Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

# Vj Kelet A nyugdijrefomről A megyei kereskedelmi és iparkamarák visszajelzé­sei alapján az MKIK Elnöksége a nyugdíjreform előkészítéséről a következő állásfoglalás közzététe­lét tartja szükségesnek. Gazdaság 1997. február 17., hétfő Hogyan tovább, mezőgazdaság? Versenyképesség-növelés és fejlesztés Munkatársunktól ___ 1. , A nyugdíjrendszer re­formjának szükségességével egyetért, és azzal is, hogy ez fokozatosan kerüljön beve­zetésre. 2., A nyugdíjrendszer re­formját csak abban az esetben tartja tárgyalásra érdemesnek, ha abból egyértelműen kide­rül, hogy a gazdálkodókat és a munkavállalókat nyugdíjjá­rulék címén milyen befizeté­sek terhelik rövid és hosszú távon, s a befizetések hogyan viszonyulnak a várható nyug­díjakhoz. 3., A nyugdíjrendszer mű­ködésének ellenőrzésébe a gazdasági kamarákat mint a gazdálkodók teljes körét kép­viselő köztestületeket fontos­nak tartja bevonni. Csak a gaz­dálkodók kontrollja mellett biztosítható, hogy a járulékok ne növekedjenek, indokolat­lan kiadásokra ne kerüljön sor, és az egyes években felhal­mozódó többletfizetések a Kozma Ibolya (Új Kelet) Az SZVT közgyűlésén ér­tékelték az elmúlt év tevé­kenységét és elkészítették az 1997 évi programot. Bőví­teni kívánják a jogi tagvál­lalatok létszámát, amelyek éves tagdíjjal támogatják a Társaságot, amely cserébe kedvezményes szolgáltatá­sokkal segíti partnereit. Meghatározták az éves tag­díjak nagyságát. Eszerint di­ákok és nyugdíjasok min­dössze háromszáz, aktív ma­gánszemélyek ezer forintot fizetnek évente. Utóbbiak következő évek fedezetét bővítsék. 4., Fontosnak tartja, hogy az állami költségvetés oly mér­tékben vegyen részt a nyug­díjalapok finanszírozásában, hogy fedezze az állami alkal­mazottak, illetve mindazon állampolgárok társadalombiz­tosítási ellátásának költségeit, akik nem befizetői az alapnak. Az állami szerepvállalást a nyugdíjreform kapcsán egyér­telművé kell tenni. 5., A nyugdíjkorhatár-eme­lés foglalkoztatási hatásainak és költségkihatásainak elem­zését több várható változatot is figyelembe véve a nyugdíj- reform egészének megítélése szempontjából szintén fontos­nak tartja, mivel a nyugdíjkor­határ felemelése a nyugdíjki­adások csökkentését eredmé­nyezhetik, de várhatóan a növekvő munkanélküliség miatt a munkanélküli ellátá­sok fedezetére szolgáló mun­kaadói járulék növelése irá­nyába. közül, akik kétezer forinttal járulnak hozzá a költségve­téshez, ingyenesen megkap­ják az Ipar, Gazdaság című la­pot, amely a szervezet újsága. A SZVT által önkormány­zati dolgozók részére szerve­zett információtechnikai tan­folyamot a Békés megyei szervezet is átvette - jelen­tette be dr. Török István me­gyei elnök. A tizennyolcadik Szervezé­si és Vezetési Tudományos Akadémiát az idén is szeretnék megszervezni Nyíregyházán. Ennek témája: a határokon át­nyúló régiók fejlődése lesz. Munkatársunktól Dr. Székely Csaba, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem rektora, jelentős nyugat­európai gyakorlati tapasztala­tokkal rendelkező kutató. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán tartott legutóbbi, szenzációs előadásában az Eu­rópai Unió (EU) és a hazai mezőgazdaság kapcsolatát ele­mezte. Szavaiból kitűnt: szá­munkra egyelőre rossz a helyzet, de javítható, s emiatt az a cél, hogy egy versenyképes, erős honi mezőgazdasági szektor jöjjön létre. Ez pedig nagy fe­ladat, s a rendelkezésre álló idő meglehetősen rövidnek tűnik. A professzor kifejtette, hogy az EU egy 366 millió lakosú túl­fűtött - a szükségesnél 20-30 százalékkal több az előállított termékmennyiség - piac, ahol évről évre egyre csökken a mezőgazdaságban foglalkozta­tottak száma. Ezzel párhuzamo­san a gazdálkodók a lehető leg­olcsóbban álítják elő a minősé­gileg extra termékeiket úgy, hogy a hazainál lényegesen na­gyobb állami támogatásokat él­veznek. Az EU többször megre­formált agrárgazdálkodása ma 20-50 százalékos támogatott­ságú olcsó - világpiaci árak alatti - árut dob piacra, s a gazdák jövedelmezőségi mutatója a magyarokénak kettő-hatszoro­sa úgy, hogy még a termeléskor­látozó intézkedéseket is jövede­lemkiegészítéssel támogatja a brüsszeli központ. Ezzel a bor­zasztóan versenyképes, piacéhes EU agrárszektorral áll szemben a magyar, erőtlen, csökkenő ki­bocsátású, közepes minőséget előállító veszteséges agrárgaz­daság. Ha a csatlakozást így éli meg a szektor, akkor rövid idő alatt életképtelenné válik. — A várható csatlakozásig, amely az EU nagykövete szerint 2005 körül várható, rövid az idő. Mit tehet a kormány, mi Magyar- ország legfontosabb feladata?- Mivel az EU agrárszabályo­zása folyamatosan változik, emiatt naprakészen figyelni kell a módosításokat. Mozgó cél­pontra kell lőnünk, mert nekük kell az EU-hoz alkalmazkodni, nem pedig fordítva. A piaci ver­senyszabályokat, mint például a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO ajánlásait figyelembe véve a gazdaságosság megte­remtése mellett olcsó, minőségi termékek előállítására kell kon­centrálni. Saját hibánk miatt a WTO exporttámogatási korlá­Román EU-beruházás Új Kelet-információ _______ Az Európai Beruházási Bank (EIB) újabb támogatásában ré­szesítette Romániát. A legutóbb jóváhagyott fejlesztés a bukares­ti metróvonalak korszerűsítését célozta meg. A befektetés első lépcsőjében 20 millió ECU-vel gazdálkodhatnak az építtetők, amelyből mintegy 3,3 kilomé- retes szakaszt kell felújítani a bukaresti nemzetközi vasútállo­más és a belváros között. A ro­mán főváros teljes metróhálóza­tának technikai felújítására min­tegy 100 millió ECU fog rendel­kezésre állni. A munkák elvég­zése után már 475 millió ECU- re emelkedik az EIB összes ro­mániai befektetése. tok kötöttek, viszont az agrár- marketing centrumok, az agrár­oktatási-kutatási intézmények államilag segíthetők, a hazai vidékfejlesztési programokban hangsúlyt kaphat a mezőgaz­daság. Ezzel párhuzamos a kor­mánynak el kell érnie, hogy a csatlakozást segítő, többmilli­árdos - a munkaerő-alkalmaz­kodási, a felzárkóztatási, a ha­tár menti térségi, a vidék- vagy agrárfejlesztési - EU-támogatá- sokból részt kapjunk. Ha a fen­tiek nem valósulnak meg, ak­kor esélytelen marad a magyar agrárszektor.- A tavaly kitöltött EU-kér­dőívek okozhatnak-e olyan gondot, mint a GATTIWTO-nak adott válaszok?- A kérdőív nem volt több, mint kötelező gyakorlat. Ezzel az EU csak azt vizsgálja, hogy mennyire vagyunk rugalmasak, milyen az adminisztráció reagá­lási hajlandósága. Jól vizsgáz­tunk, megdicsértek. Teljesen mindegy, hogy a válaszokban szépítve vagy a valóságtól sok­kal rosszabbnak tüntettük fel magunkat. Brüsszelben ponto­sabban ismerik a magyar álla­potokat, mint mi saját magunk.-Az információról jut eszem­be, hogy ön is az Interneten ke­resztül, az ENSZ központból szerezte be Magyarország leg­frissebb tavalyi agráradatait, nem pedig a Földművelésügyi M misztériumból...- Hazánkban egyelőre hiá­nyos az információáramlás, mert Munkatársunktól __ A társadalombiztosítási tör­vénymódosítás a „választott bíróság bírójának” honorári­umát egyformán kezeli a szerzői díjas és tiszteletdíjas tevékenységekkel. Ezt a ke­reskedelmi és iparkamara té­vesnek tartja, mivel a válasz­tott bíró olyan sajátos jogvi­szonyban tevékenykedik, amelyben a hagyományos ér­telemben nincs munkáltató. A járulékalap bővítése a gazdákodók számára a jelen­leg 4,2 százalékos munka­adói járulék volumenét is növeli. Mindemellett a Mun­kaerőpiaci Alap kihasználtsá­ga évek óta tapasztalható. A megszűnt, felbomlott a szövet­kezeti rendszer. A legfrissebb elérhető adatok két-három éve­sek. A privatizált cégek és a kistermelők nem tesznek eleget a törvényi kötelezettségeiknek. Enélkül nincs tervezhető me­zőgazdaság, nincs piacszerve­zés és koordinálás. Ma látjuk ennek hiányát. Emellett a leg­főbb probléma, hogy az EU-be- lépéshez a naprakész informá­cióadásra képes hálózat alap­vető fontosságú, enélkül szóba sem fognak állni velünk.- A meghirdetett Nemzeti Ag­rárprogram, a NAP képes arra, hogy megfelelően fejlessze a mezőgazdaságot, illetve védel­met adjon a szektornak?- Tavaly készült el a NAP, s azóta vagy hatodszorra módo­sította a kormány. A felsőok­tatási intézmények még csak most kapták meg minősítésre, javaslattételre. Nagy hibának tartom, hogy globális általá­nosságokról, elvekről, s nem ekzakt módon leírt megvaló­sítási tanulmányt tartalmaz a tervezet. Alapvetően jó el­gondolás, de csak akkor fog­ja létrehozásának célját meg­valósítani, ha konkrét tervek gyűjteményévé válik. Ha be­lekerül, hogy mit, mennyiért, hogyan, hova kell termelni, ha a jogi háttér és a gazdasá­gi körülmények hozzáiga­zodnak, akkor fegyverré vá­lik a kormány kezében az EU agrárpiacának nyomásával szemben. kamara álláspontja szerint a munkaadói járulék mértéke és az Alap felhasználása közti kapcsolatot szorosabbra kelle­ne fűzni, és a felhasználáshoz rugalmasan és automatikusan alkalmazkodó járulékmérték alkalmazását kellene bevezet­ni. Például a negyedéves fel- használás eredményétől füg­gően változtatni a járulék nagyságát. A Munkaerőpiaci Alap államosítása, döntési kompetenciájának elvonása az ipari testületektől sem a gaz­dálkodók, sem a munkaválla­lók érdekeit nem tükrözi, az Alap hatékony felhasználását veszélyezteti, s emellett a nem­zetközi tendenciáknak sem fe­lel meg. Autópálya* dilemmák Munkatársunkól A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalá­sában - amelyet 1996. no­vember végén 560 ezer vál­lalkozás legitim képviselő­jeként adott ki - leszögez­te, hogy az autópálya-épí­tés döntő mértékben állami közfeladat. A koncesszió szerződések vizsgálata, azok gazdasági háttere teljes mér­tékben igazolja, hogy mind az Ml-es, mind az M5-ös autópálya koncessziós sza­kasza- amennyiben tisztán állami beruházásként való­sult volna meg - a társada­lom számára jóval kisebb anyagi megterheléssel járna. Annak érdekében, hogy a magyarországi autópályák továbbépítéséhez szükséges pénzügyi forrósok rendelke­zésre álljanak, de ugyanak­kor az autópálya-használati díjak módja és mértéke a fizetőképes kereslethez iga­zodva, minél szélesebb tár­sadalmi rétegek számára tegye elérhetővé az autópá­lyák hazsnálatát, a kamara az alábbi javaslatokkal él: 1. ) Az Ml-es autópálya koncessziós szerződéséből törölni kell a Győr-Buda- pest közötti szakaszra vállalt úthasználati díj be nem ve­zetésére tett állami kötele­zettséget, annak érdekében, hogy az országos egységes matricás rendszerbevezetés­re kerülhessen. 2. ) Az Ml-es autópálya koncessziós szerződésének időtartamát a várható 12- 15 éves megtérülési időhöz igazodva le kell csökkente­ni, annak érdekében, hogy a hitelek visszafizetését követően a koncessziós tár­saság ne juthasson teljesít­mény nélkül, indokolatla­nul - az állam részesedését leszámítva - mai árszinten számolva évente 1,5-1,8 milliárd forint árbevételhez. Ez a 15. és 35. évek közötti időszakban összesen 30-36 milliárd forintot jelent. 3. ) Az AKA Részvénytár­saság az állammal kötött projekt szerződését nyilvá­nosságra kell hozni. 4. ) Az AKA Részvénytár­saság az állammal kötött projekt szerződését tartal­milag módosítani kell - a lehetséges összes jogi és gazdasági eszköz figyelem- bevételével - annak érdeké­ben, hogy az állam nyerje vissza szabad cselekvési lehetőségét az úthasználati díjak beszedése módozatá­nak megváltoztatására. 5. ) Az M7-es autópálya továbbépítésére kiírt kon­cessziós pályázatot vissza kell vonni. 6. ) Be kell vezetni a köz­vetlen úthasználók részére az autópálya úthasználati díjat. Ennek módja az orszá­gos egységes matricás rend­szer lehet, amely egyértelmű­en biztosíthatja, hogy az út­használatért fizetett díjak ellenőrizhető módon az utak fejlesztésére fordítódjanak. 7. ) El kell érni, hogy az EU- országok gyakorlatához iga­zodva az üzemanyag árában található adótartalomból mi­nimálisan 30 százalékot az útépítésre visszafordítsanak. Ttvtájékoztató Új Kelet-információ Változások a társadalombiztosítási törvényben címmel harmadik alkalommal és helyszínen szervezi a megyei ke­reskedelmi és iparkamara tájékoztatását a jogszabály módo­sításról. A soron következő, mai rendezvény Nyírbátorban lesz, a polgármesteri hivatalban 15 órai kezdettel. Megújítják a társaságot Megyei tervek, országos visszhang A megújulást, a fiatalítást tűzte célként maga elé a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) megyei szervezete az elmúlt héten tartott köz­gyűlésén. Szeretnék felvenni a kapcsolatot az egye­temek, főiskolák hallgatóival, akik aktív tagként, programszervezőként kapcsolódhatnának be a szer­vezet életébe. Nem feltétlenül létszámnövelésre tö­rekednek, de fiatal szakembereket szeretnének lát­ni a társaság tagjai között. Járulékfüggőség I Dr. Török István (jobbról), a Szervezési, Vezerési Tudó- I mányos Társaság megyei vezetője Foto: Raoskó | Dr. Székely Csaba: mozgó célpontra lövünk Fotó: Csonka J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom