Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

Interjú 1997. március 1., szombat Tamás György Lajos rendőr alezredessel, a megyei rendör-fökapltányság közbiztonsági igazgatójával „Lecsapunk a bűnözőkre'’ Hazánk közbiztonságának megítélése kissé ellentmondásos. A lakosság, mert nagy tömegű bűnözést tapasztal, hibáztatja a rendőrséget, a rendőrség pedig a statisztika ismeretében úgy vélekedik, hogy a közbiztonság mai állapota még elfogadható, ilyen tömegű bűnözéssel a lakosságnak együtt kell élnie. Tudomásul kell venni, hogy a bűnözés nagyfokú növekedése változásokat hozott. Nyíltan beszélhetünk arról, hogy kialakult és kiteljesedett a szervezett bűnözés, és egyre inkább színre lépnek a profi elkövetők. Elmondhatjuk, hogy Budapesten már jelen van a világvárosokra jellemző bűnözés. Viszont vidéken, köztük megyénkben még nem akkora a fertőzöttség. Itt leginkább a „hagyományos” esetek adnak továbbra is munkát a rendőröknek. Tamás György Lajos alezredessel, a megyei rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgató­jával szűkebb hazánk közbiztonságáról beszélgettünk. Fullajtár András (Új Kelet) Ón hogyan ítéli meg me­gyénk közbiztonsági hely­zetét?- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közbiztonsága értéke­lésem szerint nem rossz. Más viszont a mi belső értékelé­sünk, és más a lakosság véle­ménye erről. Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy szá­munkra a lakosság megítélé­se a mérvadó, legyenek bár­milyen jók vagy rosszak a sta­tisztikai számaink. Az tény, hogy a közbiztonságért a fe­lelősség legnagyobb része a rendőrségé, de nem szabad megfeledkeznünk az önkor­mányzatok, az ügyészségek, a bíróságok, a vám- és pénzügy- őrség, a határőrség vagy az APEH felelősségéről sem. Mennyire befolyásolja a megye közbiztonságát a földrajzi elhelyezkedése?- Specifikus helyzetben va­gyunk, ugyanis szűrő szerepet töltünk be az ország belseje felé irányuló keleti turizmus­sal szemben. Ennek az elvá­rásnak igyekszünk maximáli­san megfelelni, és úgy gondo­lom, nem is dolgozunk rosszul. Nekünk nemcsak a megye közel 600 ezer lakosának a közrendjére és közbiztonsá­gára kell ügyelnünk, hanem a határátkelőhelyeken éves szin­ten oda-vissza átutazó 9 mil­lió külföldire is, akik közül sokan hosszabb-rövidebb ide­ig itt tartózkodnak. Vannak-e frekventált he­lyek a megyén belül a bű­nözés szempontjából ?- Inkább úgy mondanám, hogy időnként itt-ott észle­lünk sorozatjeUegű eseteket, mint például betörések, lopá­sok, de ezeket az erők átcso­portosításával rövid időn be­lül sikerül megfékezni. Ilyen volt például legutóbb a Domb- rád és Gávavencsellő környé­kén kialakult helyzet. Ezek okait az ott szolgálatot telje­sítő rendőri állomány gyenge­ségében is lehet keresni. Mekkora létszámmal dol­goznak?- A közrendvédelmi terüle­ten közel 600 egyenruhás tel­jesít szolgálatot. Ezt még ki­egészíti 80 közlekedési rend­őr. Azt megjegyzem, hogy 60 fős létszámhiánnyal küszkö­dünk, ez a létszám hiányzik a közterületekről. Az egyenruhás rendőrök vannak naponta közvet­len kapcsolatban a lakos­sággal, a járókelő embe­rekkel. Hogyan élnek egy­más mellett?- A jó tapasztalatok mellett sajnos bőven akadnak rosszak is. Az állampolgárok egy része durván lép fel a rendőrökkel szemben, főleg intézkedés köz­ben. Az elmúlt évben 28 rend­őrt támadtak meg, 21 járőrt és 7 körzeti megbízottat. Ezek az esetek a korábbi évekhez képest duplájára nőttek. I Ón szerint ennek mi lehet I az oka?- Az egyik oka, hogy nagyon fiatalok a rendőrök, főleg a já­rőrök 20-30 év közöttiek, és hi­ányzik belőlük a jó kommuniká­ciós készség. Nagyon jól képzet­tek, ismerik a jogszabályokat, de az állampolgárokkal nem mindig tudnak megfelelően szóba állni. Egyébként a magyar rendőrség­nek az a legnagyobb problémá­ja, hogy a fiatalok nem tudnak szót érteni az emberekkel. Éppen ezért meg kell tanítani őket kap­csolatot teremteni, ha úgy tetszik, kezet fogni. Mindig arról beszé­lünk, hogy legyen polgárbarát a rendőrség, de azt nem mondjuk meg, hogyan. Ebből aztán az kö­vetkezik, hogy amikor egy ké­nyes szituációba kerülnek, nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá annak megoldásához. Vélemé­nyem szerint a társadalomnak minden rétegével meg lehet ta­lálni a megfelelő nyelvezetet, és gyakran még éles helyzeteket is le lehet vezetni kényszerítő esz­köz alkalmazása nélkül. El kell odajutnunk, hogy rendőreink ne „hatalomként” lépjenek fel. Ha szükséges, akkor mosolyogva is meg lehet büntetni az embereket. A kérdés másik oldala, hogy van­nak egyének, akik határozottan ellenségesen és provokatív mó­don lépnek fel a rendőrökkel szemben, de embertársaik köré­ben is hasonlóan viselkednek. Ezeknél a szép szó nem használ. Előfordult az utóbbi időben, hogy fegyvert használt vala­melyik rendőr?- Az elmúlt évben a rendőri intézkedések során nem került sor fegyverhasználatra, illetve tűzharcra sem. Ez azért sok min­dent elárul, még nem tartunk ott, hogy a rendőrök és a bűnözők egymásra lövöldözzenek. Visszatérve a járőrökre: mi­lyen különleges szolgálatot látnak el?- Egyre közismertebb, hogy a megyeszékhelyet körülvevő ta­nyabokrok jobb közbiztonsága érdekében nyolc lovasjárőr telje­sít szolgálatot Naponta harminc kilométeres körzetben mozog­nak, és nagyon jól együttműkö­dik velük a tanyasi lakosság is. Talán nem sokszor hangzik el, hogy megyénk területén 27 ku­tyás járőr is szolgál, s ez megha­tározó szerepet tölt be a megyé­ben folytatott munkánkban, akár a bűnmegelőzés területén, akár a tettesek felderítéseben és elfogá­sában. Érdekesség: a nemrégiben nálunk járt FBI-os nyomozóknak is tetszett a nyomozókutyák be­vetése a bűnüldözésben. Megje­gyezték, hogy a négylábú segítő­ket ki fogják próbálni otthoni munkájuk során. A nem szokvá­nyos szolgálathoz sorolnám, ami­kor a megyében jól kiépült pol­gárőrszervezetekkel együtt járő­rözünk, de a polgárőrök egyedül is hatékonyan felügyelnek tele­pülésük nyugalmára. A polgárőrök szeretnének na­gyobb intézkedési hatáskört...- Arról szó sincs, hogy a régi önkéntes rendőri szolgálatot visz- szaállítsuk. Nem a rendőrállam, hanem egy szolgáltató rendőrség irányába haladunk. Nem célunk, hogy még több ember zaklassa az állampolgárokat. Éppen ezért nincs értelme, hogy a polgár­őrök például igazoltatási jogot kapjanak. I Tapasztaljuk, hogy egyre több I célirányos akciót is tartanak...- Nyugodtan kijelenthetem, hogy továbbra is növelni fogjuk a közbiztonsági akciók számát. Az elmúlt évben több mint ezerhat- százat tartottunk. Ebben nincse­nek benne a közlekedési akciók, de ide sorolom a 6-7 fővel adott helyre és időben szervezett rajta­ütéseket, illetve az egész megyét átfogó fokozott közbiztonsági el­lenőrzést. Ezekkel a megmozdu­lásokkal elsődleges célunk a bűnözők zaklatása, illetve ahol rendszeresen zavaiják az állampol­gárok nyugalmát, oda lecsapunk. Mennyire hatékony a körzeti megbízotti szolgálat, azt te­kintve, hogy azok a rendőrök abban a környezetben élnek, ahol szembekerülnek a bű­nözőkkel? Mernek-e úgy in­tézkedni, ahogy az „illik’’?- Ezt a szolgálati formát na­gyon fontosnak tartjuk. Jelenleg összesen 106 körzeti megbízotti székhely van a megyében és 180 rendőr teljesít szolgálatot, akik az idősebbek (30-40 évesek), ruti­nosabbak és tapasztaltabbak kö­réből kerülnek ki. A rendszervál­tás után több megye felszámolta a körzeti megbízottak állását. Mi utólag nagyon örülünk neki, hogy nem követtük a példájukat. Ez a hálózat nagyon jól műkö­dik a tizenöt rendőrőrssel együtt. Nyugodtan mondhatom, hogy van tekintélyük, mernek határo­zottan intézkedni, történjék bár­mi a területükön. Bizonyítja ezt, hogy kevés attrocitás éri őket. I Tart még az őrsök létesítése, I vagy már véget ért?- Nem álltunk meg vele, de ahhoz, hogy tovább bővítsük őr­seink számát, anyagi és személyi ellátottságra van szükség. A gond csupán annyi, hogy a két alapve­tő feltételből szenvedünk hiányt. A nehézségek ellenére örömmel mondhatom, hogy a következő őrsöt nyár közepén Csarodán hozzuk íétre. Vannak még terve­ink, de az említett problémák miatt vátjuk az önkormányzatok segítségét is, mert egyedül a mi forrásainkból nem megy. Nemrégiben megyénkben járt dr. Bánfi Ferenc, az ORFK közbiztonsági főigazgatója, és említette, hogy megszűnik a miskolci készenléti zászló­alj, s az ott felszabaduló lét­számból megyénket is erősí­teni fogja néhány rendőr.- Valóban így van, a főigazga­tó komoly ígéretet tett arra, hogy ebből a létszámból megyénkbe is jut. Ha ez megtörténik, akkor elsősorban a meglévő őrsöket kí­vánjuk megerősíteni, de újakat is tervezünk létrehozni, mint példá­ul Demecserben és Rozsály köz­ségben. I A közrendvédelem speciális feladatokat is ellát.- Nagyon sok ,,K’’-vonat biz­tosítást hajtunk végre - ezek ki­égett nukleáris, illetve használt fűtőanyagokat szállítanak Orosz­ország területére. Ez jelentős rendőri erőket köt le. Ezt a fela­datot eddig sikeresen hajtottuk végre, rendkívüli esemény egy esetben sem fordult elő. Az elmúlt évben például biztosítottuk az ukrán ÉNSZ-csapatok megyén­kén keresztüli átvonulását is. Egyre több feladatot ró ránk a gyülekezésről szóló 1989. évi törvény, ami lehetőséget ad a kü­lönféle rétegek, csoportok de­monstrációjára. Ez különösen napjainkban jellemző, biztosítá­suk szintén jelentős erőket köt le. Ezenkívül a mi feladatunk védett vezetők kísérése, őrzése is. Van egy kisebb alakulatunk, a terrorelhárí­tó csoport, amelynek tagjai az em­lített feladatokban maximálisan részt vesznek, illetve voltak ki­mondottan nekik „való” feladatok is, amit sikeresen megoldottak. A közlekedésiek is az ön fel­ügyelete alatt dolgoznak. Ho­gyan értékeli az elmúlt évi munkájukat?- A közlekedés sikerágazatunk volt, amit országos szinten is elis­mertek. A gond inkább az, hogy nehezen tudjuk tartani a különfé­le területeken elért jó eredménye­ket A közlekedési osztály közel­gő átszervezésével tovább javul­hat a megye közlekedésbiztonsá­ga. Terveink szerint valamennyi kapitányságon lesz közlekedési szerv. Marad a megyei közleke­dési osztály a balesetmegelőzési, vizsgálati alosztályával és egy for­galomellenőrző kommandós cso­porttal. Ezenkívül a nyíregyházi kapitányságon közlekedési osz­tály, míg a többi kapitányságon alosztályok lesznek. Elsősorban saját erőből tervezünk létszámbő­vítést Ezzel célunk, hogy a köz­lekedésben elért eredményeinket tovább javítsuk, vagy legalább szinten tartsuk. Továbbra is nagy figyelmet fordítunk a gyorshaj- tókra, és nagyon keményen fellé­pünk az ittas vezetőkkel szemben, mert ezeknek a száma egyre nö­vekszik. I Mi a helyzet az igazgatásren­I dészeti területen?- Óriási feladataink vannak ezen a területen is, és ráadásul a korrupció szempontjából ez a legveszélyesebb terület. A rendé­szeti és idegenrendészeti szakte­rületeken igyekszünk a jövőben olyan embereket alkalmazni, akik abszolút megbízhatók, meg­környékezhetetlenek, mert nagy a kísértés. Ezt sajnos az elmúlt évben történt visszaélé­sek és korrupciók is szükséges­sé teszik. Emiatt eléggé moz­gattuk, cserélgettük az ottani állományt. A kínaiakkal kap­csolatos ügyben jelenleg is fo­lyik eljárás egy volt rendőrtiszt ellen. Egyébként nem új a kor­rupciós jelenség ezen a terüle­ten, ha kisebb mértékben is, de évekkel ezelőtt is előfordult az útlevelek kiadásánál, a sza­bálysértések elbírálásánál, vagy a jogosítványok bevoná­sánál. Azt azért megjegyzem, minden lebukás úgy követke­zett be, hogy az érintettekkel szembeni eljárást mi kezdemé­nyeztük. Egy eset is sok, mert a rendőrség becsületes dolgozó­inak tekintélyét rombolja. Csak sejteni lehet, hogy elég sok fegyver van az állam­polgároknál. Természete­sen az engedéllyel rendel­kezőkre gondolok. — Ha mindenféle fegyvert fi­gyelembe veszünk, akkor me­gyénkben négyezer embernél közel tízezer fegyver van legá­lisan. Van olyan fegyvertartó, akinek hét különféle lőfegyver van a birtokában. Ez főleg a va­dászokra jellemző. Marok- vagy önvédelmi fegyver viselésére nagyon kevés engedélyt adunk ki. Soknak tűnik ez az arzenál, de nyugodtan kijelenthetem, hogy az elmúlt évben engedé­lyezett fegyverrel egyetlen egy rendkívüli esemény sem fordult elő. Ami ilyen, fegyverrel kap­csolatos esemény történt, az mind illegális fegyver volt. Egyébként sok kérelmet eluta­sítunk, annak ellenére, hogy tudjuk, nem azért kérik a fegy­verviselési engedélyt, mert lö­völdözni akarnak vele, hanem azért, mert biztonságérzetet ad az embereknek. Az tény, hogy a keletről jövő bevásárlóturisták megyén­kén keresztül haladnak, de mennyien ragadnak meg szűkebb hazánkban?- A legfrissebb adatok sze­rint közel tízezer külföldi állam­polgár él megyénkben. Ezek jelentős része - 5-6 ezer fő - bevándorló. A többieknek ide­iglenes tartózkodási engedé­lyük van. Inkább ezekkel van több gondunk. Az említett kor­rupciós ügy miatt a kínaiak közül egyre többen hagyják el megyénket. Jóformán csak egy 50-60 fős piaci mag maradt. Őket szinte név szerint ismer­jük. Velük nincs semmi bajunk. Végezetül annyit, hogy a köz- rendvédelmi állománynak egy új típusú koncepciót igyek­szünk kialakítani. Ne csak han­goztassuk, hogy a rendőrségnek polgárbarátnak kell lennie, ha­nem azt is mondjuk meg rend­őreinknek, hogyan legyenek azok. Az állampolgárok ne mu­musként tekintsenek a rendőr­re, hanem tiszteljék őket és a törvényt is. Rendőreinknek is megértőbbnek kell lenniük, be­szélgessenek, legyenek határo­zottak, de udvariasak az állam­polgárokkal, mert a lakosság a mi állományunk tagjain keresz­tül alkotja meg véleményét az egész rendőrségről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom