Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

1997. február 17., hétfő Közélet ' ve „Már érzékelhető a stabilitás hatása” Beszélgetés dr. Kiss Gáborral, az MSZP megyei elnökével, országgyűlési képviselővel Az utóbbi időben alaposan felkavarodott a közélet. Míg a helyi önkormányzatok a költségvetésüket készítik, addig egy ország találgatja, hogy ki lehet az a Tocsik Márta valójában, aki a hírek szerint az MSZP-n, az SZDSZ-en kívül a Fidesszel is kapcsolatban állt? A nyilatkozatokból ítélve nemcsak kívülről érik támadá­sok, bírálatok Horn Gyulát, hanem párton belülről is. Aktuális országos és helyi politikai kérdésekről beszél­gettünk dr. Kiss Gáborral, az MSZP megyei elnökével, országgyűlési képviselővel. Száraz Attila (Új Kelet)- Viharosan indult a múlt hét, Horn Gyula a parlament hétfői ülésén napirend előtt kért szót és bírálta az előző kor­mányt, a Hét című műsort, és elmondta, hogy milyen sikere­ket könyvelhet el magának az MSZP-SZDSZ kormány. A mi­niszterelnök úr gondolataira élesen reagált az ellenzék.- Az ellenzéki pártok múlt­béli hatalomgyakorlását termé­szetesen sok kritika érheti. Sze­rintem azonban a viselt dolga­ik mostani felemlegetése né­miképpen „utánlövés jellegű”. Annak a támadássorozatnak az erejét, amit mi a kormányzó pártok a Tocsik-ügy révén el­szenvedtek, nem gyengítik. Kérdéses az is, hogy érde- mes-e, taktikus-e kormányza­ti pozícióból a sajtót bírálni? Még akkor is, ha erre okunk lehetne. Elolvastam a Hét szö­vegkivonatát, ennek alapján én nem tulajdonítottam volna akkora jelentőséget az adás­ban elhangzottaknak, hogy azt szóvá tegyem. Kétségtelen, hogy már érezhető a stabilizáció jóté­kony hatása a makrogazda­ságban. Csökkent a külkeres­kedelmi mérleghiány, az ál­lamadósság, az infláció üte­me. Ebben az évben várható a gazdasági növekedés meg­indulás:}. Éppen ma idéztek a rádióban egy amerikai elem­zést, amely 4 százalék körüli nemzetiössztermék-növeke- dést prognosztizál 1997-re. Az az eset is előállhat, hogy két év múlva, „kormányvál­tás esetén” az új vezetés élhet azokkal a helyzeti előnyök­kel, kasszírozhatja azon intéz­kedések hozadékát, amelyet az MSZP-SZDSZ kormány megszorító intézkedései ered­ményeztek. Ezt az ellenzéki pártok is tudják. Más kérdés, hogy a stabilizáció elkerülhetet­len következményeit (a lakos­ság egyharmadának elszegénye­dése, a vagyoni különbségek növekedése) kárhoztatni politi­kailag kifizetődő, különösen, ha néhány szerencsétlen kor­mányzati intézkedés nyomán keletkezett jogos elégedetlen­séget is „meglovagolhatják”.- Egy ország találgatja, hogy ki az a Tocsik Márta? Akinek a hírek szerint három párthoz is sikerült közel férkőzni...- Legyünk következetesek. Ha szocialista, vagy szabadde­mokrata pártpolitikusok, „párt­hoz közelálló személyek” ese­tében az ártatlanság vélelmét hangsúlyozzuk - szemben a sok­szor sejtésekre alapozó nyilatko­zókkal -, akkor is így kell csele­kednünk, ha éppen a Fideszre hangzik el terhelő állítás.- ...a Fidesz, Deutsch Tamás­sal az élen korántsem volt ilyen toleráns Önökkel szemben...- A politikában a lovagias­ság nem nagyon követett erény. A mi politikai kultúránkra még kevésbé jellemző. Ettől elte­kintve, azért tartom szerencsét­len dolognak a korrupciós ügyek nagyhangú traktálását, mert ha összekeverednek a meg­alapozott állítások a szándékol­tan rosszhiszemű vélekedések­kel, ez a teljes politikai elit lejá- ratódását eredményezheti. Egy bizonyos határon túl a hangos kritika nemcsak azokat gyengí­tik, akik ellen a támadások irá­nyulnak, hanem azok pozíció­ját is, akik támadnak.- Mondja ezt Ön, miközben a Budapest Bank- és a Tocsik- ügynek köszönhetően a Fidesz újra a közvélemény-kutatási lis­ták élére tőr...- A szavazópolgárok egy ré­szének a pártokhoz való kötő­dése rendkívül ingatag. Náluk a rokonszenv és ellenszenv kér­dése inkább felszíni történések­hez igazodik, mintsem politikai elvekhez, vagy a gazdaság mé­lyebb rétegeiben végbemenő reálfolyamatokhoz (amelyek közvetlen tapasztalással ráadá­sul nem is érzékelhetők). Ezért kellene a kormányzó pártoknak különösen figyelniük arra, hogy a kétségtelenül indokolt lépése­iket ne terheljék elkerülhető té­vedések, amelyek a szükséges­nél nagyobb lakossági ellenál­lást válthatnak ki. El kellett vol­na kerülni például, hogy a mel­lékfoglalkozásokra kivetett tár­sadalombiztosítási járulékok azokat a kiskeresetűeket sújtsák, akiknél a mellékállásukban szer­zettjövedelem a megélhetést se­gíti. Nem volt szerencsés az sem, hogy az őstermelői igazolvány bevezetését az adminisztráció, és az adóztatás új formáival kap­csolták össze. Ézt éppen azért kell hangsúlyoznom, mert egyéb­ként mindkét intézkedésnek megvolt a létjogosultsága. Az ellenzék ezeket a törvény­módosításokat egészükben vi­tatja, holott ők is tudják, hogy kormányzati helyzetben hason­lóképpen kellene csselekedniük —Az utóbbi időben nincs olyan hét, hogy az MSZP valamelyik prominens személyisége ne mon­dana valami meglepőt a pártjá­ról, vagy éppen Horn Gyuláról. Gondolok itt Nagy Sándor, Békési László kijelentésére, az is meglepte az embereket, hogy a héten húsz szocialista képviselő tanácskozott, bírálta a frakció- vezetést. Ezek a megnyilvánulá­sok azt jelzik, hogy nincs minden rendben a pártban. — A népszerűségvesztés min­denkit gondolkodóba ejt. Ki-ki vérmérséklete és politikai orien­tációjának megfelelően keresi az okokat és a bizalom visszaszer­zésének lehetőségeit. Ezt termé­szetesnek tartom. Magam is azok közé tartozom, akik elégedetle­nek a szocialista párt kommuni­kációs tevékenységével, beleért­ve a szocialista parlamenti frak­ció napirend előtti vitákban nyújtott teljesítményét. Bennem is felvetődött a kérdés, nem kel- lene-e megszólalási lehetőséget adni olyan szótlanságra kárhoz­tatott képviselőknek, akik jó vi­taképességgel rendelkeznek. A kis létszámú ellenzéki pártok élve a házszabály adta lehetőség­gel, aránytalanul sok frakcióve­zető-helyettest állítottak csata­sorba. Ezzel a lehetőséggel ne­künk is élni kellene. A jelenlegi frakcióvezetésre ugyanis túlon­túl nagy teher hárul, ezért a nyil­vános politizálásban (a napirend előtti viták a televízió jóvoltá­ból igen nagy nyilvánosságot kapnak) erőtlenek vagyunk. Nem ártana további erőinket a közvé­lemény meggyőzésére és az el­lenzék differenciálatlan, kritiká­jának bírálatára összpontosítani. A párton belül természetesen sok tisztázandó kérdés vár megvi­tatásra, azonban minden megszó­lalónak tiszteletben kellene tarta­nia a, jiemo nocere’ ’ elvét: ne árts!- Nemrégiben nyilvánosság­ra került egy olyan statisztika, melyben többek között olvasha­tó, hogy melyik szabolcsi képvi­selő hányszor szólalt fel a par­lamentben. Ezt böngészve nem a legjobb kép alakulhatott ki az emberekben a szocialista kép­viselőkről, mintha a maroknyi szabolcsi ellenzéki képviselők aktívabbak lennének Önöknél.- Csalóka látszat. Egy 209-es létszámú frakció objektíve keve­sebb lehetőséget nyújt a megszó­lalásra, mint egy 12 főből álló. Másrészt a plenáris ülésen való megszólalás a képviselői aktivi­tás megítélésének csak egy lehet­séges szempontja. Nagyon sok olyan képviselői tevékenység van, amely nem a nyilvánosság előtt zajlik. Gondolok itt a bi­zottsági munkára, a törvényelő­készítésre, a tisztességes értelem­ben vett lobbizásra, a választó- körzetekben való jelenlétre. Rá­adásul az ékesszólás sem min­denkinek egyforma képessége. Ki-ki igyekszik megtalálni az al­katának is megfelelő értelmes te­vékenység legjobb formáit. Ha csak néhány nagyobb megyei ér­dekű ügy számunkra szerencsés eldőltét veszem alapul (M3-as út, Záhonyi Különleges Gazda­sági Övezet, a területfejlesztési pénzalapok elosztásának ará­nyai, a határátkelőhelyek - Záhonytól Csengersimáig - re­konstrukciói stb.), mindjárt kedvezőbb lehet a megyei szo­cialista képviselőcsoport tevé­kenységének megítélése.- Két kérdés erejéig térjünk vissza a megyébe. December vé­gén értékelte a megyei közgyű­lés a Szatmár-Beregi Kórház re­konstrukciójának menetét. Ak­kor elég magasra csaptak az in­dulatok. Megnyugodtak-e már a kedélyek Vásár osnaményban? Mint a térség országgyűlési kép­viselőjének, van-e erről valami újabb információja?- Sajnálatosnak tartom, hogy a kérdés körül már régóta több az indulat, mint a racionális ér­velés. Alig egy hete találkoztam Vásárosnamény érdeklődő pol­gáraival egy általam kezdemé­nyezett képviselői fórumon. Ta­pasztalataim alapján azt mond­hatom, hogy a kedélyek meg­nyugvásáról még korai lenne beszélni. Vásárosnamény pol­gármestere érzelmektől átfűtött csinos kis beszédet rögtönzött, hozzászólva a vitához, amely­nek summája az volt, hogy ha kell, a végsőkig elszánt a kórház és a polgárok védelmében. Nem kívántam hasonló érvekkel élni, mert akkor azt kellett volna kér­deznem, miért nem mutatott ugyanennyi elszántságot 1993, vagy ’94-ben, miért nem lépett fel - akár egy tüntetés megszer­vezésével - a megelőző kor­mányzati ciklusban a rekonstruk­ció kikényszerítésére, mint ahogy ezt én nem haboztam megtenni, és miért nem támogatott hason­ló hévvel a minisztériummal folytatott tárgyalásokon. Azt mindenesetre örömmel hallottam, hogy a rekonstrukci­ós pályázatok elbírálásának első ülésén azt fogalmazta meg, hogy most már úgy látja, a modernizá­ciós terv mégis csak megvalósul­hat. Egyetértettünk abban, hogy erőinket a tervezési és kivitele­zési munkák maradéktalan meg­valósítására kell fordítanunk, a szakmai program teljes körű vég­rehajtásának biztosítására. Az előttünk álló legfontosabb fela­dat. hogy a márciusban átadan­dó sürgőségi osztály teljes körűvé tételéhez a mentő eset­kocsi beállítása mihamarabb megtörténjen. Mindannyiunk felelőssége, hogy a beruházás tervezett időpontra, tehát 1998 végéig befejeződjön.- A megyei közgyűlés egy- fordulóban tárgyalta a költ­ségvetését. Önök ezt ott ellen­zéki oldalról hevesen bírál­ták. Megítélésük szerint meg­érdemelte volna súlyának megfelelően a költségvetés a kétfordulós tárgyalást. A nyíregyházi képviselő-testü­letben az MSZP a városirá­nyító koalíció meghatározó része. Önök adják a polgár- mestert. És lám, itt is egyfor­dulós tárgyalás van, az ellen­zéki képviselőknek viszonylag rövid idő áll rendelkezésükre, a számadatok feldolgozására, a párton belüli egyeztetésre. Ennek tükrében meglehetősen faramuci kép alakulhat ki a pártról az emberekben.- A nyíregyházi képviselő- testület tevékenységét köze­lebbről nem ismerem, ezért arról nem szívesen nyilvání­tanék véleményt. Ugyanak­kor azt gondolom, hogy a költségvetés nyugodt megtár­gyalása alapos mérlegelést, elmélyülést igényel minden felelős testület részéről. A megyei közgyűlés frakciója­ként kénytelenek voltunk is­mét megállapítani, hogy mind a közgyűlés, mind a közgyű­lési hivatal igen sokba kerül, különösen, ha az intézmény működtetés dologi kiadásai­nak finanszírozására fordítha­tó pénzösszegekkel vetjük össze. Fentartásaink ellenére a költségvetés minden olyan részelemét megszavaztuk, amelyek a közgyűlés intéz­ményeinek zavartalan, „üze­melését” biztosítják. Ami azt a megjegyzést ille­ti, hogy az MSZP itt ellenzé­ki, a városban többségi pozí­cióban van, ez kétségtelen okozhat „faramuci” helyzetet. Ám ez csak, Jcismiska” ahhoz képest, hogy mindkét közgyű­lésnek vannak olyan tagjai, akik hol ellenzéki, hol több­ségi lelkülettel vesznek részt a döntésekben. Én ezt tartom igazán „faramuci” helyzetnek. Rendteremtés a KDNP-ben Bizonytalanságban vannak a KDNP tagjai. Kevés infor­máció jut el hozzájuk, és ami el is jut az alapszerveze­tekhez, az hiányos és rendkívül ellentmondásos. A tag­ság követelésére a választmány tagjai úgy döntöttek, hogy összehívják a választmányt és megkísérlik rend­be tenni az utóbbi időben szétzilálódott pártvezetést. Molnár Ferenccel, a KDNP megyei szervezetének alel- nökével beszélgettünk az ülésen hozott határozatokról, az alapszabály módosításáról, és arról, hogy van-e esély Latorcaiés G/c/iyközött az esetleges béküiésre. Berki Antal (Új Kelet)- Sokan vettünk részt a válsztmány ülésén. Úgy lát­szik, nagyon fontos volt min­denkinek, még a másik oldal képviselőinek is, hogy jelen legyenek az értekezleten. Többen voltunk, mint a de­cember 14-ei ominózus nagy­választmányon. Elsősorban a párt pénzügyei kerültek terí­tékre, de nem lehetett kikerül­ni a párt ellen indított perek problémáját sem.-Jelen volt-e Izsépy Tamás és Latorcai János?- Nem. Ha megjelennek közöttünk, akkor az általuk indított perek nagy valószínű­séggel okafogyottá válnának, hiszen ők jogilag nem ismerik el a mostani vezetőséget. Az meg hogy nézne ki, ha egy általuk il­legitimnek tartott grémium ta­nácskozásán megjelennének.- Szigorodott a párt alapsza­bálya. Ez azt jelenti, hogy meg­szüntetik a vitatkozás lehetősé­gét és a jövőben csak egy akarat jelenik meg a KDNP palettáján?- Szó sincs róla. Vitatkozni minden fórumon lehet. Azt sem zárja ki a módosítás, hogy maga az elnök is kisebbségbe kerül­hessen véleményével. De el­döntött határozatokat az oppo­nenseknek is kötelező lesz a jövőben képviselni. Nagyon nehéz helyzetben van most a párt, teljesen egyetértek ezzel a diktatórikusnak nem, de ha­tározottabb vonalvezetésnek nevezhető módszerrel.- A módosított szabályzat lehetővé teszi, hogy a vezetés­nek nem tetsző tagoktól rövid úton megszabaduljanak...- Ilyen félelmeim nekem is vannak. Nagyon meglepett, hogy csak az utolsó pillanatban közölték velünk a módosítás irányát. A választmány áldását adta a tervezetre, csak egy-két felszólaló volt, aki kifogásolta a sietséget, azt, hogy nem volt megfelelő felkészülési idő a döntés megalapozottságának előkészítésére. Gondolom, ez a határozat nem fog elindítani egy kizárási hullámot, annál is in­kább, mert a módosításnak visszamenőleges hatálya nincs. Nagyobb veszélyt jelent az, hogy a most megalakult Baran- kovich-platform leszakad, kivá­lik a pártból, mint ahogy az ilyen frakciók más pártok ese­tében is új pártokat hoztak lét­re. Nem elképzelhetetlen, hogy ezek a politikusok elhagyják KDNP-t, és Barankovich néven létrehoznak egy demokrata néppártot. Most úgy tűnik, Gichy György és Latorcai János képtelen lesz megegyezni. Mind a kettő a másikat okolja a patt­helyzetért és mert a Latorcai­vonal kisebbségben van, köny- nyen elképzelhető a szakadás.- A párt súlyos anyagi hely­zetben van. Márciusban ko­moly összeget kell kifizetni, kü­lönben még a székház is ve­szélybe kerülhet. Van kiút az anyagi válságból?- A párt még a válsztások előtt kezességet vállalt egy gaz­dasági társaságért, az összeg mostanra a kamatokkal együtt 93 millió forint körül van. Most úgy néz ki, hogy nem tudunk fizetni, de valószínűnek látszik, hogy egy pénzügyi társaság át­vállalja a váltót, és akkor az így kapott néhány hónapi haladék megoldást fog jelenteni az adós­ság rendezésére. A pártvagyon fedezi az adósságot. Végül is a legnagyobb problémát az jelen­ti, hogy váltókezesség miatt van az adósság. A választmány úgy döntött, hogy a pártszékház el­adásának ügyét az elnökség ha­táskörébe utalja. Remélem, ez­zel nem dobtuk a gyeplőt a lo­vak közé, mert véleményem szerint, a választmány azzal, hogy ellenőrzési jogáról lemon­dott, súlyos hibát követi el.-A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet, hogyan viszo­nyul a párt viharos ügyeihez?- Megosztottak az alapszer­vezetek, de a megyei szervezet is. Akinek nincsenek informá­ciói, az tájékozatlan és szük­ségszerűen döntésképtelen. Személy szerint azt szeretném elérni, hogy tagjaink napra­készen ismerjék a párt politi­kai és anyagi ügyeit, és a pon­tos, rendszeres tájékoztatás birtokában mindig és minden­hol felelősséggel tudjanak ál­lást foglalni a pártot érintő vitás kérdésekben. Molnár Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom