Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

Világkrónika Magyar Távirati iroda Szombaton este elhagyták a limai japán nagyköveti rezidenciával szomszédos egyik épület tete­jét a túszdrámát figyelemmel kísérő külföldi újságírók. Az újságírók a belügyminiszter írásos rendeletének tet­tek eleget. Az AP tudni véli, hogy az intézkedés része a perui kormány azon törekvésének, hogy korlátozza az egy hónapja húzódó túszejtés körüli hírverést, mivel a túszejtő Túpac Arnaru Forradalmi Mozgalom nevű szélsőséges szervezet széles körű nyilvánosságot kapott a nemzetkö­zi sajtóban. Washington arra számít, hogy az akut éle­lemhiány miatt három-négy hónapon belül működéskép­telenné válik az észak-koreai rendszer és a hadsereg, s megindulhat a menekültáradat. Az amerikai kormány egyik, névtelenül nyilatkozó tisztviselője közölte: a wa­shingtoni vezetés sürgős tárgyalásokat fog kezdeményez­ni szövetségeseivel arról, hogy miként készüljenek föl együttesen Eszak-Korea összeomlására. A KNDK-ban 2- 3 millió tonnás élelmiszerhiány várható. Kanada kérte Miguel Rodriguez Orejuela, a Cali­kartell egyik vezetőjének kiadatását, akit Kolumbiában csak kilenc évi börtönbüntetésre ítélték. A szabadságvesz­tés mértékét maga a bogotái kormány is nevetségesnek és frusztrálónak minősítette. A maffiózó kiadatása egye­lőre kérdéses, mivel a kolumbiai alkotmány tiltja az or­szág állampolgárainak kiadatását. Ugyanakkor María Emma Mejía külügyminiszter azt közölte, hogy a kana­dai kérést fontolóra veszi az igazságügy-minisztérium és a Legfelsőbb Bíróság. A kairói haditörvényszék vasárnap halálbün­tetést szabott ki négy mohamedán fanatikusra többek kö­zött osztrák turisták ellen végrehajtott terrortámadásért. Az összesen 19 vádlott közül egyet életfogytig tartó szabad­ságvesztésre ítéltek. 11 vádlottat öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak, kettőt felmentettek. A vádlot­taknak az volt a fő bűnük, hogy Kairó óvárosá-ban 1994- ben megtámadtak egy turistaautóbuszt. A rajtaütés követ­keztében nyolc osztrák és egy egyiptomi megsebesült. Fehéroroszországban tavaly?8 halálos íté­letet hajtottak végre. Az ország függetlenné válása óta 1995 rekordévnek számít, ugyanis 46 embert végeztek ki golyó által. A legsúlyosabb büntetésnemet az Európa Tanács aján­lásainak megfelelően az utóbbi években a kontinens leg­több országában eltörölték, vagy végrehajtására moratóri­umot írtak ki. Az Európa Tanács már többször is figyel-1 meztette Minszket arra, hogy elutasíthatja felvételi kérel­mét, ha nem hagy fel a halálbüntetések alkalmazásával. Hebronba érkezett vasárnap Jasszer Arafat pa­lesztin elnök. A Jordán folyó nyugati partján fekvő pa­lesztin autonóm terület legnagyobb városában tízezrek köszöntötték a harminc év óta először ide látogató Arafatot, aki az 50 kilométerre északra fekvő Rámalláhból helikopteren érkezett meg. Az izraeli csapatok kivonását és a város feletti ellenőrzés átvételét ünneplő több mint 25 ezer palesztin előtt Arafat hivatalosan is szabad vá­rosnak nyilvánította Hebront, s leszögezte, hogy teljesíti ígéretét, mely szerint Jeruzsálem fővárossal létrehozzák az önálló palesztin államot. Cardin ötven éve MTI-Panoráma Nagyszabású kiállítással ünnepli pályafutásának öt­venedik évfordulóját a vi­lághírű francia divatdiktá­tor, Pierre Cardin: a kiállí­tás - amely korábban már megjárta Londont, Mont­reali és Sao Paulót - ezen a héten nyílt meg Cardin pá­rizsi divatházában. A szervezők nem pusztán a mester elmúlt ötven évé­nek legfontosabb divatköl­teményeit, illetve azok raj­zait, fotóit mutatják be, de igyekszenek teljes képet adni Cardin tevékenységé­ről, s így az általa tervezett kiegészítő tárgyak (bizsuk, táskák), no meg a bútorok is megjelennek a közönség előtt. Pierre Cardin ma már 74 éves: az egyik utolsó olyan neves francia divatterve­zőnek számít, akinek sike­rült függetlennek marad­nia, s divatháza egyelőre nem olvadt bele valamelyik nagy nemzetközi vállalat­ba. Ugyanakkor termékei a világ minden részén jelen vannak, s ő maga büszkén mondogatja, hogy közvet- ve-közvetlenül összesen 200 ezer embernek ad mun­kát. Egyébként aligha vélet­len egybeesés, hogy éppen Cardin munkásságának öt­venedik évfordulójára időzítették a francia hatósá­gok a Divat- és Textilmúze­um megnyitását Párizsban, méghozzá a világhírű mú­zeum, a Louvre egyik épü­letében. A létesítmény ösz- szesen 81 ezer kiállítási tárggyal (ezen belül 16 ezer ruhával) rendelkezik, s ez utóbbiak a XVII. századtól napjainkig átfogó képet adnak az öltözködés törté­netéről. Franz Vranitzky lemondott Az utódjelölt: Viktor Klíma Az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöksége szombat délután tudomásul vette azt, hogy Franz Vranitzky pártvezér lemondott a pártelnöki és kancellári tisztségéről. A testület Viktor Kiimát jelölte pártelnöknek és kormányfőnek. A kormányt a jövő héten alakítják át, a párt kongresszusát pedig két hónapon belül megrendezik. (MTI) START-II, START-III Az orosz duma visszautasította MTI A tisztségéből távozó ame­rikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok egyértel­műen ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország ratifikálja a START-II szerződést, még mielőtt hozzákezdenének az atomfegyverek csökkentésé­nek következő szakaszához, a START-III egyezmény kidol­gozásához. Warren Christo­pher pénteken nyilatkozott új­ságíróknak azokkal a sajtóje­lentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az orosz duma vonakodó álláspontjára való tekintettel Washington fon­tolgatja a következő tárgya­lási forduló megkezdését a START-II „kihagyásával”. Az amerikai diplomácia irá­nyítója azonban kizárta ennek lehetőségét. - Álláspontunk továbbra is az, hogy az orosz törvényhozásnak a végrehaj­tás érdekében ratifikálnia kell a START-II szerződést - mondta Warren Christopher. Leszögezte, hogy hosszú távú célként az Egyesült Államok valóban további leszerelési intézkedésekre törekszik, de nem a már aláírt egyezmények „átugrásával”. A két atomnagyhatalom nukleáris készletét harmado­ló START-II szerződés 1993- ban született. Az egyezmény előírja, hogy Washington és Moszkva egyaránt legfeljebb 3000-3500 atomtöltettel ren­delkezhet 2003-ra. Az orosz duma azonban mindeddig visszautasította a szerződés törvényerőre emelését arra hivatkozva, hogy előnytelen MTI A pakisztáni Lahore-ban pokolgép robbant szombaton egy bírósági épületnél. A me­rénylet következtében 25 személy életét vesztette, hú­szán megsebesültek. A bíró­ság parkolójában elhelyezett motorkerékpárra erősített po­kolgép akkor robbant, ami­kor a bíróság épületéhez ér­kezett egy szunnita muszlint szervezet több vezetője, hogy vallomást tegyen síita muzul­csökkentéseket ró Oroszor­szágra. Nicholas Burns külügymi- nisztériumi szóvivő ugyan­csak úgy nyilatkozott, hogy nem lehet szó a START-III-ról az 1993-as egyezmény ratifi­kálása és végrehajtása nélkül. Kérdésekre válaszolva kö­zölte, hogy nincs tudomása újabb nukleáris leszerelési tárgyalások beindulásáról. mánok ellen elkövetett gyil­kosságok ügyében. A rob­bantás következtében életét vesztette a szunnita szervezet egyik vezetője, és súlyosan megsebesült a csoport ve­zetője. Az áldozatok többsége a bíróság épülete előtt tartóz­kodó rendőr volt. A merény­let valószínűleg újabb fejezet a militáns szunniták és a síiták közötti évek óta tartó leszámolásban Pakisztánban - jelentette az AP. Pokolgépes merénylet Pakisztánban Az év embere Európában A Reader’s Digest egy norvég könyezetvédőt választ Sajtószolgálat A Reader’s Digest az idén egy norvég környezetvédőt választott az Év Emberének Európában, egy olyan em­bert, aki nyilvánosságra hoz­ta a szovjet nukleáris környe­zetszennyezés fenyegető ve­szélyét, és fellármázta a világ hatalmasait, hogy lássanak hozzá a veszély felszámolá­sához. Frederic Hauge példamuta­tóan testesíti meg azt a filo­zófiát, amely szerint bátor fel­lépéssel az egyén is változtat­hat a világ folyásán - jelen­tette ki Christopher P. Will- cox, a magazin nemzetközi főszerkesztője. - Felhívta a világ figyelmét egy készü­lődő katasztrófára, és arra ösztönözte az orosz népet, hogy kikövetelje a megoldást. Frederic Hauge arról híres, hogy akciói nagy vihart ka­varnak, és eredménnyel jár­nak. Norvégiában valóságos nemzeti hősnek tekintették, amikor 1986-ban Bellona né­ven létrehozott egy környe­zetvédelmi csoportot, amely szembeszállt az ország né­hány legelvetemültebben környezetszennyező ipari lé­tesítményével. Hauge már 1990-ben gya­nakodott arra, hogy a Finnor­szággal és Norvégiával szomszédos Kola-félsziget szigorúan őrzött partjainál folyó szovjet katonai tevé­kenység óriási környezeti veszélyt jelent Európára és északi tengereire. Eltökélt szándéka volt, hogy a végére jár az oroszok titkainak, s közönséges turis­tának álcázva magát végigjár­ta Szibériát, és mérései alap­ján olyan radioaktivitási érté­kekkel és más kockázati tényezőkkel szembesült, ame­lyek mellett eltörpül még a hírhedt csernobili atomreak­tor-katasztrófa is. Ezt köve­tően a Bellona Genius nevű hajójának fedélzetén egy szakértőkből álló csoport tár­saságában Murmanszk kikö­tőjébe hajózott, hogy felderít­se az igazságot. És olyan nukleáris hulla­dék-koncentrációra bukkan­tak, amilyen sehol másutt nem található a föld színén; korhadozó hajókra, amelyek­ben radioaktív anyagokat tá­rolnak, felfedezték, hogy nukleáris tengeralattjárókat lakókörzetük közvetlen kö­zelében töltenek fel üzem­anyaggal, hogy Norvégiától alig negyven kilométerre re­pedt tartályokból mérgező anyagok szivárognak a ten­gerbe, s végül felfedeztek ti­zenhárom kimustrált nukleá­ris reaktort - némelyikben még az üzemanyagblokkok is benne voltak -, amelyet az oroszok egyszerűen elsül­lyesztettek a Kara-tengerben. Hauge világszerte nyilvá­nosságra hozta ezeket a bűn­tényeket, és óva intette a köz­véleményt: ezek az anyagok máris beleszivárognak a ten­gerbe és a levegőbe. Lassan végbemenő folyamat ez, de apránként egy Csernobil-mé- retű katasztrófához vezet. Hauge azonban bízott az oroszok egészséges ösztöne­iben, és nem is csalódott. Akadtak olyanok, akik - mint például Alekszandr Nyikityin, volt szovjet tengerészpa­rancsnok - felismerve a ha­zájukat fenyegető veszélyt, hozzásegítették a Bellonát, hogy megszerezze a szüksé­ges adatokat. Az orosz titkosszolgálat azonban már nem volt ilyen segítőkész: azzal válaszolt, hogy lehallgatta és feldúlta a Bellona irodáját, és hajtóva­dászatot indított Hauge orosz informátorai ellen. Nyikityint letartóztatták, és hazaárulás­sal vádolták. Hauge azonban felemelte érte a szavát: a Bellona világszerte minden követ megmozgatott a kisza­badításáért, és december kö­zepén Nyikityint valóban sza­badon is engedték. A Bellona folyamatos erő­feszítései következtében a nyugat, és az ügyben érintett oroszok is kellő bizonyíté­kokra tettek szert ahhoz, hogy belássák, égető szükség van egy nukleáris nagytaka­rításra. Az ügy tavaly érkezett a fordulópontjára, amikor Oroszország, az Egyesült Ál­lamok és Norvégia aláírt egy korszakalkotó egyezményt, amelyben megállapodnak ab­ban, hogy együttműködnek az ügy érdekében. ^ Hírről % hírre Palotai István (Új Kelet) Az amerikai titkosszol­gálat által közzétett adatok szerint az észak-koreai re­zsim várhatóan nem évek alatt, ahogy eddig gondol­ták, hanem hónapok alatt összeomlik. Mindez pedig történik azért, mert az or­szágra minden eddiginél súlyosabb élelmiszerhiány vár, ugyanis a rizstermés még a tavalyi katasztrofá­lisnál is jelentősen keve­sebb lett. Eszak-Korea élelmiszerhiánya két-há- rom millió tonna! Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi egymillió tonnás hiány is milyen helyzetet teremtett, akkor nem nehéz kiszámítani a várható eseményeket, hi­szen az elmúlt évben már ismeretterjesztő tévéműso­rokat sugároztak, amelyek azt oktatták a népnek, hogy a vadon termő gyomnövé­nyek közül mi ehető, és hogyan lehet „ízletesen” elkészíteni. Phenjan senkitől sem számíthat segítségre, mivel mélységesen megsértette az egész világot, amikor tavaly az összes ilyen irá­nyú ajánlatot a legnyer- sebb és legagresszívabb hangon elutasította, mond­ván: ha elfogadják a segít­séget, annak az lesz az ára, hogy le kell mondaniuk a szocializmusról... Az észak-koreai nép már las­san két éve súlyosan éhe­zik, de ami most vár rá, az minden képzeletet felül­múl, azonban ez egy csep­pet sem izgatja annyira az eszement vadkommunista vezetőket, hogy kétségeik támadnának államrendjük felsőrendűbbségében. Kim ír Szén utódai mindent meg fognak tenni, hogy másra (az imperialisták ár­mánykodására) kenjék a felelősséget, és körömsza­kadtukig fognak ragasz­kodni hatalmukhoz. Igen ám, de az élelmiszerhiány ilyen fokán - ahogy a CLA adatai jelzik - már a hiva­talos állami elnyomó szer­vek tagjainak élelmezésé­re sem fogja futni, márpe­dig egy éhes katonaság, egy éhes rendőrség nem vethető be az éhező lakos­ság ellen... Elvileg a világ akár a vál­lát is húzgálhatná - hiszen mindent megkísérelt, hogy segítsen -, mégsem igazán teheti... A kommunista rezsim rövidesen bekövetkező bukása után ugyanis olyan hatalmas méreteket öltő gazdasági menekültáradat fogja ellepni az országot, amire eleddig még nem volt példa! A Dél-Koreát közvetlenül fenyegető vész egészen biztos, hogy átterjed majd Amerikára és Európára is, úgyhogy az lesz a legjobb, ha a világ felkészül a válsághelyzet kezelésére, ami optimális esetben az' észak-koreai határok hermetikus lezárá­sa és az ország élelemmel való ellátása lenne, ami persze, csak vágyálom... Tehát az újabb jelszó: jön­nek a koreaiak...

Next

/
Oldalképek
Tartalom