Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-07 / 56. szám
Panoráma 1997. március 7., péntek Lázadók és bűnözők? Az albániai polgárháborús helyzet margóján már nem egy hír jelent meg a térség sajtójában arról, hogy a Sáli Berisha elnök irányította országban kirobbant zavargások egyik szála az albán, a szicíliai és a kolumbiai maffiákhoz vezet. Tiranában már a zavargások és a tüntetések másfél hónappal ezelőtti kirobbanása idején több nyugati diplomata is úgy nyilatkozott, hogy nehéz lenne pontosan meghatározni, mekkora szerepe van az alvilágnak az események alakulásában. Konkrétumokat, illetve bizonyítékokat ugyan egyik nyilatkozó sem terjesztett elő, ám a térség sajtójában is teret kaptak olyan vélemények, amelyek szerint az albániai piramisjátékok megszervezésében jelentős szerepet játszott az olasz maffia. E vélemények szerint a Cosa Nostra - talán azért, mert forró lett a lába alatt a talaj, vagy mert megelégedett a besöpört nyereséggel - az albán „kisbefektetőktől” hosszabb időn keresztül begyűjtött (mintegy 1,5 milliárd dollárra becsült) összeg hirtelen kivonásával közvetlenül is okozója volt a szenvedélyek első hulláma felkorbácsolásának. Az albán ellenzék természetesen kapva kapott az alkalmon, s azzal vádolta az ország vezetését: azért nem csapott le a piramisjátékok szervezőire, mert maga is részesedett a pénzből: állítólag ezekből az összegekből is finanszírozta 1996-os választási kampányát. E vád — elhangzása óta — bizonyítat- lan maradt, ám olasz igazságügyi szakértők azért lerántották a leplet az albán, a szicíliai és a kolumbiai maffiák szoros együttműködéséről. A horvát sajtó a közelmúltban idézte Cataldo Motta leccei vizsgálóbírót, aki 1991 óta foglalkozik a dél-olaszor- szági szervezett bűnözéssel. Motta szerint a 90-es évek elejétől a délszláv háború miatt felértékelődött Albánia szerepe a nemzetközi fegyver-, kábítószer- és ember- csempészetben. A korábban Szerbián és Bosznián keresztül kiépített csempészútvonalak helyett egyre inkább Albánián keresztül bonyolították kétes üzleteiket a maffiózók, akik aztán hajókon juttatták Olaszországba mindenekelőtt a kokaint, a marihuánát és a heroint. Motta azt állította, hogy az idő közben megerősödött albán maffia a török, a kínai és az orosz szervezett alvilággal is kialakította együttműködését. A leccei vizsgálóbíró úgy tudja, hogy Albániában már kísérleti jelleggel kokainültetvényeket is létesítettek a kolumbiai és az olasz kábítószermaffiák „szakértőinek” segítségével, s feltételezhető, hogy a sarjadó vetéseket is ugyanolyan magánhadseregek őrizték Albánia mediterrán területein, mint Kolumbiában. A sajtó elé állt olasz vizsgálóbíró szerint „Albánia a legjobb úton van afelé, hogy Európa kapuja legyen a kábítószerek csempészetében”. Motta úgy értesült, hogy a négymilliós lélekszámú balkáni országban már nem csak termesztik a kábítószerek alapanyagát, de gyártják is a drogokat, amelyekből csak az utóbbi hónapokban mintegy 3 tonnányit koboztak el az olasz hatóságok. A vizsgálóbíró szerint évente mintegy 15-20 tonnányi alapanyag, illetve kábítószer indulhat útnak Albániából Olaszország felé. Delfinek tévedtek a Balti- tengerre: vagy tízen lubickoltak a Kieli-öbölben. Igaz, a vízi rendőrség más bálnafajtát vélt felismerni bennük, de azért azok delfinek voltak, mint ezt utóbb a kiéli tengerbiológiai intézet tudósai a napilapok fotói alapján megállapították. Személyesen már nem győződhettek meg erről, mivel a delfincsapat szófogadóan engedte magát egy rendőrmotoros által kivezetni az öbölből. Hasonló esetre a kutatók közül egy sem emlékszik, hiszen a delfinek általában az Atlanti-óceánon és a melegebb vizekben élnek, s még az Északi-tengerre is csak igen ritkán tévednek. A kiéli szakértők arra gyanakszanak, hogy a delfinek kedvenc csemegéjüket, a csapatostól járó heringeket követve a Skagerrakon és a Katte- gaton át juthattak a Keletitengerre, ahol a heringek ilyenkor ívnak. A vízi rendőrök pedig a dpa szerint azért tévesztették össze egy másik bálnafajtával a delfineket, mert olyan ritkán bukkanak fel ezen a vidéken. Miatyánk-gyüjtő diáklány Akár arámi, akár afrikaner nyelven mondják is, akár morzejelekkel írják, ugyanaz az imádság marad: kereken háromszáz Miatyánkot gyűjtött eddig a 17 éves münsteri diáklány, Sarah Koska. És ez még csak a kezdet. „Elvégre mintegy hétezer nyelv és nyelvjárás létezik a világon” - nyilatkozta a dpa-nak Sarah, aki 1992 óta gyűjti a keresztények legfőbb imádságát, amelyre Jézus Krisztus tanította követőit. Az ihletet a Miatyánk angol nyelvű változata adta Sarah Koskának, amikor öt évvel ezelőtt a brit popsztár, David Bowie azt az AIDS- ben elhunyt Freddie Mercury emlékére rendezett koncerten elénekelte. Nagykövetektől és misszionáriusoktól éppen úgy kapott különböző nyelvű Miatyán- kokat, mint szupermarketek vásárlóitól. Mivel iskolájával az ősszel Rómába látogat, az élelmes Sarah jó előre megírta DL János Pál pápának, hogy „megtakarítja a postabélyeget, ha a vatikáni kihallgatás során átadja neki az imádság latin szövegét”. Dolgozzanak az aggastyánok Is? Japán társadalma a várakozásokat meghaladó mértékben öregszik. Ebben az évben fogja először meghaladni a 65 év felettiek száma a 14 évesekét. 1996 végén a 125,6 milió japánból kereken 19 milió (15,1 százalék) volt a 65 évesnél idősebb, közülük 7300-an már a 100 éves kort is meghaladták. Japán legidősebb polgára Sue Utagawa asszony, aki jaunárban ünnepelte 113. születésnapját. Svédországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában egyelőre ugyan még magasabb az idősek aránya, de egyetlen ország lakossága sem öregszik olyan rohamosan, mint Japáné. A japán Népesedési és Szociális Biztonsági Kutatóintézet szerint 2025-ben már világviszonylatban Japánban él majd a legtöbb idős ember, arányuk akkor már 25 százalék feletti lesz, és 2050- re eléri a 32 százalékot. 2007-től ugyanis a várható alacsony születési ráták miatt a lakosság száma már csökkenni fog, és 2050- re mintegy 100 millióra esik majd vissza. Ezzel egyidejűleg viszont tovább nő a már ma is világelső átlagéletkor, ami a nőknél ma 82,8 év, a férfiaknál pedig 76,4 év. Az öregek növekvő száma máris súlyos pénzügyi és ellátási gondokat okoz. 2025-ben kormányzati számítások szerint 2,4 munkavállalónak kell majd eltartania egy nyugdíjast, míg manapság még 5,1-nek. A társadalom elöregedéséből származó pénzügyi problémák ellensúlyozására a kormányzat az előző évben a nyugdíjkorhatárt 60-ról 65 évre emelte fel, és felszólította a vállalatokat is, hogy kövessék példáját. Azok lelkesedése e tekintetben azonban egyelőre meglehetősen visszafogott. Mindenesetre most is dolgoznak a nyugdíj- rendszer reformján. Az idősekkel kapcsolatos növekvő költségek is közrejátszanak abban, hogy a fogyasztási adót most 3-ról 5 százalékra tervezik emelni. Mivel pedig közben a társadalmi tendencia a kis családok, sőt, az egyedülállók számának növekedése irányába tart, aminek következtében a szülők egyre inkább magukra maradnak, újabban egyfajta gondoskodási kötelezettség bevezetését tervezik. Jelenleg jóval több mint 2 millió idős ember él egyedül, számuk azonban becslések szerint a duplájánál is több lesz. Az idősek otthonában és az ápoló intézetekben ugyanakkor kevés a férőhely. Hosszú távú megoldást a japánok eddig még nem dolgoztak ki. Közben pedig már olyan javaslat is született, hogy a nyugdíjkorhatárt emeljék fel 75 évre. Egy geriátriai orvos, Hide ki Wada azzal érvel, hogy a 75 évesek orvosi szempontból ma már testileg és szellemileg egyaránt többségükben olyan állapotban vannak, hogy alkalmasak lennének még a munkára. Bismarck idejében - írja Wada - a nyugdíjkorhatárt 50 évben állapították meg, ami az akkori várható élettartamnak felelt meg. Az ész a fontos... Hosszú hajú és orrukban karikát viselő tanulók százait zárták ki tanévkezdetkor a chilei főváros, Santiago iskoláiból. A Santiago északi részén levő Independencia városrész kerületi polgármestere szerint ugyanis a hosszú haj és az orrkarika nem tartozik hozzá egy chilei tanuló normális megjelenéséhez. Az érintett gyerekek plakátokon követelték külsőségeik elfogadását, miközben hangoztatták, hogy azokon semmilyen körülmények között nem akarnak változtatni - írta a dpa. Az oldal írásai az MTI-Pano- ráma anyagaiból származnak Határellenőrzés Szlovákiában az egyszer lefülelt illegális határátlépők soha többet nem juthatnak be az országba, bármilyen remek új dokumentumokkal szerelkezzenek is fel. Szlovákia ugyanis a világ egyetlen országa, amelynek ujjlenyomatokat nyilvántartó, számítógépes rendszere 60 határátkelőhellyel és mintegy 40 rendőrkapitánysággal van állandó vonaikapcsolatban. Pusztító olajszőnyeg Az Uruguay partjainál úszó olajszőnyeg az Isla de Lobos szigeten már mintegy 1000 oroszlánfóka-bébit pusztított el. A kicsinyek keserves halált halnak, mivel olajtól összeragadt bundájuk már nem védi többé őket a hidegtől. Ezenkívül sokan éhen is pusztulnak közülük, mert anyjuk nem ismeri fel, és ezért elhagyja őket. Az olaj február közepén a panamai zászló alatt hajózó San Jorge tankhajóból került a tengerbe, amely a parttól 20 tengeri mérföldnyire hajótörést szenvedett. Eközben legkevesebb 5 ezer tonna nyersolaj folyt a vízbe. Az Isla de Lobos szigeten, a világ egyik legjelentősebb természeti rezervátumában egy 250 ezer oroszlánfókából álló kolónia él. A sziget csak néhány kilométerre van az előkelő fürdőhelytől, Punta del Estétől. Attól északra az olaj több kilométer hosszan a part menti strandokat is elszennyezte - írta a dpa. A CTK cseh hírügynökségnek Ondrej Laciak, a szlovák rendőrség Kriminológiai Intézetének vezetője elmondta: a rendszer egyik eleme a központi számítógép, amely a Kriminológiai Intézetben éjjelnappal üzemel, s ujjlenyomat-szakértők dolgoznak mellette. Jelenleg mintegy 100 ezer gyanús személy ujjlenyomatait tartják nyilván. A rendszer másik része az a kis, szürke doboz, amely minden határátkelőhelyen működik már: ez összeköttetésben áll a központi számítógéppel, és segítségével két percen belül azonosítani tudják a vizsgált személyt. A rendszer további különlegessége, hogy a tenyérlenyomatokat is őrzi és vizsgálja. Az intézet egyik munkatársa azonban hangsúlyozta: a rendszer csupán „segédeszköz”, végső soron minden kérdésben a szakértők döntenek. A szlovák határőrök okos segédeszközét több mint egy évvel ezelőtt helyezték üzembe, de természetesen más bűnügyi feladatokra is hasznosítják. Mindazonáltal nagyon megnehezítette az illegális beutazók dolgát: régebben a kitoloncolásuk után néhány nappal már új útlevéllel érkeztek Szlovákiába, most azonban nem segítenek az új papírok sem. Szlovákia Emberi Jogi Chartájának köszönhetően csakis a gyanús személyek ujjlenyomatait tartja nyilván a rendszer, noha nem is olyan régen még mindenkinek az ujjlenyomatai szerepeltek például a személyi igazolványában. ^11 Kelet Koldusbot Ukrajnában állandósult az amúgy sem gazdag vidék lecsúszása. A falu mostanra kritikus méreteket öltő elszegényedése az ország lakosságának közel egyhar- madát érinti közvetlenül. A vidéken élő 16,8 millió ember képezi a mezőgazdasági termelés derékhadát. Ez az ágazat adja Ukrajnában a hazai össztermék (GDP) felét, biztosítja a fogyasztási cikkek kétharmadának az alapanyagát. Ugyancsak az agrárszektor képezi az ország költségvetésének 70 százalékát. Ennek ellenére a falusi lakosság jelenleg nem csupán szegény, hanem nagyon szegény. A mező- gazdaságban dolgozók átlagfizetése tavaly havi 64 hrivnyát tett ki, amit ráadásul hónapokig nem folyósítottak, miközben Ukrajnában a nominálbér 138 hrivnya volt. Az áruk és szolgáltatások árai 8-10- szer gyorsabban emelkedtek, mint a fizetések az agrárszektorban. Ráadásul mind kevesebb remény van arra, hogy az ukrán parasztság a háztáji termelés növelésével javíthat anyagi helyzetén. A jövedelemkiegészítést ugyanis nehezíti, hogy Ukrajnában rendkívül csekély a termékek tárolására szolgáló kapacitás, óriási nehézségekbe ütközik a szállítás és értékesítés. A mezőgazdasági termékek kiskereskedelmi ára ezen felül tavaly még csökkeni is kezdett, egyes zöldségféléké 25-30, a cukoré és étolajé pedig mintegy 20 százalékkal. így a falusi lakosság reáljövedelme az 1990-es szint 35^4-0 százalékára esett vissza. Rendkívül alacsony a gazdák termelési befektetéseinek megtérülése. A vidék elszegényedése következtében visszaesett és szerkezetileg átalakult a falusi lakosság fogyasztása. Évente 20 százalékkal csökken a vidéki kereskedelem áruforgalma, amelyben az elmaradott országokhoz hasonlóan 85 százalékot tesznek' ki az élelmiszerek, s csak 15 százalék jut az egyéb cikkekre. Több szociológiai vizsgálat adataiból egyenesen az derül ki, hogy Nyugat-Ukrajnában a falvak lakosságának 85 százaléka nem veszi igénybe a kereskedelem szolgáltatásait. Ez a folyamat azonban országszerte jellemző, vagyis az ukrán vidék kezd visszatérni a naturális gazdálkodáshoz. A mezőgazdaságban dolgozók alacsony fizetőképessége következtében a falusi lakosság képtelen igénybe venni az óvodák, oktatási és művelődési intézmények, a távközlés szolgáltatásait. Egyelőre úgy tűnik, hogy kudarccal végződött az ukrán középparaszti réteg megteremtésére irányuló törekvés is, amitől a vidék legégetőbb gondjainak a megoldását remélték. Szakemberek szerint az ukrán falut csak az agrárszektor gyökeres megreformálása, az agráripari termelés növelésének az ösztönzése húzhatja ki abból a kátyúból, ahová mostanra jutott.- Próbálna csak puszta kézzel kirabolni, majd megtudná, hogy milyen az, amikor Kiss Géza könyvelő megharagszik... Eltévedt delfinek
