Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-09 / 7. szám

A várost járva a csípős hidegben Hidasi László ács­mesterrel és Somogyi István kisnyugdíjassal futot­tunk össze egy, a fagytól összetöredezett járdán. A visszaszerzett tízmilliós városi tökéről, a közlekedési és munkalehetőségekről szerettünk volna csupán pár szót váltani velük, de a beszélgetés fonala egy igen érdekes, hasznos elképzelés fele terelődött. A városfejlesztés ugyan szép eredményeket mutatott fel az elmúlt évben, de a be­szélgetésünk helyén, az ál­talános iskola mellett állva Hidasi László megjegyezte: — A járdák állapota még mindig katasztrofális. Sok­kal több pénzt kellene a vá­rosnak erre fordítani, mert öregek és terhes anyák is élnek a településen, akik számára életveszélyes a közlekedés. Emellett ahhoz képest, hogy Nagykálló vá­ros, még mindig túl sok olyan utca van, ahol egy erősebb esőzés után bokáig süllyed az ember a sárba. No de a pénzek elosztásába nincs beleszólásunk. A munkalehetőségekről szólva számomra nem léte­zik az a fogalom, hogy mun­kanélküli. Aki dolgozni akar, az talál is munkát ma­gának. Ács a szakmám, de még egy napig sem voltam soha állás nélkül. Persze hogy jó dolog a varroda be­indulása, mert az jó sok em­bernek ad megélhetést. * * * Somogyi István elmond­ta, ugyan ő most már nyug­díjas, így az állástalanság veszélye nem fenyegeti, de a nagyszámú munkanélkü­lit az általános erkölcsi romlással magyarázta. — A régi értékek elvesz­tek, eltemethetjük azokat. Nem visszasírni akarom a múltat, de azokban az idők­ben jobban gondoskodtak az öregekről. Létezett egy fiatalokat tömörítő szerve­zet, az úttörőszövetség. A diákok rendszeresen, örsi­vagy rajfeladatként idős embereket patronáltak. Fél­reértés ne essék, nem ma­gamról beszélek, hanem az egyedülálló öregekről, akik­re senki sem nyitja rá az aj­tót, hogy élnek-e még vagy már meghaltak. Nincs ma, aki a fájukat összevágja, megmelegítse az ebédjüket. A sok meglévő probléma mellett erre is gondolnia kellene az önkormányzat­nak, nem csupán a válasz­tások előtt, hanem folya­matosan. Én nem azt mon­dom, hogy hetente több­ször érdeklődjenek az öre­gek hogylétéről, de havon­ta legalább egyszer kö­szönne rájuk valaki. Az út­törők eltűntek, a felélesz­tett cserkészszövetség egyelőre idegen az embe­rektől. Az önkormányzat­nak nem kerülne túl sok pénzébe, ha néhány olyan embert alkalmazna, akik figyelemmel kísérnék az öregek sorsát. A háttérmunka gyümölcse A cél a munkahelyteremtés Az elmúlt évben az ön- kormányzat nagy erőfeszí­téseket tett annak érdeké­ben, hogy a viszonylag magas városi munkanélkü­liségi rátát valamelyest mérsékelje, illetve ezáltal a város szociális jellegű ki­adásait csökkentse. Sok irányban és sok helyen tör­tént próbálkozás, de gya­korlati eredményt nem si­került felmutatni az elmúlt esztendőben. Az alapos és széles körű háttérmunka gyümölcse, úgy tűnik, hogy idén beért, ugyanis előreláthatólag közel kétszáz, többnyire városi lakos, illetve kör­nyékbeli munkavállaló jut­hat álláshoz. Január máso­dik hetében száz új munka­hellyel megkezdte műkö­dését egy v.arroda, s az üzemben további 20—50 emberre lesz szükség, amennyiben a cég vezető­sége sikeresen bővíti a pi­acát. Emellett néhány héten belül megkezdik a munkát egy bútorgyártó kisüzem­ben is, amelynek vezetősé­ge további 40—50 munka- vállalót tervez foglalkoz­tatni. A várostól nem mesz- sze, a Birke-tanyán élők helyzetén fog várhatóan sokat segíteni az a sport - cipőfelsőrész-gyártó üzem, amely az előzetes tervek szerint szintén ebben az esztendőben kezdené el a sorozatgyártást. Nagykállóban közel 300 fő részesül folyamatos jö­vedelempótló ellátásban, amely alaposan megterhe­li a szociális kiadásokat. A sikeres munkahelyteremtő beruházásoknak köszönhe­tően a felszabaduló összeg átcsoportosíthatóvá válik, amelyet a település fejlesz­tésére fordítanak majd. Városlátogató 1997. január 9., csütörtök Eredményes évet zárt a város Értékek, szellemiség, fejlesztés és csapatmunka Az értékek megőrzése, a település szellemiségének ápolása, a fejlesztés és a csapatmunka — e négy fő gondolat köré csoportosí­totta Fodor János polgár- mester Nagykálló elmúlt évi legfontosabb eseményeit. Mindehhez hozzátette, hogy a nem túi rózsás gaz­dasági körülmények ellené­re mindig van lehetőség a kibontakozásra, egy pici to­vábblépésre, s ez a legtöbb esetben nem pénz, hanem jóakarat kérdése. Az ország belső, társadalmi, gazdasági átalakulása köze­pette nagyon fontosnak tartot­ta a polgármester, hogy az év­századok alatt felgyülemlett, a generációkról generációkra egymásra épülő megszerzett értékeket tavaly is tovább ápolta, őrizte a város. A Nagykállói Napok hagyomá­nyának továbbvitele és gyara­pítása, a számtalan kulturális műsor és program mind azt szolgálta, hogy közösséggé kovácsolja a lakosságot. A polgárok — a tapasztalatok szerint — aktívan hozzájárul­nak ahhoz, hogy a város meg­őrizze sajátos szellemi arcula­tát. Nagy számban részt vesz­nek a helyi kórus, a fúvós- szenekar vagy a menettáncos csoport műsorain, a művelődé­si központ tárlatait látogatják, bátorítva és munkára ösztö­nözve a helyi és a környékbeli művészeti csoportok tagjait. A kulturális értékek ápolása egy olyan utolsó szalmaszál, amely kapaszkodót nyújt az emberi méltóság megőrzéséhez az egyre nehezedő gazdasági kö­rülmények között. A harangodi tábori progra­mok vagy a széles közoktatási és kulturális intézményhálózat működőképességének fenntar­tása a város szellemi életének fontos eleme. Az elmúlt évi költségvetést 46 millió forintos hiánnyal fogadta el a képvise­lő-testület, emiatt szükség volt némi megszorító intézkedé­sekre. Minden racionalizálási törekvés mögött az állt, hogy szakmai szempontból ne sérül­jön az intézményrendszer. Sikeresen befejezett a város egy oktatásügyi nagyberuhá­zást. Megépült és a diákok bir­tokba vehették a Balkányi ut­cai új, 18 tantermes iskolát. A kivitelező hibájából másfél évet csúszott a munka, ennek ellenére csupán minimális többletköltség-terhet jelentett az iskola megépítése. Emellett elkészült egy kerékpárút, illet­ve a Somogyi és a Bethlen ut­cák szilárd aszfaltburkolatot kaptak. A települési kasszából ezen felül még arra is futotta, hogy a belváros legnagyobb forgalmú részén néhány járda- szakaszt sikerült felújítani, il­letve megépíteni. A polgármester nagyon nagy jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy a képviselő-testület tagjai egyértelműen kinyilvá­nították a városért érzett fele­lősségüket. A korábbi, egyé­nieskedő hangok és az önös akarat mindenek feletti erőlte­tése eltűnt a testületi és a bizott­sági munkából, helyette az összefogás és a problémameg­oldás került előtérbe. A polgár- mester érzése szerint a tavalyi év végére összerázódott a kép­viselő-testület, s ma már „egy csapatban játszanak” az önkor­mányzati munkatársak. Vállalkozói pánikhangulat A január elsejével hatályba lépett új adózási és társada­lombiztosítási szabályozás homlokegyenest ellenkező hatást váltott ki a nagykállói vállalkozók között, mint ami­ről decemberben a megyei kormánypárti országgyűlési képviselők optimistán nyilat­koztak. A korábban másodál­lású, a mai megfogalmazás szerint kiegészítő tevékeny­séget folytató vállalkozók december végén ostrom alá vették az önkormányzat en­gedélyezési osztályát. A településen az 1996-ban nyilvántartott kiegészítő tevé­kenységet folytató vállalko­zóknak legalább 80 (!) száza­léka visszadta vállalkozói iga­zolványát. Ez idáig a hivatal 70 végzést állított ki a tevé­kenység beszüntetéséről. Az iroda munkatársának vélemé­nye szerint, ha naponta 16 órát dolgozna, akkor sem tudna időben végezni a munkájával. A tapasztalata szerint csak azok nem adták még vissza a jogosultságukat, akik nem hal­lottak a változásról, de abban a pillanatban, amikor a saját bőrükön érzik a befizetési ter­heket, akkor azok is fel fog­ják keresni a hivatalt. Megépülhet a Városi Sportcsarnok A tavaly elkezdett iskolaépí­tési program idén tovább foly­tatódik, s közel 300 millió fo­rintos fejlesztést jelent. Az ön- kormányzat sikeresen megpá­lyázott egy állami programot, s a központi támogatás fel- használásával, ameny-nyiben az időjárás megengedi, hama­rosan megkezdődik a munka. Ennek részeként egy nyolc­tantermes iskola épül, mivel a régi oktatási intézmény életve­szélyessé vált. Emellett a gim­názium tetőterének felújtása, illetve négy tanteremmel bőví­tése is a soros feladatok közé tartozik, ugyanúgy, mint a Vá­rosi Sportcsarnok megépítése. A tervezett beruházások kö­zül ez a legnagyobb. Az álta­lános iskola hátsó oldalához kapcsolódva helyezik majd el a csarnokot. Az oktatási in­tézmény stílusához alkalmaz­kodó, hatszáz főnyi közönsé­get befogadó épületnek 1600 négyzetméter lesz a hasznos alapterülete. A sportrendezvé­nyek megtartása mellett alkal­mas lesz arra is, hogy városi programoknak adjon otthont. Az önkormányzat január 13- án dönt a kivitelezői pályáza­tokról, s a leendő építtetői szer­ződés várhatóan tartalmazni fogja azt a kitételt, hogy még ebben az esztendőben be kell fejezni a munkálatokat. Önkormányzati hírek Felkérés felajánlásra A képviselő-testület a város jövőbeni fejleszté­si lehetőségeit szem előtt tartva létrehozott egy olyan közalapítványt, amelyen keresztül a la­kosok anyagilag hozzá­járulhatnak településük fejlesztéséhez. Az adó­törvények változása mi­att a polgármesteri hiva­tal nyilvánosan felkérte Nagykálló polgárait, vál­lalkozóit, hogy az adójuk közcélokra fordítható egy százalékát helyezzék el az alapítvány számlá­ján. Megkerült tízmillió A megyei gázhálózat­fejlesztési programhoz Nagykálló az elsők kö­zött csatlakozott. A la­kossági hozzájárulások­ból kifizetett építési költ­ségek után fennmaradt összeget, közel tízmillió forintot az önkormányzat a gávavencsellői taka­rékszövetkezet számlájá­ra helyezte el. Ami 1992- ben biztos, értékálló be­fektetésnek tűnt, arról később kiderült, hogy sok fejfájást okozó prob­lémává változott. A takarékszövetkezet tönkrement, a lakossági vagyon elveszettnek tűnt. Az önkormányzattól független baj miatti fele­lősséget a polgármester magára vállalva négy éven keresztül kilincselt a pénz visszaszerzéséért. Karácsony előtt kapta kézhez az önkormányzat azt a banki egyenleget, amely minden szónál ékesebben bizonyítja, hogy visszakerült az ön- kormányzat számlájára az elveszettnek hitt tíz­millió forint. A város a pénzt államilag garantált tartós betétben helyezte el a további felhasználá­sáig. Költségvetés Az önkormányzat megkezdte az ez évi költ­ségvetés megtervezésé­hez szükséges előzetes intézményi igények ösz- szegyűjtését. Az ez idáig beérkezett adatokból ki­derült, hogy az elképze­lések idén is jóval meg­haladják a város anyagi lehetőségeit, s emiatt a gazdálkodásról a végle­ges szavazás előtt hosszú egyeztetésekre kell szá­mítani. írta: Vitéz Péter Fotó: Bozsó Katalin I Somogyi István Hidasi László Naeykálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom