Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-09 / 7. szám
Gazdaság 1997. január 9., csütörtök A kettős adóztatás elkerülése Munkatársunktól Szerencsére mind többen vállalhatnak külföldön munkát. Világot láthatnak, nyelvet tanulhatnak és munkájuk befejeztével tapasztalatokkal térhetnek haza, amit itthon kamatoztathatnak. A külföldi munkavégzés azonban még senkit sem mentesít az adózási kötelezettsége alól. Vagy itt, vagy ott, de valahol fizetni kell. A kettős adóztatás elkerülésére az országok egyezményeket kötnek és ebből a sorból hazánk sem hiányozhat. Mind több országgal születik ilyen megállapodás, melyek nem teljesen egyformák. Általános érvényű, hogy külföldön munkát vállaló magyar állampolgár a nem önálló munkáért hazánkban adózik, a külföldön végzett önálló tevékenységért viszont ott. Kivétel, ha kevesebb mint fél évet volt kint (183 napnál kevesebb ideig dolgozott); ha a munkáltatója nem az adott ország állampolgára; vagy ha a fizetést nem a kinti országból adták. Amikor a munkavállalónak hazánkban kell adóznia, akkor az adóelőleget az itthoni szabályok szerint kell levonni. Ha a dolgozó nemcsak bérjövedelemben részesül, hanem más forrásokból is jövedelemhez jut, akkor azokból is a hatályos jogszabályok szerint kell adóelőleget fizetni. Például a bérbe adásból származó jövedelem Magyarországon adóköteles. Hiába külföldön adott valaki bérbe ingatlant, akkor is kell a jövedelemhányad után hazánkban adót fizetnie. Az adózó személy nyilatkozhat arról, hogy a kifizetőhelyek külön- külön vonják-e le az adóelőleget, vagy önadózó lesz — saját maga készíti el adóbevallását. Ha itt is, ott is adózik a munkavállaló, akkor a külföldön befizetett adójához tartozó adóalapot ki kell venni az összes adóalapból, de a hazai adózásnál az adósávokat úgy kell figyelembe venni, hogy nem nulla forintról indul az adótábla. Például valakinek az éves nettó keresete hatszázezer forintnyi valuta, de ebből háromszázezer forintnyi összegért már külföldön adózott, akkor csak a fennmaradó háromszázezer forint után kell személyi jövedelem- adót fizetni. Ez után a jövedelem után a 300 és 600 ezer forint közötti jövedelemre eső adótartamot kell megfizetni és nem a 0-tól 300 ezer forintig eső részt. Könnyebbség az adózónak, hogy választhat, mely országban tesz eleget ennek a kötelezettségének, de a fizetés alól nem bújhat ki. Sikeres kampány a Magyar Cukornál MTI _________ Si keres felvásárlási és fel- dolgozási kampányt zárt a múlt évben az ácsi, az ercsi, a sárvári, a mezőhegyesi, valamint a sarkadi cukorgyárat egyesítő Magyar Cukor Rt. A cégnél a kampányt a múlt év végén, december 29-én fejezték be. Az összesített adatokról Barsi Tomaj, a cég PR-menedzsere tájékoztatta az MTI-t. Eszerint: a társaság körzetében a múlt évben összesen 33,379 hektáron termeltettek cukorrépát. A termelt cukorrépa mennyisége 1 millió 388 ezer 500 tonna volt. Az átlagos terméshozam hektáronként elérte a 42,6 tonnát. A répa cukortartalma átlagosan 15,3 százalék volt. A dunántúli termőterületeken a cukortartalom magasabb, míg a tiszántúliakon alacsonyabb értékű volt. A Magyar Cukor Részvénytársaság gyáraiban a kampányban a múlt évben általában 85 napig tartott. A gyárak naponta 16,167 tonnát, összesen 1 millió 371 ezer 911 tonna répát dolgoztak fel. Ebből az üzemek 167,213 tonna cukrot állítottak elő. Az előző évben a gyárak cukortermelése összesen 151.880 tonna volt. így a termelés a múlt évben 10,1 százalékkal növekedett. A múlt évi termelés jelentős része megfelelt az EU 2-es minősítési kategóriának. A melaszból 62,803 tonna, míg a répaszeletből több mint 400 ezer tonna keletkezett a Magyar Cukor Rt. gyáraiban. GEKO kontra Oetker MTI Pert indított a GEKO Hungária Élelmiszer-ipari és Kereskedelmi Rt. a Dr. Oetker Magyarország Kft. ellen. A GEKO azzal vádolja az Oetker Kft.-t, hogy megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényi rendelkezéseket. Gehri Júlia, a GEKO Hungária Rt. vezérigazgatója szerint az Oetker Magyarország Kft. olyan helyzetet teremtett, hogy a GEKO Hungária nem jutott időben csomagolóanyaghoz. Kijelentette: bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy az Oetker Kft. bielefeldi tulajdonosa az ugyancsak bielefeldi székhelyű, de Magyarországon működő Packet Nyomda Kft.- nek megtiltotta, hogy a GEKO részére csomagolóanyagokat nyomtasson, illetve az elkészült terméket leszállítsa. így a GEKO Hungária Kft.-nél több millió forintos kár keletkezett. A pudingok és különféle édesipari termékek gyártásával is foglalkozó cég nem tudta termékeit piacra vinni a karácsony előtti hetekben, a legforgalmasabb időszakban. A kisvállalkozó a létért küzd Kozma Ibolya (Új Kelet) A megváltozott társadalmi és adószabályok elvették és elveszik a vállalkozói kedvet. A napokban többen adták vissza engedélyüket. A PR1MOM Alapítvány fél évtizede a vállalkozók támogatásával, segítésével, tanácsadásával foglalkozik. Az „Egylépés” iroda vezetőjét, Jászai Menyhértet a megváltozott rendeletek kapcsán kérdeztük. — Az „Egylépés” irodában is tapasztaljuk, hogy egyre többen kényszerülnek vállalkozói igazolványuk visszaadására — mondja. — Leginkább a másodállású vállalkozók számára vált lehetetlenné a helyzet. Eddig főállásuk mellett juthattak egy kevés kiegészítő jövedelemhez, ebben az évben a megkeresett pénzt elviszik az újabb terhek, például a magas társadalombiztosítási járulék. Ezért már nem éri meg tovább kiegészítő munkával foglalkozni. Két lehetősége van, visszaadja az engedélyt és feketén dolgozik tovább, vagy ráfizetéssel is folytatja tevékenységét. Többen betéti társaságot alapítanak, ez azonban jelentős költséget emészt fel. A bejegyzés költsége, az illeték tízezer forint, s az ügyvéd által készített társasági szerződés .minimum húszezer forint (ha ettől valaki kevesebbet kér, nem biztos, hogy minőségi munkát végez!). Ezek a költségek már harmincezer forintra rúgnak, és még nem is számoltuk az alaptőkét. A bt. könyvelése kicsit bonyolultabb, a társadalombiztosítás is keményen sújtja a társaságot, ehhez jön még a kamarai tagdíj. A főállású vállalkozók terhei viszonylag nem változtak, „mindössze” ezernyolcszáz forinttal emelkedett a tébé-befizetés. Ez természetesen egy kétszázötvenezres évi jövedelemhez képest nagyon sok! Mint állampolgár nem látom, hogy a kormánynak lenne gazdaságpolitikai stratégiája, éppen ezért fél a lakosság a következő lépéstől, a további megvonásoktól. Úgy tűnik, mintha a kormány a költség- vetés „lyukait” a lehető legegyszerűbb módon tömné be. Amennyiben vállalkozót említenek, a legtöbb ember előtt jólöltözött, dörzsölt milliomos képe jelenik meg. A valóság viszont nem ez, az országban hétszázezer vállalkozó él. Nagy részük kényszervállalkozó, s a megélhetésért váltotta ki engedélyét. Újra a kisembertől, a kis halaktól veszik el a pénzt, sok helyről a betevő falatot. A többség nem azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan szerzi meg a tizedik vagy a huszadik milliót, hanem hogy miből vásárol cipőt a gyerekének. Sokan nem veszik figyelembe azt sem, hogy az alkalmazott is vállalkozó. A legnagyobb problémát azonban abban látom, hogy nincs szolidaritás az emberekben. A alkalmazottak közül többen örülnek a vállalkozók „megszorításán”. Talán olyan elosztást kellene alkalmazni, ami a teljesítményre, termelésre alapul, de egyelőre ez csak álom. Magyarország a páneurópai kumulációs övezetben MTI Magyarország július 1-jétől, a vámpótlék lebontása után csatlakozik az úgynevezett páneurópai kumulációs övezethez — mondták az MTI érdeklődésére az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban. A három nagy szabadkereskedelmi övezet: az EU, az EFTA és a CEFTA tagjai januártól létrehozzák az úgynevezett páneurópai kumulációs övezetet. A rendszernek 29 ország lesz a tagja. Szlovákia februártól, a Balti országok márciustól, Lengyelország pedig — akárcsak Magyarország —júliustól csatlakozik a rendszerhez. Az előzetes számítások alapján az európai szabadkereskedelmi övezetben való tagság rövid távon — közvetve a származási szabályok szigorodása miatt — kedvezőtlenül érinti a magyar export feltételeit. Ezek a szabályok ugyanis szigorúan megszabják a termékekben levő „idegen” import hányadát. Meghatározzák például, hogy egy Magyarországon gyártott televízió értékéből hány százalék származhat az övezeten kívüli országból, például Japánból ahhoz, hogy azt az EU-ban kedvezményesen el lehessen adni. Az övezethez való csatlakozás során az Európai Unió megköveteli a Magyarországon alkalmazott vámvisszatérítési rendszer eltörlését. Eddig ugyanis a gazdálkodók az exportcikkekbe épített importanyag teljes vámját visszaigényelhették. Ameny- nyiben ez nem így lesz, a magyar export drágul, vagyis rövid távon a magyar ipari kivitel versenyképessége romlik. A negatív hatás azokat érinti, akik Európán kívülről, Japánból, Távol-Keletről vásárolnak részegységeket, vagy például orosz, ukrán alapanyagokat dolgoznak fel. Elsősorban a kohászat, az alumíniumipar, a kőolajipar, a nehéz vegyipar érintett. Ugyanez vonatkozik a textiliparra is, illetve azokra a vállalkozókra, akik fejlődő országokból származó alapanyagot használnak fel. A várakozások szerint azonban a páneurópai csatlakozásnak pozitív hatása is lesz: a multinacionális cégeknek jobban megéri, hogy részegység-gyártásukat a közép- kelet-európai országokba telepítsék. Elhangzott még, hogy az EU átmenetileg 1998. december 31-ig hozzájárult a részleges vámvisszatérítéshez. Ez azt jelenti, hogy ahol a vám öt százaléknál magasabb, az efölötti rész még két évig visszaigényelhető. A páneurópai kumulációs övezethet való csatlakozás nem érinti az esztergomi autógyárat. A Suzuki ugyanis vámkontingens keretében kap és kaphat a magyar kormánytól vámtarifa-kedvezményt. Mindez érvényesül Magyarország teljes jogú EU-tagságáig, azaz a Suzuki helyzete a páneurópai csatlakozás után sem változik. Magyar Polgári Nyugdíjpénztár MTI ~ A már elkészült gyorsmérleg szerint a Magyar Polgári Nyugdíjpénztár vagyona 1996. végére meghaladta a 650 millió forintot. Erről tájékoztatta a Magyar Polgári Nyugdíj- pénztár az MTI-t. A több, mint 8000 tagot számláló pénztár kimagasló, 31 százalékos hozamot ért el. Az idei tervei között szerepel, hogy már az első félévben eléri az 1 milliárd forintos betétállományt. Erre jó alapot ad, hogy a közelmúltban hosszú távú szerződést kötöttek az Ibusz Rt-vel, s így az országban már 89 helyen köthetnek szerződést, intézhetik a nyugdíjpénztárhoz tartozó, ügyfelek ügyeit. A pénztár gyarapodó vagyonának 98 százalékát állampapírokban, illetve bankbetétekben kamatoztatják. Az idén változatlanul a kiemelten megcélzott ügyfélkörbe tartoznak a magánszemélyek, a kis- és közepes vállalkozók. A jogszabályok a befizetések után 1997-ben is 50 százalékos személyi jövedelemadó-kedvezményt tesznek lehetővé, a munkáltatók pedig járulékmentes költségként számolhatják el a dolgozóik után befizetett összegeket. Aratás a fitotronban MTI ~ Virágzik a napraforgó Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetének fitotronjában. Az intézet speciális növényházában a természetesnek megfelelő vagy éppen attól eltérő viszonyok tetszés szerint programozhatóak, s a későbbiekben reprodukálhatóak. Magyarország egyetlen fitotronjában elsősorban a két magyarországi főnövény, a kukorica, illetve a búza termesztésével, nemesítésével kapcsolatos kísérleteket folytatnak egész éven át. A közelmúltban zárult le az a kísérlet, amelynek során kimutatták: ha minden egyéb körülmény a növény számára ideális, akkor a levegő megnövelt széndioxid-tartalma önmagában nem veti vissza a kalászosok fejlődését, sőt inkább kedvező-hatást gyakorol a terméshozamra — tájékoztatta az MTI munkatársát Weisz Ottó, az intézet igazgatóhelyettese. Ugyancsak az elmúlt napokban zárultak le azok a fagyállósági kísérletek, amelyek során azt vizsgálták, mennyire állják a szigorú telet, a természetben csak ritkán előforduló, de akkor rendkívül nagy károkat okozó szélsőségeket az új fajtajelöltek. I Jászai Menyhért irodavezető Fotó: Racskó Tibor
