Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-07 / 56. szám

Mesterek a láthatáron Kiskert 1997. március 7., péntek Hétről hétre a kiskertekben MTI _________________ A ga zdasági kamarák klasz- szikus tevékenysége világ­szerte az oktatás. Ezt szol­gálja a Magyar Kereskedel­mi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapo­dása a Felnőttképzési Vállal­kozók Szövetségével. A megállapodás tartalmáról és céljáról Bihall Tamást, a Ka­mara Szakképzési Bizottsá­gának elnökét kérdeztük.- Mi tette szükségessé és időszerűvé e megállapodás megkötését?- A szakképzési törvény már 1993-ban a közjogi ka­marák feladataként jelölte meg az ifjúsági szakképzés megszervezését és lebonyo­lítását.- Miért éppen a kamarák feladatkörébe sorolták a képzést?- Egyrészt a kamarák ké­pesek arra, hogy a gyakorla­ti képzés feltételeit megte­remtsék, másrészt a gazdaság napi igényeit illetően is ele­gendő és hiteles információ­val rendelkeznek. Tehát pon­tosan tudják, mely területe­ken észlelhető munkaerő- hiány, és azzal is tisztában vannak, hogy a leendő mun­kaerőt miként kell a piac ak­tuális igényeinek megfelelő­en kiképezni. —A szakképzésen belül mi­lyen részfeladatok ellátását vállalja a kamara?- A szakképzési törvény­ben leírtak alapján a kama­rák - így az MKIK is - részt vesznek az államilag elis­mert képesítések megszerzé­sére irányuló vizsgák bizott­ságaiban, de feladatuknak tekintik a vizsgáztatás rend­szerének irányítását és folya­matos ellenőrzését is. A jog­szabályok lehetőséget ad­Fekete Tibor (Uj Kelet) _ Idén ünnepli fennállásá­nak harmincadik évforduló­ját a tuzséri Nagy Sándor Kertbarátklub. A térségben legjelentősebb továbbra is az almatermesztés, de a klub­tagok érdeklődnek más nö­vénykultúrák gondozása iránt is. Mint azt Szép Béla klubelnöktől megtudtuk, éves programjukat megpró­bálják úgy tervezni, hogy ne csak a szakmai szempontok­nak, hanem kulturális igé­nyeknek is megfeleljenek. Ellátogattak többek között Ópusztaszerre és megtekin­tették a Feszty-körképet. Vendégük volt dr. Czine Mihály irodalomtörténész, aki a millecentenárium al­kalmából A magyarok a nagyvilágban címmel előa­dást tartott. Dr. Lakatos Zoltán, a Haj­dú Gabona vezérigazgatója tuzséri származású, és meg­hívta a kertbarátklub tagjait egy gabonafeldolgozási be­mutatóra. Azért a klubtagok időtöltésének nagyobbik ré­sze a kertműveléshez, az al­matermesztéshez kapcsoló­dik. Telente a nagy növény- védőszer-gyártó cégek kép­viselői keresik fel a gazdá­kat, és ismertetik legújabb termékeiket. így első kézből szerezhetnek tudomást a leg­nak arra is, hogy az ágazati minisztériumok a képzési kö­vetelmények kidolgozását át­adják a kamaráknak.- Mi volt az eddigi gyakor­lat?- Ez idáig a kamaráknak nem adatott meg a beleszó­lás joga. A feladatot főként magánvállalkozók végezték (sokszor törvénytelen mó­don).- Mi volt ennek az oka?- Mindez elsősorban a fi­nanszírozási források hiányá­val magyarázható, de az ál­lamigazgatás ellenérdekelt­sége is szerepet játszott ab­ban, hogy a kamaráknak nemigen adatott meg a véle­ménynyilvánítás lehetősége.- E megállapodás eredmé­nyeként milyen változások várhatók a szakképzés terü­letén?- A kamara mindenekelőtt befolyást kíván gyakorolni a szakképzés és a felsőoktatás intézményi struktúrájára. Ez­által - reményeink szerint - megszűnnek azok a képzések, amelyek á gazdaság által nem igényelt ismeretekre készíte­nek fel. Az így megmaradó forrásokat pedig új, korszerű oktatási profilok bevezetésé­re lehet majd felhasználni.- Milyen újdonságokra számíthatnak a gazdálko­dók? u ,- A kamara tervei között szerepel egy olyan tovább­képzési és képesítési rendszer kiépítése, amely a számára magas színvonalú, reális áron elérhető képzési programo­kat és garantált minőséget ajánl. Ennek első lépéseként beindítjuk a mesterképzést, ami egy magas szintű isme­retanyag elsajátításának lehe­tőségét kínálja a szakembe­rek számára. modernebb permetszerekről. Az elmúlt év talán legna­gyobb érdeklődést kiváltó előadását dr. Botos Károly, az Agrárrendtartási Hivatal alelnöke tartotta az almater­mesztés piaci viszonyairól. Az okosabbtól sohasem szégyen tanulni, vallják a kertbarátok, és ellátogattak a csehországi Holovocyba, az ottani kutatóintézetbe. Ott olyan rezisztens fajtákat is megtekinthettek, amelyek még a szakembereknek is új­donságot jelentenek. Az An- gold, a Jolana vagy a Produk- ta hazánkban még kuriózum­nak számít. Megcsodálhatták ezen fajták termőbőségét, és gyakorlatban figyelhették meg a szaporítóanyag-előál­lítás technológiáját. Emellett munka közben láthatták az al­mafeldolgozás legmodernebb berendezéseit is. Az almatermesztők túl van­nak egy nehéz esztendőn. A metszésig, a munka dandárjá­ig tanfolyamokon készülnek a legújabb termesztéstechno­lógiai eljárásokra. Ezen felül folytatják a tíz éve megkez­dett kártevő és kórokozó figyelő szolgálatukat. Nagy örömükre nemrég gazdabolt nyílt a faluban, így helyben be tudják szerezni a legszükségesebb permetsze- reket és vetőmagvakat. Fekete Tibor (Új Kelet) Mátyás mégsem csinált je­get, és mindenütt kiengedett a föld fagya. Most van itt az ide­je a faültetésnek. Az előrelátó gazda megtervezi kertjét, és a fajtakiválasztással igyekszik az egymást porzó alanyokat minél közelebb ültetni. Az ön­beporzókkal nincs ilyen gond. A helykiválasztásnál gyak­ran igazodnunk kell a már meglévő sor- és tőtávolsághoz, de néha csalhatunk egy kicsit. Amikor egy nagyobb lomozatú fa mellé egy kisebbet kell tele­pítenünk, az az egy méter, ami­vel távolabb ültetjük, meg sem látszik. Ugyanakkor egy méter­rel sokat segítünk a kisebbik­nek. Gondolnunk kell arra is, hogy gyalogút mellé kihajló vagy lelógó ágú fákat lehetőleg ne telepítsünk. Mire megnő a csemete, akadályozza a közle­kedést. Sajnos, nem mindig tudunk olyan fajtát beszerezni, amilyet szeretnénk. Az utóbbi években a divatosabb almáfaféléket csak előrendelés útján lehetett beszerezni. A jonagold, a nU- ményi körbepiros, illetve a jo­natánok különböző alfajai a nagyüzemi megrendelők miatt igen keresettek. Inkább vár­junk a faültetéssel őszig, mint később megbánjuk, hogy meg­vettük. A csemete kiválasztása sem egyszerű feladat. A sérült gyö­kerű, féloldalas, törött ágú, vagy láthatóan száraz oltványt ne vegyük meg. Csak kínlódás lesz a vége, és kétséges a siker. A faiskolában felszedett szapo­rítóanyag gyakran hetekig is várakozik a kereskedőnél. El­ültetés előtt célszerű egy nap­ra vízzel teli hordóba állítani a csemetét, de két-három napnál ne tartsuk tovább a vízben, mert megrohadhat. A fa ültetése A termőtalaj három jól elkü­löníthető rétegből áll. A legfel­ső, „A” szelvény a legsötétebb árnyalatú. Alatta a „B” szel­vény még mindig termőföld, de már világosabb színű. Ettől lej­jebb a „C” réteg már nem iga­zán termőföld. Homokos tala­jon az „A” és a „B” általában egy-egy arasznyi. Az ültetés előtt a gödröt elő kell készíte­ni. A csemete méretétől függő­en rendszerint-80x80x80 ern­es gödröt ássunk. Külön rakjuk a termő- és a nem termő földet. Ha a gödör aljára rakni akarunk trágyát is, akkor húsz cm-rel mélyebbre ássunk. Ilyenkor négy-öt villányi trágyára arasznyi földet tegyünk, és,erre kerüljön a termőréteg. A cse­metét olyan mélyre kell ültet­ni, hogy az oltás helye a talaj­jal színeljen-; A termőtalajt úgy osszuk be, hogy a gyökérzet környezetébe kerüljön a leg­több. Mielőtt földdel körüjrak- nánk a gyökeret, a sérült vagy túl hosszú részeket metsszük le. A talaj körbetaposásakor vi­gyázzunk, nehogy leszakadja­nak a gyökér ágai. A végére marad az iszapolás. Ne töltsük fel teljesen a gödröt földdel előbb két-három vödör vizet öntsünk bele, és apró, függőle­ges mozgatással hagyjuk, hogy a keletkezett iszap körbefogja a fatörzset. Ezután várjuk meg, míg a föld beissza a vizet, és csak azután halmozzuk fel a talajt. Ilyenkor még nem kell tányért formálni, ezzel ráérünk a nyári szárazság kezdetén fog­lalkozni. Ültetés után alakítsunk sza­bályos koronát az ágakból. Aszerint, hogy vezérágas, ke­hely alakú vagy sövényes for­mát szeretnénk, metsszük visz- sza az ágakat a telepítés előtti mérete kétharmadáig. Utolsó szemnek lehetőleg külső-alsó szemet hagyjunk. Csak éles ollót használjunk erre a célra, mert a nagy, roncsolt seb be- növése sok energiát vesz el fe­leslegesen a kis fától, megnő a moníliafertőzés veszélye, és még csúnya is. Az almafák metszésével igencsak igyekezni kell. Jövő héten már húsz fok fölé emel­kedik a legmagasabb nappali hőmérséklet, és napokon belül kipattannak a rügyek. A lemo­só permetezésnek is kedvez a meleg. A sárgamérget még le­het téli töménységben alkal­mazni, de rügypattanás után már csak nyári hígításban hasz­náljuk. Az oldatok keverési aránya fajtánként változó. A vegyszerek csomagolásán szak­szerűen feltüntetik az adago­lást, mérőedényt azonban nem mellékelnek hozzá. A permetezés munkavédelmi szabályaival később foglalko­zunk. Most csak annyit erről, hogy a téli keverésű szer tö­ménysége többszöröse a későb­bi arányoknak. Különösen a szer kikeverésénél legyünk na­gyon elővigyázatosak. A ki­ürült csomagolóanyagokat nem dobjuk a háztartási sze­métbe, csak ha már alaposan kiöblítettük. A por alakú sze­reket csak teljes szélcsendben keverjük ki, mert nagy a belé­legzés feszélye. A földiepret is most érdemes átültetni. Csalóka lehet, hogy csak egy-két levélben van a növény. Éppen ezért nagy föld­labdával emeljük ki, és az új helyét alaposan trágyázzuk meg, meghálálja. A trágyázott talajban könnyebben elszapo­rodnak a rágcsáló kártevők. Ne feledkezzünk meg a talajfertőt­lenítésről sem. Arvalin, Basu- din, vagy más újabb szer is megfelel erre a célra. Eléggé nedves még a talaj, de az ülte­tés után most is alaposan ön­tözzük be a szamócapalántát. Ha levegősre marad a gyökér környezete, akkor előbb bepe- nészedik, majd elhal a levegő­vel érintkező gyökérrész. Hat forint? Fekete Tibor (Új Kelet) Sok kiskerttulajdonos teszi fel mind gyakrabban a kérdést: Megéri? Nem éri meg? Tél végén, kora ta­vasszal az árak láttán min­dig megdöbbenünk. A ve­tőmagvak, a permetszerek vagy az agrofólia lassan a megfizethetetlen luxus kategóriájába tartozik. Hobbikertész barátom tavaly egy kis könyvben vezette a kiadásait, a bevé­teli oldalra a hazavitt, vagy az elfogyasztott termés az­napi piaci árával beszorzott értékét. írta a kiutazás üzemanyagköltségét és minden olyan tételt, ami ki­mondottan a kertművelést szolgálta. Végezetül a be­vétel és a kiadás közötti kü- lönbözetet elosztotta a munkával töltött órák szá­mával, és megállapította, hogy hatforintos órabérért dolgozott. Valóban. Ha így számo­lunk, kész ráfizetés a kis­kert. Még a monokultúrás kertészetekben is bizonyta­lan a jövedelmezőség, a ve­gyes kertekben pedig nem lehet nagy haszonra számí­tani. Aki a városból napon­ta gépkocsival jár ki estén­ként a frissen ültetett palán­tákat öntözni, az olcsóbban tudná megvenni még a leg­korábbi primőr zöldséget is. A hasznos vagy nem hasznos kérdését azonban nem csak így lehet mérle­gelni. Hiszen javunkra vá­lik a jó levegőn eltöltött hétvége, a pihenés, vagy éppen a kellemes fizikai fá­radság, gyönyörködtető a madárcsicsergés, hasznos a csend, a nyugalom, a bé­kesség. Hasznos az is, hogy a magunkét jobb ízűén esszük, hogy a lakótelepen élő gyereknek, unokának van hol szaladgálni, hogy nem kell a kutyagumis ho­mokozóban várat építeni, hisz az egész kert egy ho­mokozó. Hasznosak az együtt töltött órák, a közös élmény az öröm, vagy ép­pen a bánat. A nyugdíjasoknak hasz­nos, hogy van hova menni, van miért szorgoskodni. A kertszomszédok jó barátok lehetnek, és mindig akad közös téma a beszélgetés­re. Elég csak kölcsön kérni egy szerszámot, egy gépet, vagy éppen csak egy vöd­röt, és új ismeretségek, ba­rátságok szövődhetnek. Lehet együtt örülni a bő vagy szép termésnek, és együtt lehet bosszankodni a jégverés miatt. Nagyon sok magányos embernek ez jelenti az éle­tet. Ok nem számolgatják a bevétel és kiadás egyenle­gét, ők már a társasággal is nyernek. Egy nemrég nyug­díjba vonult házaspár egy az egyben elcserélte össz­komfortos lakótelepi laká­sát egy komfort nélküli, át­építésre szoruló kis házért. Forintra kiszámolva bizto­san nem csináltak jó üzle­tet, de azóta már pirkadat­kor kint tüsténkednek az udvaron, és hamás dolguk nem akad, akkor elgereb­lyézik az utat, a közterüle­tet. Ok nem mérlegeltek, ők nyertek. A tuzséri kertbarátok

Next

/
Oldalképek
Tartalom