Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-20 / 16. szám
A fotóélmény mozgóképpé alakítása „A független amatőr filmezésnek régen az volt a varázsa, hogy filmtechnikán keresztül olyannak lehetett bemutatni a világot, amilyen, nem pedig úgy, ahogyan azt egyesek látni szerették volna. A világ szociológiai eszközökkel segített realista meglátása időnként felkeltette a lll/lll-as ügyosztály érdeklődését is, viszont mozgalommá kovácsolta az alkotókat. A cél nem politikai volt, hanem az, hogy kibontakozási lehetőséget adjunk azoknak, akiket érdekelt a fotó mozdulatlan hangulatának mozgóképpé átültetése.” Munkatársunktól A fenti gondolatot Szitka Miklós, a Nyíri Amatőrfilm Klub vezetője mondta. Ő maga reálgimnazistaként a fotózástól jutott el a filmezésig. Mozgalommá szervezte az érdeklődők törekvéseit, s eszközként kamerát adott orvosok, nyugdíjasok, diákok kezébe.- Nyíregyházán az 1968- as évet lehet az amatőrfilmezés hőskorának nevezni, ez az első szervezet létrejöttének születési dátuma. Mára a filmklub művelődési miniszteri Nívódíjjal, népjóléti miniszteri Elismerő Oklevéllel rendelkezik. Ugyan a nagyközönség nem tolong egy-egy bemutatón, viszont az elismerések szakmailag igényes művekről árulkodnak. Mi az az alapvető különbség, ami egyedi arculattal ruházza fel az amatőrfilmet a „profikkal” szemben?- Talán az, hogy nem vagyunk az idő rabjai és szabad a témafeldolgozás. Egy-egy alkotás évekig is készülhet és olyan embereket vagyunk képesek megszólaltatni, akiknek a bizalmát csak nagyon hosszú idő alatt lehet megszerezni. Ehhez társul egy szabadon választható, egyedi meglátás és eszközrendszer, amely segítségével a problémák legmélyére lehet ásni. Az igényesség és a minőség kulcsa az, hogy a dolgokban és a történésekben a mozgatóerőt keresik az amatőrfilmesek.- A XXV. Kelet-Magyarországi Tájegységi Film- és Videoszemlén bemutatták a Barcika című alkotást. A film mindazt jellemzi, amiről az amaiőrfilmes mozgalom szól?- A magyar történelem egy olyan tragédiáját mutatja be a film, amelyet meglátásom szerint profik nem nagyon tudnak elkészíteni. Három munkatársunk négy éven kérészül gyűjtött anyagot, szólaltatott meg lélekben összetört, megalázott embereket, mutatott meg kisiklatott életeket. A dokumentumfilm riportalanyainak többsége még a visszaemlékezéstől is szégyenben érezte magát. Komoly feladat volt a film elkészítése.- A sajátos, nem irányított meglátásmód nem minden esetben eredményezett osztatlan sikert. Okozott ez valaha problémát?- Különösebben nagy gondott sohasem okozott egy-egy bemutató, csupán a látásmód különbözősége váltott ki megrökönyödést. Jó néhány éve egy tanácsi titkárhelyettes kért egy filmet tőlünk a szegénységről. Az előadásához szerette volna illusztrációként mellékelni. Az alkotás nyolc gyermekét egyedül nevelő anyáról, egészségében megrokkant vasutasról, alapvető megélhetési gondokkal küszködő emberekről szólt. Csendben végignézte a megelőző vetítést, s felállva csak annyit mondott: túlságosan Végh Antal-os. Vagy húsz éve a mária- pócsi búcsúról, a felvonulás forgatagáról forgattunk egy filmet a KISZ-részére. Nyilvánosság előtt sohasem mutaták be, viszont az engedélyezés és a megbízó felől élénken érdeklődött a III/III-as ügyosztály. Mára szerencsére elfogadottá vált a kritikai szemlélet, a szociológiai mélységű bemutatás. Alakul a világ, s változunk mi is.- És a közönség? Az országos fesztiválokon minősített alkotások megkapják a rangjuknak megfelelő publicitást, bemutatási lehetőséget?- Régebben „természetes” oka volt az érdeklődői kör kialakulásának. Jobbára értelmiségieket vonzott egy-egy szűkkörű bemutató. Ezek a filmek olyanok, hogy el kell gondolkodni rajtuk, érzelmeket, hangulatokat korbácsolnak. Ma szabadabb a világ, s a mi dolgunk lenne, hogy a tömegkommunikáció gépezetébe juttassuk a díjazott alkotásokat. Volt már rá példa, hogy a Duna Televízió vetített amatőrfilmet. Ennek az évnek tűztük ki feladataként, hogy kiépítsünk városi tévékkel, kábelhálózatokkal olyan munkakapcsolatot, hogy a filmjeink javát felvegyék a műsorukba. Megyei krónika 1997. január 20., hétfő Tájegységi film- és videoszemle Munkatársunktól A XXV. Jubileumi Kelet-Magyarországi Független Film- és Videoszemle díjazotjai: Kölcsey-hét Hodászon Szamosi István (Folytatás az 1. ólairól) A filmalkotások legutóbbi termései, talán az egyre nehezedő gazdasági körülmények miatt nem a korábban közkedveltebb szociológiai témákat, hanem az élet, az emberi környezet szépségét mutatták be. A szemlén bemutatott harminchárom filmben az esztétika megjelenítésére helyeződött a hangsúly. A zsűrielnök sokévi tapasztalata alapján állította, hogy az egyperces reklámfilmtől kezdve a közel félórás referenciafilmekig bezárólag az igényes produktum elkészítésére törekedtek az alkotók. A filmek hangminőségében ugrásszerű javulás érződött. Ugyan a témaválasztás szerényebbnek tűnt a tavalyinál, de az alkotócsoportok tematikailag gazdagon dolgozták fel a kiszemelt témaköröket. Összeségében meghatározó élményként és szakmai szempontból kifogástalannak jellemezte a zsűrielnök a bemutatóra elhozott alkotásokat. Zsűritársaival, Papp László amatőrfilmessel és Hajdú Sándorral, Nyíregyháza Város Önkormányzatának Humán Iroda vezetőjével egy éjszakán keresztül, hosszú vita után hoztak döntést. A szigorú zsűri hat alkotást előzsűri nélkül juttatott az április 3-án kezdődő nagykanizsai országos amatőrfilmes fesztiválra. Független filmek és Városi Televízió kategóriában összesen öt alkotást díjazott a zsűri és kategóriánként egy-egy különdíjat osztott ki. Mellette tizenöt alkotó, illetve munkacsoport részesült okleveles elismerésben. Az 1997. évi országos fesztivál döntőjébe előzsűri nélkül bejutott alkotók és filmjeik: Balogh Attila: Székhelyi Edith festőművész, Szitka Miklós-Török Mihály-Dul- jánszki Tibor: Barcika, Be- lánszky-Demkó Péter: Zűrlények, Papp Tibor-Belánszky- Demkó Péter: Nagy utazás, Csutkái Csaba-Hegedűs Árpád-Illés Lajos- Kerti Andor: Tisza, illetve Garamszegi Gábor: Hermann Ottó, az utolsó polihisztor. A zsűri oklevelét vehették át: Balogh Attila, Belánszky- Demkó Péter, Csutkái Csaba-Hegedűs Árpád-Illés La- jos-Kerti Andor, Garamszegi Gábor, Miló Mihály-Endrédi Csaba, Szitha Miklós-Török Mihály-Duljánszki Tibor, Ifj. Ráskó Ferenc a legfiatalabb alkotóként, Daruka Mihály a legjobb riportfilmért, Dömötör Sándor a legjobb képért, Duljánszki Tibor-Kristóf Attila a filmszerűségért, Fazekas Sándor a leghumorosabb filmért, Kalocsai István a filmtechnikai bemutatóért, dr. Oláh Imre a legjobb családi fimért, Papp Tibor-Belánsz- ky-Demkó Péter a film atmoszférájáért, a Nyékládházi Falu TV. Városi Televízió kategóriában zsűridíjat kaptak: Csutkái Csaba-Hegedűs Árpád-Illés Lajos-Kerti Andor: Tisza, Miló Mihály- Endrédi Csaba: Szabolcs- Szatmár-Bereg megye gazdasága munkájukért. Városi Televízió kategóriában a zsűri különdíját kapta: Kristóf Attila-Duljánszki Tibor: Snitt filmmagazin című alkotásért. A független filmek kate- górájában zsűridíjat vehetett át: Szitha Miklós-Török Mihály-Duljánszki Tibor: Barcika, Balogh Attila: Székhelyi Edith festőművész és Nádudvari etűd, illetve Garamszegi Gábor: Hermann Ottó, az utolsó polihisztor című filmért. A független filmek kategóriában a zsűri különdíját vehette át: Belánszky-Demkó Péter Január 20. és 24. között a Kölcsey-hét rendezvényeire hívja és várja az érdeklődőket a hodászi Kölcsey Ferenc Általános és Szakiskola nevelőtestülete és tanulóifjúsága. A programsorozat január 20- án, hétfőn délután 14 órai kezdettel, ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét, majd két korcsoportban - 5. és 6., illetve 7. és 8. osztályosok - versmondó versenyre kerül sor. Másnap délután két órától az alsó tagozatosoknak - ugyancsak két kategóriában - mesemondó versenyt rendeznek. A 22-ei, szerdai program a testedzés jegyében fog eltelni, hiszen egész nap játékos sportversenyeken vehetnek részt a diákok, no és persze a vállalkozó kedvű pedagógusok. 23-án délután a 7. és 8. osztályosoknak lesz vetélkedő Magyarország a reformkorban címmel, míg 24-én helyesírási versenyt rendeznek. Fórum Munkatársunktól A kamara ügyvezetője vitaindítóként elmondta, hogy az országos, de a megyei agrárszektor is rendkívül hiányos információkkal rendelkezik ahhoz, hogy az tervezéshez és a gazdasági koordináláshoz elegendő legyen. Amíg körülbelül 70 ezer szereplője van a megyei mezőgazdasági termelésnek, addig a testületnek mindössze 6385 termelő- egységtől kapott információ birtokában kell adott esetben döntenie. Az ősermelői igazolvány jogokkal, kötelességekkel, illetve az eddigi gyakorlathoz képest jelentős előnyökkel jár. Áz okmány kiváltása nem kötelező, de célszerű. Az előnyök közé sorolandó, hogyha az őstermelő éves árbevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, akkor nem kell adóznia. Ha a hárommillió forintot nem haladja meg a bevétel, akkor a kistermelői minősítés miatt a bevétel 40 százaléka automatikusan költségként elszámolható, s a tételes vagy átalányadózás szabálya szerint adózhat a termelő. Az igazolvány bármikor kiváltható, de célszerű az első értékesítés előtt megtenni. Az ősermelői igazolvány birtokában a felvá- sártó nem von le növényi termék esetében 4, állati termék árából 12 százalék adóelőleget. Az okmány bevezetése miatt június 30- áig sehol sem vonnak le adóelőleget a leadott áru után. További könnyítés, hogy a második félévben kiváltott igazolvánnyal visszamenőleg az egész évre tanúsítani lehet az őstermelői tevékenységet. Az okmány kiváltási díja ezer forint, de 1999-ig nem kell a díjat megfizetni, s nem jár automatikus kamarai tagsággal. Zűrlények című alkotásáért. 11 Nyíregyházi áremelések Új Kelet-információ A nyíregyházi közgyűlés az előző év decemberi döntése értelmébe január 1-jétől növekedtek a helyi járatú autóbuszok vitedíjai. A megyeszékhely városatyái január 27-ei ülésükön újabb áremelésekről döntenek. A Nyírségvíz Rt. vezetősége tisztában van azzal, hogy a városban nemrégen változtak ezek az árak. Véleményük szerint a gazdasági élet jelen tendenciái újabb, de az inflációtól elmaradó emelést kényszerítenek reájuk, így hosszabb távon tudnak eleget tenni a vagyon- és a szolgáltatásbiztonság igényének és felelősségének. A cég szakemberei vállalják a hatékonyság javítását, az energiafelhasználás racionalizálási lehetőségeinek további kiaknázását. Javaslataik az alábbiak: 1996 1997 évben febr. 1-jétől Ft/köbméter ivóvíz, lakossági 74 84 közületi 79 94 szennyvíz, lakossági 48 58 közületi 48 65 Az árak a 12 százalék áfát nem tartalmazzák. A részvénytársaság vezetői úgy gondolják, hogy javaslatuk megfelel az elvárásoknak. így a szolgáltatás önfinanszírozó lehet. A lakossági és közületi díjak eltérése a térség magánfogyasztóinak anyagi terheit a lehőség szerinti legkisebb mértékben növeli. * * * Húsbavágó kérdések is napirenden lesznek az ülésen. László Géza, a polgármesteri hivatal gazdasági irodájának vezetője az élelmezési nyersanyagnorma újbóli megállapítására, tesz javaslatot. Az 1997. évi áremelkedések miatt 20 százalékos emelést indítványoz. Ezzel együtt a későbbekben az étkezésért fizetendő térítési díjak is növekednek. Intézménytípus Nyersanyagnorma áfával forintban Bölcsőde 119 Idősek szoc. otthona 206 Idősek klubja- ebéd • 91- reggeli 35- vacsora 81 Szigligeti üdülő 410 Tókuckó 410 Óvoda 114 Iskolai napközi otthon 139 Menza- általános iskola 90- középiskola 96 Szakmunkástanulók, kollégiumi tanulók- munkaszüneti napon 249 . - munkanapon 137- intézeti dolgozók, tanműhelyi tanulók, kereskedelmi iskolai menza 98 * * * A nyíregyházi képviselők utoljára 1994 nyarán emelték a bérlakások lakbérét. A mulasztást a következő testületi ülésen igyekeznek pótolni. Tény, hogy a befizetésekből az említett lakástípusok költségeinek csak 25- 30 százalékára elég, a többi a város költség- vetését terheli. A korábbi és a javasolt díjakat táblázatunk mutatja. jelenleg tervezett Ft/hó/négyzetméter összkomfortos lakás 39 58 komfortos 26 39 félkomfortos 13 19 komfort nélküli 8 12 szükséglakás 4 6 Az új árak —■ ha a közgyűlés jóváhagyja — július 1-jétől lesznek érvényben.
