Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

J 1997. január 10., péntek Középiskolák „Hát én immár mit válasszak?” Legelesettebb perceink első segítői Belépve a nyíregyházi Zay Anna Egészségügyi Szak- középiskola kapuján, modern, de mégis méltóságot és biztonságot sugárzó épületkoszorú ölel körül. A bejárat melletti falon érdekes fémépítmény. Egy nap­óra. A fény és az árnyék különleges játékával most nem az idő múlását, hanem az egészség és a betegség ellentmondásos, de mindenképp összetartozó kettős­ségét juttatja eszembe. Itt tanulnak legelesettebb per­ceink leendő segítői. A város nagyobb esemé­nyeinek már többször is helyet adó kétemeletes, ga­lériás aulában Simon Barna Lajosné, az iskola igazga­tónője szegődik kísérőm­mé. — A tízéves intézmény 1992-ben vette fel a XVII. században élt úri nagy­asszony, Zay Anna nevét, aki négy nyelven beszélt és gyógyítással is foglalko­zott. Az országban működő 68 egészségügyi oktatási intézmény között az előke­lő harmadik helyet foglalja el a nevét viselő. Jelenleg a szakközépiskolai képzés mellett megtalálható ná­lunk a két éve beindult gim­náziumi, valamint az egy éve indult, érettségire épü­lő, hároméves felsőfokú szakképzés ápoló és szü­lésznő szakon. Az idei tan­évtől a Zayban is önköltséges formában felsőfokú szakmai végzettséget kaphatnak ápoló és szülésznő szakon 10 hóna­pos képzés elvégzése után azok, akik már egészségügyi szakképesítéssel és valamilyen szakosítóval rendelkeztek. A korszerűen kialakított és felszerelt intézmény 12 tan­termében, 4 előadójában, 7 demonstrációs termében és a legmodernebb gépekkel fel­szerelt számítógépes termei­ben tanulnak a jövő ápolói, asszisztensei, bölcsődei, szo­ciális otthonbeli gondozói. Étkezésre az ezeradagos konyha, mindennapi mozgá­sukra a hatalmas tornate­rem, a tanítási órákra való felkészülésre a 7000 kötetes könyvtár ad lehetőséget. Az Krisztián Anikó tavaly vég­zett a szakközépiskolában, idén a szegedi Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem elsőéves gyógysze­rész hallgatója. Véletlenül ta­lálkoztunk, a vizsgaidőszakát itthon tölti és ellátogatott az alma materbe. — Miért szerettél ide jár­ni? — Közhelynek tűnhet, de családias volt a hangulat. Bármikor a városban ismerős arccal találkozom, nevét nem tudom ugyan, de ennek elle­nére köszönünk egymásnak, iskola vonzáskörzete az egész megye, a vidéki le­ány tanulók a 204 fős kol­légiumban kapnak elhelye­zést. Az iskolában szakmai- lag-pedagógiailag felké­szült tantestület és orvosta­nárok segítik a diákok mun­káját. Az iskolán kívül is figyelünk tanulóinkra, tö­rődünk velük, problémáik­ra segítünk megoldást ta­lálni. Az osztályfőnökök munkája ebben kimagasló. Talán ezzel is magyarázha­tó az alacsony lemorzsoló­dás és kimaradás. Fontos­nak tartjuk a mindennapok­ban is az érzelmi nevelést, az értékek bemutatását. Az iskola fő erényének tekin­tem a toleranciát. Nemcsak elfogadjuk a másságot, de támogatjuk is azt. A szak­mai képzés színvonalát jel­zi, hogy a végzősök majd fele továbbtanul egészség- ügyi főiskolákon, orvosi egyetemeken, gyógyszeré­szeti karon, de több diá­kunk a tanári szakon foly­tatja tanulmányait. mert tudjuk, hogy zaysok voltunk. A diákság ötlete­ihez a tanári kar legtöbb­ször partner volt, így kü­lönleges programokat szervezhettünk. Ilyen a már hagyománnyá vált Zays hét, amikor is az egészségüggyel kapcsola­tos, a diákság által javasolt témákban előadókat hí­vunk, kiállításokat, bemu­tatókat rendezünk. Ezt az eseménysorozatot mindig Sport Diszkó zárja, ami a közben műsorszámnak te­kintett tornabemutatókról kapta a nevét. A sportnak amúgy is népes tábora van az iskolában. A leány röp­labdacsapat és a túrázók szép eredményeket értek már el országos versenye­ken. Sikerült megszervez­nünk már 24 órás kosárlab­da-mérkőzést is, ami azért szenzáció, mert iskolánk tanulói nagy többségben lányok. A szakközépiskola min­denképp szakmai alapot adott az egészségügyi pá­lyára. Rengeteget jelent számomra, hogy kórházba, rendelőintézetekbe, még ha betegként vagy látoga­tóként megyek is, könnyen eligazodom. Szinte ottho­nosan mozgok, mégha a „másik” oldalon állok is akkor. Az egyetemen elő­nyöm van azokkal szem­ben, akik gimnáziumból jöttek. Hasonló tantárgya­kat tanultunk itt is, mint most, és nem idegen szá­momra például az anató­mia, élettan. Latinból fel­mentést kaptam, mert a Zayban már megszereztem az alapokat. Köszönünk egymásnak... Informatikai és pénzügyi képzés Néhány éve még sokan azt gondolták, hogy a középfo­kú óvónőképzés megszüntetésével nem lesz jövője a nagykallói Budai Nagy Antal Szakközépiskolának. Az ott dolgozó tanárok azonban megtalálták az utat, amelyen tovább kell lépniük. Olyan oktatási területeket kerestek, amelyekre ma leginkább szükség van. Számítástechni­kai és pénzügyi szakot, valamint pedagógiai osztályt in­dítottak. Diákként még én is azt kép­zeltem, hogy az iskola nem le­het más, mint óvónőképző. Akkoriban csak lányok sétál­tak szünetekben a folyosón, most elégedetten láttam, hogy a fiúk sem kerülik el az intéz­ményt. Huszonnégy éven át óvodapedagógusok kerültek ki ebből az iskolából, de a régi érettségi tablók igazolják, hogy mezőgazdászok is tanul­tak itt, ahol valamikor reálgim­názium is működött. Eszerint az intézmény százhuszonöt éves fennállása óta mindig megtalálták azt a képzési irányt, amire leginkább szük­ség volt. — Közgazdasági szakunkon a tanulók megismerik a lakos­sággal kapcsolatos pénzforga­lom, a vállalkozói pénzgazdál­kodás, a költségvetés készíté­sének és végrehajtásának kér­déseit, az adóügyi ismereteket és a pénzgazdálkodás egész rendszerét — tájékoztat Noszályné Cseh Mária tanár­nő. — Megtanulják továbbá a pénzügyi szabályozás alapel­veit és alapvető rendelkezése­it, a jogforrásokat és azok fel- használását a gyakorlati fel­adatok végrehajtásában. Az itt végzett diákok költségvetési intézményeknél pénzügyi ügy­intézőként, képesített könyve­lőként, pénzintézet ügyintéző- jeként vagy pénztáros és elő­adói munkakörökben helyez­kedhetnek el. Érettségi után az ötödik és hatodik évfolyamon megszerezhetik a mérlegképes könyvelő, gazdasági informa­tikus és menedzser asszisztens képesítést. Több diák szülei vállalkoznak, a gyerek, mint a családi gazdasági társaság egyik tagja dolgozhat, hiszen megszerzi azokat az ismerete­ket, amivel munkája során boldogulhat. Az informatika szakra a fizi­ka, a matematika és a számítás- technika iránt érdeklődő tanu­lók jelentkezését vátjuk. Négy év alatt megismerik az infor­mációs technológiában hasz­nálatos problémamegoldó módszereket és technikákat. Elektrotechnikai ismeretekkel, telekommunikációs és adatát­viteli ismeretekkel kell rendel­kezniük a képzés végére. Érett­ségi után pedig lehetséges a számítástechnikai programo­zó, informatikai rendszerszer­vező szakképesítés megszerzé­se is. A pedagógiai osztályunkban felkészítünk a felsőfokú intéz­ményekben való továbbtanu­lásra. Azokat a gyerekeket, akik nem szeretnének tovább­tanulni, szakalkalmazottakká képezzük a munkaerő-igé­nyeknek megfelelően. Snell Andorne a pedagógiai szakosok gyakorlati vezetője veszi át a szót: — Több gyerek még nem tudja eldönteni, milyen iskolá­ba szeretne járni, kacérkodna a pedagógus pályával, de nem tudja, képes lenne-e rá. A pe­dagógiai osztályokban elsajá­títják azokat az ismereteket, amelyeket egy általános gim­náziumban, emellett megismer­tetjük őket a pedagógus pálya szépségeivel. Kipróbálhatják alkalmasságukat, a komplex szakmai gyakorlaton, közvet­len kapcsolatuk lehet az óvo­dás és napközis gyerekekkel, fejlesztve ezzel kontaktuste­remtő készségüket, gyermek- és hivatásszeretetüket. Az itt érettségiző diákok is szerezhetnek szakképesítést. Pedagógiai asszisztensi, gyer­mekfelügyelői, gyógypedagó­giai asszisztensi, gyermekvé­delmi ügyintézői, oktatástech­nikusi munkakörökben helyez­kedhetnek el, továbbá óvodá­ban, általános iskolában, neve­lőotthonban, gyógypedagógiai intézményben, diákotthonban és önkormányzatoknál. A képzésben nagy gondot fordítunk a képességfejlesztés­re, az ének-zene oktatására és az idegen nyelv elsajátítására. A szeptemberben kezdő, pe­dagógiai osztályos tanulóknak matematikából nem kell érettsé­gi vizsgát tenniük. Ez min­denképpen vonzó lehet a hu­mán érdeklődésű diákoknak. Dalia Ferencné iskola- igazgató büszkén sorolja az intézményben végzett haj­dani diákok nevét. — Gőri Attila a paksi atomerőműben dolgozik ve­zető beosztásban, dr. Pucsok József a fővárosi sportkór­házban. Ide járt Kovái Lőrinc író, Amos Imre festőművész és Kállai Kristóf, a Máltai Lo­vagrend vatikáni nagyköve­te is, noha ő nem itt fejezte be tanulmányait. Az iskola mostani diákja, a harmadikos Maczucza Eni­kő a diákönkormányzat el­nöke. Másodévesen válasz­tották a szervezet élére. — Minden osztályt két diák képvisel az önkormány­zatban — mondja. — Alkal­mazkodunk az iskola hagyo­mányaihoz, évről évre meg­hitt karácsonyi ünnepséget szervezünk, Mikulás-össze­jöveteleket, Katalin-bált, ti­zenkét órás kosármeccset, diákhetet, tanár—diák fóru­mot és fordított napot. A rá­szoruló tanulóknak szociális segélyeket adunk. Sajnos egyre többen kerülnek rosz- szabb anyagi helyzetbe, ezért a tagdíjunkat is csök­kentettük. Iskolarádiót működtetünk, ahol jelenleg néhány fiú szerkeszti a műsort. Én sze­retem ezt az iskolát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom