Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-04 / 53. szám
[ ilj Kelet Megyei krónika 1997. március 4., kedd Hogyan tovább, alelnök úr? Avagy felerősödtek az ambíciók? Minden bizonnyal nem csak számomra jelentett érdekes olvasmányt Együd Jánosnak, a megyei közgyűlés alelnökének a platform nevű közgyűlési frakció tevékenységével kapcsolatos „átfogó” értékelése, ami az Új Kelet 1997. február 25-ei számában látott napvilágot. Mint a platform választott vezetőjének, legyen szabad néhány sorban választ adnom a frakciónkról alkotott kéretlen megítélésre, ugyanis meggyőződésem, hogy nem elsősorban az alelnök úr a leghivatottabb személy véleményt alkotni a munkánkról, de ha már megtette, lelke rajta. Noha nem ezzel kezdte mondandóját, én mégis már a legelején cáfolni kívánom jóslatát, miszerint a platform rövidesen elemeire fog szétesni. Nem a frakcióvezető szólal meg belőlem, hanem a csoport ismeretén alapuló szilárd meggyőződés, hogy a platform végig fogja vinni ezt a választási ciklust, annak ellenére is, hogy az alelnök úr nagyon sok kísérletet tett már egységünk megbontására. Sajnálatosnak tartom, hogy érvei felsorolásakor még az a kényszer sem vezette az alelnök urat, hogy legalább a valós, tényes ismertetésére szorítkozzon. Az igazságtól való el-el- kalandozását azonban betudom annak a nyilván zavaró sikertelenségnek, amihez talán némileg a platform kritikus és - nem tagadom - számonkérő fellépése is hozzájárult az alelnöki tevékenységgel szemben. A joggal elvárt eredmények hiánya természetesen nem a mi gondunk, a platformot csupán az zavarja, hogy ezen „áldásos” tevékenységét szolgálati személygépkocsival és állandó sofőrt igénybe véve, a kilométereket nem kímélve végezte az alelnök úr az adófizető állampolgárok pénzén. A kritikai hangunkkal kapcsolatosan megjegyezni kívánom, hogy a platform soha nem az ellenzékiség szerepében emelt szót a szakszerűtlen és pazarló gazdálkodás ellen, hanem a köz érdekében vállalt képviselői felelősség alapján. Mi nem ellenzéki tömörülésnek jöttünk létre, hanem elsősorban azért, hogy a vidék képviseletét próbáljuk meg erősíteni a 48 fős testületben. Mindezt pártpolitikai szempontoktól mentesen a koalíciós megállapodással összhangban tettük az első perctől kezdve, vitathatatlan kritikai szemlélettel. Minket, képviselőket ugyanis nem azért választott meg a megye lakossága a közgyűlés tagjaivá, hogy egyéni érdekek elvtelen támogatói legyünk, és csak nyomkodjuk a szavazógombokat. Nagyon sajnáljuk, hogy a megyei közgyűlés néha valóban „szerepzavarba” kerül, és olyan dolgokra szavaz meg tízmilliókat, amik nem a feladatkörével kapcsolatos ügyek finanszírozását szolgálják. Teszi ezt sajnos akkor a közgyűlés, amikor a kötelezően fenntartható intézményeink (amelyeket tisztségénél fogva részben az alelnök úrnak kellene képviselni) mindennapos ellátási gondokkal küszködnek. Minden bizonnyal az alelnök úr is egyetért velem abban, hogy egy közgyűlési képviselőnek jogában áll megkérdezni, hogy a közgyűlés által létrehozott alapítványnál miként következhetett be néhány év alatt mintegy 20 millió forintos veszteség. (A Jugendproduct-ra gondolok.) Visszautasítom az alelnök úr azon megjegyzését, hogy a platform tagjai önálló vélemény formálására jogosultak, illetve véleményt csak egyeztetés után alkothatnak. Alapszabályunkban, igaz, nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is megfogalmazásra kerültek, azonban mindezek a hatékony együttműködést szolgálják, és nem fosztják meg tagjainkat a szabad véleményalkotástól. Nem tudom, min alapul az a hiedelem, hogy a platform tagjai nagyobb politikai szerepre törnének a közgyűlésben. Azt hiszem, hogy itt más pártok képviselővel tévesztett össze az alelnök úr. Igen megtisztelő egyébként, hogy közgyűlésünk alelnöke ennyi figyelmet és időt szánt ránk, azonban hasznosabbnak tartanám, ha mindezt a tisztségével kapcsolatos feladatok minél hatékonyabb és eredményesebb végzésére fordítaná. Ha így tenne (tett volna), akkor talán nem úgy sikerül a Jósa András Kórház bizonyos részlegeinek széles felháborodást kiváltó privatizációja, és talán a bak- talórántházi kórház eszközeinek értékesítésekor sem szenvedett volna akkora erkölcsi és anyagi veszteséget a megye. Őszintén remélem, hogy válaszommal nem bántottam meg az alelnök urat (ez célom sem volt), és abban is reménykedek, hogy a platform tagjainak a köz érdekében végzett becsületes politizálása az elkövetkező időben hathatós segítséget és követhető iránymutatást fog nyújtani a megye ügyeinek felelős vitelében. Ehhez kívánok a platform tagjai nevében is erőt és jó egészséget! Balogh Gyula A platform vezetője (Mindkét fél álláspontjának nyilvánosságra hozatalával szerkesztőségünk eleget tett ez irányú kötelezettségének. A vitának a továbbiakban nem kívánunk helyt adni, hacsak valamilyen teljesen új fejlemény nem következik be az ügyben.) Folyamatban lévő ügyekről... A helyi bíróságok elnökeinek és a kollégiumvezetőknek tegnap Hován Árpádné dr., a megyei bíróság elnöke értekezletet tartott. A tanácskozáson részt vett dr. Kovács András megyei főügyész és dr. Hajzer László megyei rendőrfőkapitány is. Fullajtár András (Uj Kelet) A kibővített eszmecserét sajtótájékoztató követte, aminek egyik célja az volt, hogy a bíróságon folyamatban lévő ügyekről való tájékoztatás körül kialakult esetleges félreértéseket tisztázzák. A bevezetőben elhangzott, hogy a nemrégiben megtartott országos szakmai értekezleten olyan álláspont alakult ki, hogy a folyamatban lévő ügyekben a sajtóra csak az ítélet tartozik, azon túl bármiféle magyarázat indokolatlan. Ugyanis volt rá példa, amikor a sajtó folyamatban lévő ügyről írt, emiatt elfogultsági kifogást nyújtottak be, az pedig senkinek sem jó. Az elnöknő így folytatta:- A megyei bíróság munkájával kapcsolatosan naponta hangzanak el vélemények, észrevételek. Az országos sajtóban jó kép alakult ki rólunk. Ezzel szemben - a mai sajtótájékoztató összehívását is indokolja - az elmúlt hónapban a bíróság ítélkezésével összefüggésben eltérő megállapítások jelentek meg a helyi sajtóban és rádióban is. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bíróság munkájáról a tényeknek megfelelően adjak tájékoztatást. Az utóbbi időben az Igazságügyi Minisztérium rendkívül nagy hangsúlyt fektetett az időszerűségre. Emiatt 1995- ben és a múlt évben is vizsgálták a két éven túl folyamatban lévő ügyeket. Eszerint az egy bírónál - országos adatokat is figyelembe véve - folyamatban lévő, két éven túli ügy megyénkben 0,88 százalék volt, és ezzel országosan a második helyen voltunk. Az elmúlt évben ez a szám különösen a büntetőügyekkel emelkedett, a korábbi 57 üggyel szemben már 62 volt. Viszont az 1996. szeptember 30-ai állapotnak megfelelően jelenleg országos viszonylatban megyénkben legkevesebb a két éven túli ügy. Azt hozzá kell tennem, hogy konkrét ügyekben is vizsgáltuk az időszerűséget, és bírói mulasztás nem volt megállapítható, mert a jogszabályváltoztatások, a kézbesítési és állampolgári fegyelem hiánya miatt nem tudta a bíró az ügyet hamarabb befejezni. Az igazságügyi vezetés a büntetőügyekben különösen vizsgálta az elmúlt időszakban a gazdasági bűncselekmények befejezésének időtartamát, elévülését és azt a tényt, hogy tör- tént-e bírói mulasztás az elévülésnél vagy sem. Nyugodtan mondhatom, hogy megyénkben bírói mulasztásból ügy nem évült el. Például a Gáva- vencsellői Takarékszövetkezet ügyében további szakértői vizsgálatra volt szükség, és emiatt nem történt meg a tárgyalás. Többszöri sürgetésünkre a szekértő jelezte, hogy 1997 március közepére beterjeszti a vizsgálat anyagát, és akkor rövidesen kitűzik a tárgyalás időpontját is. Egyébként a bírói kar jól felkészült, és ez biztosíték arra, hogy a megyék között továbbra is megőrizzük jó pozíciónkat. Természetesen ezután is igyekszünk, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű térségben az állampolgárok ügyeit minél hamarabb befejezzük. Visszatérve a sajtóra; korábban is tájékoztattam a sajtót: a bíró maga dönt arról, hogy a folyamatban lévő ügyben kíván-e nyilatkozni. Ez válasz arra a napokban megjelent hírre is, hogy egy előzetes letartóztatással kapcsolatban nem nyilatkoztak a bírák. A nyilvánosság elve a sajtó képviselőinek is biztosítja a tárgyalásokon való részvételt, illetve jelen lehetnek az ítéletek kihirdetésénél is. Ezután az elnöknő néhány statisztikai adattal is érzékeltette az igazság házában folyó munkát. - Az elmúlt évben összesen 68 785 ügy érkezett a megyei bíróságra. Ebből büntető ügy 7795, polgári ügyszakban 12 756, peren kívüli ügyszakban 16 638, cégügy 13 958, gazdasági ügy 745 és végrehajtási ügy 16 893 volt. Testületi ülés Nyíregyházán K. Z. (Új Kelet) Közel egy órás vita után úgy döntött tegnap délután a nyíregyházi képviselő- testület, hogy márciusban újra napirendre tűzi az orosi települési önkormányzat jogait szabályozó előterjesztést. Az előadók, Tarnavölgyi György és Szűcs István a korábbinál nagyobb beleszólást kértek az orosiak számára a városrészt érintő döntések előkészületeiben. A jogszabályok változása miatt a közgyűlés alig több mint egy év után módosította a közterületek használatáról, valamint a közúton végzett munkákról szóló rendeletét. A képviselők döntöttek arról, hogy szigorúbb feltételek mellett engedélyezhetik az illetékesek a város területén a hirdetőberendezések létesítését. Az önkormányzati cégek átszervezése és a testület határozata alapján március elejétől a házszámtáblák elkészíttetése és felszerelése a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság feladata. A jogszabályoknak megfelelően a közgyűlési döntés értelmében a polgár- mesteri hivatal illetékes szakemberei pályázatot hirdetnek a Móricz Zsig- mond Megyei és Városi Könyvtár igazgatói posztjára. Hosszabb vita után rész- megoldást fogadott el a közgyűlés a Kis Vakond Matematikai Tanoda sorsáról. Az oktató vállalkozás vezetői Nyíregyháza-Sóstón 15 évig díjmentesen kívánták használni az ön- kormányzat két telkét az ott lévő épületekkel. Emellett vállalták, hogy a területen konyhát és ebédlőt építenek. A városatyák végül abban maradtak, hogy 1998 végéig bérleti díjat fizetnek a vállalkozók, és még e hónapban újratárgyalják a megoldási lehetőségeket. A közgyűlésen szó volt még az alpolgármesterek és a képviselők tiszteletdíjának emeléséről, anyagi, pénzügyi és személyi kérdésekről. Ezekről bővebben szerdai számunkban olvashatnak. Még tart a pénteki tragédia vizsgálata Új Kelet-információ ________ Pé nteken szörnyű tragédia történt egy nyíregyházi családban. Mint arról már hírt adtunk, egy 13 éves kislányt az Orosi úton, a házuk előtt gázolt el egy személyautó. Szerettünk volna a részletekről többet megtudni, de a rendőrség a nyomozásnak ebben a szakaszában többet nem tudott elárulni, minthogy egy 28 éves nyírteleki fiatalember volt a gázoló, aki gépkocsijával Vásá- rosnamény irányából érkezve, fékezés közben elütötte az úton átfutó kislányt. A kislány a helyszínen életét vesztette. A felelősség megállapítását szakértők bevonásával végzik. A helyszínen is jártunk, ahol még az eset után három nappal is jól látható a majd negyven méteres féknyom, épp a hatvan kilométeres sebességkorlátozást jelző tábla mellett. Az Orosi útnak ez a szakasza az egyik legveszélyesebb, mivel Vásárosnamény felől érkezve jobbról egyetlen bekötőút sincs, így a figyelmeztető tábla ellenére mindenki jobban odalép a gázpedálra. Járdaként használható kerékpárút csak az út egyik oldalán van, oda a gyalogosoknak átjutni nagyon nehéz. A megrendült anya a rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem akar semmit mondani az esetről. A kislány iskolájában is döbbenet ülte meg az eset napján az arcokat. Természetesen elhalasztották azt a farsangi bált, amelyre olyannyira sietett a szerencsétlenül járt kislány.
