Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-30 / 25. szám
Özvegyi nyugdíj és árvaellátás Gazdaság 1997. január 30., csütörtök Mennyit ér a sógor-komaság? Visszaesés tapasztalható a külkereskedelemben Munkatársunktól A napokban kapják kézhez az adózó polgárok a különböző kifizetőhelyektől a kiutalt jövedelmekről szóló igazolásokat. Néhányukat azonban meglepetésként érhet a nyugdíjpénztár megyei igazgatóságának értesítése, mely szerint: amennyiben az adóelszámolásához szükséges az igazgatóság hivatalos igazolása, akkor ezt jelezze a nyugdíjpénztár területileg illetékes hivatalánál. Leginkább azok lepődtek meg, MTI ___________ Öt százmillió forintot szán ebben az évben marketingtevékenységre a földművelés- ügyi tárca az idei agrártámogatásokból. Ezt Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter jelentette be szerdán, Budapesten, az Agrármarketing Centrum bemutatkozó sajtótájékoztatóján. A miniszter az agrármarketing-tevékenység fontosságáról szólva a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a termelést, a feldolgozást, valamint az értékesítést az ágazaton belül egységes egészként kell kezelni. Ezzel összefüggésben nyomatékosan mutatott rá arra, hogy jelenleg a régióban hazánk az egyetlen olyan ország, amelynek többletbevétele származik a mező- gazdasági cikkek kiviteléből az Európai Unióba. Ahhoz azonban, hogy a jó minőségű magyar agrágazdasági termékeket el lehessen adni a fejlett nyugati piacokon előtérbe kell kerülnie a marketingszemléletnek. Ennek elősegítésére jött Hírháttér A rendszerváltás utáni miniszterelnökök egyike sem vette komolyan az Antall-kor- mány képviseletében 1994- ben, Marrakesben aláírt GATT - szerződést, amely az agrárszféra exporttámogatását volt hivatott világpiaci szinten szabályozni. A 114 ország által elfogadott szerződés lényege, hogy a direkt exporttámogatásokat idővel át kell alakítani vámkorlátozásokká, amelyeket fokozatosan le kell építeni. Hazánk kötelezettséget vállalt arra, hogy hat év alatt 36 százalékkal csökkenti az exportszubvenció mértékét. Az elmúlt három évben a magyar kormány egyszer sem tartotta be az évente megszabott kvótákat... A GATT-szerződés előtt minden ország önbevallás alapján nyilatkozott az exportszubvencióiról. Hazánk az 1986-88-as évek átlagos támogatásait vette alapul úgy, hogy a volt szocialista országokba irányuló kereskedelmet „kihagyták” a számításból, s a ténylegesen 22 dotált termékkör helyett csak a GATT által feltüntetettet 16akik árvaellátást és özvegyi nyugdíjat egy időben kapnak. Jogos volt az ijedtségük, mert az árvaellátás nem jövedelem. Ráadásul az árvaellátással együtt folyósított özvegyi nyugdíjat sem kell az adóalapba beleszámítani. Csak azoknak az özvegyi nyugdíjasoknak kell járandóságuk után személyi jövedelemadót fizetniük, akiknek a nyugdíjuk mellett még más adóköteles jövedelmük is volt, amiről az adóbevallással számot is kell adniuk. Minden más esetben adómentes az özvegyi nyugdíj. létre az Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság. A centrum ügyvezető igazgatója, Gaál Béla azt hangsúlyozta, hogy a következő években elsősorban a közösségi marketingnek lesz jelentősége. Ezzel á programmal lehet a legtöbb élelmiszert előállító gazdálkodó piacra jutását segíteni, s ezt a feladatot az FM rövid időn belül szeremé átvenni az IKIM-től, egy ideig azonban a két tárca még együttműködik a magyar élelmiszerek piacra juttatásának segítésében. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium várhatóan ebben az évben még mintegy 100-150 millió forinttal segíti ezt a programot. Az ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta: a közhasznú társaság tavaly június l-jével alakult meg a kormány határozata nyomán 10 millió forintos alaptőkével. A társaságtól a pénzeket pályázatok útján nyerhetik el a gazdálkodók, a fő cél azonban elsősorban az AMC-termékek, termék- csoportok és termelői régiók támogatása. A költségtámogatás elérheti az 50-100 százalékot. ról szóltak adataink, de az is forintban. A valós helyzetnél lényegesebben jobb színben tüntették fel Magyarország mező- gazdasági szektorának helyzetét. A GATT-ot felváltó WTO-nak, a Világkereskedelmi Szervezetnek 1995-re szóló magyar limitje 22 milliárd dollár volt. A Lakos László nevével fémjelzett agrártárca ehelyett 45 milliárdot tervezett és fel is használt exporttámogatásra. Az Egyesült Államok már ’95 tavaszán felhívta a kormány figyelmét a szerződésszegésre. Ekkor a földművelésügyi miniszter, többek között a nyíregyházi sajtótájékoztatóján is elmondta: kedvező Magyarország nemzetközi megítélése, így semmi pánik, mert folytatódnak a hibás önbevallás módosításról szóló tárgyalások a WTO-val. Felelőskérít Kádár Bélát, a már korábban megszüntetett Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) vezetőjét nevezte meg. Az agrárminiszter arisztokratikus magabiztossága ellenére az USA még április végén, nagykövetén keresztül feljelentette hazánkat a WTO genfi központjában, s megszerezte Argentína, Kanada, Új Zéland, Thaiföld és Japán támogatását is. Magyarország Ausztria számára hagyományos, ma már a legjelentősebb kelet-európai külkereskedelmi partner. Sorrendben az ötödik legnagyobb piac és a tizedik legnagyobb szállító. Osztrák részről többet adnak el Magyarországnak, mint az USA-nak, Nagy-Britanniának vagy mint Japánnak, Kínának, Taiwannak és Hongkongnak együttvéve. Munkatársunktól Az összes magyar külkereskedelmi áruforgalom partner- országainak sorában Ausztria a második helyet foglalja el, az osztrák részesedés külkereskedelmi forgalmunkból meghaladja a 10 százalékot. 1996-ban kereskedelmünkben fokozottan érzékelhetővé vált, hogy Ausztria az Európai Unióhoz kapcsolódott. A korábbi évek gyors exportnövekedési irányzata lelassult importunk visszaesési folyamata markánsabbá vált. A forgalom áruszerkezetét tekintve kivitelünk növekedése elsősorban az élelmiszerek, energiahordozók, valamint a feldolgozott árucikkek szállításaiból adódott. A nyersanyagok exportja stagnált, a gépek kivitele pedig csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Importunkban a statisztikai adatok tanúsága szerint gyakorlatilag az összes árucsoportban csökkent az orsztrák áruk iránt a magyar érdeklődés. A rendszerváltozást megelőző években már beinduló működő tőke beáramlásának folytatásaként a kilencvenes évek kezdeti magyarországi tőkebefektetési lehetőségeket Ausztria jól használta ki. Az évtized első éveiben jelentős részben a privatizációban való részvétel és ezzel egyidejű cégalapítások útján gyors ütemben szaporodtak Magyarországon A megkezdődött számháború ellenére tavaly újfent 13 milli- árddal túllépte a kormány a WTO-kvótáját, s a tervezett és fel- használt 32,5 milliárdon túl jelentős intervenciós alapokkal is besegített. Az 1996-os költségvetés előtervezésekor Lakos miniszter a menesztése előtti az osztrák tőkével, illetve tőkerészesedéssel létrehozott, főként kis és közepes nagyságú vállalkozások. 1993 végétől azonban a kezdeti lendület lelassult. Ausztria elveszítette domináns szerepét, bár nagyságrendjét tekintve még mindig jelentős tőke érkezik hozzánk nyugati szomszédunktól. Ausztria számára kiemelt jelentőséggel bír Kelet-Közép- Európa, mint partner gazdasági térség. E térségben Magyar- ország az elmúlt évben a legjelentősebb beruházási célországgá lépett elő. A külföldön beruházott osztrák tőkének több mint 20 százaléka irányult Magyarországra, ami osztrák becslések szerint összegében csaknem eléri a 18 milliárd schillinget. A legnagyobb befektetők a Julius Meinl (kereskedelem) a Prinzhom-cso- port (papíripar), a VOEST- Alpine (kohászat). Az elektromos energia és a gázszolgáltató szektor magyar- országi privatizációjával ösz- szefüggésben az osztrák szakértők véleménye is az, hogy különböző okok miatt sokkal visszafogottabbak voltak az osztrák befektetők a magáno- sítási folyamatban, mint az közgazdasági indokokkal megalapozható lenne. Kapcsolataink gyenge pontegyik utolsó kijelentésében utalt arra, hogy ha hazánk nem lépi túl az elhibázott szerződés kereteit, akkor életképtelenné válik a honi agrárszektor. Érdekes magyar sajátosság, hogy a GATT-(el)számításokat koordináló Major István főosztályvezető a NGKM megszűnése ja a magyar munkaerő ausztriai foglalkoztatása. A külgazdasági diplomácia régóta szorgalmazza kormányzati szinten, hogy Ausztriában legyen lehetősége a magyar munkavállalóknak vállalkozási szerződések keretében történő nagyobb mértékű foglalkoztatására. Míg az osztrák vállalatok és vállalkozók Magyarországon szabadon tevékenykedhetnek, Ausztriában ugyanezen lehetőségek kihasználását az oszfi rák munkaerőhelyzetben lévő feszültségek miatt a magyar vállalkozások esetében nehezítik. 1995-ben átlagosan 10 ezer magyar munkavállaló rendelkezett munkavállalási engedéllyel Ausztriában. A növekvő munkanélküliség talaján megélénkülő szakszervezeti politikai nyomás hatására az osztrák munkavállalók százalékában meghatározott külföldi vendégmunkás foglalkoztatási kvóta 1995-ben és 1996- ban is már csak 8 százalékot tett ki. Ma az export növekedési ütemének megőrzése mellett a legfontosabb feladat a magyar politikai és gazdasági vezetés szerint, hogy Magyarország EU-tagságának támogatói között egyre erőteljesebben legyen ott Ausztria. után az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkát-helyettese lett, majd tavaly augusztusától Genfben, nagyköveti rangban a WTO mellett működő magyar képviselet vezetője... Lakos László utódja, a sokkal inkább szakembernek tekinthető agrárközgazdász, Nagy Frigyes már mérsékeltebben nyilatkozott a WTO agrámagyhatal- maival vívott csatáról. Szerinte létezik még tárgyalási alap. Ennek ellenére az agrárszektor exporttámogatásának idei mértéke a WTO által rögzített 18 milliárd- dal szemben jóval 20 milliárd felett lesz, s a tartalékban várakozik úgymond „súlyos piaci zavarok” kezelésére elkülönített 2,8 milliárd forintos intervenciós alap. Idén az Egyesült Államok másodízben, már év elején jelezte rosszallását, amelyet a megye- székhelyen járt dr. Rednágel Jenő FM helyettes államtitkár úgy tolmácsolt, hogy az 1997-es agrártámogatási koncepcióba már belevették a csökkenő mértékű direkt exportszubvenciót. A kérdés csupán az marad, hogy a WTO számunkra megfelelőképpen értékeli-e a törekvést, vagy egy újabb feljelentés esetén súlyos szankciókkal sújtja Magyarországot. Pályázati felhívás Az Autonómia Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány közös pályázati felhívást tesz közzé bejegyzett társadalmi szervezetek és önkormányatok részére. A közös pályázat 1997- ben támogatni kívánja cigányok és nem cigányok együttműködését környezetvédelmi akcióikban, amelyek hosszú távon a helyi közösség, illetve, az egész társadalom számára haszonnal járnak. Olyan környezetvédelmi hasznot hozó munkatervek kidolgozását és megvalósítását szeretnénk elősegíteni, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják. Hozzá kívánnak járulni munkanélküliek, elsősorban a cigányok számára munkaalkalmak teremtésé- i hez, közösségi akciók és kampányok költségeihez, a lakosság tudatformálásához és a döntéshozók meggyőzéséhez. Előnyben részesülnek azok a pályázók, amelyek más forrásokat is sikerrel j vonnak be. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. a szervezet adatait (szervezet neve, elérhetősége, a pályázatért felelős személy), 2. a szervezet rövid bemutatását, céljait, tagságát és tevékenységét, eddig elért eredményeiket és nehézségeiket. 3. A támogatandó tevékenység pontos leírását - miért szükséges, milyen eredmények várhatók, miért fontos a helyi közösségnek, 4. a támogatandó tevékenység részleges költség- vetését - megjelölve a már rendelkezésre álló egyéb forrásokat, és pontosan kiemelve azt, amit tőlünk várnak, a költségvetést az egyes programokhoz kapcsolódóan költségnemenként kérik; v? 5. a szervezet bankszámlaszámát, a bankszámla- szerződés másolatát, 6. a szervezet bírósági bejegyzésének másolatát és alapszabályát. A pályázatot űrlapon kell benyújtani, amely az Ökotárs Alapítványtól díjmentesen igényelhető. A pályázatot 1997-ben két határidővel fogadjuk, az első beadási határidő 1997. március 15. (postára adási idő). A pályázatra írja rá: Zöldmunka. A megpályázható maximális összeg programonként és szervezetenként 1,2 millió Ft. A pályázatot két példányban a következő címre kérik: Ökotárs Alapítvány 1519 Budapest, Pf.: 411. Bővebb információkért forduljanak Farkas István programvezetőhöz levélben a fenti címen, vagy a 06-1/166-8866 telefonszámon. A pályázatról az Autonómia Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány kuratóriuma dönt. Magyarország által felhasznált exporttámogatás . VÁ: GATT/WT0 szerződés szerinti exporttámogatási keret Mrd (Ft) 50 40 30 20 10 45 22 32r5 19,5 1995 1996 22—25 18 1997 idő Agrármarketing Szerződésszegés vagy értékelhető törekvés?
