Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

1 Út a boldogsághoz Szeretetben fürödve élni Kozma Ibolya (Új Kelet) Amikor nőgyógyász tart szakelőadást az iskolában, a diákok általában azt kifogá­solják, magáról a szeretetről és a szerelemről nem esik szó. Ha a pedagógus felolvassa a Szeptember végén című Pe­tőfi-verset, a fiatalok megér­zik, mi a szerelem, de azzal el is van intézve a „szexuá­lis felvilágosítás”. Kun Já­nos szexuál-pedagógus azon­ban egészen más oldalról közelíti meg ezt a kérdést.- Nem lehet technikákat javasolni - mondja -, az ál­talános és középiskolás fia­talok nem értenek a tanóra jellegű, érzelem nélküli elő­adásokból. A feleségemmel ezért indultunk el azon az úton, amivel a szeretet mű­vészetére taníthatunk. Nem lehet kiállni a tizenhat éves kamasz elé és „felvilágosí­tani”. Ezzel semmit sem érünk el. A gyermekeket már születésük előtt, magzati kortól „tanítani” kellene a szeretetre. A szeretetteljes fogamzás, a fészek melege az, amit a gyermek érezhet. A jó nevelésben úgy érzi, fürdik a szeretetben, abban az érzelemben, ami szülei­hez, testvéreihez, barátaihoz, s később a pameréhez köti.-A pedagógusok, az egész­ségügyi dolgozók és a szülők egymásra mutogatnak. Kinek kellene felvállalni a kama­szok szexuális tanítását?- A szeretetművészetből nemrégiben tantárgy lett, melyet a debreceni Ady End­re Gimnáziumban tanítunk. Több iskolában tartottam már előadást. Mezei Máriá­nak van egy beszámolója, amelyben leírja abortuszmű­tétét, ami miatt soha nem le­hetett gyereke. Ezt a levelet felolvasom a fiataloknak. Néhány kislány, aki már át­élt terhességmegszakítást, nem képes könnyek nélkül hallgatni. Közülük többen mondták, ha hamarabb isme­rik ezt a levelet, másképp él­ték volna az életüket. Több pedagógus kollégát készítet­tem már fel az előadások meg­tartására, vannak köztük ma­gyar és matematika szakosok egyaránt. Az ő munkájukra nagy szükség van, mert a csa­lád mostanság nem képes tel­jesíteni a küldetését. így a sze­retet művészetére nevelés a pedagógusok és az egészség- ügyi dolgozók feladata.- Tudtommal nem csak ti­nédzsereket képez...- Felnőtteknek is tartok tré­ningeket. Általában a leghe­terogénebb csoport gyűlik össze, orvosok, pedagógu­sok, pszichológusok, lelké­szek... Nyitottabb és zárkó- zottabb emberek egyaránt. Lassan kinyílnak, őszintén képesek beszélni problémá­ikról, gondjaikról. Nőket job­ban el lehet hívni egy ilyen programra. A férfiak többsé­ge öntelten azt mondja, ő már mindent tud a szerelemről, nincs mit tanulnia. Meggyő­ződésem, hogy valójában az erősebbik nem, amelyik rá­szorulna egy ilyen képzésre. A félj, ha nem tud jót, örömet és boldogságot adni, búsko­morrá válik. Biztos vagyok abban, hogy kevesebb devian­cia lenne az országban, ha a férfiak jól tudnának szeretni. Emlékszem, egy fiatal je­gyespárral is elbeszélgettem néhány éve. A fiú sírva pana­szolta, hogy őt el fogja hagy­ni a menyasszonya, mert nem képes „helytállni” az ágy­ban. Húsz percben őszintén magyaráztam a férfi és a nő orgazmusáról, s kertelés nél­kül elmondtam, mit kellene tenniük. Két évvel később levelet kaptam a fiatalasszonytól, melyben leírta, hogy az a né­hány szó, amit elmondtam, a boldogsághoz vezető utat mutatta meg. Forróság a távhő körül (Folytatás az 1. oldalról) Csabai Lászlóné polgár- mester elmondta, hogy a te­lek megvásárlására már je­lentkezett érdeklődő. Meg­jelölték a városatyák azokat az önkormányzati tulajdonú helyiségeket, amelyeket ér­tékesíteni fognak. Az évi 5 millió 773 ezer forintos bér­leti díj tizenkétszeresét remé­lik az eladásokból. A legnagyobb vita a táv­hőszolgáltatás díjainak megállapítását és alkalmazá­sát szolgáló rendelettervezet körül alakult ki, amelyet vé­gül is elfogadtak a város­atyák. Áremelésről nincsen szó. Az ellenzéki képviselők azon véleményüknek adtak hangot, hogy a Nyírtávhő nem a fogyasztók érdekeit szolgálja. Ezt talán az is jel­zi: a rendszerről leválni szán­dékozó fogyasztóknak, akik más fűtési módozatra kíván­nak áttérni, azt csak az éves alapdíj befizetése után a szolgáltató hozzájárulásával tehetik meg. A közgyűlésen történtekről további részlete­ket szerdai számunkban ol­vashatnak. 1997. március 25., kedd Megyei krónika Megyei lehetőségek a Délvidéken A megyei termelők, gyártók, forgalmazók számára hatal­mas lehetőséget nyújt a délszláv térségben beinduló há­ború utáni újjáépítés. Az új államok, a határmentiség, a stabilizálódó bank- és kereskedelmi rendszer hosszú tá­von folyamatosan olyan növekedő piacot jelent, ahol a megye stratégiai termékei - mezőgazdasági, élelmiszer­vagy vegyipari áruk - nagy mennyiségben eladhatók. Munkatársunktól A jugoszláv utódállamok és Magyarország, valamint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg gazdasá­gi kapcsolatairól tartott elő­adást Závodzky Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgal­mi Minisztérium (IKIM) Kelet- Közép-Európai Főosztályának helyettes vezetője, aki legutóbb tavaly, mint hazánk belgrádi ta­nácsosa járt Nyíregyházán, az iparkamara székházában. Az IKIM szakértője, a hétfői tájékoztatáson lényegesen po­zitívabban nyilatkozott a dél­szláv térségben rejlő megyei vállalkozói lehetőségekről, mint egy évvel ezelőtt. Meglá­tása szerint optimizmusát az táplálja, hogy a magyar kivitel megközelítette a 700 millió dollárt, ami az összes hazai ex­port 5-6 százalékát jelenti. A háború végével újraindult az élet a Balkánon. ENSZ- elemzések szerint a volt Ju­goszláviában mérsékelt szá­mítások szerint is legalább 100 milliárd dolláros kár ke­letkezett. A boszniai, macedó­niai újjáépítések mellett pél­dául Horvátországnak straté­giai érdeke a tengerpatri tu­rizmus fellendítése. Önálló országokra bomlott szét a va­laha egységes piac, így meg­szűnt a belső el­látás egysége, s egymással is verseny hely­zetbe kerültek a megalakult álla­mok. Magyaror­szág számára a határmentiség olcsó szállítási költségeket, a több tízmilliós lakosság a mező- gazdasági, az élelmiszeripar, a vegyipar és az építőipar számára hosszú ide­ig kimeríthetetlen, egyre bő­vülő vásárlóerőt jelent. A volt jugoszláv állomok­ban lassan rendeződik a banki és pénzügyi rendszer, növek­szik a szállítmányozás, vala­mint a fizetési kötelezettség teljesítésének biztonsága. Minden újonnan alakult ál­lam fővárosában megnyitotta kereskedelmi kirendeltségét Magyarország. A képviselet munkatársai ingyen adnak ta­nácsot az adott ország gazda­ságával, kereskedelmi szabá­lyozásával, a termékek piaci el­helyezésével kapcsolatban. Emellett diplomáciai eszkö­zökkel érvényt szereznek a nemzetközi versenytörvények­re vonatkozó szabályoknak. Épületgépészek versenye Kongresszusi előkészületek Fekete Tibor (Új Kelet) A megye legrégebbi szak­munkásképző iskolája, a Szé­chenyi István Ipari Szakközép- iskola és Szakiskola ad otthont a szakma kiváló tanulója ver­seny országos döntőjének. Mint azt Gégény János igazgató meg­nyitóbeszédében hangsúlyozta, szép dolog, amikor valaki egy szakma legjobbjai közé tarto­zik, és még szebb közöttük is az első helyen végezni. A víz-, gázvezeték-szerelők és a központifűtés-szerelők három napon át mérik össze tudásukat. Hétfőn az elméleti feladatok tesztlapjait töltötték ki a szakmunkásjelöltek, ked­den egész nap a gyakorlati vizsgákat tartják, míg szerdán délelőtt 11 órakor hirdetik ki a végeredményt. Ebből az alkalomból épület- gépészeti kiállítást is megte­kinthetnek a látogatók. Hu­szonhat cég hozta el legkorsze­rűbb gépeit, berendezéseit vagy szigetelőanyagait, és a leendő szakemberek a verse­nyek közötti szünetekben kö­zelről ismerkedhetnek meg a legfejlettebb technológiával. Fekete Tibor (Új Kelet) __ Má sodik kongresszusára készül a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszerveze­te. A felkészülés idősza­kában országos vita kereté­ben tisztázták a szakmai ér­dekképviselet elvárásait és a rendszerváltásból adódó új feladatokat. Hétfőn Nyír­egyházán megyei SZB-tit- kári fórumot tartottak, mely­re meghívták dr. Sáling Jó­zsefet, a KASZ ügyvezető elnökét. A testület vezetője hozzászólásában kiemelte, hogy a rendszerváltással együtt eltűnt az a bizonyos „vízfej”, és ma már minden megyében csak egyetlen al­kalmazottja maradt a szak- szervezetnek. Ezzel egy időben központi támoga­tást nem kapnak, a tagdíjak bevételéből tartják fenn ön­magukat. A jelen lévő alapszer­vezeti titkárok az érdek- képviselet megerősíté­sét és a segélyezés fenn­tartásának fontosságát hangsúlyozták. Különösen ez utóbbi lényeges me­gyénkben, hisz az ország­ban itt a legalacsonyabb a bérszínvonal, és közöt­tük is a kereskedők és a vendéglátóhelyek alkal­mazottai a legrosszabbul fizetettek közé tartoznak. A vadkapitalizmus korát éljük, amikor a munkavál­lalók még jobban kiszol­gáltatottak munkaadóik­nak, és akik szólni mernek, már vehetik is kalapjukat. Mind gyakoribb jelenség, hogy a munkáltató túlórá­ra kötelezi a dolgozókat, de a túlmunkát nem fizeti ki. Megnőtt a kollektív szerződések jelentősége, és ebben nagy segítséget nyújthatnak a szakszer­vezeti funkcionáriusok. A jelenlévők nem alakítot­ták ki végső álláspontju­kat, inkább abban egyez­tek meg, hogy a kong­resszusi küldöttek egyen­ként felkeresik az alap­szervezeteket, és az itt szerzett munícióval indul­nak az országos kongresz- szusra. Nem emlékszik, hogy megölte, de nem is tagadta A márki szociális otthon két lakója, O. Sándor (32) és S. István (37) jó barátságban voltak. Egy szobában lak­tak, a munkájuk is közös volt. Az intézmény sertésállo­mányát gondozták közmegelégedésre. Egy hibája azon­ban mindkettőjüknek volt, mégpedik az, hogy nem ve­tették meg az italt. Elég gyakran néztek a pohár feneké­re, pedig az otthonban tilos volt az italozás. Fullajtár András (Új Kelet) A múlt év október 4-én is ala­posan felöntöttek a garatra. A gondozónők különösebben nem foglalkoztak velük, hiszen részegségük nem számított új­donságnak, de ilyenkor nem is történt rendbontás részükről. A délutános nővér este tíz óra után néhányszor rájuk szólt, hogy feküdjenek le és oltsák el a villanyt, de akkor még semmi gyanúsat nem észlelt. Éjfél kö­rül lehetett az idő, amikor az éj­szakai portás az udvaron talált rá a két férfira. S. István véresen feküdt a földön, és mellette volt O. Sándor is. Azonnal segítsé­gül hívta a nővéreket, mert lát­ta, hogy valami baj történhetett. A földön fekvő férfi csak annyit tudott mondnai, hogy O. Sán­dor megszúrta egy késsel. A sé­rültet bevitték az épületbe. Vi­lágosan megállapították, hogy a szerencsétlen férfi mellka­sán, szívtájékon egy szúrt seb nyoma látható. A kiérkező mentőknek még sikerült újra­éleszteni a sérült embert, de a kórházban a gondos orvosi ke­zelés és a műtét ellenére bele­halt a sérülésbe. Az emberölési ügyben a me­gyei bíróság dr. Bodnár Zsolt büntetőtanácsa március elején már tartott egy tárgyalást. A vádirat szerint a két férfi októ­ber 4-én késő este erősen ittas állapotban valami lényegtelen dolgon összeveszett a szobá­ban. A vita hevében O. Sándor felkapott egy kést, és a barátját egy esetben mellkason szúrta. A sérült férfi kitámolygott az udvarra, ahol összeesett, és így talált rájuk az éjjeliőr. Az első tárgyaláson a vádlott mindvé­gig azt állította, hogy nem em­lékszik semmire. Ézzel szem­ben a tanúként kihallgatott éjjeliőr és a gondozónők azt mondták, hogy amikor az ud­varon rájuk találtak, a sértett többször is mondta, hogy O. Sándor szúrta meg, s ezt az épü­letben is megismételte, míg az eszméletét el nem vesztette. Mi­vel a vádlott a bűncselekményt nem tagadta, de nem is emlék­szik semmire, az ítélethozatal előtt a bíróság szükségesnek tartotta O. Sándor igazságügyi elmeszakértői vizsgálatát. A szakértő közepes fokú kor­látozottságot állapított meg, ami viszont nem zárja ki a büntethetőségét. Ez a fogyaté­kossága abból adódik O. Sán­dornak, hogy korábban súlyos áramütés érte, emiatt követke­zett be nála agykárosodás. A vádlott a második tárgyalá­son úgy nyilatkozott, bizo­nyára elkövette a bűncselek­ményt, de ittassága és beteg­sége miatt nem emlékszik a részletekre. A bíróság O. Sán­dort emberölés bűntettében bűnösnek találta, ezért 6 év, fegyházban letöltendő sza­badságvesztésre ítélte. A bí­róság súlyosító körülmény­ként vette figyelembe az élet­ellenes bűncselekmények el­szaporodását, illetve azt, hogy tettét ittas állapotban, veszélyes eszközzel követte el. Enyhítőként értékelte a beismerő jellegű vallomást (nem tagadta, de nem is em­lékszik). A sértett halálát az is előidézte, hogy beteg volt, így gyengébb ellenállású szerve­zete nem tudta kellően felven­ni a harcot a szúrt sebbel. Egész­séges ember nem valószínű, hogy belehalt volna a vádlott által okozott sérülésbe. yaiaiHiaiBHKHS

Next

/
Oldalképek
Tartalom