Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

1997. március 4., kedd Világkrónika Magyar Távirati Iroda Összesen 29 ember halt meg a hét végén Kolumbiában különböző összetűzésekben, illetve orvtáma­dásokban. Az áldozatok közül 12 egy gerillacsoport tagja, 2 rendőr, egy katona, a többi polgári személy - jelentették hétfőn hivatalos források. A hét végi áldozatokkal együtt 82-re emelkedett egy hét alatt a - jórészt politikai indíttatá­sú - zavargásokban megöltek száma. A sebesültek száma meghaladja a százat, néhányan eltűntek. Pokolgépes merénylete óhajtottak végre hét­főn Csandrika Kumar at unga Sri Lanka-i államfő hétvégi háza közelében, a szigetország középső részén fekvő Nuvara Elijat városában. Egy személy életét vesztette. Az elnök, aki egy választási gyűlésre érkezett a városba, nem tartózkodott az épületben. A robbanószerkezet a bejárattól mintegy 250 méterre lépett működésbe. A Reuterral a helyi rendőség tele­fonon közölte, hogy egy embert őrizetbe vettek. Más részle­tek egyelőre nem ismertek. Időzített bomba robbant hétfő hajnalban a pakisztáni Karacsiban az urdu nyelvű Kuaumi Ahbár című lap szerkesztőségében. A légnyomás súlyos károkat okozott a szerkesztőség helyiségeiben, egy kisebb épület első eme­letén, személyi sérülés azonban nem történt. A pokolgépet feltehetően csomagban rejtették el, és nyilvánvalóan úgy időzítették, hogy a szerkesztőség munkatársainak távozása után robbanjon fel - jelenti a rendőrség tájékoztatása nyo­mán az AFP. A múzeumi alkalmazottak sztrájkja miatt zárva maradtak vasárnap Róma ókori romjai. A turis­ták így csak kívülről és távolról tekinthették meg a Colosseumot, a Forum Romanumot, a Palatínust és Caracalla fürdőjét. A sztrájkoló alkalmazottak - a nevezetes romokat felügyelő őrök - 12 pontban foglalták össze követeléseiket. Egyebek közt elvárják, hogy az őrök kapjanak állandó mun­kaszerződést, ne legyenek helyettesíthetők önkéntesekkel, és ne rendelhessék irodai munkára őket. A tiltakozók közöl­ték, hogy amennyiben nem teljesítik kérésüket, március 16- án ismét beszüntetik a munkát. Budapest és Prága nem vetélytárs MTI Magyarország és Cseh­ország a NATO-hoz való csat­lakozás folyamatában nem vetélytársnak, hanem part­nernek tekinti egymást, s ezért Budapest és Prága kö­zött rendszeres a vélemény- és tapasztalatcsere. Egyebek között ezt hangsúlyozta a két ország védelmi minisztere, Keleti György és Miloslav Vyborny hétfő délután Prágá­ban a mintegy másfél órás tárgyalásaikat követő sajtó- tájékoztatón. Keleti György, aki hétfőn délelőtt érkezett kétnapos lá­togatásra a cseh fővárosba, az MTI tudósítójának el­mondta: - Azt gondolom, hogy a magyar-cseh kapcso­latok katonai vonatkozásai­ról méltatlanul kevés szó esett az utóbbi időben. Pedig a katonai együttműködés igen jó, és beleillik abba a folyamatba, amely Budapest és Prága viszonyát általában is jellemzi, s amelyet Václav Klaus cseh miniszterelnök közelgő budapesti látogatá­sa is fémjelez. A jövőben ezért többet kellene beszél­ni erről az együttműködésről is, nehogy valakiben az a lát­szat alakuljon ki, hogy ezek (a kapcsolatok) nem megfe­lelők. A miniszter kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsola- | tok keretében az idei évben Magyarországon 27, míg Csehországban 24 akció lesz. „Ez olyan szintű i együttműködés, amilyet Ma- i gyarország a szomszédos or­szágokkal tart fenn” - je­gyezte meg a magyar honvé­delmi miniszter. Azokra a cseh sajtóban is megjelent találgatásokra re­agálva, miszerint a NATO esetleg csak egy államot fog felvenni soraiba az első kör­ben, s így abból Magyaror­szág is kimaradhat, a minisz­ter leszögezte: „Valamennyi NATO-partnerünk vezető politikusainak és katonai szakértőinek az a véleménye, hogy Magyarország komoly eséllyel pályázik a NATO- hoz való csatlakozásra még az első körben.” A sajtóérte­kezleten úgy fogalmazott a miniszter, hogy véleménye szerint Csehországnak, Len­gyelországnak és Magyaror­szágnak van a legjobb esé­lye az első körben a NATO- csatlakozásra. Miloslav Vybomy az MTI tudósítójának megerősítette, hogy a NATO-csatlakozás kulcstémája volt a délelőtti tárgyalásoknak. „Egyetértet­tünk abban, hogy a NATO a térségben stabilizációs té­nyező. Mindketten szeret­nénk, ha országaink ehhez a stabil térséghez tartoznának. Ezt szolgálja a csatlakozás­sal kapcsolatos együttműkö­désünk és tapasztalatcserénk is” - mondotta. A cseh vé­delmi miniszter szerint „an­nak a ténynek, hogy két olyan ország, mint Cseh­ország és Magyarország, amelyeknek nincs közös ha­táruk, s katonai téren mégis olyan szorosan együtt tud­nak működni, komoly poli­tikai jelzésértéke van”. A hágai per első napja Joga volt-e Magyarországnak abbahagyni? Magyarország álláspontjának szóbeli előterjesztésével hétfőn reggel a hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdő­dött a bős-nagymarosi vízlépcső ügyének tárgyalása. MTI ___ Az előre rögzített menetrend értelmében a teljes hét a magyar érvek felvázolását szolgálja, míg a szlovák álláspont ismer­tetésére a hónap második felé­ben kerül sor. Az eljárás során három alapvető kérdésre kell választ találni: joga volt-e Ma­gyarországnak felfüggeszteni, aztán abbahagyni az építkezé­si munkálatokat, majd felbon­tani a szerződést; melyek ez utóbbi lépés joghatásai; végül: joga volt-e Csehszlovákiának- majd Szlovákiának - kidol­gozni és végrehajtani a Duna elterelésével járó úgynevezett C variánst? Nyitó felszólalásában Szé­nást György, a Külügyminisz­térium nemzetközi jogi főosz­tályának vezetője - aki egyút­tal a magyar delegáció vezető­je is Hágában - jelezte: a ma­gyar érvelés alapvetően négy főbb részre oszlik. Ennek első — hétfőn elhangzott — része tényszerűen vázolta a helyze­tet, illetve annak előzményeit, „eseménytörténetét”. További témakört jelent majd az 1977- es magyar-csehszlovák szerző­dés magyar szempontból törté­nő értékelése, az egyoldalú szlovák megoldás — a C vari­áns - véleményezése, valamint a magyar lépésnek (a szerződés egyoldalú felbontásának) az igazolása. Az ügy hátterét vázoló hét­fői felszólalásában Szénási György - majd nyomában Valki László, az ELTE nemzet­közi jogi professzora - minde­nekelőtt emlékeztetett arra: miután magyar részről immár kormányzati szinten is kétsé­gek fogalmazódtak meg a terv­be vett erőmű megépítésének környezeti következményeit illetően, az ezek kivizsgálását szorgalmazó kezdeményezé­sek visszautasításra találtak Prágában és Pozsonyban. Az együttműködési készségnek ez a hiánya, amelyet betetőzött a Duna elterelésével és a C vari­áns egyoldalú megkezdésével előállott helyzet, magyar szem­pontból tarthatatlanná és értel­metlenné tette az eredeti, 1977- es szerződés fenntartását. A magyar érvelés lényege, hogy a szlovák fél által terem­tett kész helyzet súlyos környe­zeti károkat okozott, és végső­soron az ország meghatározó természeti forrása - a Duna vize - feletti szuverenitását csorbí­tó körülményeket teremtett. (Valki László ez utóbbi kap­csán utalt arra, hogy a Duna el­terelése óta a folyó természetes vízhozamának csupán 10-20 százaléka érkezik a természe­tes mederben Magyarországra, míg a vízhozam 80-90 száza­léka Szlovákiába jut, a bősi erőműhöz.) Az érvelést a hétfői meghall­gatás során szemléltető módon egészítette ki Vida Gábor aka­démikus 20 perces, videofilm­mel illusztrált részletes ismerte­tője a vízelterelés nyomán ke­letkezett környezeti károkról. A kérdéskör jogi vonatkozá­sait és következményeit vázol­va a magyar álláspont képvise­letében Alexandre Kiss pro­fesszor összefoglalta azokat a szerződéses úton szabályozott témaköröket, amelyeket a ki­alakult helyzet közvetlenül érint, illetve vázolta azokat nemzetközi jogszabályokat, amelyeket a bíróságnak alkal­maznia kellene. A strassbourgi egyetem professzora a szerző­dések négy főbb csoportját említette: magát az 1977-es magyar-csehszlovák szerző­dést a két gát és az erőmű meg­építéséről; a határvízi konven­ciót; a hajózási konvenciót és a két ország közötti halászati megállapodást. Kiss professzor egyúttal em­lékeztette a Nemzetközi Bírósá­got arra, hogy egy 1996-os ta­nácsadói véleményében meg­állapította: mára a nemzetközi szokásjog bevett elemévé vált az államok azon kötelezettsége, hogy nem okozhatnak kárt szomszédaik környezetében. A magyar álláspontok ismer­tetése során több felszólaló - így Szénási György és Valki László is - utalt arra, hogy az 1977-es szerződés tető alá ho­zását jelentős mértékben a KGST akkori politikája bátorí­totta, kialakításához szovjet szakemberek nyújtottak segít­séget, az egyik bevallott célja pedig a térséghez tartozó KGST-országok közötti szoli­daritás és együttműködés erő­sítése volt. Az azóta eltelt idők történelmi léptékű változásait mutatja, hogy egy ilyen háttér­rel született szerződésben érin­tett két ország ma a Nemzetkö­zi Bíróság előtt szembesül egy­mással, és az ügy által felvetett problémákkal - mutatott rá nyitó előadásában Szénási György. Szlovákiai sajtóvélemény A hétfőn kezdődő hagai per kapcsán a szlovák kormány­hoz közelálló Slovenská Republika cikkírója elmarasz­talja a szlovák sajtót, amiért a „Bős- és szlovákellenes magyar kampánnyal” ellentétben igencsak „szaksze­rűtlenül és tartózkodóan” írt a kérdésről. MTI A lap emlékeztet arra, hogy amíg a magyarok még az Internetre is kiterjesztették a vízlépcső témáját, addig a szlo­vák térfélen úgy látszik: Szlo­vákia világpresztízsének kérdé­se a szlovák sajtót hidegen hagyja: a vízlépcsővel kapcso­latos jogvitájáról csak közvet­lenül a hágai per kezdete előtt látott napvilágot megfelelő mennyiségű írás a szlovák saj­tóban. A szerző sajnálattal ál­lapítja meg, hogy a hágai per kezdetére csupán tizenegy szlovákiai újságíró akkreditál­tatta magát, de szerinte még az is kérdéses: vajon mind a tizen­egyen a szlovák érdekeket fog­ják-e védelmezni a Hágából érkező tudósításaikban? Az Új Szó Igor Mucha szak­értővel, a Hágában tartózkodó szlovák küldöttség tagjával be­szélgetett. Mucha a lap szerint nagy érdemeket szerzett a bősi vízlépcsővel kapcsolatos koc­kázatok kiküszöbölésében. A szakértő jelezte: ha Hágában a vízlépcső környezeti hatásairól szólva kell majd szóban is ki­egészítenie a bíróság asztalán fekvő terjedelmes tanulmányt, akkor röviden csak annyit fog elmondani, hogy „a vízlépcső bizonyos dolgokat helyreho­zott, más problémákat enyhí­tett”, mert például a talajvíz szintjének emelkedése jót tett a mezőgazdaságnak, s ez sze­rinte a terméshozamokban is megmutatkozott. A szlovák szakember jelezte: a kérdést is elemző közös szlovák-magyar jelentés rövidesen hozzáférhe­tő lesz, és a benne szereplő „megfigyelések eredményei bizonyosan érdekesebbek lesz­nek, mint az erdők kipusztulá­sáról szóló általánosságok. A magyar oldalon a feltöltés után az ártéri vízellátás több helyen jobb helyzetet teremtett, mint amilyen a Duna elrekesztése előtt volt” - mondta az Új Szó­nak nyilatkozó szlovák szak­ember. Csaknem ezer halálos áldozat A nagy erejű iráni földrengés következményei MTI ___________ A legújabb jelentések sze­rint már 965 halálos áldozata van a múlt pénteki iráni föld­rengésnek. Az iráni belügymi­niszter-helyettes közlése sze­rint az Ardebil körzetében pusztított nagy erejű földren­gés következtében 2600-an sérültek meg. Rosszul Zargar beszámolt arról is, hogy mint­egy 40 ezer ember vált hajlék­talanná -jelentette az AFP az ÍRNA iráni hírügynökség alap­ján. A péntek délutáni földrengés óta a térségben körülbelül 350 utórezgést mértek. A legheve­sebb a vasárnap esti, amely a Richter-skála szerint 5,2 erős­ségű volt, további károkat oko­zott, és következtében megsza­kadt az áramszolgáltatás is - számolt be a teheráni rádió. Az AP hírügynökség az iráni Golestánból küldött jelentésé­ben arról számolt be, hogy a 700 lakosú faluban még mindig ás­nak a halottak után. A hó borí­totta hegyi településen farkasok és hozzájuk csapódott vad kó­borkutyák üvöltése hallatszik, amint az áldozatok húsából lak- mároznak. A hó miatt a mentő­alakulatok nem tudnak előre­jutni a Sabalan hegységben lévő további falvak felé, ahol félő, hogy a legnagyobb károkat okoz­ta az a pénteki nagy erejű ren­gés, amely Golestánt is romhal­mazzá változtatta. Kovács László Washingtonban MTI Washingtoni látogatását felhasználva Kovács Lász­ló külügyminiszter ismé­telten meg kívánja erősíte­ni az amerikai kormányzat, a kongresszus, a politoló­gusok és a sajtó számára, hogy Magyarország készen áll a NATO stratégiai fon­tosságú bővítésére. A ma­gyar diplomácia irányítója vasárnap érkezett négyna­pos látogatásra az amerikai fővárosba. Tárgyal majd kollégájával, Madeleine Albright külügyminiszter­rel. Magyar újságíróknak nyilatkozva Kovács Lász­ló felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO bővítésének folyamata döntő szakaszba jutott: ha a madridi NATO- csúcsértekezleten határozat születik a csatlakozási tár­gyalások megkezdéséről, akkor a kiszélesítés gya­korlatilag visszafordíthatat­lanná válik. Mint aláhúzta, Magyar- ország számára nagyon lé­nyeges, hogy az első kör­ben meghívásra kerülő ál­lamok között legyen. Ugyanakkor úgy véleke­dett, hogy a csatlakozók kijelölése mellett dönteni kell a bővítést előmozdító belső NATO-reformokról és az Oroszországgal való együttműködésről is. Hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség ki- szélesítése az új európai biztonsági rendszer kiépí­tésének alapeleme.- Meggyőződésem, hogy a NATO a következő évszázad biztonsági viszo­nyait meghatározó ténye­ző, egyúttal pedig Kelet- Közép-Európa, benne ha­zánk tartós stabilitásának nélkülözhetetlen eleme - közölte. Szerinte a magyar csatla­kozás feltétlenül hozzájárul majd a térség stabilitásának erősödéséhez, mint ahogy hasonló megfontolásból Magyarország érdekében áll a szomszéd államok integ­rálása is. Elmondta, hogy a külügyi és nemzetbiztonsá­gi vezetők mellett sok sze­nátorral is találkozik, olya­nokkal, akiknek szerepük lehet majd a magyar csatla­kozásról szóló okmány rati­fikálásában. Jelezte, hogy stratégiai érveket készül fel­sorakoztatni a politika- és közvéleményformáló intéz­mények képviselőivel - köztük újságírókkal - terve­zett beszélgetéseken is. Utalt rá, hogy eszmecseréin bizo­nyosan szóba kerülnek a kétoldalú politikai és gazda­sági kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségei is. A magyar külügyminisz­ter megérkezése után Toby Gáti külügyi államtitkár-he­lyettes és félje, a magyar szár­mazású Charles Gáti poli­tológus vacsoravendége volt, később pedig otthoná­ban felkereste Strobe Tal­bott külügyminiszter-he­lyettest. Hétfőn Ted Stevens republikánus szenátorral, a felsőház megajánlási bizott­ságának elnökével, majd Walter Slocombe védelmi államtitkárral folytat meg­beszélést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom