Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15 / 39. szám

1997. február 15., szombat Magyar Távirati Iroda Az amerikai CNN hírtelevízió már a következő hónapban megnyitja állandó irodáját Havannában. A tudó­sító az angol és a spanyol nyelvet egyaránt tökéletesen beszélő Lucia Newman lesz, aki 1993 óta a CNN mexikói irodáját vezeti. Az amerikai kormányzat szerdán jelentette be, hogy tíz kérelmezőnek engedélyezte a havannai képvi­selet felállítását. A kubai kormány azonban csak a CNN-nek engedélyezte, hogy irodát nyisson Havannában, a többiek­nek egyelőre várniuk kell az engedélyre. Bomba robbant Ban-anquilla város repülőterének egyik leszállópályáján, ahol pár perccel később landolt volna az Ernesto Samper kolumbiai államfőt szállító különgép. A holland Fokker típusú gép pilótáját időben értesítették a történtekről, így a gép ismét a magasba emel­kedett, majd valamivel később sikeresen leszállt. A me­rényletkísérlet még szerdán történt, de Samper elnök csak csütörtökön, Bogotában számolt be róla. Megkezdte első űrsétáját a Discovery űrrepülőgép két űrhajósa greenwichi idő szerint pénteken hajnalba, amely során javítási munkálatokat végeznek, a hét éve az űrben keringő Hubble teleszkópon. Mark Lee és Steve Smith fehér szkafanderben lépett ki az űrrepülőgép rakodóterébe, ahol a csütörtökön befogott űrteleszkópot elhelyezték. A hatórásra tervezett űrséta során az űrhajósok két új műszert helyeznek el a Hubble teleszkópon. Jelcin rádióbeszéde MTI ________ Bo risz Jelcin pénteki rá­dióbeszédében ellenezte az államfőt széles jogkörökkel felruházó jelenlegi alkot­mány megváltoztatását. Jelcin, aki tüdőgyulladása után először fordult az ország lakosságához, erőtlen és szín­telen hangon beszélt. Kiállt az 1993-ban elfogadott alap­törvény mellett, amely érve­lése szerint biztosítja a hatal­mi ágak közötti kiegyensú­lyozott viszonyt. Az orosz ál­lamhatalmi berendezkedés szakítópróbája korai, sőt esz­telen lépés lenne - mondta. A duma azonban más véle­ményen van és a héten ismét elfogadta az alkotmány mó­dosításának mikéntjéről szó­ló, Jelcin által korábban már megvétózott törvényt. Jelcin mindamellett nem zárta ki, hogy később esetleg valóban módosíthatják az alaptör­vényt. Kinyilvánította továbbá, hogy a szövetségi kormány kész a párbeszédre az új, törvényesen választott cse­csen vezetéssel, de jelezte, hogy nem lehet szó a füg­getlenségről. - Az oroszok és a csecsének évszázadok óta együtt élnek és így lesz ez a jövőben is. Egyoldalú döntéseknek nincs helye a kapcsolatokban - szögez­te le. Jelcin kitért a nyugdíjak ügyére is. Elítélte a kormány egyes tagjainak kijelentése­it, akik azzal fenyegetőztek: nem fizetnek illetményt a jövőben a dolgozó nyugdí­jasoknak. Emlékeztetett, hogy a kormány ígérete alap­ján nyárig rendezik a nyug­díjelmaradásokat és február­tól időben fizetik már az il­letményt. „Duma” a leváltásról MTI A duma pénteken elvetet­te a Jelcin elnök leváltására vonatkozó kommunista ha­tározati javaslatot. Elfoga­dott ellenben egy másik in­dítványt, amely arra kötele­zi az egészségügyi miniszté­riumot , hogy Jelcin orvosai­nak bevonásával március 1- jéig tegyen jelentést a tör­vényhozásnak az elnök egész­ségi állapotáról. A kommunista Viktor Ilju- hin képviselő által Jelcin le­váltása végett előterjesztett indítványra az elfogadáshoz szükséges 226 helyett vi­szont csak 208 képviselő sza­vazott. Az Orosz régiók frakció nevében Oleg Morozov képviselő áthidaló megol­dásként javasolta, hogy a duma kérjen írásos jelentést az egészségügyi minisztéri­umtól Jelcin állapotáról. Ezt az elnök kezelőorvosainak bevonásával kell elkészíte­ni. Az indítvány másik lé­nyeges eleme, hogy a duma dolgozzon ki szintén márci­us 1-jéig az államhatalom gyakorlásának folytonossá­gát biztosítandó törvény- csomagot. Erre az indítvány­ra 271 képviselő szavazott igennel, 39 ellenezte, 14-en pedig tartózkodtak. A duma pénteki határo­zata moszkvai megfigyelők szerint újabb kihívás az el­nökhöz, akit a hírek szerint nagyon megvisel a kép­viselők támadása. A határo­zat annak jele, hogy a duma változatlanul napirenden akarja tartani az elnök - megrendült egészségi álla­pota miatti - leváltásának kérdését, noha alkotmányo­san erre nincs joga a tör­vényhozásnak. Világkrónika Kölcsönös és közös akciók Román-magyar katonai kapcsolatok Számos érv szól amellett, hogy Románia egy időben integrálódjék a NATO-ba Magyarországgal, Lengyelor­szággal és Csehországgal. Ez sok problémát megolda­na és nem csupán Románia, hanem a NATO és az egész övezet érdekeit is szolgálná, beleértve az Oroszország­gal való kapcsolatokat is - jelentette ki az MTI tudósító­jának kérdéseire válaszolva hétfői debreceni látogatása előtt a román nemzetvédelmi miniszter. MTI __________________ Vi ctor Babiuc a két ország csatlakozási esélyeinek megíté­lésére vonatkozó kérdésre adott írásbeli válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a maga részéről őszin­tén hisz Románia NATO-csat- lakozásának reális esélyében. Romániának, mutatott rá, előnyös stratégiai helyzete van a NATO, annak keleti szárnya szempontjá­ból. Hozzáfűzte: - Nem tudom, mennyire tudja a két ország köl­csönösen befolyásolni egymás integrációját, de kijelenthetem, hogy sajnálatos lenne és senki­nek sem használna, ha fékezné. Mi nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk ebben a te­kintetben. Victor Babiuc kifejtette: hisz abban, hogy minden országnak, amely megfelelő erőfeszítéseket tett az integráció érdekében, van esélye arra, hogy meghívják a csatlakozási tárgyalások meg­kezdésére.- Ezért az integrációt nem plusz pontok elérése érdekében egymást gáncsoló jelöltek ver­senyének fogjuk fel. Az alapszer­ződés és a történelmi megbéké­lés szellemében Románia és Ma­gyarország kölcsönösen segíthe­ti, és kell is hogy segítse egymást az integrációs erőfeszítésben. A NATO felszerelési kritériu­mainak elérése tekintetében Ro­mánia és Magyarország problé­mái azonosak - fejtette ki a mi­niszter, aki szerint kétségkívül hasznos lenne az együttműkö­dés erősítése ezen a területen Magyarországgal, de a többi szomszéd országgal és a kato­nai felszerelések nagy gyártói­val is. Victor Babiuc megje­gyezte, hogy Románia korsze­rűsíteni akarja védelmi iparát, ebben nagy szerepet szán a pri­vatizálásnak és a piaci kritériu­mok érvényesítésének.- Ha országaink politikai-ka­tonai fejlődése az euroatlanti szerkezetekbe való integrálódás felé tart, akkor természetes a katonai felszerelés korszerűsíté­sében való együttműködés nö­velése is — mutatott rá. A közös román-magyar béke- fenntartó egységre vonatkozó, Adrian Severin román külügy­miniszter decemberi budapesti látogatása során felmerült javas­latról Victor Babiuc nem közölt konkrét részleteket, de a gon­dolkodás előkészítésében fon­tos lépésnek nevezte a két or­szágban gyalogsági és páncélos alegységek által végrehajtott közös hadgyakorlatokat. Hasz­nos forrást jelent majd a fran­cia-német közös egységek ta­pasztalatainak tanulmányozása. A román-magyar katonai kapcsolatok a múltban is jól fejlődtek, mert mindkét fél nyílt párbeszédre törekedett, amely a gyanakvások eloszlatására és a kölcsönös bizalom légkörének kialakítására vezet, legalábbis katonai téren - fejtette ki a ro­mán nemzetvédelmi miniszter. Victor Babiuc szerint ez nem vo­natkoztatható el a két ország általános politikájától sem. A párbeszéd, a kölcsönös és kö­zös akciók, a békepartnerség szellemének kiterjesztése egyes román-magyar katonai akciók­ra szilárdságot biztosított a had­sereg közötti kapcsolatoknak, amire más területeken is együtt­működést lehetett alapozni. E katonai kapcsolatok eredmé­nyeként ma is lehetőség van to­vábbi konkrét kezdeményezé­sekre -jegyezte meg. A kölcsönös kiegészítő biza­lomerősítő intézkedésekre vo­natkozó tavalyi aradi megálla­podásról szólva Victor Babiuc kifejtette; annak révén a két ország fontos lépést tett abban az irányban, hogy forrása is le­gyen a biztonságnak a térség­ben, ami fontos része a holnapi Európa biztonsági architektúrá­jának. Aradon érdekes javasla­tok hangzottak el, amelyek a jövőben konkrét programokban testesülnek meg. A miniszter megjegyezte, hogy hasonló megállapodása van Romániá­nak Bulgáriával, ilyenre törek­szik Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal, létrehozva a béke megőrzésének gyűrűjét az övezetben.- Ezt a biztonság egyik szint­jének tekinthetjük, a békepartner­ségi tevékenységek mellett. A harmadik szintet jelenti a NATO által teremtett és garantált bizton­ság, amely felé valamennyi kö­zép-európai ország törekszik — mondta Babiuc, aki ebben az összefüggésben megjegyezte: - Reméljük, a NATO nyitott marad minden csatlakozni kívánó számá­ra, kiterjesztése folyamat lesz és nem csupán egyszeri ajtónyitás. Victor Babiuc végül elmond­ta, hogy a két ország katonai té­ren a miniszterek kölcsönös lá­togatásától a különböző két- és többoldalú gyakorlatokon való részvételig igen gazdag közös programot bonyolít le idén is. Ami a békepartnerséget illeti, annak keretében Románia idén több mint 500 különböző ese­ményen vesz részt, így az idén Romániában dandár szinten ren­dezik meg a Cooperative Deter­mination hadgyakorlatot. Mit akar a szlovák állampolgár? Népszavazás a NATO-tagságról A pozsonyi parlament pénteki döntése értelmében Szlo­vákiában rövidesen népszavazást tartanak, hogy így mérjék fel, vajon a lakosság támogatja-e az ország NATO- tagságának gondolatát. A választópolgároknak három kérdést kell majd megválaszolniuk. MTI Az első: Akarja-e, hogy a Szlo­vák Köztársaság a NATO tagja le­gyen? A második: Akatja-e, hogy a Szlovák Köztársaság területére atomfegyvereket telepítsenek? A harmadik kérdés arra keresi a vá­laszt, vajon az állampolgár akar­ja-e, hogy a Szlovák Köztársaság területén idegen katonai támasz­pontok létesüljenek? Az alkotmány értelmében har­minc napon belül kell kiírni a népszavazást, amelyet a követ­kező kilencven napon belül kell megtartani. Nagy meglepetést okozott, amikor Vladimír Meciar két hó­nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a NATO-tagsággal kapcso­latos referendumot ez év máju­sában lenne esedékes megtarta­ni. Az ellenzék és a sajtó azóta is ellenvetéseinek ad hangot, mond­ván, hogy a májusi időpont idokolatlanul korai. Időközben a Meciar vezette HZDS frakció­ja előterjesztette a kérdéseket, amelyek heves, ám foganat nél­kül maradt ellenzéki kifogások­ba ütköztek. Az ellenzék hiába hangoztatta, hogy a második és a harmadik kérdés megtévesztő, nem létező fenyegetettséget su­galmaz, egyúttal pedig indoko­latlan is, hiszen a NATO többször kinyilvánította, hogy a csatla­kozni kívánó keleti-közép-euró- pai országok területére nem kíván atomfegyvereket telepíteni. Ugyancsak pénteken szentesí­tette a parlament a határokon kí­vül élő szlovákokról szóló tör­vényt, amely az előterjesztő művelődési miniszter szerint há­rommillió külföldön élő szlová­kot hivatott kedvezményezni, elsősorban akkor, amikor Szlo­vákia területén tartózkodnak. Dusán Slobodnik bírálata MTI_____________ Dusán Slobodnik, a vezető szlovák kormánypárt (HZDS) politikusa, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke csütörtökön este a szlovák köz- szolgálati televízióban a szlovák külügyi tárca Magyarországot bíráló - ugyancsak csütörtöki keltezésű - nyilatkozatát támo­gató véleményt nyilvánított. A szlovák politikus úgy látja: mé­giscsak „túlzás, hogy Magyaror­szág Szlovákiára próbálja bizo­nyítani a bűnösséget, és holmi sújtásokkal, meg mindenféle büntetésekkel fenyegetőzik igaztalan adatok miatt”. Slobodnik így adott hangot a szlovák külügyi állásponttal azo­nosuló véleményének, amely sze­rint Magyarország hajlik arra, hogy a szlovák kisebbségpoliti­ka helytállóságát megkérdője­lezve azt sugalmazza, mintha az alapszerződés kizárólag a nemze­tiségekre vonatkozna. A politi­kus szerint Szlovákiában a nem­zetiségek jogai igen magas szin­ten állnak, de „mi mégsem tettünk olyan lépést mint Kovács László, aki Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság ismer­je el az etnikai autonómia jogsze­rűségét’fogalmazott Slobodnik. Palotai István (Új Kelet) Meciar eÍvtárs csak nem nyugszik! Még szerencsé­je, hogy itt vagyunk, kü­lönben nem lenne kire kenni a saját fogyatékos­ságait, nem lenne kire fog­ni, hogy okai a szlovákiai belpolitikai problémák­nak. A mondva csinált el­lenségkép, az ügyeletes bűnbak ostorozása régi jó módszer, csak éppen ebben az esetben leg­alább annyira sújtja an­nak kiagyalóját is, mint a szenvedő alanyt. Sőt, job­ban! Ez a provinciális szin­tű, kiszámíthatatlan és po­litikailag tökéletesen kul­túrálatlan, egy európai ország vezetésére tökélete­sen alkalmatlan izomagyú politikus - a jelen helyzet­ben - többet árt hazájának, mint a törökvész. Az egész kontinens utálja, politiká­ját maga az EU, sőt az Eu­rópa Parlament és az ENSZ is csapnivalónak minősitit nyiltan kimondván: nem­csak hogy nem felel meg, de még a közelébe sem jár az európai normáknak. Hiszteroid alkatra valló oktalan sértődgetései, mániákus építkezései, a demokratizmus sárba- tiprása csak és kizárólag azt eredményezheti, hogy mind a NATO, mind az EU nemet fog neki mon­dani. Horn Gyula és Kovács László mindezek ellenére a folyamatos tárgyalások híve. Vajon miért? Ter­mészetesen ők sem hisz­nek benne, hogy szalon­na lesz a kutyából, na­gyon is jól tudják, hogy nincs az a megállapodás, amit Meciar fel ne rúgna, ha pillanatnyi kedve úgy diktálja, azonban Európa a tárgyalásokat várja el tőlünk, nem a huzakodást. A képlet, hogy ki a felelős mindezért, ami a két or­szág között feszül, szeren­csénkre a Nyugat előtt is ismeretes, és így minket nem ér vád, hogy feszült­ségeket importálunk az Unióba. Szlovákia nagy Vla­gyimirja, eközben tovább garázdálkodik, a Szlovák Köztársaság elnökét is el­lenségnek tekintve. Még attól sem retten vissza, hogy hazája titkosszolgá­latát sötét ügyekre hasz­nálja fel és például Mihal Kovac fiát hajkurásztassa keresztül-kasul Európán, vagy embereket raboltas- son, ezzel is lejáratva az elnököt, aki kultúrált eu­rópai politikus. Mindez persze - a fo­lyamatos „magyarozás­sal” egyetemben - ret­tenetesen tetszik a szlo­vák nacionalistáknak, akiknek mozgalma él és virul, ami nem is csoda, hiszen remek táptalaj­ra talált a miniszterel­nök időszakos kirohaná­saiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom