Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

u FÜLELŐ HHHHHHI Wmmm „Fáj a fejem” A mai rohanó világban ki ne szeretne egészséges, kipihent, jókedvű lenni? Ám az embereknek ma elsődleges kérdés, hogy megélhetésüket biztosít­sák. A pénzért túlhajtják szervezetüket, idegrend­szerüket, ezzel magyarázható a sokaknál gyakran jelentkező fejfájás egyik fő oka. A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz a civilizált országokban, de általában nem csinálunk belőle ügyet, mindig akad kéznél egy pirula. Ez sajnos nem jó megoldás, és csak rövid távon hat. Munkatársunktól A fájdalom jeladás, hogy valami nincs rendben, a tes­ti-lelki egyensúly felbom­lott. A fejfájásnak többféle oka lehet. Mi magunk is egy kis figyelemmel megállapít­hatjuk a diagnózist. Ha fel­keléskor fájni kezd a fejünk, és ez a nap folyamán csak fokozódik, ez frontérzé­kenység, vagyis az időjárás az oka. Az este kezdődő fej­fájás csak nagyon rövid ide­ig tart, és riktán fordul elő, valószínű, nincs ok az aggo­dalomra, hiszen ezt egy más- naposság vagy túlterhelt gyomor is kiválthatja. Ha viszont a fájdalom úgy ér bennünket, akár egy hirtelen ütés, azonnal forduljunk or­voshoz! A fejfájást alacsony vércukorszint is okozhatja. Ezt egyszerű módon mi ma­gunk is ellenőrizhetjük, amennyiben megfigyeljük, hogy milyen eredetű fejfá­jásunk jelentkezik, lényege­sen segíthetünk különböző természetgyógyászati mód­szerekkel, anélkül, hogy fáj­dalomcsillapító tablettához nyúlnánk. A fejfájás enyhí­tésének egyik kulcsa, hogy óvakodjunk bizonyos ételek és italok túlzott fogyasztásá­tól, hiszen ezek rendkívül megterhelik a szervezetet, és lelassítják a keringést. A fej­fájósok általában sok tejter­méket, tojást, zsíros húsfé­léket, sok csokoládét fo­gyasztanak, és netán dohá­nyoznak is annak érdeké­ben, hogy feldobják magu­kat a nap folyamán. Aki gyakran fejfájástól szenved, lehetőleg ne hagyja ki a reg­gelit, négyszer-ötször pró­báljon étkezni naponta, ki­sebb adagokban, így bizto­sítja a szükséges fehérjebe­vitelt. Igen hasznos, ha állan­dóan elérhető közelségben van hasznos fehérjetartalmú eledel, különböző magvak, például dió, mogyoró, eset­leg mazsola, szőlőcukor. Ha a tünetek jelentkeznek, ennek alacsony vérnyomás a fő oka, a kéznél lévő hasznos tápanyagokkal azonnal segíthe­tünk magunkon. Ha a fejfájás gyakran jelentkezik, és ezt a beteg fejtetőn vagy koponya­alapon érzi, mindehhez még depresszió is társul, ilyenkor az izomfeszülés és az idegesség a fő ok. A feszültség jele az is, amikor a nyak és a váll közötti izmok nyomásra, érintésre ér­zékenyek. Ez a fejfájás egyik súlyosabb formája, a migrén. Kísérletek kimutatták, hogy a lenmag és a halolaj fogyasztá­sa lényegesen képes csökken­teni a migrén súlyosságát. Aki szeretné enyhíteni saját maga fejfájási panaszait, használja az olcsó és könnyen eléhető hatá­sos módszert. Normális körül­mények között a központi ideg­rendszernek egy jól működő elhárítóhálózata van, mely a fájdalmakat enyhíteni, esetleg megszüntetni képes. Minden esetben a legfontosabb a gör­csös lelki feszültség megszün­tetése ahhoz, hogy a testi gör­csök is oldódjanak. Tudomásul kell vennünk, hogy szerveze­tünknek szüksége van a napi phenésre. Lehetőleg negyedó­rával előbb keljenek fel, végez­zenek néhány lazító tomagya- korlatot, éhgyomorra ne kávéz­zanak, és lehetőleg ne gyújtsa­nak rá, időben induljanak el munkahelyükre, ha lehet, gya­log, sétálva. Ha ülőmunkát vé­geznek, óránként álljanak fel, és mozogjanak egy kiadósat. Gyógyszerek, nyugtatok és serkentők helyett barátkozzanak meg a gyógyfüvekkel. A fe­szültséget igen jól enyhítik, a fejfájást is megszüntetik, például az ánizs, édeskömény, menta, citromfű és a kamillateák. Olcsó és könnyen elérhető módszer a fejfájás megszünte­tésére a vízkúra. Lábunkat tegyük bokáig érő forró vózbe 8-10 percre, a tarkónkra vagy homlokunkra pedig tegyünk hideg borogatást, esetleg jég­kockákat nejlonzacskóban és törölközőben. Az éves rendes szabadságidő alatt nem lehet feltöltődni egy esztendőre, minden nap szükségünk van elegendő pihenésre. Aki mig­réntől szenved, fontos a stressz és a nagyobb fizikai meg­erőltetés elkerülése. Amennyi­ben ezt nem tehetjük, tanuljuk meg relaxációval enyhíteni és stimulálni mindezt. Ma már a megvásárolható kazetták segít­ségével ki-ki megtaníthatja magát az ellazulásra, még in­kább tanácsos részt venni va­lamilyen autogén tréningen, ahol mindenki elsajátíthatja ezt a hasznos idegesség- és izom­feszülést oldó módszert. A Bé­res csepp az a gyógynövény­kivonat, amely a betegek visz- szajelzése alapján csökkenti a fejfájást. így a fájdalom meg­előzése érdekében is ajánlott az alkalmazása. A fejfájásban szenvedők többnyire tudják, hogy milyen évszakban, mi­lyen időjárás-változás esetén szoktak jelentkezni panaszaik, így igen ajánlott a készítmény időben elkezdett folyamatos szedése. Ha tüsszentés, köhö­gés, hányás súlyosbítja a fejfá­jást, szédüléssel, beszéd- vagy járásnehézségekkel társul, azonnal forduljunk orvoshoz. „Százhúsz évig élek én...” Evangeline Davis nover még nem vette meg a jegyet hazafelé A történet magyar szemmel nézve bosszantóan, de mondhatni, szokott módon kezdődik. Sister Evangeline Davis repülőjegyére Budapest helyett Bukarestet írtak, így kicsit keletebbre jutott, mint gondolta. S hogy mi ebben a különös? Az, hogy ezen ma már csak fiatalo­san mosolyog, és lezseren megvonja a vállát: átélt ő már sok egyebet ezen a világon. Ugyanis - remélem, nem sértődik meg, ha leírom - a katolikus nővér idén lesz nyolcvanéves. ben. Tudok mellette néhány nyelvet is, de legszívesebben a spanyolt használom, hiszen ez az ország a kedvencem. Szerin­tem spanyolul lehet a legszeb­ben imádkozni a világon. Nem véletlen, hogy otthon a tanítás mellett még tolmácsként is ki­segítek, természetesen ezen a nyelven.- Tudom, hogy még csak há­rom hete van nálunk, de a ma­gyarral hogy áll?- Ó, ez még elég nehezen megy. Otthon vásároltam ma­gamnak egy nyelvkönyvet az indulás előtt, de egyelőre a ked­venc kifejezésem az, hogy „nem értem”. Azért is nehéz, mert a diákok természetesen angolul szeretnének beszélni velem, hiszen azért vagyok itt, de majd igyekszem. (Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog, ugyanis búcsú- záskor olyan tökéletesen hang­zott a „viszontlátásra”, mint­ha egy született nyíregyházi mondta volna.)- Mennyit tudott idejövetele előtt hazánkról?- Nem túl sokat, annyit, mint egy átlag amerikai. Ugyan volt odakint egy hetes előkészítő kurzus, akkor sok érdekeset hallottam, de itt akarom majd jobban megis­merni az országot. Nagyon érdekel például az építészet, a székesegyházaktól kezdve a régi várakig, és kedvelem a szép tájakat, úgyhogy ha jön a jobb idő, biztosan sokat fo­gok kirándulni.- Bizonyára sok rosszat is hallhatott Európának erről az átalakulóban lévő részéről. Mik az első tapasztalatai?- Igazán csak jót mondha­tok. Litvániában járt nemré­giben például egy nővértár­sam, ott meleg víz és fűtés sem volt. Én meg idejöttem, és a kollégiumi szobámban rögtön szellőztetni kellett tél közepén a forróság miatt. Az emberek fogadtatása pedig egyszerűen csodálatos volt. Sajnos, betegeskedtem egy hétig, de a fiatalok minden kérés nélkül lesték a kíván­ságaimat; sokat segítettek a beilleszkedésben.-Jó néhány nemzedék került ki a kezei alól. Mennyire má­sok a maiak a régiekhez képest?- Nem mondhatnám, hogy mások. Inkább a körülmények változtak meg. Ez a sok kábítószer, alkohol, bűnözés... Nagyon sokat imád­kozom a világért.-Mi a különbség az iskolák, iskolások tekintetében Amerika és Magyarország között?- Az biztos, hogy itt azt ér­zem: nagyon akarnak a gyere­kek dolgozni, s jól végzik a munkájukat. Hamar rájöttem, hogy kreatívak is, és nem csak órákon. Megérkezésem után nem sokkal részt vettem a gim­názium bálján, és nagyon elbű­völő műsort láttam tőlük, még ha nem is na­gyon értettem. Még valami: itt kedvesek, udvaria­sak a felnőttekkel szem­ben.- Ha már itt tartunk: ezt nem csak udvariasságból mondja?- Higgye el, hogy nem. De egyébként sem lehet mindezt az USA-val össze­hasonlítani. Az egy teljesen más világ.- Mivel foglalkozik ott­hon, amikor éppen nem ta­nít vagy tolmácsol?- Nagyon szeretek varr­ni, sok ruhámat magam ké­szítem; de talán még attól is kellemesebb időtöltés, ha főzhetek. (Itt egy kis szemérmes mosoly, és kéretés után kö­vetkezik az őszinte vallo­más:)- Az itteni ételek még nagyon zsírosak nekem. Bár a múltkor egy kedves kollgám meghívott vacso­rázni: a sajttal töltött puly­kamell igazán ízletes volt. Minden héten kipróbá­lom ey új étel elkészítését, majd itt is igyekszem ta­nulni. (A sportról csak hosszas faggatás után nyilatkozik: néhány napja ellátogatott egy mélyizomtomára, és be­csülettel végigcsinálta a fá­rasztó feladatokat úgy, mint a többiek. Az egyik szülője 100 évig élt, azt mondja, ő 120 évig szeretne. Minden nap negyed hétkor kel, tele van energiával. Rögtön meg­szerették, befogadták. És mindig mosolyog.)- Meddig marad nálunk?- Sajnos, most csak egy fél évig. De még nem vettem meg a jegyemet hazafelé... Hátha a közel­jövőben ismét visszatérhe­tek ide. „Csinibaba, szeress belém!” Tarczi Gyula _______- B iztosan nem alkalmatlan­kodom? - kérdem „hajnali” ki­lenc órakor belépve a Szent Imre Római Katolikus Gimná­ziumba, ahol angolra oktatja a magyar fiatalságot.- Addig semmiképpen sem, amíg meg nem kérdezi, hogy hány fogam van még - fogad bá­jos kedvességgel a sister, akiről elképedve állapítom meg: 15-20 évet nyugodtan leetagadhatna.- Hogyan került Magyaror­szágra?- Létezik az Egyesült Álla­mokban egy szervezet, a Kato­likus Püspökök Konferenciája; ők létrehoztak egy hivatalt a kö­zép- és kelet-európai katolikus egyházak segítségére, így az ő jóvoltukból jöhettem ide, Nyír­egyházára. Eredetileg már ta­valy is itt lehettem volna, ám akkor az utolsó pillanatban Len­gyelországba irányítottak, ezért az elmúlt nyarat ott töltöttem.- Mi volt a legfontosabb dön­tés az életében?- Húszévesen beléptem a Domonkos-rendbe. Már fiatal koromban is úgy éreztem, hogy a legszebb dolog másoknak se­gíteni. Ekkor határoztam el véglegesen, hogy nem csak magamnak szeretnék élni.- Hogyan sikerült ezt megva­lósítania?- Bevezetőként csak annyit: jövőre lesz a hatvanadik évfor­dulója tanári pályám és Domon­kos-rendi nővérségem kezdeté­nek. Egyaránt 25-25 évig okítot­tam a fiatalságot természettudo­mányos tárgyakra a közép-, illet­ve a felsőoktatásban. Ezalatt a hosszú idő alatt nagyon sok ked­ves tanítványom volt, néhányuk híres itt lett a szakmájában. Egyikőjük például egy kiemel­kedő számítástechnikai cég veze­tő embere. A magas életkorom mi­att viszont ma már „csak” önkén­tesként- fizetés nélkül - taníthatok odakint, de minden kom diákot- Hány országban fordult meg eddig?- Felsorolni elég hosszadal­mas lenne, nagyjából tizenöt­Nemrégiben hazánk egyik színes napilapjában a következő rövid, tömör méltatás szerepelt a filmről: „A Csinibaba, Tímár Péter filmje, vélhetően az utóbbi idők legnézettebb magyar mozija lesz. A premier előtt (február 20.) huszonöt- ezren látták.” És hogyan áll a Csinibaba zenéjének szekere? Felföldi Oszkár A 60-as évek slágerei szólnak a moziban, rádióban, reggél ká­véfogyasztás közben, éjjel a Csi­nibabával hajtjuk álomra a fejün­ket. A lemez abszolút nyerőgépe a Kispál és a Borz. Hangulatkel­tésnek rögtön a címadó számmal kezdenek, majd az agyonhallga­tott, Ki mit tud?-ot is megjárt Kicsit szomorkás a hangulatom­mal veszik a második kört. Őszintén megmondom, kellemes bizsergést érzek a következő kettő, Bikiniben láttam meg, va­lamint a Gézengúz című szerze­mények esetében is. Szokás mondani, a hallgató dolga az ér­telmezés, de ettől most tekint­sünk el, mert egyszerűen nehéz bármilyen meghatározást találni zsenialitásukra. Bár, ismerve őket, ez a négy „Kispál-nyomu- lás” nem okozott problémát az együttesnek, különösen Lovasi Andrásnak, aki a mai napig ra­jong a táncparkett muzsikájáért és Szécsi Pálért. A filmzene szemezgetésének azonban ezzel még koránt sincs vége, hiszen ne rejtsük véka alá a MEX kollektívából jól ismert Závodi Gábort és Madarász Gá­bort. A két dudás egy csárdában a hangszerelési munkálatokból is jócskán kiveszi a részét, majd Závodi énekesi tehetségét kama­toztatva elénekli a Táskarádiót, amely egy MEX-korongon is megállná a helyét, a Te szeress legalább című opusz tangóhangu­lata a báli szezon himnusza lehet. A lemezen találkozunk még Cseh Tamással, a furcsa színpa­di-zenei világ mestere Angé­lához intézi érzelmes melódiáját, a kakukktojás pedig a filmben is szereplő, tömbházfelügyelővé előléptetett Gálvölgyi János. Az év nevettetőjének nem áll mód­jában zenei babérokra tömi, tá­vol tartja magát a lemezké­szítéstől így mindössze két csúcsrövid számmal le is tudja a Csinibabát, de nem hazudtolja meg önmagát, amikor kijelenti: Pest megér egy mesét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom