Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

Világkrónika Egy albán menekülőket szállító halász­hajóról hétfőn több lövést adtak le arra az olasz őrhajóra, mely megpróbálta a menekültek hajóját visszafordulásra kényszeríteni. Az első jelentések szerint a lövöldözésben nem sérült meg senki. A halászhajó, fedélzetén mintegy száz menekülttel a reggeli órákban érkezett Brindisi kikötője elé. Az olasz parti őrség egyik naszádja vontatókötélre vette az albán hajót, de a kikötő helyett a nyílt tenger irányába pró­bálta fordítani. A manőver láttán a menekülők elvágták a vontatókötelet, s kézifegyverekből több lövést adtak le az olasz őmaszádra. Az incidenst követően az albán halászha­jó az olasz parti őrség egységeinek gyűrűjében futott be a kikötőbe, ahol rohamrendőrök sorfala várta a menekülőket. A Meciar kormányfővel szembeni meg­nyilatkozások, megmozdulások azt tanúsítják, hogy Szlová­kia aligha tekinthet nyugalommal a jövő őszre várt általános választások elébe - írta hétfőn a La Libre Belgique című bel­ga napilap. A színházak és a diákság egyházak által is támo­gatott akcióinak szorításában Vladimír Meciar bizonytala­nabbnak látszik, mint valaha - tette hozzá Christine Dupré, a lap közép-európai tudósítója. A kormányfőt a kulisszák mögé szorították, amire ő megfélemlítéssel, valamint nemzetközi összeesküvés emlegetésével reagált - vélte a lap. Aszlan Maszhadov csecsen elnök hétfőn a parlament elé terjesztette jóváhagyásra az új kormány név­sorának egy részét. Movladi Udugov, a miniszterelnök első helyettese közben sürgette a Moszkvával kötendő végleges békemegállapodás aláírását és hangsúlyozta, hogy Csecsen- föld függetlensége „vitán felül áll”. Az orosz média jelenté­sei szerint Maszhadov elnök megtartotta a kormányfői meg­bízatást is. Első helyettese Movladi Udugov tájékoztatási miniszter, s ő képviseli Groznijt a Moszkvával folytatott tárgyalásokon. Változatlanul Kazbek Mahasev a belügymi­niszter. Bekerült a kabinetbe a hírhedt terrorista, Samil Bászájev két tanácsadója, illetve a Moszkva-barát korábbi csecsen vezető, Doku Zavgajev két minisztere is. Hétfőn Pekingbe érkezett az amerikai al­elnök. Al Gore a legmagasabb ragu amerikai politikus, aki 1989. évi Tienanmen téri tüntetések véres leverése óta Kíná­ba látogat. Al Gore Pekingben találkozik Li Peng kormány­fővel és Csiang Cö-min elnökkel. Tárgyalásain egyebek kö­zött gazdasági és környezetvédelmi kérdéseket, a térség gond­jait, így a két Korea közötti kapcsolatok témáját vitatja meg, s hírügynökségi jelentések szerint küldetéséhez tartozik, hogy előkészítse az utat az amerikai elnök ez év végi kínai, illetve a kínai elnök jövő évi egyesült államokbeli látogatása előtt. Al Gore még Tokióban újságíróknak elmondta, hogy pekingi tárgyalásain szóba hozza az emberi jogok kérdését is, s - bár programjában nem szerepel - elképzelhető, a pekingi nagy- követségen kínai emberi jogi aktivistákkal találkozik. Amerikai és izraeli illetékesek bizalmas úton többször is figyelmeztették Jasszer Arafatot az utóbbi hóna­pokban, hogy megítélésük szerint lazult a Palesztin Hatóság­nak a szélsőséges csoportok - köztük a Hamász és az Iszlám Dzsihád - fölött gyakorolt ellenőrzése és terrorista mozgal­mak kordába szorítása. A The Washington Post hétfői számá­ban közölte, hogy mind Bili Clinton elnök, mind a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) megbízott igazgatója négyszemközti beszélgetés keretében a palesztin vezető tudomására hozta: úgy tűnik, hogy már nem bánik olyan erős kézzel a szélsőséges szervezetekkel, mint kezdetben. Amerikai és izraeli részről elsősorban azt kifogásolták, hogy a Palesztin Hatóság szaba­don engedett jó néhány olyan bebörtönzött gerillát, akiket azzal gyanúsítottak, hogy részt vettek a tavaly februárban és márciusban végrehajtott véres izraeli merényletekben. Üstökös repülőről MTI A március végi és az április eleji napokban, pontosabban estéken és hajnalokon a csil­lagászat szerelmesei ritka lát­ványosságban gyönyörköd­hetnek: az alig két esztendeje felfedezett Hale-Bopp üstökös ragyog fel az égbolton, amint előbbb a Nap felé száguld, majd onnan vissza a Naprend­szer távoli térségeibe. Az üs­tököst akár kivilágított város­okból is látni lehet, ám a sze­szélyes kora tavaszi időjárás miatt egy vastag felhőtakaró meghiúsíthatja az égboltot ftirkészők reményeit. Ezen kíván segíteni egy élel­mes belga cég: a Brainware reklámügynökség légi kirán­dulást kínál a Hale-Bopp za­vartalan megszemlélésére. A vállalkozás lényege: egy Bo­eing 737-es utasszállító gépre szállnak az érdeklődők, majd a légi jármű - amelynek ezút­tal nincs célállomása - mint­egy 10 ezer méterre, jóval a felhők fölé emelkedik. A lég­térben köröző gép utasai sok­kal tisztábban láthatják az üs­tököst, mint a földi szemlélők, még akkor is, ha történetesen a felhők nem takarják el ez utóbbiak elől a különös égi­testet, amely a Naphoz köze­ledve mind hosszabb csóvát növeszt. Az egyórás kirándulás ára 190 dollárnak megfelelő ösz- szeg. A személyzet ezért a pén­zért kiadós vacsorát is felszol­gál, és szakavatott csillagá­szok fűznek magyarázatot a látottakhoz. A résztvevők el­mondhatják: életre szóló él­ményben volt részük, hiszen a Hale-Bopp üstökös a számí­tások szerint legközelebb 3-4 ezer év múlva kerül a Nap közelébe, azaz akkor lesz is­mét látható az égbolton. A szlovák meghallgatás első napja Folytatódik a hágai per Magyarország gazdasági és politikai okok miatt hagyott fel a bős-nagymarosi projekt építésével, amely dönté­sét azonban környezetvédelmi ürüggyel igyekezte indo­kolni - vélte Peter Tomka, a szlovák delegáció vezetője a bős-nagymarosi perben hétfőn kezdődött szlovák meg­hallgatáson mondott nyitóbeszédében. MTI __________ Ut alt arra, hogy egy olyan, eddig 2,5 millárd dolláros összberuházást és több évtize­des munkát magában foglaló, 90 százalékban elkészült pro­jektről van szó, amellyel az ár­vizek megfékezését ígérték az érintett térség lakosságának, és az energiaigény mintegy har­madrészben történő kielégíté­sét az ország egészének. A szlovák nagykövet szerint Magyarország először gazdasá­gi nehézségekre hivatkozva kezdte a szerződés felülvizsgá­latát, és csupán ehhez kért kör­nyezetvédelmi érveket is a Ma­gyar Tudományos Akadémiától. (Tomka itt utalt Marjai Jó­zsef egyik - a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökéhez címzett - bizalmas levelére, amelyben az akkori miniszter­elnök-helyettes kifogásolta az akadémiai érvek erőtlenségét.) Magyarország utóbb környe­zetvédelmi okokra hivatakozva éppen a bős-nagymarosi mun­kálatok felgyorsítását kérte, majd nem sokkal később ugyan­csak a környezetvédelem alap­ján ezek felfüggesztését kezde­ményezte. „Szlovákia úgy véli, hogy a környezetvédelem túl fontos ahhoz, hogy ürügyül használják másfajta manő­verekhez” - jegyezte meg be­szédében a szlovák delegáció­vezető. Tomka szerint mindezt kiegé­szítette, hogy a magyar fél ek­kor már más forrásból - például a paksi atomerőmű révén - is fe­dezni tudta energiaigényét, s többé nem szorult rá a dunai erőműre.,.Mindez azonban nem jogosíthatta volna fel arra, hogy Szlovákiát is megfossza ettől az energiától” - szögezte le a szlo­vák nagykövet. Az első „szlovák nap” má­sodik felében két nemzetközi jogászprofesszor - Samuel S. Wordsworth és Stephen C. McMaffrey - részletesen szólt arról, hogy a környezetvédel­mi szempontokat már a szer­ződés 1977-es aláírása előtt tanulmányok sokasága ele­mezte, ezek egy részét magyar szakemberek készítették, egye­bek között éppen a víz mi­nőségére vonatkozóan. Emel­lett a környezeti feltételeknek való megfelelés magában a szerződésben is követelmény, a kérdés kezelésére pedig meg­felelő mechanizmust is létre­hoztak, amit azonban szerintük a magyar fél nem vett igénybe- vélték a felszólalók. Az első napi szlovák érvelést a magyar delegáció nem volt hajlandó tételesen értékelni. „Majd a bíróság számára meg­adjuk a szükséges válaszokat”- utasította vissza a magyar saj­tó kérdéseit Szénási György, a magyar delegáció vezetője, aki azonban végezetül annyit még megjegyzett: „Ha a szlovák fél így folytatja a maga érvelését, akkor nincs mitől tartanunk.” Új vezetés a román egységpártban A hétfői bukaresti lapok nagy terjedelemben foglalkoz­nak a Román Nemzeti Egységpárt hét végi országos kon­venciójával - kongresszusával -, amely véglegesen el­távolította a párt éléről Gheorghe Funart, a korábbi párt­elnököt, és ugyanakkor megszüntette loan Gavra főtitkári tisztségét is. Gavra a volt pártelnök mellett az RNEP egyik legszélsőségesebb politikusaként ismert, s ezen nem változtat, hogy az utóbbi hónapokban szembefordult Funarral. MTI Akárcsak Funar, Gavra is megőrzött magának olyan po­zíciót, amelyből még hallat­hat magáról: Funar, mint je­lezte, ezentúl több időt kíván szentelni kolozsvári polgár- mesteri teendőinek, Gavra pedig megőrzi a képviselő- házi állandó bizottságban - elnökségben - betöltött funk­cióját. Az RNEP új elnöke, Valeria Tabara mellett a főtitkári poszt­ra Vasile Dobrescu szenátort, egyetemi tanárt választották meg, 170 voksot kapott a Gav- rát támogató 43-mal szemben. A szűkkörű vezetés - az állan­dó bizottság - 21 posztjából 17-et a párt parlamenti képvise­lői töltenek be, a 11 alelnöki posztból pedig 9-et. Az új pártvezetés eredmény­nek tekinti, hogy Funar és Gavra eltávolítása a vezető tisztségekből - legalábbis pil­lanatnyilag - pártszakadás nél­kül zajlott le. Valeriu Tabara és hívei azt ígérik az RNEP tagsá­gának, hogy nem fogják felad­ni a párt nacionalista lényegét, hűek maradnak azokhoz az el­vekhez és célokhoz, amelyek jegyében hét éve megszületett a párt, de változtatni fognak a párt stílusán és kifejezési mód­ján olymódon, hogy az RNEP partner lehessen a párbeszédre, és esetleg az együttműködésre az új hatalommal. A hétfői lapok címeikben is érzékeltetik véleményüket. Adevarul: „Egy párt új köntös­ben: az RNEP két forró fejét levágták”. Evenimentul Zilei: „Az RNEP lemondott a lármá­zok csapatáról”. A Szolidaritás változatlanul elutasító Vélemények az új lengyel alkotmányról MTI ___ Az új lengyel alkotmány jó­váhagyása kétségtelenül a je­lenlegi parlament nagy sikere, ám ebben a sikerben nyugod­tan osztozhat a Szolidaritás szakszervezet körül tömörülő parlamenten kívüli ellenzék is - olvasható a Rzeczpospolita című országos napilap hétfői kommentárjában. Az írás szer­zője emlékeztet rá, hogy a képviselők által szombaton el­fogadott alaptörvény - az ere­deti elképzelésekkel ellentét­ben - mégis egy Istenhez és a keresztény hagyományokhoz forduló preambulummal kez­dődik. Ez a dokumentum hang­súlyozza a katolikus értékek és a társadalmi szolidaritás jelen­tőségét, valamint - válaszul a parlamenten kívüli ellenzék követeléseire - számos szociá­lis garanciát, köztük az ingye­nes oktatás alapelvét is rögzíti. A Szolidaritás szakszervezet a jelek szerint a sok kompro­misszum ellenére sem kíván változtatni korábbi elutasító ál­láspontján. „Ez nem a lengye­lek alkotmánya, hanem kizáró­lag az összeesküdött négy leg­nagyobb parlamenti párté. Min­dent el fogunk követni annak érdekében, hogy az emberek a májusi népszavazáson elutasít­sák majd ezt az alaptörvényt” - szögezte le a szakszervezet szóvivője. A Szolidaritás állás­pontjához csatlakozott Lech Walesa államfő is, aki leszögez­te: „Az alkotmányt a nép több­ségének kell jóváhagynia, már­pedig a jelenlegi parlamentben - hiába választották azt demok­ratikusan - a társadalom 70 szá­zaléka nincs képviselve.” A lengyel katolikus egyház az alkotmányügy kapcsán különös helyzetbejutott: a szívével a Szo­lidaritáshoz húzó egyház ugyanis egyszerűen nem hagyhatta fi­gyelmen kívül a képviselők ál­tal megtett igen jelentős komp­romisszumokat, így ezúttal kö­zépre került. Tadeusz Pieronek, a püspöki kar titkára kijelentet­te, hogy az alaptörvény egyet­len pontja ellen sincs határozott kifogásuk, ám éreznek súlyos hi­ányosságokat — például azt, hogy az alkotmány nem mondja ki egyértelműen a magzati élet védelmét. „Számos paragrafusról csak a gyakorlat fogja eldönte­ni, hogy mit ér, mivel százféle­képpen is lehet értelmezni őket” - mondta a főpap. Az új lengyel alkotmány leg­lényegesebb pontjait Hanna Suchocka volt kormányfő a következőkben foglalta össze: „Alaptörvényünk a hasonló tör­ténelmi helyzetben született spanyol alkotmányból merített legtöbbet, de minden kétséget kizáróan egy saját, lengyel mo­dellt sikerült létrehoznunk. Az államfőt francia mintára tovább­ra is közvetlenül választjuk, ám hatalmát jelentősen korlátoz­tuk. A kormány jogosítványai ellenben, a német példát követ­ve, számottevően bővültek.” Suchocka szerint a különle­gességek közé tartozik, hogy egyetlen más ország alkotmá­nya sem biztosít akkora füg­getlenséget a jegybanknak, mint a most elfogadott lengyel alaptörvény. ^ÍJjj Kelet — \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Jelcin orosz elnök igen komoly politikai lépésre szánta el magát a közel­múltban, amikor üzenetet intézett Lukasenko belo­rusz elnökhöz. Az üzenet a két szláv nép közösségen belüli közeledésének meg­gyorsítását szorgalmazza. Amikor Jelcin és Luka­senko 1995 áprilisában ünnepélyes keretek között aláírta a két állam közössé­gének megalakulását, már akkor világos volt, hogy befellegzett a belorusz nép önállóságának, ami megint csak pünkösdi királyság­nak bizonyult. Hiába tün­tettek tízezrek az utcán, hi­ába érvelt a Nyugat felé ka­csintgató ellenzék, mert a népszavazáson a fehér­oroszok 80 százaléka igen­nel szavazott arra a kérdés­re, hogy támogatja-e Lu­kasenko elnök törekvését az Oroszországgal kialakí­tandó erős integrációs po­litikában? Az orosz elnök immár konkrét lépéseket is java­sol: az adó- és vámtörvé­nyek egyesítését, a két or­szág ipari érdekrendszeré­nek, valamint a közös vál­lalkozások fejlesztésének és telepítésének egyezteté­sét. A programtervezet végső célja a költségvetési rendszer és az egységes fizetőeszköz bevezetése a Közösség területén. Az oroszok nagyhatalmi reflexeik révén egészen biztosan elsöprő igennel válaszolnak majd az egye­sítésre vonatkozó kérdésre, és a beloruszok nagy több­sége is támogatja a teljes egységet, csakhogy ők in­kább nosztalgiából, ugyan­is azt hiszik, hogy Orosz­ország kebelén majd meg­szűnnek égető problémáik. Pedig minden valószínű­séggel ez nem így lesz. Sőt! Moszkva fog anyagilag be­lerokkanni, amíg talpra ál­lítja a fehéroroszokat. A jelcini üzenetre adott reakciók arról vallanak, hogy az orosz politikusok egységesen támogatják az egyesítést. Sztrojev, a Szö­vetségi Tanács elnöke és a duma szinte minden frak­cióvezetője arról adott ta­núbizonyságot, akárcsak Tretyakov, a Nyezaviszi- maja Gazeta főszerkesztője, hogy az egyesítés lelkes hívei. Minket, magyarokat köz­vetlenül nem nagyon érint az eset, hiszen nincsenek Fehéroroszországgal közös határaink, azonban nyu­godtan elgondolkodha­tunk rajta, vajon nem jön-e majd el egyszer annak is az ideje, hogy Ukrajnára is újra megfájdul Moszkva foga és még partnereket is talál az ötlet megvalósítá­sához Kijevben. Ezért fontos nekünk a NATO! Tudniillik az orosz politika kiszámíthatatlan volt, kiszámíthatatlan most is és...

Next

/
Oldalképek
Tartalom