Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
Nagyhét a nagyhalászi görög katolikus templomban Ennek a templomnak még nincs túl nagy története, hiszen aránylag fiatal építményről van szó, melyet 1941-ben emeltek. Mivel abban az időben nem igazán állhatott előtérben a vallás, a templom iskolakápolnaként épült fel. Az akkori lelkészné volt a tanító, s míg délelőtt és délután a kisdiákok tanultak írni és olvasni, kora reggel és az ünnepnapokon misét tartottak a kápolnában. 1950-től egészen 1983-ig államosított iskolakápolnaként működött. Két esztendővel később derült ki, hogy tulajdonképpen nem is államosították. Még ebben az évben átépítették a kápolnát. Önálló kis szentélyt és tornyot kapott. A templom falaira ikonokat raktak, melyeket Szorka György akkori harmadéves papnövendék készített. A szentély Mária-képe sokkal régebb időből származik, mint maga a templom. A szentély felszerelését Má- riapócson készítették. Nagyhalászban körülbelül háromszáz görög katolikus vallású ember él. Ebből következik, hogy évente nincs is több öt-hat esküvőnél és keresztelőnél. A nagyheti szertartások azonban igazán szépek, és másak, mint a többi feleke- zetnél. Nagyböjt hetében két alkalommal a misék helyett a megszentelt áldozatokból tartanak áldoztatást. Nagypéntek a királyi imádságok ideje. Az első, a harmadik, a hatodik és a kilencedik órában imaórát tartanak, délben pedig istentiszteletet. Délután három óra a sírba tételi vecsemye ideje. Ének és ima közben hosszú evangéliumrészt olvasnak, majd megindul a körmenet a templom körül. Jézus halotti leplét a templom papja viszi a hátán. Miután háromszor megkerülik a templomot, bent a szent sírba teszik a leplet. Az estét kis esti zsolozsma zárja. Nagyszombaton szinte egész nap özönlenek a hívek a szent sírhoz. A feltámadási szertartás este hét órakor veszi kezdetét. A síri leplet az oltárra teszik. Megszólalnak a harangok, a csengők és kereplők. A körmenet újra elindul gyertyákkal feldíszítve. Visszatérve a templomba, újra evangéliumot olvasnak, majd a pap énekkel bocsátja útjukra a híveket. Az emberek elfelejtenek örülni „A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is. A kő el volt a sírtól hengerítve. Bementek, de az Úr Jézus testét nem találták. Még fel sem ocsúdtak a meglepetésükből, már két férfi jelent meg mellettük, ragyogó ruhában. Ijedtükben a földre sze- geződött tekintetük. De azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, mert feltámadt. Emlékezzetek vissza, mit mondott nektek, amikor még Gali- leában járt: Az Emberfiának - mondta - a bűnösök kezébe kell kerülnie, fölfeszítik, de harmadnap feltámad”... (Lukács evangéliuma) Ezen gondolatok élnek most Vég Miklós református lelkész szívében is az ünnepre készülődve. Arról, hogy milyen egyházi és emberi vonzatai vannak a húsvétnak, ő maga beszélt.- Az egyháznak talán az egyik legszebb ünnepe a húsvét, mert itt teljesedik be, itt csúcsosodik ki Jézus munkája. Kálvin azt tartotta, hogy minden vasárnap egy-egy kis húsvét, hiszen Krisztus vasárnap támadt föl. Az ünnep gyökerei azonban egészen az Ószövetségbe nyúlnak vissza, a pászka ünnepéhez. Azokba az időkbe, amikor egyiptom népe a szabadulását várta a fáraótól. Isten akkor azt kérte tőlük, hogy az ajtófélfákat kenjék be egy bárány vérével, s akkor szabadok lehetnek. Nagy a valószínűsége, hogy a húsvéti bárány innen ered. Legszínesebben az oroszok adják vissza az igazi ünnepet. Úgy érzem, nekünk egyre kevésbé sikerül kifejeznünk ünnepeink lényegét. Ebben a rohanó világban a magyar emberek sajnos elfelejtenek örülni. A negyvennapos böjtöt is már csak nagyon kevesen tartják meg. Pedig ennek értelmében húsvét lenne az első nap, amikor húst lehet fogyasztani. Nálunk, reformátusoknál virágva- sámappal kezdődik a húsvétra való készülődés. Nagycsütörtökig minden este megtartjuk a bűnbánatot. Nagycsütörtök Jézus elfogatásának, nagypéntek pedig a keresztrefeszítés napja. Számomra a húsvétnak nagyon szép részét képezik a népszokások, melyeket sajnos már egyre inkább elhagyunk. Hittanórán megkérdeztem a gyerekeket, hányán járnak locsol- kódni. A családtagokon kívül máshoz nemigen mennek a fiúk. Azt a házifeladatot kapták tőlem, hogy legalább lány osztálytársaikat látogassák meg ezen a napon. Legszentebb pászka: Krisztus Ignácz András A húsvét előtti napokban ezzel a címmel osztotta meg velünk gondolatait Ignácz András görög katolikus kispap.- ,jA te föltámadásodat, Krisztus, Üdvözítőnk angyalok éneklik a mennyekben, és minket is méltass e földön, hogy tiszta szívvel énekeljünk és dicsőítsünk téged!” - énekeljük húsvét vasárnapján, az éjféli föltámadási körmeneten. A mennyeiek, az angyalok fölfogták és ünnepelték azt a misztériumot, melyet Jézus Krisztus a halálon aratott győzelmével végbevitt. Hirdetik nekünk is, hogy az ember számára nem végleges hely a temető, hanem átmeneti, ahogyan Krisztus a, Jtalálból az életre, a földről az égbe átköltözött”. Voltaképpen mit hirdetnek, és mire tanítanak bennünket a liturgikus énekeink szövegei, imádságaink? Az ember képes elhaladni ezek mellett, nem gondolva tartalmukra, mondanivalójukra, és arra a kincsre, melyet magukban hordoznak. A „kincs” szó hallatán az ember megmozdul, felfigyel, szeretné megszerezni az értéket, lemondva akár mindenéről. Ilyen értékeket kapunk mi is őseinktől, s nem igazán becsüljük meg azokat. Kifejezni a kifejezhetetlent, leírni a leírhatatlant, tanulni belőle és tanítani másokat életcélként kellene, hogy előttünk álljanak. Az egyházatyák egybehangzó tanítása szerint a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Szent Athanáz mondta: „A föltámadt Krisztus az ember életét állandó ünneppé teszi!” Jézus, sírjából kilépve, úgy jelenik meg, mint Isten. Hisz ő az „Úr, a szépséges, leg- tisztesebb és minden hívőt megszentelő Pászka”. Nincs tovább sötétség, szomorúság, halál, hiszen a halhatatlanság Pászkájában, a világnak üdvösségében új értelmet nyert minden teremtmény. A „szeplőtelen Pászka” pokolra való leszállása megtörte a pokol hatalmát, a sírt palotává tevén, és szenvedése által a halandót a romolhatatlanság ékességébe öltöztette. Eddig az ember életében úti társként szolgált a halál, de a föltámadt Krisztus által kiragadtattunk a halál birodalmából, és megkaptuk az örök élet biztosítékát. Erről a győzelemről beszél az üres sír és a húsvéti gyertya fénye is. Az oldalt összeállította: Sikli Tímea, fotók: Bozsó Katalin Ünnepi misék, istentiszteletek Az ünnep tiszteletére szinte minden egyháznál kicsit megváltozik az istentiszteletek, misék rendje. Megkérdeztünk néhány parókiát, püspökséget, hogy hol, mikor tartják a megemlékezéseket. Nyíregyháza, görög katolikus templom vasárnap: 6.00, 7.00, j 8.30.10.00. 12.00.17.30 ünnepi liturgia, majd utána pászkaszentelés; hétfő: a misék rendje ugyanaz, de pászkaszentelés már nem lesz. A délelőtt tíz órás mise püspöki szent liturgia lesz körmenettel. evangélikus templom vasárnap: 18.00 húsvéti zenés áhitat. római katolikus templom vasárnap: 6.30, 7.30, 9.00, 18.00 mise, 10.00 püspöki nagy mise; hétfő: ugyanaz a miserend, mint vasárnap. református templom vasárnap: 8.00 keresztelő, 8.30, 10.30, 17.30 istentisztelet és utána úrvacsora; hétfő: 8.00 istentisztelet, 10.30, 17.30 isten- tisztelet úrvacsorával. Mátészalka, görög katolikus templom vasárnap: 9.00,17.30, nagymise, a többi mise a szokásos rend szerint lesz megtartva. Hétfőn ugyanez. református templom vasárnap: 8.30, 10.00 istentisztelet úrvacsorával a nagytemplomban; 15.00,17.00 istentisztelet és úrvacsora az Északi lakótelep templomában; hétfő: 8.30 Északi lakótelepi templom, 10.00 nagytemplom, 15.00 Jó- j kai utcai templom, 17.00 | nagytemplom. Kisvárda, református templom vasárnap: 8.30, 10.00, | 15.00 istentisztelet, 14.00 | istentisztelet evangéliku- $ soknak. A délelőtt tíz órás I istentiszteletet gyerme- | keknek is megtartják; hétfő: 10.00,14.00 is- I tentisztelet. ^I i n
