Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

Slobodan Milosevic szerb elnök biz tosított arról, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza azon ja­vaslatait, amelyek segítségével Szerbiát ki lehet vezetni a je­lenlegi válságból - jelentette be szerdai belgrádi sajtóértekez­letén Igor Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes. A politikus, aki a hét eleje óta tartózkodik Jugoszláviában, hangsúlyozta: „A javaslatokat az elnök arra a szándékra alapozza, hogy a vezető politikai erők párbeszédjével és Jugoszlávia érdekeit szem előtt tartva oldják meg a belpolitikai kérdéseket”. Ivanov ismét hangsúlyozta, hogy a múlt év novemberi szerbiai helyha­tósági választások eredményeiről készített EBESZ-jelentés jó alap a válság megoldásához. Kárpátalja Beregszászi járásában tovább tart a pedagógusok „lázadása”. Nem sikerült ugyanis rendezni azt a konfliktust, ami a megye egyetlen magyar több­ségű járásának oktatási dolgozói és Ludmila Hulpa, a járási közoktatási osztály vezetője között robbant ki néhány héttel ezelőtt. A tanárok elégedetlenségét mindenekelőtt a járási osztályvezető irányítási stílusa és módszerei váltották ki. A pedagógusok követelésére 36 iskolaigazgató beadványt jutta­tott el a járás és a megye illetékes szerveihez, amelyben felette­sük azonnali leváltását követelték. Harminc ember meghalt s több mint hetve­nen megsérültek a közép-kínai Hunan tartomány székváros­ában szerdán hajnalban egy szállodatűzben - jelentette hivata­los forrásból a Reuter. A csangsai Jansan Hotel második emele­te hajnali 2 óra körül borait lángba, egyelőre ismeretlen okból. A gyorsan terjedő lángok teljesen kiégették a hétszintes épüle­tet, s a tüzet csak öt óra múlva sikerült eloltani. A szálloda sok vendége azért sérült meg, mert a lángok elől menekülve kiug­rott az ablakon; mások füstmérgezést, vagy különböző fokú égési sérüléseket szenvedtek. Kórházi közlés szerint a tűzvész sebesült és halott áldozatainak száma jóval nagyobb is lehet, akár a kétszázat is meghaladhatja. Kényszerleszállást hajtott végre szer­dán Szibériában egy Jak-40-es orosz sugárhajtású utasszállító repülőgép. Az eset a Krasznojarszki területen történt. A század elején a Földre becsapódott Tunguz meteoritről ismert térség egyik központjából, Podkamennaja Tunguzkából tartott a gép Susenszkoje településre. Az utasszállító ismeretlen okból nem érte el a leszállópályát és egy havas tisztásra tette le a pilóta a háromhajtóműves gépet. A sikeres kényszerleszállás során a háromtagú személyzet és a 20 utas nem sérült meg. Az eset helyszínéről helikopterrel vitték az utasokat a legközelebbi lakott településre. Bulgáriában szerda délig csupán részben követték a három legnagyobb ellenzéki szakszervezet sztrájk- felhívását, így nem volt általános a munkabeszüntetés. Egye­dül a vasúti közlekedésben voltak komolyabb fennakadások, országszerte több helyen, így Szófia térségében is egy órára leálltak a vonatok. A nagyobb ipari vállalatoknál nem sztráj­koltak a munkások. A víz- és az energiaellátás is zavartalan volt. Az AFP szakszervezeti forrásokból úgy értesült, hogy több száz ipari vállalat dolgozói egyórás munkabeszüntetést tartot­tak, vagy határozatlan időre felfüggesztették a munkát. Az or­szág 347 iskolájában és óvodájában csatlakoztak a sztrájkfel­híváshoz. A Bulgária és Görögország között lévő Kalotina határátkelőnél és a bolgár-szerb határon Zlatarévónál a tüntetők egyórás fennakadást okoztak a határforgalomban. Nincs utódja Teréz anyának MTI ______ Kalkut tai Teréz anya utód­jának február 2-ára kitűzött megválasztását február végé­re halasztotta az általa alapí­tott missziósnővérek rendje. A hírt az UCA News nevű ázsiai katolikus hírügynökség kö­zölte a napokban. A halasztás indoklása szerint a rend jelen- lég ülésező káptalanjának több időre van szüksége ah­hoz, hogy a 86 éves rendala­pító, a Nobel-békedíjas Teréz anya leendő utódjának sze­mélyéről tanácskozzék. Érte­sülések szerint a rendtagok közül sokan nem akarnak más rendfőnököt addig, amíg Te­réz anya életben van. Más­részről viszont még nem elég­gé ismerik egymást a rendta­gok ahhoz, hogy meggyőző­déssel és felelősségteljesen szavazhassanak. A világ minden részében szolgáló 4000 missziós nővér képviseletében a káptalan ülé­sére összegyűlt 123 apáca nyolcnapos lelkigyakorlat után jelenleg szemináriumon vesz részt, amelyről nem kö­zölnek részleteket. Hírek sze- rintTeréz anya egészségi okok­ból nem kívánja magát újra­választatni. A rend lelki ta­nácsadója, Edouard Le Joly jezsuita atya nemrég kijelen­tette, hogy „nem lenne értel­me” Teréz anya újraválasztá­sának. Ismeretes, hogy az idős apácán tavaly ősszel szívmű­tétet hajtottak végre, ezen­kívül tüdőproblémákkal küsz­ködik és visszatérő maláriás rohamai vannak. Ezért már 1990-ben kérte, hogy tekint­senek el újraválasztásától. 1994-ben pedig egyenesen//. János Pál pápához fordult azzal a kéréssel, hogy mentse őt fel a rend vezetésétől. A szentatya azonban arra kérte, hogy maradjon tovább hiva­talában. Világkrónika Kancellári kormánynyilatkozat Nagy kihívások, nagy változások előtt Ausztriára nagy kihívások, nagy változások várnak, de ezek ugyanakkor sok új esélyt adnak Európa harmadik leggazdagabb országának. Az osztrák kormány és a ko­alíció feladata, hogy következetes és gyors döntéseivel erőt és bátorítást adjon az embereknek ahhoz, hogy ne csak elszenvedjék ezeket a változásokat, hanem hasz­nálják is ki a belőlük fakadó előnyöket. Ez volt a lénye­ge, s ezt hangsúlyozta Viktor Kiima osztrák kancellár szerdán a parlamentben elmondott kormánynyilatkoza­tában. MTI __________________ Be vezetésképpen közölte, hogy tartja magát az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) által alig egy évvel ezelőtt aláírt koalíciós megállapodáshoz, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a koalí­ció a parlamenti ciklus végéig sikeresen együttműködik majd. Viktor Kiima részletesen szólt arról, hogy több európai or­szággal ellentétben Ausztriá­ban úgy sikerült bevezetni a ta­karékossági csomagot, s csök­kenteni az államadósságot, hogy az nem veszélyeztette a szociális békét. Úgy vélte azonban, hogy Ausztria sikeres ország ellent­mondásokkal: gazdag ország, mégis egyre több a szegény ember, nőtt a munkahelyek szá­ma, de nő a munkanélküliség, csökken a bűnügyek száma, a lakosság mégis egyre kevésbé érzi magát biztonságban. A kormányzati munka leg­fontosabb területeinek a foglal­koztatáspolitikát, a munkahe­lyek megtartását és új munka­helyek létesítését, a szociális integrációt, a modernizálást, a világ új kihívásaihoz való al­kalmazkodást, valamint azt nevezte, hogy Ausztria az elsők között kerüljön be a nyugat­európai valutaunióba. Az osztrák kancellár rendkí­vül dicsérőleg szólt az Európai Unióról, amelyet a béke fenn­tartása szepontjából az egyik legsikeresebb projektnek neve­zett. Kiima két összefüggésben beszélt Kelet-Közép-Európáról. Megemlítette, hogy Ausztria számára új helyzet alakult ki, s keleti szomszédai egyrészt ver­senytársaivá váltak, másrészt a keleti nyitás új esélyeket ad szá­mára. Ausztria továbbra is törek­szik arra, hogy továbbfejlessze kétoldalú kapcsolatait a szom­szédos és a többi kelet-európai országgal. Ausztria külpolitikai törekvéseiről a kancellár kije­lentette: országa aktívan részt vesz az EU közös kül- és biz­tonságpolitikájának és egy egy­séges európai biztonsági rend­szer kialakításában. Ugyanak­kor úgy vélte, hogy ez még nem kész rendszer, ezért nem lenne okos dolog, ha Ausztria feladná biztonságpolitikai játékterét, s egy intézményi variáció mellett kötelezné el magát. A több mint egyórás kor­mánynyilatkozathoz elsőként Jörg Haider, az ellenzéki Oszt­rák Néppárt (FPÖ) elnöke szólt hozzá. Bírálta Kiima korábbi tevékenységét, mint közleke­dési és pénzügyminiszterét, s azt fejtegette, hogy az SPÖ megijedt a szabadságpártiaktól, azért állított új kancellárt. Haidernek az sem tetszett, hogy a kancellár - szerinte - fontosnak nevezte az EU kele­ti bővítését. Vélemények a csecsen választásról A békepolitika megvalósulni látszik A csecsen választási bizottság vezetője szerdán hivata­losan is megerősítette: Aszlan Maszhadovnyerte a hétfői elnökválasztást, csaknem kétszer annyi szavazatot sze­rezve, mint ellenfelei összesen. Moszkvában meg­könnyebbüléssel fogadták a mérsékeltnek tartott politi­kus győzelmét. MTI __________________ A 63 választási körzetből szer­da kora délutánig 56 körzet ered­ményét összesítették. Aszlan Maszhadovra 64 százalék adta a voksát. A szabadcsapatok ra­dikális vezérét, Samil Bászá- jevet 27 százalék támogatta. Az orosz politikusok többsé­ge megkönnyebbüléssel fogad­ta az eredményt, noha többen is óvatosan fogalmaztak Moszk­va és Groznij viszonyának ala­kulásáról. Szergej Jasztrzsem- bszkij elnöki szóvivő elismer­te a választás legitimitását és hangsúlyozta, hogy Moszkva kész Csecsenföld Oroszorszá­gon belüli státusáról tárgyalni, úgy vélte, hogy az új csecsen vezetés is kész az építő párbe­szédre. Ivan Ribkin, az orosz nemzet- biztonsági tanács titkára szerint az orosz elnök csecsenföldi békepolitikája megvalósul és ennek fontos állomása volt a mostani szavazás. Maszhadov győzelmével kapcsolatban azonban úgy vélte, hogy nem lesznek könnyűek a tárgyalá­sok és Moszkvának számítás­ba kell venni, hogy jelentős számú szavazatot kapott Samil Bászájev, a függetlenség radi­kális híve. Emlékeztetett, hogy a köztársaság státusáról a dön­tést a tavaly nyári békemeg­állapodás alapján 2001. végé­ig elhalasztották. Jegor Sztrojev felsőházi elnök az összes jelölt közül Masz- hadovot nevezte a legjózanabb politikusnak, és úgy vélte, hogy győzelmével javul a helyzet a köztársaságban. Mint mondta, egy dolog a függetlenségről be­szélni és egészen más a valóság. Maszhadov a többi jelölthöz ha­sonlóan a köztársaság független­sége mellett szállt síkra a kam­pány során. A gazdaság azonban mindig kijózanította a politiku­sokat - tette hozzá Sztrojev. Éjszakai koalíciós tárgyalás Szerda hajnali 2 óráig tartó megbeszélésen vitatták meg a román kormánykoalíció pártjainak vezetői Emil ConstantinescueInökkel Victor Ciorbea miniszterelnök tájékoztatását a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel fo­lyó tárgyalásokról és az ország tényleges gazdasági helyzetéről, a tervezett reformintézkedésekről és a lakos­ság védelmére szolgáló szociális intézkedésekről. MTI _________________ Ne m valamilyen rendkívüli válsághelyzet magyarázta a ko­alíciós pártok vezetőinek haj­nalba nyúló tanácskozását az állam- és a kormányfővel, de közismert, hogy most folynak a tárgyalások a nemzetközi szervezetek vezetőivel és ezek­nek állásáról, az ezzel össze­függésben szükséges kemény intézkedésekről, illetve az azokkal kapcsolatos szociális védelemről tájékoztatott Victor Ciorbea miniszterelnök - kö­zölte az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki részt vett a tanácskozáson.- A miniszterelnök elmond­ta, hogy a Nemzetközi Valuta­alapnak és a Világbanknak na­gyon pontos elemzése, előre­jelzése van a romániai hely­zetről. Köztudott, hogy az elkövetkező időszak gazdasá­gi, pénzügyi intézkedéseit össze kell hangolni ezekkel a szervezetekkel. Ezek, mondot­ta Markó Béla, nyilvánvalóan nagyon kemény lépések lesz­nek, mert az ország gazdasági­lag igen nehéz helyzetben van, amelyből ilyen egyértelmű in­tézkedések nélkül nem lehet kijutni. Ezek ugyanakkor fel­tételeit jelentik a külföldi hite­lek folyósításának és megte­remthetik a külföldi beruházók bizalmát. Másfelől az éppen ezért szükséges szociális intéz­kedéseket is mérlegelni kellett az éjszakai tanácskozáson anél­kül, hogy végső konklúziókat meg lehetett volna fogalmaz­ni, hiszen a nemzetközi pénz­ügyi szervezetekkel még nem fejeződtek be a tárgyalások, amelyek ezeket a szociális vo­natkozásokat is érintik - tájé­koztatott a szövetségi elnök. Az MTI tudósítójának a meg­jegyzésére reagálva Markó Béla kifejtette: - A magyarságot a most várható intézkedések ugyanúgy érintik, mint az egész romániai társadalmat. Kormány­zati pozícióból az RMDSZ po­litikusai, szakértői is kifejthet­ték véleményüket a lehetséges optimális megoldásokról. Fele­lős kormányzati tényezőként kötelességünk, hogy választó­inknak feltárjuk a helyzetet és megmagyarázzuk ezeknek az intézkedéseknek az értelmét. Amennyiben az RMDSZ felelős szervezetnek tekinti önmagát, ezt a felelősséget vállalhatta és vállalnia kellett. Amennyiben beleszólást kívántunk a saját helyzetünk jobbításába, amire a kormányzás biztosít lehetősé­get, a nehézségeket is vállal­nunk kellett. Clinton programja MTI Bili Clinton elnök keddi sajtóértekezletén - részben korábbi javaslatait felmele­gítve - bejelentette: öt- százmillió dolláros progra­mot kíván kezdeményezni, amelynek keretében az év­ezred végére minden ame­rikai iskolát felszerelnének számítógéppel és összeköt­nének az Internet informá­ciós hálózattal. A javaslatot a februárban beterjesztendő költségvetési tervezet tar­talmazza majd. Hangsúlyozta, hogy a tervezetben a költségveté­si egyensúly megteremté­sének előmozdítása mellett kiemelt hangsúlyt kíván helyezni az oktatás - külö­nösen a felsőszintű oktatás - színvonalának és hozzá­férhetőségének a bővíté­sére új adókedvezmények, ösztöndíjtámogatások és tandíjhitelek formájában. Az elnök egyszersmind szoros együttműködést sürgetett a magán- és köz- szolgálati szféra között a tanintézetek technológiai színvonalának emelésé­ben. Az oktatási rendszer korszerűsítése mindig is kiemelt célja volt, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy a folyó pénzügyi év­hez képest jövőre csaknem hárommilliárd dollárral többet, összesen huszonki­lenc milliárd dollárt szeret­ne fordítani oktatási kiadá­sokra a szövetségi költség- vetésből. Az elnökhöz intézett kérdések jelentős része a Fehér Ház és a Demokrata Párt kampánypénzgyűjtő praktikáit érintette. A saj­tóban naponta jelennek meg leleplező cikkek arról, hogy a demokraták kétes forrásokból, gyaníthatóan törvényi - vagy legalábbis etikai - szabályok áthágá­sával töltötték fel választá­si pártkasszájukat. A pártat­lan megfigyelők zöme el­ismeri, hogy a „puha pén­zekből” a republikánusok ugyanúgy részesültek, mint politikai ellenfeleik, de legalább „nem dicse­kednek lépten-nyomon az­zal, hogy patyolattiszta a lelkiismeretük”. Az elnök sajtóértekezle­tén megismételte, hogy to­vábbra is támogatja a vá­lasztási hadjáratok pénz­ügyi szabályozásának szi­gorításáról korábban elő­terjesztett - és egyszer már megbukott - törvényterve­zetet. Szerinte nem az a baj, hogy pénzgyűjtés folyik választási célokra, hanem hogy „óriási összegek hal­mozódnak fel”.- Valamennyiünknek fe­lelősséget kell vállalnia a túlkapásokért és elkövetett hibákért - mondta. Ugyan­akkor nem zárkózott el az elől, hogy a jövőben is részt vesz adománygyűjtő rendezvényeken. (Tavaly oroszlánrészt vállalt a vá­lasztási kassza megtöltésé­ben.) Azt viszont tagadta, hogy pénzügyi hozzájáru­lása fejében valaki is „előre garantált kedvező döntést” vásárolhatott volna tőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom