Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

Számlázás visszamenőleg Munkatársunktól Az évek fordulónapján so­kan elbizonytalanodnak, hogy az elmúlt évben teljesített, de az idén leszámlázott és kifi­zetett pénzeket végül melyik évhez könyveljék. A látszó­lag egyszerűnek tűnő prob­léma nem is olyan bagatel. A személyi jövedelemadó­törvény alaphelyzetnek azt tekinti, amikor a jövedelem megszerzésének időpontjá­nak azt a napot tekinti, ami­kor az adózó polgár hozzáju­tott a pénzéhez. Átutalták a számlájára, kikézbesítette a postás, vagy felvette valame­lyik pénztárban. Kivétel ez alól a január elseje és tizenö­tödike közötti időszak. A ta­valy ledolgozott, de az idén kifizetett ellenszolgáltatásért járó pénzről a vállalkozó dönti el, melyik évhez könyveli. Tizenötödike után már min­degy, hogy azt még december­ben teljesítették, akkor is 1997-es dátummal kell szere­peltetni a pénztárkönyvben. Ettől eltérő eset, amikor pél­dául egy társas vállalkozás a korábban kibocsátott kötvé­nyei után kamatot szándéko­zik fizetni, de pénzügyi nehé­zségek miatt a kifizetés késik. Ilyenkor nem számít, hogy a kamatot mely időszakra számí­tották ki, a kifizetés időpontja a mérvadó. 1996. január elseje előtt kötött szerződések eseté­ben a korlátozó rendelkezések közül a jegybanki alapkamat 105 százalékához kötött kor­lát és a 200 ezer forintos korlát érvényes csak. Ez természete­sen csak az 1996. január elseje utáni kifizetésekre igaz, mert az azt megelőző jövedelmek után már adózni kellett. Az előbb említett korlátokat meg­haladó kamatkifizetések már jövedelemnek minősülnek és növelik az éves adóalapot. En­nek mértéke 40 százalék, illet­ve magánszemélyek esetében, ha a jövedelme nem éri el a 380 ezer forintot, akkor a sze­mélyi jövedelemadózás adó- sávjainak, megfelelően kell adóelőleget levonni. A társasági formákról A megváltozott adó- és társadalombiztosítási szabá­lyok miatt többen változtatnak vállalkozásuk formá­ján. A betéti társaság, kft.-k és az rt.-k alapításhoz szükséges minimális információkat közöljük. Betéti társaság Betéti társaságot természe­tes és/vagy jogi személyek alapíthatnak. Nincs minimális tőke meghatározva. Szükség van legalább egy bel- és egy kültágra, csak a beltag lehet képviselő, illetve üzletvezető. A kültag általában csak tőkét visz be, de személyes közre­működését is előírhatja a tár­sasági szerződés. A kültagok felelőssége korlátolt, a beltag teljes vagyonával felel. Korlátolt felelősségű társaság Természetes és/vagy jogi személyek alapíthatnak kft.-t. A tagok felelőssége korlátolt, de a cég felelőssége korlátlan. A céget az ügyvezető képvi­seli. A kft. törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, mely törzstőke nem lehet kevesebb egymillió forintnál. A törzs­betét minimum százezer fo­rint, és tízezerrel oszthatónak kell lennie. Az induló tőke minimum harminc százaléká­nak, de legalább 500 ezer fo­rintnak készpénzben kell ren­delkezésre állni, a többi ap­port is lehet. (Minden apport lehet, ami nem készpénz: szel­lemi tőke, gép, eszköz, fran­chise). Az induláshoz minimum a felét kell befizetni a készpénz­nek, a többit egy éven belül le­het egyszámlára utalni. Részvénytársaság Természetes és/ vagy jogi személyek alapíthatják. A ta­gok felelőssége korlátolt, csak a részvényeit bukhatja el. Az induló tőke minimum tízmil­lió forint, az induló tőkét rész­vények kibocsátásával szerzik. Felépítése: felsőbb döntésho­zó szerve a közgyűlés (a rész­vényesek közgyűlését évente kell öszszehívni), továbbá az igazgatóság (negyedévente ülésezik), ezt követi az igaz­gató vagy a vezérigazgató. Fel­ügyelő bizottság és könyv- vizsgáló választása kötelező. Adózik az Autópálya Rt. MTI Az idén összesen 46 millió forint iparűzési adót fizet a Budapest—Kecskemét közöt­ti szakaszon az M5-ös autópá­lyát üzemeltető Alföld Kon­cessziós Autópálya Rt. (AKA Rt.) az út által közigazgatási­lag érintett településeknek. Je­lenleg ennek az összegnek a felosztásáról tárgyalnak. Amint Harmath László, az AKA Rt. helyettes vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, Budapest és Kecskemét között 11 telepü­lésről van szó. A jogszabály szerint többféle adózási lehető­ség között lehet választani: vagy a telephely, vagy a mű­ködési terület szerint kell fizet­ni. Ily módon—tekintve, hogy az rt. központja Budapesten van—elvileg az idei árbevétel után várható iparűzési adó egé­szét a fővárosnak fizethetné be a társaság, ám ehelyett keresik annak módját, miként lehetne igazságosan elosztani a pénzt az érintett települések között. A módszer kidolgozásában pénzügyi és adószakértők vesz­nek részt. Egyik megoldás sze­rint az adott település közigaz­gatási területén áthaladó autó­pálya hossza lenne a mérvadó. Ennek megfelelően Budapest­nek például 2,6 kilométer, míg Lajosmizsén 16 kilométer ará­nyának megfelelően fizetne az rt. A polgármesterek egy része viszont igazságosabbnak tarta­ná, ha az autópálya műkö­déséből adódó környezeti ká­rok nagysága lenne a mérvadó. Erről az rt. illetékesei és az ön- kormányzatok vezetői egyez­tető tárgyaláson döntenek. Gazdaság 1997. január 10., péntek Körkép a munkanélküliekről Hátrányban az iskolázatlanok Új Kelet-információ A megyei munkaügyi központ szakembereinek számításai alap- ján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt év végén a nyilvántartott munkanélküliek száma 42 091 volt. A központ tíz kirendeltsége közül az állás­talanok aránya a legnagyobb Vásárosnamény (25,4 százalék), Fehérgyarmat (25,3 százalék) és Baktalórántháza (25 százalék) térségében. A ráta 20 százalék fölötti még Csenger, Mátészalka és Nyírbátor körzetében. Hacsak minimálisan is, de 20 alatti Nagykállóban és környékén a munkanélküliek aránya. A szak­emberek a százalékosan legke­vesebb állás nélkülit a munka­ügyi központ nyíregyházi (15), kisvárdai (15,6) és tiszavasvári (15,7) kirendeltségének illeté­kességi területén regisztrálták. A legtöbben azok nem tudtak vagy nem akartak elhelyezked­ni, akiknek általános iskolai vagy szakmunkás végzettségük van. Közel 21 ezren kapnak munkanélküli segélyt. Felsőfo­kú végzettséggel megyénkben csaknem hétszázötvenen nem találtak állást. A munkanélküli­ek 36 százaléka szakmunkás, valamivel több mint negyede betanított munkás, 23 százalé­ka segédmunkás és 13,6 száza­léka szellemi foglalkozású. Változások a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában MTI A tavalyihoz képest sok tekin­tetben új feltételekkel vehetik igénybe a különféle közlekedé­si kedvezményeket ez év janu­árjától a súlyosan mozgáskorlá­tozottak. A legtöbb változás a személygépkocsi-vásárlási, illet­ve az utazási támogatásnál lépett életbe — tájékoztatta az MTI-t Forgó Györgyné, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A mintegy 180—200 ezer sú­lyosan mózgáskorlátozott az. idén is négyfajta közlekedési kedvezményt igényelhet. Erre a célra 3,6 milliárd forintot fordít­hat a Népjóléti Minisztérium. Támogatást kérhetnek az érintet­tek utazáshoz, gépkocsi vásár­lásához és autóátalakításhoz, valamint parkolási engedélyt is kaphatnak. Autóvásárlásnál az érintettek hétévente egy alka­lommal vehetik igénybe a ked­vezményt, amelynek mértéke a vételár, illetve a vám és az áfa együttes költségének 60 száza­Turistavaluta MTI Novemberben 33,3 millió dollár értékben vásárolt kon­vertibilis valutát a lakosság, 20 százaléknál is többet, mint az elmúlt év novemberében. A Magyar Nemzeti Banknál csütörtökön az MTI érdek­lődésére elmondták, hogy 1996. november végéig 350 millió dollárt adtak el, míg 1995-ben ennek csaknem két­szeresét, 641 milliót. Ugyanak­kor tavaly szeptemberben, ok­tóberben és novemberben is átlagosan mintegy 20—25 szá­zalékkal több konvertibilis va­lutát vásárolt a lakosság, mint a megelőző év hasonló idő­szakában. Pénzügyi szakértők szerint az elmúlt hónapokban tapasz­talt növekedés részben össze­függhet azzal is, hogy jelen­tősen csökkentek a forintka­matok, és így kisebb lett a különbség a forint- és a de­vizamegtakarítások hozama között. léka, de legfeljebb 300 000 fo­rint. A vásárolható autó értéké­nek felső határa a tavalyi másfél millióról kétmillió forintra emel­kedett. Szigorodtak viszont a jo­gosultság feltételei — mondta a főosztályvezető. Ilyen támoga­tást csak az kaphat, akinek csa­ládjában az egy főre jutó havi net­tó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, tehát a 28 750 fo­rintot. A gépkocsi átalakításához adható kedvezmény jogosultsá­gi feltételei azonosak, itt azon­ban a hozzájárulás mértéke leg­feljebb 30 000 forint. A közlekedési, vagyis az uta­zási támogatás alapösszege az elmúlt évi ötezerről hétezer fo­rintra emelkedett. Évente mi­nimum erre az összegre minden súlyosan mozgáskorlátozott igényt tartható A 62 éven aluli, tanuló vagy dolgozó mozgás- korlátozottaknak viszont ezen összeg három és félszerese, va­gyis 24 500 forint jár. A 62 éven felüliek csak az alap­összeget kérhetik, kivéve, ha kiskorú eltartásáról gondos­kodnak. Ebben a helyzetben ugyanis életkortól függetlenül plusz 3500 forint támogatást kaphatnak. Az utazási támoga­tásnál is érvényesül ugyanak­kor a jövedelemkorlát; nem ál­lapítható meg a kedvezmény annak, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövede­lem meghaladja_a 28 750 forin­tot. Parkolási engedélyt a család jövedelmi viszonyától, vala­mint attól függetlenül is igényel­het a mozgáskorlátozott, hogy van-e általa vezetett járműve. A gépkocsivásárlási, illetve a közlekedési támogatás iránti kérelmet április 30-áig kell be­nyújtani az illetékes önkor­mányzat jegyzőjéhez, kivéve természetesen, ha a mozgáskor­látozottság ennél korábban következett be. Az autó átala­kításához nyújtott segítség és a parkolási engedély viszont az év során bármikor igényelhető — mondta Forgó Györgyné. Vállalataink és az integráció MTI A magyar cégek nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az Európai Unióval történő integ­ráció kérdéskörében. A magyar vállalkozók ezért az integrációval kapcsolatos elvárásaikat és elképzeléseiket sem tudják megfogalmazni, így összegezte Farkas■ György, a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara igazgatója, a kormány­zati Integrációs Stratégiai Munkacsoport válla­lati szféra alcsoportjának vezetője a magyar vállalati szféra EU-integrációs tapasztalatairól és elvárásairól készült jelentés legfőbb tanulsá­gát csütörtökön, a BKIK által szervezett sajtó- tájékoztatón. A tanulmányt a munkacsoport megbízásából a Marketing Centrum Kft. Orszá­gos Piackutató Intézet készítette 1200 vállalat megkérdezésével 1996 végén. Vagyonkezelés az ÁPV Rt.-nél MTI _ __ __ A tartósan állami tulaj­donban maradó vállalati vagyonelemek piackou- form-vagyonkezelést ige­nyelnek. A vagyonkeze­lési döntéseknél nemcsak az állam érdekeit kell szem előtt tartani, de azt is, hogy ezek ne sértsék az érintett cégek piaci mozgásterét — mondta el Becker László, az Ál­lami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. vagyon­kezelési ügyvezető igaz­gatója az MTI-nek csü­törtökön. Az ÁPV Rt.-nél tavaly, az első negyed­évben jött létre a va­gyonkezelési ügyvezető igazgatóság, amelynek portfoliójába sorolták a tartós állami tulajdonban maradó társaságokat, il­letve a privatizálható rész eladása után megmaradó, végleg állami tulajdonú vagyonrészeket. így került az igazgatósághoz a 19 erdőgazdaság, a Tokaj Kereskedőház, az OTP, és folyamatban van a Matáv átsorolása is. Az első tört év ta­pasztalatai alapján Bec­ker László elmondta: az igazgatósághoz sorolt cé­gek tavaly eredményesen működtek. Az igazgató­ság elsődleges feladata, hogy a rendkívül vegyes portfolió esetében képvi­selje az állami tulajdonos érdekeit. A következő időszakban már megkez­dik a felkészülést a köz­gyűlésekre. Ismeretes, hogy az ÁPV Rt. tevékenységében a privatizációs feladatok csökkenésével egyre na­gyobb szerepet kap a va­gyonkezelés. Ehhez iga­zodva a szervezetnek vagyonkezelő holding­gá kell alakulnia. Az új konstrukcióra vonatkozó előterjesztés kialakítá­sában részt vesz a va­gyonkezelési igazgátóság is. Az év során a tervek szerint kidolgozzák a tar­tós állami vagyon kezelé­sére, finanszírozására, a döntési mechanizmusra, illetve a jogi környezet­re vonatkozó elképzelé­seket. A vagyonkezelési ügy­vezető igazgatóság port­foliója az idén továbbb gyarapodik: ide sorolják a közeljövőven többek között az Alkaloida rész­vénycsomagját is. Az el­képzelések szerint ide ke­rülnek az állami tulajdo­nosnak különleges jogo­kat biztosító aranyrész-i vények, ennek jogsza-1 bályi körülményeit azon­ban még ki kell dol­gozni. A későbbiekben a privatizáció lezárásával megmaradó tartós álla­mi tulajdonrészeket’ a! Maiévben, a Volán tár­saságokban, az agrár- gazdasági rt.-kben és a Mol-ban az ÁPV Rt. re­mélhetően már holding­ként kezeli. I — Hallottad? Tegnap a kocsmában leszúrták a böllért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom