Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

Világkrónika 1997. február 1., szombat Magyar Táviratiirocta Az Európa Tanács felszólította Észtor­szágot, hogy tegyen lépéseket a területére érkező mene­kültekkel való bánásmód, a halálbüntetés eltörlése, az el­ítéltek fogva tartási körülményeinek javítása és az orosz ajkú kisebbség jogainak tiszteletben tartása terén. Az Észt­ország által az ET-hez történt 1993. évi csatlakozásakor vállalt kötelezettségek teljesítését a szervezet parlamen­ti közgyűlése ellenőrzi. Strasbourgban elfogadott hatá­rozatában a testület megállapítja, hogy a balti ország „fi­gyelemre méltó előrehaladást” ért el e téren, de vannak még problémák. A NATO bővítését bírálta az orosz duma küldöttségének élén csütörtökön Bukarestbe érkezett Gennagyij Szeleznyov, a törvényhozási testület elnöke. Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével lezajlott ta­lálkozóján kifejtette, hogy az orosz államhatalom min­den eleme, az elnökség, a kormány és a parlament egya­ránt ellenzi a NATO kiterjesztését. A NATO, mondotta, „archaizmus”, egy igen sokba kerülő szervezet, és a hoz­zá csatlakozó országok csak adósságaikat növelik. A madagaszkári alkotmánybíróság pén­teken Didier Ratsirakát, az ország egykori katonai vezetőjét nyilvánította a múlt év végén megtartott elnök- választás győztesének. Mint a Reuter beszámol róla, az alkotmánybíróság - az országban hetek óta tartó bizony­talanságnak véget vetve - bejelentette, hogy Ratsiraka a szavatatok 50,7 százalékát szerezte meg a tavaly decem­beri elnökválasztáson vetélytársa, Albert Zafy 49,3 szá­zalékával szemben. Nem kíván jugoszláv miniszterelnök lenni Momir Bulatovic montenegrói elnök, s ezen elhatározá­sáról már értesítette is Slobodan Milosevic szerb elnököt - írta pénteki számában a Nasa Borba című belgrádi na­pilap. A washigtoni vezetéshez közel álló forrásokra hi­vatkozó jelentés szerint Bulatovic, aki állítólag korábban már elvállalta a kormányfői tisztséget, a hatalmas bel- és külföldi nyomásra döntött úgy, hogy nem vesz részt a vezető tisztségekkel való „sakkozásban”. Az eredeti el­képzelések szerint Slobodan Milosevic szerb elnököt ne­vezték volna ki Jugoszlávia elnökévé. A jugoszláv fővárosban nem tartják kizártnak, hogy a megváltozott körülmények között Milosevic igyekszik majd megsze­rezni a jugoszláv miniszterelnöki tisztséget. Ciprus hajlandó lenne lemondani az orosz rakéták vásárlásáról, amennyiben Törökországgal meg­állapodásra jutna a ciprusi helyzetről - jelentette ki Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnök pénteken Davosban. Az idei Világgazdasági Fórumon részt vevő államfő sajtóér­tekezletén a rakétavásárlás esetleges elmaradására Vonat­kozó kérdésre válaszolt: „Természetesen, nincs szándé­kunkban pazarolni a pénzt” - idézte szavait az AFP. Az egységfrontba tömörült albán el­lenzéki pártok pénteken bejelentették, hogy a múlt heti megmozdulások után végrehajtott tömeges letartóztatá­sok dacára a hét végén az Adriai-tenger partján fekvő Dürres városában újabb tüntetéseket tartanak. Közben az albán hatóságok bejelentették, hogy erőszakcselek­mények, tolvajlás és a közvagyon megrongálásának vád­jával az országban 149 személyt tartóztattak le. A téves diagnózis MTI-Panoráma Több mint 180 ezer dol­lárnak megfelelő kártérí­tést kap egy kanadai férfi, miután orvosa egyszerű inf­luenzáját végzetes rákbe­tegségnek vélte. Brit Columbia legfelsőbb bírósága minden további nél­kül megítélte a 246 ezer 500 kanadai dolláros kártérítést az 55 éves David McBeth- nek, akinél orvosa 1991-ben ritka csontvelőrákot állapí­tott meg és a beteget kísér­leti gyógyszerterápiára fog­ta. A gyógyszer heves mel­lékhatásokat, súlyvesztést, kiütéseket okozott. Egy évvel később viszont a teszteredmények alapján kiderült, hogy a páciensnek sohasem volt ilyen betegsé­ge. Megállapították, hogy az orvos annak idején el­mulasztotta elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat és „hasraütésszerűen” állítot­ta fel a diagnózist. A „bebe­szélt beteg” viszont az egy év alatt a lelki kínok kínját állta ki, hiszen azt hitte: hal­doklik. A vizsgálat tragikomikus eredményt hozott: a beteg tipikusan influenzára utaló tüneteit „értette félre” az orvos. Sőt, a bírák sem kap­tak végül magyarázatot, hogyan lehetett a hidegrá­zást, a fejfájást és a gyen­geséget rögtön csontvelő­rákként diagnosztizálni. Megbeszélés Viktor Klímával A magyar külügyminiszter Bécsben tárgyal MTI ______ Ko vács László külügymi­niszter pénteken egynapos hivatalos látogatása első programjaként munkareg­gelin vett részt Viktor Kiima új osztrák kancellárral. Kiima a találkozó után magyar új­ságírókkal közölte: egy hóna­pon belül találkozni szeretne Horn Gyula kormányfővel, akár Ausztriában, akár Ma­gyarországon. Igen lelkesen beszélt Magyarországról, ahol magánemberként is sok­szor járt, s erről - mint hoz­záfűzte - kancellárként sem akar leszokni. Kiima visszatekintett eddi­gi pályafutására, s rámutatott, hogy előző tisztségeiben - közlekedési, majd pénzügy- miniszterként - szakmailag is szoros kapcsolatban állt Ma­gyarországgal. A Kovács Lászlóval folyta­tott tárgyalásain a kancellár megállapodott a magyar mi­niszterrel, hogy Ausztria min­den segítséget megad Magya­rországnak az EU-tagságra való felkészüléshez.Utalt arra, hogy Ausztriának is több éven keresztül kellett felkészülnie az EU-tagságra, de szívesen átadja a felkészü­lése során szerzett tapaszta­latokat, s ez segíthet Magyar- országnak a tárgyalási folya­mat során. Kiima szerint a lehető leg­hamarabb meg kell kezdőd­nie a csatlakozású tárgyalá­soknak a jelöltek és az Euró­pai Unió között. Ugyanakkor utalt arra, hogy Ausztria sze­rint csak lépcsőzetes integrá­cióra kerülhet sor. A kancel­lár megítélése szerint fel kell készíteni az EU-t a bővítésre. Mint mondta: az Ausztria és Magyarország közötti gazda­sági és politikai kapcsolatok erősek, Ausztria támogatja Magyarország csatlakozási törekvéseit, de azt csak lépé­senként tartja elképzelhe­tőnek. Kiima szerint Kari Stix bur­genlandi tartományi főnök­nek nagyon jók a kapcsolatai Magyarországgal, s támogat­ja is az EU bővítését, de iga­za van, amikor azt mondja, hogy ennek lépcsőzetes fo­lyamatnak kell lennie, hiszen amikor Ausztriában nő a mun­kanélküliség, akkor nagyon óvatosan kell elemezni a sza­bad munkaerőáramlás és sze­mélyforgalom, valamint a szolgáltatások, az áruk sza­bad forgalmának kérdését - vélte az osztrák kancellár. Kovács László külügymi­niszter szerint nem lehet fe­kete-fehér módon értékelni Kari Stix burgenlandi tarto­mányi főnöknek az EU keleti bővítésére tett megjegyzését, hiszen az valójában nem Ma­gyarország ellen irányult, ha­nem arra hívta fel az osztrák kormány figyelmét - amivel Magyarország is egyet ért hogy a csatlakozásra csak megfelelő felkészülés után kerülhet sor. Ezek közé tarto­zik a versenyképesség növe­lése, a stabilitás biztosítása, a jogrendszer átalakítása, a hi­vatalnokok felkészítése, va­lamint a magyar közvéle­mény meggyőzése. A magyar külügyi tárca vezetője erről Bécsben be­szélt pénteken délben, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Wolfgang Schüssel alkancel- lár-külügyminiszterrel együtt tartott kétoldalú megbeszélé­sük után. Washington és Párizs egyetért Az Egyesült Államok és Franciaország „egészében véve ugyanazon a hullámhosszon” van a NATO keleti irányú kibővítését, valamint az atlanti szövetség és Oroszország közötti kapcsolatok szabályozására hiva­tott megállapodásról szóló tárgyalásokat illetően - je­lentette ki csütörtökön a Fehér Ház szóvivője. MIT Michael McCurry arról a telefonbeszélgetésről nyilat­kozott, amelyet nem sokkal korábban Bili Clinton elnök folytatott Jacques Chirac francia államfővel, egyebek mellett a NATO kibővítéséről és korszerűsítéséről. Tájé­koztatása szerint a beszélge­tést Clinton kezdeményezte, mert „egyeztetni” kívánt francia kollegájával annak vasárnap kezdődő moszkvai látogatása előtt. Ennek során Chirac a tervek szerint Borisz Jelcinnel is találkozik. Az eszmecsere főként a NATO és Oroszország között kötendő megállapodás jelen­tőségéről, az erről szóló tár­gyalások folytatásának mi­kéntjéről, valamint a NATO júliusban tartandó madridi csúcsértekezletének napi­rendjére kerülő kérdésekről folyt - fűzte hozzá McCurry. A szóvivő „nagyon jónak” minősítette azokat a konzultá­ciókat, amelyeket a NATO-tag- országok a Moszkvával tartan­dó tárgyalásokon követendő taktikáról folytatnak. „Chirac és Clinton megbeszélésében semmi olyasmi nem volt, ami arra utalt volna, hogy ezen a téren ne tennénk további előre­lépéseket” - jelentette ki. Hármas találkozó Davosban MTI __________ Gö ncz Árpád, Magyaror­szág köztársasági elnöke pénteken megérkezett Davos- ba, ahol érkezése után azon­nal a svájci államfő ebédre hívta Constantinescu román elnökkel együtt. Arnold Koller svájci elnök úgy fo­galmazott, hogy a magyar- román elnöki találkozó az egyik legfontosabb politikai megbeszélés Davosban. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről, Közép-Európa euroatlanti in­tegrációs kérdéseiről. A meg­beszélésen a Magyar Köztár­saság elnöke és Constanti­nescu román elnök megállapí­totta, hogy történelmi esély van a magyar-román kapcso­latok új alapokra helyezésére, amelyeknek mindenekelőtt a bizalomra kell épülniük. Szó volt a NATO, illetve az Euró­pai Unió kibővítéséről, ame­lyet mindkét elnök szükséges­nek és mindkét ország érdeké­nek nevezett. Az EU és a NATO a következő időszak­ban a térség biztonsága szem­pontjából fontos szerepet tölt be. Jelezték, hogy támogatják egymás törekvéseit. A Magyar Köztársaság elnöke felvetette, hogy tájékoztassák egymást az euroatlanti tárgyalások so­rán szerzett tapasztalatokról és osszák meg egymás között ezeket. A hármas találkozót köve­tően Göncz Árpád és Cons­tantinescu elnök külön is megbeszélést folytatott. Ezen a Magyar Köztársaság elnöke javasolta, hogy a ma­gas szintű párbeszédet a két ország között fenn kell tar­tani és ennek keretében meg­erősítette, hogy várjuk a ro­mán miniszterelnököt Buda­pestre. A román köztársaság elnöke megerősítette a Göncz Árpádnak szóló meg­hívást, és reményét fejezte ki, hogy a látogatásra az év első felében sor kerül. Egyet­értés volt abban Göncz Ár­pád és Constantinescu kö­zött, hogy Erdélybe is ellá­togatnak. •#*15 K 2 Ezméj nem a: g e! MTI A Nyugat jóleső érzéssel könyvelheti el, hogy Oroszország nagy valószí­nűséggel nem fog visz- szatémi a kommunizmus­hoz. Ez azonban nem je­lenti feltétlenül a demokrá­cia és a szabad piac korsza­kának beköszöntét - írta pénteken Londonban kö­zölt elemzésében az egyik vezető liberális orosz poli­tikus és közgazdász. Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt vezetője, a moszkvai gazdasági és po­litikai kutatóintézet elnöke a Financial Times hasábja­in kifejti: az Oroszország­ban megjelenő új veszé­lyekkel szemben a nyuga­ti védelmi rendszer telje­sen felkészületlenül áll. A NATO hatékony volt ad­dig, amíg a háború kitöré­sét kellett megakadályoz­ni Európában, alkalmatlan azonban az orosz nukleá­ris arzenál ellenőrzésével, a tenorizmus és a szerve­zett bűnözés burjánzásával és a globális szintű környe­zeti katasztrófa veszélyé­vel kapcsolatos kihívások kezelésére. Javlinszkij szerint e há­rom területen jelenti ma Oroszország a legnagyobb veszélyt egyrészt saját ma­gára, másrészt a külvilág­ra. A liberális politikus hangsúlyozza: ma már atomerőművekben is elő­fordulnak éhségsztrájkok, egyszerűen azért, mert a szakemberek nem kapnak fizetést. A szerző felfedi: a sznyezsinszki szupertitkos atomfegyverközpont igaz­gatója, Vlagyimir Nyecsai néhány hónapja nem ter­mészetes halállal halt meg, hanem főbe lőtte magát, miután a krónikus pénzhi­ány már az alapvető biz­tonságot veszélyeztette. Az igazgató az orosz atom­fegyverzet biztonságát fenyegető veszélyekre akarta felhívni a világ fi­gyelmét; az öngyilkossága óta eltelt hónapokban sem­mi sem változott, s ha a hadsereget továbbra sem fizetik, a korszerű nukleá­ris fegyverek elkerülhetet­lenül „nem kívánatos ke­zekbe kerülnek” - írja Javlinszkij. Az orosz politikus elem­zése szerint az Oroszor­szágban ma kormányzó elit „sem demokrata, sem kommunista, sem liberá­lis... s nem is zöld vagy vö­rös, egyszerűen kapzsi és pénzéhes”. A hatalmat és az erőforrásokat „a no­menklatúra ragadta magá­hoz, szoros szövetségben a feketegazdasággal és a szervezett bűnözéssel... a régi szovjet szömymono- póliumok érintetlenek, a magántulajdonról szóló törvényeket nem alkalmaz­zák, a verseny nem érvé­nyesül” - áll a vezető brit lapnak írt cikkben. Javlinszkij szerint az orosz népnek és a Nyugat­nak közös érdekében áll felismerni „a szovjet biro­dalom romjaiból építkező bűnöző állam” veszélyeit, s felhagyni az állítólagos orosz piacgazdasági átala­kulással szemben táplált önelégült nyugalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom