képzések, amelyek á gazdaság által nem igényelt ismeretekre készítenek fel. Az így megmaradó forrásokat pedig új, korszerű oktatási profilok bevezetésére lehet majd felhasználni.- Milyen újdonságokra számíthatnak a gazdálkodók? u ,- A kamara tervei között szerepel egy olyan továbbképzési és képesítési rendszer kiépítése, amely a számára magas színvonalú, reális áron elérhető képzési programokat és garantált minőséget ajánl. Ennek első lépéseként beindítjuk a mesterképzést, ami egy magas szintű ismeretanyag elsajátításának lehetőségét kínálja a szakemberek számára. modernebb permetszerekről. Az elmúlt év talán legnagyobb érdeklődést kiváltó előadását dr. Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal alelnöke tartotta az almatermesztés piaci viszonyairól. Az okosabbtól sohasem szégyen tanulni, vallják a kertbarátok, és ellátogattak a csehországi Holovocyba, az ottani kutatóintézetbe. Ott olyan rezisztens fajtákat is megtekinthettek, amelyek még a szakembereknek is újdonságot jelentenek. Az An- gold, a Jolana vagy a Produk- ta hazánkban még kuriózumnak számít. Megcsodálhatták ezen fajták termőbőségét, és gyakorlatban figyelhették meg a szaporítóanyag-előállítás technológiáját. Emellett munka közben láthatták az almafeldolgozás legmodernebb berendezéseit is. Az almatermesztők túl vannak egy nehéz esztendőn. A metszésig, a munka dandárjáig tanfolyamokon készülnek a legújabb termesztéstechnológiai eljárásokra. Ezen felül folytatják a tíz éve megkezdett kártevő és kórokozó figyelő szolgálatukat. Nagy örömükre nemrég gazdabolt nyílt a faluban, így helyben be tudják szerezni a legszükségesebb permetsze- reket és vetőmagvakat. Fekete Tibor (Új Kelet) Mátyás mégsem csinált jeget, és mindenütt kiengedett a föld fagya. Most van itt az ideje a faültetésnek. Az előrelátó gazda megtervezi kertjét, és a fajtakiválasztással igyekszik az egymást porzó alanyokat minél közelebb ültetni. Az önbeporzókkal nincs ilyen gond. A helykiválasztásnál gyakran igazodnunk kell a már meglévő sor- és tőtávolsághoz, de néha csalhatunk egy kicsit. Amikor egy nagyobb lomozatú fa mellé egy kisebbet kell telepítenünk, az az egy méter, amivel távolabb ültetjük, meg sem látszik. Ugyanakkor egy méterrel sokat segítünk a kisebbiknek. Gondolnunk kell arra is, hogy gyalogút mellé kihajló vagy lelógó ágú fákat lehetőleg ne telepítsünk. Mire megnő a csemete, akadályozza a közlekedést. Sajnos, nem mindig tudunk olyan fajtát beszerezni, amilyet szeretnénk. Az utóbbi években a divatosabb almáfaféléket csak előrendelés útján lehetett beszerezni. A jonagold, a nU- ményi körbepiros, illetve a jonatánok különböző alfajai a nagyüzemi megrendelők miatt igen keresettek. Inkább várjunk a faültetéssel őszig, mint később megbánjuk, hogy megvettük. A csemete kiválasztása sem egyszerű feladat. A sérült gyökerű, féloldalas, törött ágú, vagy láthatóan száraz oltványt ne vegyük meg. Csak kínlódás lesz a vége, és kétséges a siker. A faiskolában felszedett szaporítóanyag gyakran hetekig is várakozik a kereskedőnél. Elültetés előtt célszerű egy napra vízzel teli hordóba állítani a csemetét, de két-három napnál ne tartsuk tovább a vízben, mert megrohadhat. A fa ültetése A termőtalaj három jól elkülöníthető rétegből áll. A legfelső, „A” szelvény a legsötétebb árnyalatú. Alatta a „B” szelvény még mindig termőföld, de már világosabb színű. Ettől lejjebb a „C” réteg már nem igazán termőföld. Homokos talajon az „A” és a „B” általában egy-egy arasznyi. Az ültetés előtt a gödröt elő kell készíteni. A csemete méretétől függően rendszerint-80x80x80 ernes gödröt ássunk. Külön rakjuk a termő- és a nem termő földet. Ha a gödör aljára rakni akarunk trágyát is, akkor húsz cm-rel mélyebbre ássunk. Ilyenkor négy-öt villányi trágyára arasznyi földet tegyünk, és,erre kerüljön a termőréteg. A csemetét olyan mélyre kell ültetni, hogy az oltás helye a talajjal színeljen-; A termőtalajt úgy osszuk be, hogy a gyökérzet környezetébe kerüljön a legtöbb. Mielőtt földdel körüjrak- nánk a gyökeret, a sérült vagy túl hosszú részeket metsszük le. A talaj körbetaposásakor vigyázzunk, nehogy leszakadjanak a gyökér ágai. A végére marad az iszapolás. Ne töltsük fel teljesen a gödröt földdel előbb két-három vödör vizet öntsünk bele, és apró, függőleges mozgatással hagyjuk, hogy a keletkezett iszap körbefogja a fatörzset. Ezután várjuk meg, míg a föld beissza a vizet, és csak azután halmozzuk fel a talajt. Ilyenkor még nem kell tányért formálni, ezzel ráérünk a nyári szárazság kezdetén foglalkozni. Ültetés után alakítsunk szabályos koronát az ágakból. Aszerint, hogy vezérágas, kehely alakú vagy sövényes formát szeretnénk, metsszük visz- sza az ágakat a telepítés előtti mérete kétharmadáig. Utolsó szemnek lehetőleg külső-alsó szemet hagyjunk. Csak éles ollót használjunk erre a célra, mert a nagy, roncsolt seb be- növése sok energiát vesz el feleslegesen a kis fától, megnő a moníliafertőzés veszélye, és még csúnya is. Az almafák metszésével igencsak igyekezni kell. Jövő héten már húsz fok fölé emelkedik a legmagasabb nappali hőmérséklet, és napokon belül kipattannak a rügyek. A lemosó permetezésnek is kedvez a meleg. A sárgamérget még lehet téli töménységben alkalmazni, de rügypattanás után már csak nyári hígításban használjuk. Az oldatok keverési aránya fajtánként változó. A vegyszerek csomagolásán szakszerűen feltüntetik az adagolást, mérőedényt azonban nem mellékelnek hozzá. A permetezés munkavédelmi szabályaival később foglalkozunk. Most csak annyit erről, hogy a téli keverésű szer töménysége többszöröse a későbbi arányoknak. Különösen a szer kikeverésénél legyünk nagyon elővigyázatosak. A kiürült csomagolóanyagokat nem dobjuk a háztartási szemétbe, csak ha már alaposan kiöblítettük. A por alakú szereket csak teljes szélcsendben keverjük ki, mert nagy a belélegzés feszélye. A földiepret is most érdemes átültetni. Csalóka lehet, hogy csak egy-két levélben van a növény. Éppen ezért nagy földlabdával emeljük ki, és az új helyét alaposan trágyázzuk meg, meghálálja. A trágyázott talajban könnyebben elszaporodnak a rágcsáló kártevők. Ne feledkezzünk meg a talajfertőtlenítésről sem. Arvalin, Basu- din, vagy más újabb szer is megfelel erre a célra. Eléggé nedves még a talaj, de az ültetés után most is alaposan öntözzük be a szamócapalántát. Ha levegősre marad a gyökér környezete, akkor előbb bepe- nészedik, majd elhal a levegővel érintkező gyökérrész. Hat forint? Fekete Tibor (Új Kelet) Sok kiskerttulajdonos teszi fel mind gyakrabban a kérdést: Megéri? Nem éri meg? Tél végén, kora tavasszal az árak láttán mindig megdöbbenünk. A vetőmagvak, a permetszerek vagy az agrofólia lassan a megfizethetetlen luxus kategóriájába tartozik. Hobbikertész barátom tavaly egy kis könyvben vezette a kiadásait, a bevételi oldalra a hazavitt, vagy az elfogyasztott termés aznapi piaci árával beszorzott értékét. írta a kiutazás üzemanyagköltségét és minden olyan tételt, ami kimondottan a kertművelést szolgálta. Végezetül a bevétel és a kiadás közötti kü- lönbözetet elosztotta a munkával töltött órák számával, és megállapította, hogy hatforintos órabérért dolgozott. Valóban. Ha így számolunk, kész ráfizetés a kiskert. Még a monokultúrás kertészetekben is bizonytalan a jövedelmezőség, a vegyes kertekben pedig nem lehet nagy haszonra számítani. Aki a városból naponta gépkocsival jár ki esténként a frissen ültetett palántákat öntözni, az olcsóbban tudná megvenni még a legkorábbi primőr zöldséget is. A hasznos vagy nem hasznos kérdését azonban nem csak így lehet mérlegelni. Hiszen javunkra válik a jó levegőn eltöltött hétvége, a pihenés, vagy éppen a kellemes fizikai fáradság, gyönyörködtető a madárcsicsergés, hasznos a csend, a nyugalom, a békesség. Hasznos az is, hogy a magunkét jobb ízűén esszük, hogy a lakótelepen élő gyereknek, unokának van hol szaladgálni, hogy nem kell a kutyagumis homokozóban várat építeni, hisz az egész kert egy homokozó. Hasznosak az együtt töltött órák, a közös élmény az öröm, vagy éppen a bánat. A nyugdíjasoknak hasznos, hogy van hova menni, van miért szorgoskodni. A kertszomszédok jó barátok lehetnek, és mindig akad közös téma a beszélgetésre. Elég csak kölcsön kérni egy szerszámot, egy gépet, vagy éppen csak egy vödröt, és új ismeretségek, barátságok szövődhetnek. Lehet együtt örülni a bő vagy szép termésnek, és együtt lehet bosszankodni a jégverés miatt. Nagyon sok magányos embernek ez jelenti az életet. Ok nem számolgatják a bevétel és kiadás egyenlegét, ők már a társasággal is nyernek. Egy nemrég nyugdíjba vonult házaspár egy az egyben elcserélte összkomfortos lakótelepi lakását egy komfort nélküli, átépítésre szoruló kis házért. Forintra kiszámolva biztosan nem csináltak jó üzletet, de azóta már pirkadatkor kint tüsténkednek az udvaron, és hamás dolguk nem akad, akkor elgereblyézik az utat, a közterületet. Ok nem mérlegeltek, ők nyertek. A tuzséri kertbarátok
