Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő Hazai krónika A rémhírterjesztésről Ülésezik az Alkománybíróság MTI __________ Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. Hétfőn a testület megtárgyalja azt az indít­ványt, amely szerint az egyesülési joggal való visszaélés büntető törvény­könyvi tényállása az alkot­mányba ütközik. Az alkot­mánybírák megvitatják azt az indítványt, amely szerint a jogalkotó csak szűk kör­ben teszi lehetővé annak bi­zonyítását, hogy a cégautó használata során magán- személyeknek nem kelet­kezik jövedelme. Egy indít­ványozó szerint sérti a jog- egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmá­nak elvét az, hogy a törvény mérlegelésre ad lehetősé­get a nem állami közokta­tási intézménynek nyújtan­dó kiegészítő támogatás el­bírálásakor. Egy másik in­dítványozó azt kifogásolta, hogy az özvegyi nyugdíj szabályainak megváltozta­tásakor az új rendelkezések hatályba lépését úgy állapí­tották meg, hogy az indo­kolatlan különbséget tett az állampolgárok között. Sze­repel a napirenden az az in­dítvány is, amely szerint a bírósági és ügyészségi dol­gozók javadalmazásáról szóló rendelkezések alkot­mányellenesen csak az is­kolai végzettséget, a szol­gálati időt, illetve a vezetői beosztást honorálják, a vég­zett munka mennyiségét és minőségét viszont nem ér­tékelik. Kedden a testület meg­tárgyalja azt az indítványt, amely azt sérelmezte, hogy a törvény utólag csökken­tette a villamos-, illetve gázközmű-vagyonnak a te­lepülési önkormányzatokat megillető részét. Egy indít­ványozó szerint alkot­mányellenes az a rendelke­zés, amely szerint az ügyész a közerkölcsöt, vagy mások személyiségi jogát sértő sajtótermék nyilvános köz­lését felfüggesztheti. Sze­repel a napirenden az az in­dítvány is, amely azt kifo­gásolta, hogy a köztiszt­viselői törvény szerint a közszolgálati jogviszonyba nem számítható be teljes egészében a kötelező kato­nai szolgálatban eltöltött idő. Egy másik indítvány szerint a rémhírterjesztés törvényi tényállása sérti a véleménynyilvánítási és sajtószabadságot. Egy in­dítványozó azt kérdezte az Alkotmánybíróságtól, hogy a képviselői jogállás meg­szűnésével visszamenőle­gesen megszűnik-e a men­telmi jog. Hazaérkezett Torgyán MTI__________________ Torgyán József egyetért a Független Kisgazdapárt el­nökségének azzal az állás­pontjával, hogy az ellenzéki pártvezetők csúcstalálkozó­jának akkor van értelme, ha a pártprogramok egyezteté­se már megtörtént. A kisgaz­daelnök mindezt azután mondta el vasárnap az MTI munkatársának, hogy haza­érkezett az Egyesült Álla­mokból. Torgyán József a múlt heti kisgazdaelnökségi ülést követően a sajtóban kibon­takozott polémiát úgy érté­kelte: az nem más, mint „vi­har egy pohár vízben”. Az elnök szerint indokoltak le­hetnek azok a kísérletek, amelyek az 1995-ben elfo­gadott kisgazda-program, - akár 12 pontban történő - tö­mörítését szolgálják, hiszen nem olvashatja végig min­denki a dokumentum teljes szövegét. A kisgazdák első embere rámutatott arra is: helyesli, hogy a párt elnök­sége kreatív módon próbál­ta megjeleníteni az FKGP ál­láspontját, ugyanakkor két­ségét fejezte ki afölött, hogy le lehet-e ennyire szűkíteni az FKGP sokrétű, az ország gondjaira, bajaira megoldást kereső programját. Az elnök végül úgy összegezte véle­ményét, hogy a kisgazda- pártban továbbra is egység van, és ha esetleg történtek is tévedések a múlt héten - ami hozzátartozik a munká­hoz akkor azt is együtt kell elviselniük. Az „üdvözítő” igazság B. A. (Új Kelet) Mozgolódnak a parla­menti pártok. Már folyik a készülődés a választásokra. Lassan mindenütt felállnak a csapatok, akik majd a vá­lasztási kampányt és a vá­lasztásokat levezénylik. Komoly tisztújítást csak a kereszténydemokraták haj­tottak végre, de egyelőre az is eredménytelen. Bírói íté­let mondott nemet a vá­lasztmány döntésére. Most nincs jogerő és nincs legi­tim pártvezetés. Hogy ez mekkora hátrányt jelent­het, azt egyelőre nem lehet megmondani. Ad absur­dum, az is elképzelhető, igazságszolgáltatásunk ítélkezési tempóját ismer­ve, hogy a ’98-as választá­sok a kereszténydemokra­ták nélkül zajlanak le. Ha nincs törvényes vezetőség, akkor illegitim a párt, ak­kor választásokon nem in­dulhat, mert egyszerűen nem választható. Izgalmas lesz, ha a párt saját belső torzsalkodása miatt kerül lehetetlen helyzetbe. Giczy Györgynek és Latorcai Já­nosnak saját hatalmi presz­tízsük helyett a KDNP érde­keit kellene elsősorban szem előtt tartani. Szomorú csak az, hogy valószínűleg mindketten úgy gondolják: ők képvise­lik az egyedüli igazságot. És ez az a szemlélet, ami nem­csak egy kis pártot, de nagy, hatalmas birodalmakat is képes volt a történelem süllyesztőjében eltüntetni. Sajtóbotrány? PoHtikai harc! Maczó Ágnes kontra Kurír, Deutsch kontra Népszabadság G. Nagyné Maczó Ágnes kitart korábbi bejelentése mel­lett, és pert indít a Kurír ellen, ha a napilap folytatja rá­galmazását. A kisgazdaalelnök ezt vasárnap közölte az MTI-vel, azután, hogy tudomására jutott: a lap- Torgyán József félrevezetésével - újabb rágalmakat akar köz­zétenni vele kapcsolatban. MTI ___________________ (M int ismeretes: a Kurír a héten azt állította, hogy G. Nagyné Maczó Ágnes úgy terjesztette a kisgazda elnök­ség elé - a testület által végül el is fogadott - 12 pontot, hogy azt nem egyeztette az Amerikai Egyesült Államok­ban tartózkodó pártelnökkel.) G. Nagyné Maczó Ágnes el­mondta, hogy a 12 pont ügyé­ben egyeztetett Torgyán Jó­zseffel, és azt is közölte vele: örül, hogy az FKGP elnöksé­gére bízta a Giczy György-féle felhívásra adandó választ. Megbeszélésükön javasolta azt is, hogy a kisgazda tárgya­lási feltételeket 12 pontban határozzák meg. A pártelnök egy aznapi rádiónyilatkozat­ban a 12 pontból többet - így a képviselők visszahívhatósá­gát, a köztársasági elnök köz­vetlen választását és a népes­ségfogyás megállítását - idé­zett is. A 12 pont egyébként a '94-es kisgazda választási program 30 pontjának a kivo­nata - tette hozzá G. Nagyné Maczó Ágnes. A politikus vé­gül leszögezte: egy párt alel- nökével, egy közjogi méltó­sággal még soha egyetlen lap sem merte megtenni, hogy fo­lyamatosan rágalmazza anél­kül, hogy akár egyszer is meg­kérdezte volna őt személye­sen. * * * Deutsch Tamás cáfolta a Népszadságban megjelente­ket, miszerint a Tocsik-ügyet vizsgáló parlmenti bizottság elkészítette jelentéstervezetét. A lap közlése szerint a bizott­ság által készített dokumentu­mot ismertette szombati szá­mában. A bizottság elnöke az érdeklődő újságíróknak el­mondta: a megjelent írás - amely valószínűleg több mun­kaanyagból lett összeollózva - sok helyen pontatlan, hiá­nyos és meghaladott informá­ciókat is tartalmaz. A valódi tervezetet a bizottság két szakértője - egyiküket az el­lenzéki frakciók, másikat a két kormánypárti frakció vá­lasztotta - várhatóan hétfőre vagy keddre készíti el, ezt követően tárgyalja az elnök és az alelnök, majd szerdán vagy csütörtökön a bizottság. Deutsch szólt arról is, hogy a Toller László bizottsági al- elnökkel történt szombati egyeztetés után jelentést kért a szakértőktől, akik meg­erősítették: a jelentéstervezet még nem készült el. A munka­anyag az egyik szakértő szá­mítógépében volt, az előhí­váshoz szükséges kulcsszót a szakértőkön kívül csak né­hány közvetlen munkatárs is­merte. Kimásolt példányok is csak a két szakértő birtokában voltak. Deutsch egyébként már a csütörtöki, Mátraházán tartott Fidesz-frakcióülésen hallotta azt a híresztelést, hogy a jelentéstervezet anyaga el­kerül az országos napilaphoz. Megpróbált tájékozódni és lépni az ügyben, de sikertele­nül. Deutsch Tamás kijelentet­te: súlyos szabálytalanság tör­tént, és mindent megtesz a felelősök megtalálásáért. Vé­leménye szerint az írás meg­jelentetésének célja valószí­nűleg a bizottság körüli za­varkeltés volt, amit az utóbbi időben gyakran tapasztalt. A szándék nyilvánvalóan az - mondta -, hogy a bizottság tényleges feladatairól elterel­jék a figyelmet. Kormánypár­ti politikusok többször a bi­zottság feladatának okafo- gyottságáról beszéltek. * * * A Rádió szombat esti Kró­nika műsorában megszólaltat­ta a Népszabadságnak a kifo­gásolt lapanyagot nevének kezdőbetűivel jegyző munka­társát. Kéri J. Tibor közölte: nem összeollózott, hanem megszerkesztett, általa ellen­őrzött dokumentumtervezetet adtak közre. Giczy, Lezsák és Orbán Lakitelken A keresztény és konzervatív pártoknak Bulgáriától Lit­vániáig, Szlovéniától Lengyelországig a volt szocialista országok mindegyikében - akár kormányon vannak, akár kormányzásra készülnek - egyszerre kell küzde­niük a szocialista restaurációs kísérletek ellen, és a gaz­dasági átalakulás nehézségeivel, a szociális feszültsé­gekkel; ezért kezdeményezte életre hívni a Magyar De­mokrata Fórum azt a közép-európai keresztény és kon­zervatív pártokat összefogó tömörülést, amely április­ban fog megalakulni. MTV ____ Mi ndezt a nemzetközi szer­vezet előkészítő munkaérte­kezletén szombaton Lezsák Sándor, az MDF elnöke han­goztatta. Ezen az első megbe­szélésen, amelyet a további­akban különböző helyszínen még több követ majd - egye­lőre öt ország küldöttei vettek részt -, de a térség országai­nak tizenhét pártja jelezte már csatlakozási szándékát. Az eszmecserén részt vett Giczy György, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke és a Orbán Viktor, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt elnöke. A magyar ellenzéki pártvezetők találkoztak a sajtó munkatár­saival is. Orbán Viktor ez al­kalommal elmondta, hogy munkaértekezlet kapcsán bel­politikai kérdésekről is szót váltottak Lezsák Sándorral. Reményei szerint márciusban megszületik az ellenzék együttműködése, március 1-jén ugyanis nyilvánosságra kerül az a szándéknyilatkozat, mi­szerint tudni lehet, mely ellen­zéki pártok hajlandóak szoro­sabb együttműködésre az or­szág gondjainak megoldása és ugyanakkor a jelenlegi kor­mánykoalíció leváltása érde­kében. Orbán leszögezte: szá­mukra sajnálatos tény, hogy a Kereszténydemokrata Nép­párt a közelmúltban elkötelez­te magát a Független Kisgaz­dapárt mellett, de természete­sen tudomásul veszik, hogy minden pártnak joga van dön­teni abban, hogy kivel kíván együttműködni. Giczy György ezzel szem­ben azt állította, hogy semmi­féle elkötelezettség nem tör­tént a Független Kisgazdapárt mellett, ugyanolyan munka- csoport kezdte meg a tárgya­lást a kisgazdákkal, mint ami­lyen a jövő héten megkezdi a Magyar Demokrata Fórummal is. Az a cél, hogy az ország sorsát érintő kérdésekben az ellenzéki pártok legalább egy programszerű egyeztetést tegyenek meg. Ő viszont azt sajnálja, hogy a Fidesz a Ke- reszténydmokrata Néppárttal ellentétben nem széles, hanem egy szűkebb körű együttmű­ködést óhajt. Megítélése sze­rint akkor, amikor a demokra­tikus ellenzéki pártok képvi­selőinek számaránya ilyen csekély a parlamentben, szük­ség van az összefogásra. Az MTI munkatársának arra a kérdésére, hogy ezen elv alap­ján miért nem számítanak a Magyar Demokrata Néppárt­ra is, Giczy azt válaszolta, hogy megítélésük szerint szá­mukra vitatható, hogy az MDNP valóban ellenzéki-e, sőt még az sem egyértelmű, hogy egyáltalán párt. Palotai István (Új Kelet) Homoki János, az FKGP országgyűlési képviselője szerint pártja bizonyítani tud­ja: a Tocsik-féle 804 millió­ból 180 millió kinek a zsebé­be vándorolt volna, ha a ki­robbanó botrány nem akadá­lyozza meg! Természetesen ez a „zseb” nem más, mint a kormánypártok kasszája! De mi történik akkor, ha valóban be is tudja bizonyí­tani? A világon semmi! Ez a hatalom ugyanis nem mutat sok hajlandóságot a politikai felelősség vállalására... Miért is tenné? Vasbeton parlamen­ti többsége így is biztosítja további országlását, még ab­ban az esetben is, ha a nap­nál világosabbá válik, hogy sárosak. Uralmuk fenntartá­sa saját kezünkben, és csak és kizárólag az ő jobb belá­tásukban lehet reménykedni. Egy kormánypártokon belü­li „palotaforradalomra” vol­na szükség, amikor is nyíltan kimondatik: a király igenis meztelen! Érdemes lenne ezen elgondolkodniuk, hi­szen a választások közeled­tével nem lenne kimondottan kedvező a számukra egy gya­núba keveredett pártvezetés. * * * Az MSZP Baloldali Tömö­rülésének véleménye szerint hazánkban a banktőke és az új tulajdonosok korlátlan ha­talma jött létre, miközben a szociális körülmények tragi­kusak. Filó Pál, a BAT veze­tőségi tagja véleménye sze­rint az 1998-as választások az idén dőlnek el, és a szoci­alista párt nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az SZDSZ balról előzzön. A szociális érzékenységre való felhívás mindenesetre nagyon is megszívlelendő javaslat, a kérdés csak az, hogy miként érvényesít­hető? Hiszen a BAT az MSZP vezető képviselőinek csak töredékét jelenti. Rajtuk kívül van egy szakszervezeti szárny (szocialista platform) Schalkhammer Antallal az élen, egy vállalkozókat kép­viselő szárny, valamint a párt liberálisai Vitányi Iván vezény­letével. A két szélsőségnek (a BAT-nak és Vitányiéknak) legfeljebb annyi közös érde­kük van, hogy újfent a hata­lom részesei szeretnének len­ni a választások után. A kérdés manapság vi­szont már sokkal inkább az, hogy nem a vak pártfegye- lem-e az, ami ellehetetleníti a pártot, és a bukáshoz veze­ti?! Bankárok korlátlan hatal­ma ide vagy oda, az embere­ket sokkal inkább a köznyo­mor és adófilléreinek eltocsikolása izgatja, mint az elvek harca... * * * Lezsák Sándor, Giczy György és Orbán Viktor vé­leménye szerint talán márci­usra létrejön az immár dek­larálható ellenzéki együttmű­ködés. Ez a kifejezés azon­ban nem vonatkozik az ellen­zék egyik legnagyobb szava­zóbázisával rendelkező párt­jára, a kisgazdapártra. A par­lamenti erőviszonyok tükré­ben a három párt együttesen jó, ha a kisgazda-szavazatok felét mondhatja magáénak. Mindenesetre minden társu­ló és nem társuló jobban ten­né, ha elgondolkozna azon, hogy az egység hiányosságai csak és kizárólag az ellenfél malmára hajtják a vizet! Azon sem ártana morfondí­rozni egy kicsit, hogy sza­bad-e, érdemes-e a Néppár­tot (MDNP) ilyen-olyan sze­mélyes okok miatt továbbra is kirekeszteni az együtt­működésből? A márciusra esedékes együttműködést én tehát sokkal inkább nevez­ném jobbközépnek, mint el­lenzékinek... A teljesség „minden igénye nélkül”.- Gondoltad volna, hogy ennyire vallásosak a népek, Tibus? Mind azt mondja, azért nem vásárol húst, mert nagyböjtöt tart...

Next

/
Oldalképek
Tartalom