Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-03 / 28. szám
1997. február 3., hétfő Hazai krónika A rémhírterjesztésről Ülésezik az Alkománybíróság MTI __________ Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. Hétfőn a testület megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint az egyesülési joggal való visszaélés büntető törvénykönyvi tényállása az alkotmányba ütközik. Az alkotmánybírák megvitatják azt az indítványt, amely szerint a jogalkotó csak szűk körben teszi lehetővé annak bizonyítását, hogy a cégautó használata során magán- személyeknek nem keletkezik jövedelme. Egy indítványozó szerint sérti a jog- egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét az, hogy a törvény mérlegelésre ad lehetőséget a nem állami közoktatási intézménynek nyújtandó kiegészítő támogatás elbírálásakor. Egy másik indítványozó azt kifogásolta, hogy az özvegyi nyugdíj szabályainak megváltoztatásakor az új rendelkezések hatályba lépését úgy állapították meg, hogy az indokolatlan különbséget tett az állampolgárok között. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely szerint a bírósági és ügyészségi dolgozók javadalmazásáról szóló rendelkezések alkotmányellenesen csak az iskolai végzettséget, a szolgálati időt, illetve a vezetői beosztást honorálják, a végzett munka mennyiségét és minőségét viszont nem értékelik. Kedden a testület megtárgyalja azt az indítványt, amely azt sérelmezte, hogy a törvény utólag csökkentette a villamos-, illetve gázközmű-vagyonnak a települési önkormányzatokat megillető részét. Egy indítványozó szerint alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint az ügyész a közerkölcsöt, vagy mások személyiségi jogát sértő sajtótermék nyilvános közlését felfüggesztheti. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely azt kifogásolta, hogy a köztisztviselői törvény szerint a közszolgálati jogviszonyba nem számítható be teljes egészében a kötelező katonai szolgálatban eltöltött idő. Egy másik indítvány szerint a rémhírterjesztés törvényi tényállása sérti a véleménynyilvánítási és sajtószabadságot. Egy indítványozó azt kérdezte az Alkotmánybíróságtól, hogy a képviselői jogállás megszűnésével visszamenőlegesen megszűnik-e a mentelmi jog. Hazaérkezett Torgyán MTI__________________ Torgyán József egyetért a Független Kisgazdapárt elnökségének azzal az álláspontjával, hogy az ellenzéki pártvezetők csúcstalálkozójának akkor van értelme, ha a pártprogramok egyeztetése már megtörtént. A kisgazdaelnök mindezt azután mondta el vasárnap az MTI munkatársának, hogy hazaérkezett az Egyesült Államokból. Torgyán József a múlt heti kisgazdaelnökségi ülést követően a sajtóban kibontakozott polémiát úgy értékelte: az nem más, mint „vihar egy pohár vízben”. Az elnök szerint indokoltak lehetnek azok a kísérletek, amelyek az 1995-ben elfogadott kisgazda-program, - akár 12 pontban történő - tömörítését szolgálják, hiszen nem olvashatja végig mindenki a dokumentum teljes szövegét. A kisgazdák első embere rámutatott arra is: helyesli, hogy a párt elnöksége kreatív módon próbálta megjeleníteni az FKGP álláspontját, ugyanakkor kétségét fejezte ki afölött, hogy le lehet-e ennyire szűkíteni az FKGP sokrétű, az ország gondjaira, bajaira megoldást kereső programját. Az elnök végül úgy összegezte véleményét, hogy a kisgazda- pártban továbbra is egység van, és ha esetleg történtek is tévedések a múlt héten - ami hozzátartozik a munkához akkor azt is együtt kell elviselniük. Az „üdvözítő” igazság B. A. (Új Kelet) Mozgolódnak a parlamenti pártok. Már folyik a készülődés a választásokra. Lassan mindenütt felállnak a csapatok, akik majd a választási kampányt és a választásokat levezénylik. Komoly tisztújítást csak a kereszténydemokraták hajtottak végre, de egyelőre az is eredménytelen. Bírói ítélet mondott nemet a választmány döntésére. Most nincs jogerő és nincs legitim pártvezetés. Hogy ez mekkora hátrányt jelenthet, azt egyelőre nem lehet megmondani. Ad absurdum, az is elképzelhető, igazságszolgáltatásunk ítélkezési tempóját ismerve, hogy a ’98-as választások a kereszténydemokraták nélkül zajlanak le. Ha nincs törvényes vezetőség, akkor illegitim a párt, akkor választásokon nem indulhat, mert egyszerűen nem választható. Izgalmas lesz, ha a párt saját belső torzsalkodása miatt kerül lehetetlen helyzetbe. Giczy Györgynek és Latorcai Jánosnak saját hatalmi presztízsük helyett a KDNP érdekeit kellene elsősorban szem előtt tartani. Szomorú csak az, hogy valószínűleg mindketten úgy gondolják: ők képviselik az egyedüli igazságot. És ez az a szemlélet, ami nemcsak egy kis pártot, de nagy, hatalmas birodalmakat is képes volt a történelem süllyesztőjében eltüntetni. Sajtóbotrány? PoHtikai harc! Maczó Ágnes kontra Kurír, Deutsch kontra Népszabadság G. Nagyné Maczó Ágnes kitart korábbi bejelentése mellett, és pert indít a Kurír ellen, ha a napilap folytatja rágalmazását. A kisgazdaalelnök ezt vasárnap közölte az MTI-vel, azután, hogy tudomására jutott: a lap- Torgyán József félrevezetésével - újabb rágalmakat akar közzétenni vele kapcsolatban. MTI ___________________ (M int ismeretes: a Kurír a héten azt állította, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes úgy terjesztette a kisgazda elnökség elé - a testület által végül el is fogadott - 12 pontot, hogy azt nem egyeztette az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó pártelnökkel.) G. Nagyné Maczó Ágnes elmondta, hogy a 12 pont ügyében egyeztetett Torgyán Józseffel, és azt is közölte vele: örül, hogy az FKGP elnökségére bízta a Giczy György-féle felhívásra adandó választ. Megbeszélésükön javasolta azt is, hogy a kisgazda tárgyalási feltételeket 12 pontban határozzák meg. A pártelnök egy aznapi rádiónyilatkozatban a 12 pontból többet - így a képviselők visszahívhatóságát, a köztársasági elnök közvetlen választását és a népességfogyás megállítását - idézett is. A 12 pont egyébként a '94-es kisgazda választási program 30 pontjának a kivonata - tette hozzá G. Nagyné Maczó Ágnes. A politikus végül leszögezte: egy párt alel- nökével, egy közjogi méltósággal még soha egyetlen lap sem merte megtenni, hogy folyamatosan rágalmazza anélkül, hogy akár egyszer is megkérdezte volna őt személyesen. * * * Deutsch Tamás cáfolta a Népszadságban megjelenteket, miszerint a Tocsik-ügyet vizsgáló parlmenti bizottság elkészítette jelentéstervezetét. A lap közlése szerint a bizottság által készített dokumentumot ismertette szombati számában. A bizottság elnöke az érdeklődő újságíróknak elmondta: a megjelent írás - amely valószínűleg több munkaanyagból lett összeollózva - sok helyen pontatlan, hiányos és meghaladott információkat is tartalmaz. A valódi tervezetet a bizottság két szakértője - egyiküket az ellenzéki frakciók, másikat a két kormánypárti frakció választotta - várhatóan hétfőre vagy keddre készíti el, ezt követően tárgyalja az elnök és az alelnök, majd szerdán vagy csütörtökön a bizottság. Deutsch szólt arról is, hogy a Toller László bizottsági al- elnökkel történt szombati egyeztetés után jelentést kért a szakértőktől, akik megerősítették: a jelentéstervezet még nem készült el. A munkaanyag az egyik szakértő számítógépében volt, az előhíváshoz szükséges kulcsszót a szakértőkön kívül csak néhány közvetlen munkatárs ismerte. Kimásolt példányok is csak a két szakértő birtokában voltak. Deutsch egyébként már a csütörtöki, Mátraházán tartott Fidesz-frakcióülésen hallotta azt a híresztelést, hogy a jelentéstervezet anyaga elkerül az országos napilaphoz. Megpróbált tájékozódni és lépni az ügyben, de sikertelenül. Deutsch Tamás kijelentette: súlyos szabálytalanság történt, és mindent megtesz a felelősök megtalálásáért. Véleménye szerint az írás megjelentetésének célja valószínűleg a bizottság körüli zavarkeltés volt, amit az utóbbi időben gyakran tapasztalt. A szándék nyilvánvalóan az - mondta -, hogy a bizottság tényleges feladatairól eltereljék a figyelmet. Kormánypárti politikusok többször a bizottság feladatának okafo- gyottságáról beszéltek. * * * A Rádió szombat esti Krónika műsorában megszólaltatta a Népszabadságnak a kifogásolt lapanyagot nevének kezdőbetűivel jegyző munkatársát. Kéri J. Tibor közölte: nem összeollózott, hanem megszerkesztett, általa ellenőrzött dokumentumtervezetet adtak közre. Giczy, Lezsák és Orbán Lakitelken A keresztény és konzervatív pártoknak Bulgáriától Litvániáig, Szlovéniától Lengyelországig a volt szocialista országok mindegyikében - akár kormányon vannak, akár kormányzásra készülnek - egyszerre kell küzdeniük a szocialista restaurációs kísérletek ellen, és a gazdasági átalakulás nehézségeivel, a szociális feszültségekkel; ezért kezdeményezte életre hívni a Magyar Demokrata Fórum azt a közép-európai keresztény és konzervatív pártokat összefogó tömörülést, amely áprilisban fog megalakulni. MTV ____ Mi ndezt a nemzetközi szervezet előkészítő munkaértekezletén szombaton Lezsák Sándor, az MDF elnöke hangoztatta. Ezen az első megbeszélésen, amelyet a továbbiakban különböző helyszínen még több követ majd - egyelőre öt ország küldöttei vettek részt -, de a térség országainak tizenhét pártja jelezte már csatlakozási szándékát. Az eszmecserén részt vett Giczy György, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke és a Orbán Viktor, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt elnöke. A magyar ellenzéki pártvezetők találkoztak a sajtó munkatársaival is. Orbán Viktor ez alkalommal elmondta, hogy munkaértekezlet kapcsán belpolitikai kérdésekről is szót váltottak Lezsák Sándorral. Reményei szerint márciusban megszületik az ellenzék együttműködése, március 1-jén ugyanis nyilvánosságra kerül az a szándéknyilatkozat, miszerint tudni lehet, mely ellenzéki pártok hajlandóak szorosabb együttműködésre az ország gondjainak megoldása és ugyanakkor a jelenlegi kormánykoalíció leváltása érdekében. Orbán leszögezte: számukra sajnálatos tény, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a közelmúltban elkötelezte magát a Független Kisgazdapárt mellett, de természetesen tudomásul veszik, hogy minden pártnak joga van dönteni abban, hogy kivel kíván együttműködni. Giczy György ezzel szemben azt állította, hogy semmiféle elkötelezettség nem történt a Független Kisgazdapárt mellett, ugyanolyan munka- csoport kezdte meg a tárgyalást a kisgazdákkal, mint amilyen a jövő héten megkezdi a Magyar Demokrata Fórummal is. Az a cél, hogy az ország sorsát érintő kérdésekben az ellenzéki pártok legalább egy programszerű egyeztetést tegyenek meg. Ő viszont azt sajnálja, hogy a Fidesz a Ke- reszténydmokrata Néppárttal ellentétben nem széles, hanem egy szűkebb körű együttműködést óhajt. Megítélése szerint akkor, amikor a demokratikus ellenzéki pártok képviselőinek számaránya ilyen csekély a parlamentben, szükség van az összefogásra. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy ezen elv alapján miért nem számítanak a Magyar Demokrata Néppártra is, Giczy azt válaszolta, hogy megítélésük szerint számukra vitatható, hogy az MDNP valóban ellenzéki-e, sőt még az sem egyértelmű, hogy egyáltalán párt. Palotai István (Új Kelet) Homoki János, az FKGP országgyűlési képviselője szerint pártja bizonyítani tudja: a Tocsik-féle 804 millióból 180 millió kinek a zsebébe vándorolt volna, ha a kirobbanó botrány nem akadályozza meg! Természetesen ez a „zseb” nem más, mint a kormánypártok kasszája! De mi történik akkor, ha valóban be is tudja bizonyítani? A világon semmi! Ez a hatalom ugyanis nem mutat sok hajlandóságot a politikai felelősség vállalására... Miért is tenné? Vasbeton parlamenti többsége így is biztosítja további országlását, még abban az esetben is, ha a napnál világosabbá válik, hogy sárosak. Uralmuk fenntartása saját kezünkben, és csak és kizárólag az ő jobb belátásukban lehet reménykedni. Egy kormánypártokon belüli „palotaforradalomra” volna szükség, amikor is nyíltan kimondatik: a király igenis meztelen! Érdemes lenne ezen elgondolkodniuk, hiszen a választások közeledtével nem lenne kimondottan kedvező a számukra egy gyanúba keveredett pártvezetés. * * * Az MSZP Baloldali Tömörülésének véleménye szerint hazánkban a banktőke és az új tulajdonosok korlátlan hatalma jött létre, miközben a szociális körülmények tragikusak. Filó Pál, a BAT vezetőségi tagja véleménye szerint az 1998-as választások az idén dőlnek el, és a szocialista párt nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az SZDSZ balról előzzön. A szociális érzékenységre való felhívás mindenesetre nagyon is megszívlelendő javaslat, a kérdés csak az, hogy miként érvényesíthető? Hiszen a BAT az MSZP vezető képviselőinek csak töredékét jelenti. Rajtuk kívül van egy szakszervezeti szárny (szocialista platform) Schalkhammer Antallal az élen, egy vállalkozókat képviselő szárny, valamint a párt liberálisai Vitányi Iván vezényletével. A két szélsőségnek (a BAT-nak és Vitányiéknak) legfeljebb annyi közös érdekük van, hogy újfent a hatalom részesei szeretnének lenni a választások után. A kérdés manapság viszont már sokkal inkább az, hogy nem a vak pártfegye- lem-e az, ami ellehetetleníti a pártot, és a bukáshoz vezeti?! Bankárok korlátlan hatalma ide vagy oda, az embereket sokkal inkább a köznyomor és adófilléreinek eltocsikolása izgatja, mint az elvek harca... * * * Lezsák Sándor, Giczy György és Orbán Viktor véleménye szerint talán márciusra létrejön az immár deklarálható ellenzéki együttműködés. Ez a kifejezés azonban nem vonatkozik az ellenzék egyik legnagyobb szavazóbázisával rendelkező pártjára, a kisgazdapártra. A parlamenti erőviszonyok tükrében a három párt együttesen jó, ha a kisgazda-szavazatok felét mondhatja magáénak. Mindenesetre minden társuló és nem társuló jobban tenné, ha elgondolkozna azon, hogy az egység hiányosságai csak és kizárólag az ellenfél malmára hajtják a vizet! Azon sem ártana morfondírozni egy kicsit, hogy szabad-e, érdemes-e a Néppártot (MDNP) ilyen-olyan személyes okok miatt továbbra is kirekeszteni az együttműködésből? A márciusra esedékes együttműködést én tehát sokkal inkább nevezném jobbközépnek, mint ellenzékinek... A teljesség „minden igénye nélkül”.- Gondoltad volna, hogy ennyire vallásosak a népek, Tibus? Mind azt mondja, azért nem vásárol húst, mert nagyböjtöt tart...