Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-09 / 7. szám
1997. január 9., csütörtök Középiskolák mit válasszak?” „Hát én immár Lakatosok, cukrászok egy fedél alatt Fekete Tibor (Új Kelet) Kilencedik éve működik önálló intézményként Vásá- rosnaményban az Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Szakmunkásképző és Szakiskola. A szétváláskor inkább az ipari szakmák oktatása volt a jellemző az iskolára, de a feltételek változásával egyre nagyobb igény jelentkezett az idegenforgalom és a vendéglátás szakemberigényének kielégítésére. Átalakult a beregi térség ipara és vele együtt megszűntek a fémipari gyárak, ugyanakkor fejlődésnek indult a textilipar és mind több jól képzett szakemberre lett igény. Kevesebb esztergályost és szerkezetlakatost kellett képezni és több férfiruhakészítő munkásra lett szükség. Az infrastruktúra fejlődésével növelni kellett a szolgáltatók létszámát is. A településekre bevezették a gázt, és elindult a gázvezeték- és gázkészülék-szerelő szakmunkásképzés. Általános tendencia, hogy a termelésből mind többen térnek át a szolgáltató szférába, például a vendéglátásba, vagy az idegenforgalomba. Itt is hiányoznak még a több nyelvet beszélő, jól képzett szakemberek. Az elkövetkező tanévben a most felsorolt szakterületek lesznek az iskola fő képzési ágai. Szakközépiskola szintű oktatásra három osztályban összesen 104 diákot tudnak beiskolázni, kereskedelmi (marketing) és idegenforgalmi (vendéglátás) szakokra 36-36 főt, fele-fele arányban lányokat és fiúkat. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük magyarból és matematikából írásban, és ezen kívül szóbeli elbeszélgetés során mérik fel a kommunikációs készséget. Az irányítástechnikai műszerész szakra elsősorban fiúk jelentkezését váiják, mert a 32 fős osztálylétszámból csak öt lánynak jut hely. Az iskola vezetői kérik, hogy a szakközépiskolai osztályokba azok jelentkezzenek, akik magyar nyelv és irodalomból, matematikából, fizikából és idegen nyelvből jó (4-es) tanulmányi eredményt értek el. A négyéves képzés végén érettségi és szakmunkás- vizsgát tehetnek a tanulók, és akik nem akarnak felsőfokú oktatási intézményben továbbtanulni, azok visszaülhetnek az iskolapadokba. Szakmánként változóan egy-másfél, vagy kétéves tanulás után felsőfokú szakirányú képesítést szerezhetnek. Ez olyasmi, mint régebben volt az úgynevezett technikus minősítő vizsga. Nem állami felsőfokú végzettség, nem diploma, de az adott szakmában egy magasabb képzettséget tanúsít, növelve ezzel is a későbbi elhelyezkedés esélyét. A hagyományos szakmunkásképzésre az alábbi szakmákban várnak jelentkezőket. Esztergályos, gázvezeték- és gázkészülék-szerelő, szerkezetlakatos és háztartási gépszerelő szakokra csak fiúk jelentkezhetnek. Ezenkívül férfiruhakészítő, cukrász, felszolgáló, szakács, vendéglős, élelmiszer- és vegyiáru-eladó szakmákra is lehet jelentkezni. Talán jobban járnak, akik a vendéglős szakmát választják, mert ők kitanulják a szakács és a felszolgáló szakmát is. Egy bizonyítvánnyal két foglalkozást is űzhetnek. Egy kínai mondás szerint, aki nem tud mosolyogni, ne legyen kereskedő, de ez nem követelmény a felvételi vizsgákon. Számon kérik azonban a kézügyességet, a kémia, biológia, magyar és történelem tantárgyakat és a logikai képességet. Ezen felül nem árt, ha jártas az ábrafelismerés és a lényegkiemelés területén is. Á gyengébb képességű diákoknak is megadatott a továbbtanulás lehetősége. Harminchat lányt tudnak felvenni a gazdaasszonyképzőbe. Ők szakiskolai oktatásban részesülhetnek. A két év alatt kötelező valamelyik idegen nyelv tanulása is. Á gyerekek orosz, angol, francia és német nyelv között választhatnak. Szakmunkás-bizonyítványt nem kapnak, de hasznos ismereteket szerezhetnek. Kollégiumi elhelyezésben az igénylőknek mintegy fele részesülhet. A többiek bejárók, vagy albérlők lesznek. Utóbbiak naponta háromszor étkezhetnek a kollégiumban. Mivel a szakmunkástanulók iskolai képzése heti váltásban történik, ezért a kollégista diák egy hétig bent lakik és egy hétig szakképzésre jár. Olyankor természetesen másnak adja át a helyét. Kertész Letter György (Új Kelet) „Kertész leszek, fát nevelek, kelő nappal én is kelek” — mondja József Attila gyönyörű versében. Ugyanezen gondolat fogalmazódott meg a nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola november végi nyílt napján a leendő diákok fejében az iskola s a tangazdaságok felszereltségét látva. A nyolcadikosok és szüleik bepillanthattak az iskola osztálytermeibe, hogy meg- érezhessék a majdani órák hangulatát, megismerkedhettek a tanárokkal, a felvételi lehetőségekkel, s talán a felvételi esélyeivel is kalkulálhatnak. A -választás, a döntés egy életre szól. — A döntéshez, úgy gondolom elegendő segítséget nyújtottunk — mondja mostani beszélgetésünkkor dr. Göndör Tibor, az intézmény igazgatója. — A tantestületünk nagyon sok általános iskolába eljutott, ahol szóban és videofilmről bemutattuk a mindennapjainkat, a lehetőségeinket. Aztán a nyílt nap sikere nagyon sok gyermeket és szülőt győzött meg arról, hogy szeptembertől itt találkozzunk. Az általános kertész szakon a tanulók megismerkednek a kertészeti termelés valamennyi ágával (gyümölcs, szőlő, dísznövény, zöldség), és valamennyi fontos növényfaj termesztési technológiájával. Az első két évben főként közismereti tárgyakat tanulnak, melyek az érettségire való felkészüléshez elengedhetetlenek. A szakmai tárgyak elméleti és gyakorlati ismeretanyaga a szükséges jogosítványok megszerzésével egészül ki, de mód van a modern számítás- technikai alapismeretek elsajátítására is. leszek... Általános mezőgazdasági szakon mind a kis- és a nagyüzemek számára korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket képez az iskola, a tanulók a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és a gépesítés legfontosabb tudnivalóit mondhatják magukénak az iskola végeztével. Az iskolának az országban szinte egyedülállóan jó lehetőségei vannak a gyakorlati oktatás terén: öntözés, modem üvegház, fóliasátrak, korszerű ültetvények. A téli időben szinte üdítően hat a tanulók közérzetére az üvegházi foglalatosság. A nyári gyakorlatokat a tanulók egyéni gazdaságokban is végezhetik, de a legeredményesebbek eljuthatnak külföldre is, például Hollandiába, Németországba. A megszerezhető jogosítványok: mezőgazdasági vontató- és személygépkocsi-vezetői; engedély feltételes forgalmú növényvédő szerek használatára; egyéb, például virágkötő, számítógép-kezelő stb. A vidéki tanulók kollégiumi elhelyezésben is részesülhetnek. A tapasztalatok szerint az ide jelentkező gyerekek nagy többsége nem szakmaidegen, a szülői háztól indíttatva már rendelkeznek termelési kapcsolatokkal, s ez bizony mindkettőnk helyzetét megkönnyíti. Az új épületben határozottan jól érezzük magunkat, a korábbi zsúfoltság helyett emberi léptékű iskolát mondhatunk magunkénak, s bizony már nyugodtabban tervezhetünk is. Elképzeléseink között szerepel a két szak mellett a jövő tanévtől egy harmadik, az áruforgalmi szak bevezetése. Az itt végzett diákok elvileg bármilyen felsőoktatási intézményben továbbtanulhatnak, a kialakult gyakorlat viszont az agrárpálya mellett szól, általában 95 százalékban a mezőgazdaság felé orientálódnak az ifjú szakemberek. Elsősorban a helyi mezőgazdasági főiskolára jelentkeznek, majd a debreceni és a gödöllői agrártudományi egyetem, illetve a budapesti Kertészeti Egyetem a rangsor. Végzőseink felvételi arányszáma jóként értékelhető. A sikerben nagyon sokat jelent, hogy a technikusi oklevél és az általa szerzett tudás pluszpontokat ér. NYÍREGYHÁZA A Nyíregyházi Mező- gazdasági Szakközépiskola fél évszázados fennállása alatt számos reformon ment keresztül, az idei tanévtől pedig új helyen, a Krúdy Gimnázium egykori falai között taníthatnak, tanulhatnak. Jelenleg általános kertész és általános mezőgazdász képzés folyik a középiskolában, ám a tervek szerint jövőre már az áruforgalmi szak is az intézmény profiljába tartozik. Az ötödik tanévben technikusképzésre is lehetőség nyílik, amellyel a végzős tanulóik mintegy nyolcvan százaléka él is. Az iskola öregdiákjai Szabó István, GATE Gépészmérnöki Kar; Bartus Gyula színművész, Békéscsabai Jókai Színház; Sajtos János, KLTE Informatikai Intézet oktatója; Bubán Tamás, akadémiai doktor, Helmeczi Balázs nyugalmazott rektor, DATE; Papp János KE egyetemi tanár; Sülé Sándor egyetemi tanár, Georgikon egyetem; Sallai Pál, Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója; Tóth László, Magyar Hitel Bank nyíregyházi fiókvezetője; Hegedűs László közgazdász, Curver holland—magyar vegyesvállalat; Hrotkó Károly, KE egyetemi docens; Szabó Attila, Primom Alapítvány oktatási és marketing igazgatója; Popovics László, Primom Alapítvány Agrármarketing Centrum igazgatója; Papp János egyetemi tanár, dékán; Bu- challa Botond, Nyéki József, Soltész Miklós MG tudományok doktora, egyetemi tanárok; Szentpéteri József polgármester, Kemecse; Kása Barnabás polgármester, Nyírmada; Szőke Ferenc polgármester, Lövőpetri.