Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-16 / 13. szám
1997. január 16., csütörtök Több csendes-óceáni ország bírálta, hogy Japán az „atommentes övezetnek,, tekintett térségen át szállíttatja haza a plutóniumot, amit Európában dúsítottak föl japán atomerőművekből kikerült nukleáris hulladékból. A japán erőművek képviselői jelentették be, hogy a kedden Franciországból útra kelt hajó a Jóreménység-fokát megkerülve az Indiai-óceánon, majd a Csendes-óceán délnyugati részén átkelve, megállás nélkül éri majd el Japánt. Új-Zéland és több más ország is nehezményezi, hogy Japán nem szolgált előzetes információkkal a szállítmányról, amelyet az atommentes övezetnek tekintett Tasmán-tengeren fognak áthajózni. A Bosznia-Hercegovina végleges felosztása felé vezető úton tett nagy lépésnek nevezte szerdán a szarajevói Oslobodjenje azt a döntést, amely szerint a muszlint—horvát föderáció hadseregét nemzetiségi alapokon szervezik meg, s így külön lesznek horvát és muszlim katonákból álló egységek. Az Alija Izetbegovic boszniai elnök s Kresimir Zubak elnökségi tag által aláírt egyezményt értékelve a független napilap úgy vélekedett, hogy Boszniában immár hivatalosan is három hadsereg létezik. „A boszniai szerb entitás hadserege egyértelműen a hatalmon lévő nacionalista párt befolyása alatt áll, s ugyanez a helyzet a horvát egységekkel is. Dél-Koreában tárgyalt szerdán Ikeda Jukihiko japán külügyminiszter, jóllehet újból kiéleződtek az ellentétek a két ország között a múlt megítélésével kapcsolatban és emiatt a szöuli vezetés a tárgyalások lemondását is fontolóra vette. Dél-Korea bírálta, hogy a minap japán magánszervezetek nyújtottak kártérítést néhány dél-koreai nőnek, akiket még a második világháború idején kényszerítettek szolgálatra a japán katonai bordélyokban. A kormányzó Uj Korea Párt és a legnagyobb ellenzéki párt is japán kormányzati elégtételt követel, és azt állítja, hogy eset jelzi: a tokiói kormány nem hajlandó szembenézni a múlt bűneivel. Az olasz kormánykoalíció és az ellenzéki középjobb pártszövetség megegyezésre jutott az alkotmány reformját kidolgozni hivatott parlamenti bizottság felállításáról, így várhatóan csütörtökön elfogadják az alaptörvény módosítását elindító törvényt. Az olasz politikai erők már évek óta egyetértenek abban, hogy szükség lenne az 1947-ben elfogadott alkotmány gyökeres változtatására, de mostanáig vitatkoztak azon, hogy az alkotmányreform kidolgozását alkotmányozó nemzetgyűlésre, vagy a jelenlegi törvényhozás keretében felálló parlamenti bizottságra bízzák. Újabb tüntetés Szófiában MTI Szófiában „belgrádi recept szerint” szerdán is tüntetést tart az ellenzék, hogy kierőszakolja az idő előtti választások mielőbbi kiírását. Az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) már kicsikarta, hogy a kormányzó Bolgár Szocialista Párt (BSZP) tárgyalásokat kezdjen az újabb előrehozott választásokról. A DESZ szerint — amelynek követeléseit támogatja a több százezres török kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (MJP) is — 4 hónap múlva kellene ismét urnákhoz szólítani a választókat, míg a szocialisták legkorábban az év végén tartandó választásokba egyeznének bele. A DESZ szeretné elérni, hogy továbbra is a Zsan Videnov vezette szocialista kormány maradjon hivatalban. A szocialisták viszont Nikolaj Dobrev eddigi belügyminisztert jelölik új kormányfőnek, aki az utóbbi időben végrehajtott bűnözésellenes rendőri akciókkal viszonylagos népszerűségre tett szert. Zselju Zselev köztársasági elnök szerdán az általános sztrájkra készülődő szak- szervezetekkel folytat konzultációkat, míg Petar Szto- janov megválasztott államfő — aki január 19-én lép hivatalba — a szocialisták vezetőivel kezd tárgyalásokat. A parlament munkáját bojkottálja az ellenzék, amely csak az új köztársasági elnök eskütételénél hajlandó belépni a törvényhozás épületébe. A Duma című szocialista napilap szerdai száma szerint Nagy-Britannia szófiai nagy- követsége cáfolta Ivan Kosz- tovnak, a DESZ vezetőjének azt a bejelentését, hogy az Európai Unió országai támogatják a bolgár ellenzéket, s erről biztosították őt az EU- országok szófiai nagykövetei. A nagykövetség szóvivőjének nyilatkozata szerint London nem támogatja egyik politikai erőt sem, de olyan kormány hivatalba lépését szeretné látni, amely tárgyalásokat kezd a nemzetközi szervezetekkel a válság megoldása érdekében. Spanyolország nagykövetségének szóvivője leszögezte, hogy Madrid elutasítja az erőszak minden formáját, s a politikai erők közötti párbeszédért száll síkra. Megszüntetni a választóvonalakat Solana a keleti bővítésről és az új NATO-rói Világkrónika Remélem, hogy 1999-ig lezárulnak az első csatlakozási tárgyalások—jelentette ki JaWerSo/anaN ATO-főtitkár a bécsi Kuriernak. Az interjú a bulvárlap szerdai számában jelent meg abból az alkalomból, hogy csütörtökön Solana hivatalos látogatást tesz Bécsben. Ennek során felkeresi a lábadozó Thomas Klestil osztrák elnököt, s tárgyalásokat folytat Heinz Fischer parlamenti elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral, Wolfgang Schüssel a\kan- cellárral és Werner Fasslabend védelmi miniszterrel. MTI Arra a kérdésre, hogy 1999- ben már Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovénia benne lesz-e a NATO-ban, a főtitkár kifejtette: a NATO Tanács decemberi nyilatkozatában kimondta, hogy a szervezet meghív egy vagy több olyan országot, amely érdeklődést mutat a csatlakozás iránt. A főtitkár nem osztotta azt a nézetet, miszerint a NATO keleti bővítése valamilyen válaszfalakat vonna a tagok és a kint maradók között. Visszakérdezett: „Hogyan keletkezik új választóvonal, ha együttműködnek a NATO-államok, azok az országok, amelyek nem tagjai a NA- TO-nak és a semlegesek?” Az új elképzeléseknek éppen az a céljuk, hogy megszüntessék a választóvonalakat, és megakadályozzák a konfliktusokat — hangsúlyozta. Solana elmondta: az új NATO az ENSZ-szel, a Nyugateurópai Unióval, az Európai Unióval és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel együtt átfogó biztonsági rendszer része. Ezen szervezetek együttműködése mindenki hasznára nagyobb biztonságot és bizalmat hoz létre. Az új NATO nem irányul senki ellen — folytatta, s jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal. Ugyanakkor közölte: lehetséges, hogy júliusig nem sikerül tető alá hozni Oroszországgal a tervezett szerződést, de azt szeretné, ha a tárgyalások során minél előbbre jutnának. Kitérő választ adott a főtitkár arra kérdésre, hogy Ausztriának nem lenne-e jobb a keleti bővítés után — ha majd egyszer csupa NATO-tag veszi körül —, ha ő maga is belépne az északatlanti szervezetbe. Solana szerint a NATO nem kényszerít senkit a belépésre, de nyitva áll minden olyan ország előtt, amely teljesít bizonyos követelményeket. A semlegességről a NATO-főtitkámak magánemberként az a véleménye, hogy annak egy bizonyos időszakban megvolt a maga jelentősége, de azóta Európában megváltozott a helyzet. A békepartnerséget —- amelyben Ausztria is részt vesz — Solana nagyon sikeresnek ítéli, s az elmélyített együttműködés új mechanizmusát látja benne. Megérkeztek az autó-matricák Az osztrák határállomásokon, ahol elsősorban az osztrák autóklubok árusítják az autópályákra és autóutakra kötelező matricákat, most már nincs hiány a gépkocsik heti matricáiból — legalábbis ezt közölte szerdán az MTI- vel Reinhold Wahihütter, az osztrák vignettatársaság forgalmazási igazgatója. Mivel ebből a vignetta-fajtából volt a határokon a legnagyobb hiány, ezért itt terítette a magántársaság azt a 100 ezer matricát, amely egy chicagói nyomdából a múlt hét közepén érkezett Ausztriába. MTI Szerdán érkezett meg az újabb, 300 ezer darabos szállítmány, amely már végre tartalmaz autóbuszokra és 3,5 tonnánál súlyosabb teherjárművekre szóló heti vignettát. Ezek a vignetták a jövő héten jutnak el a határállomásokra. Az ország belsejében még mindig nincs, és egy darabig nem is lesz elég heti matrica — mondta a forgalmazási igazgató. Véleménye szerint azonban az elsőrendű feladatot hamarosan teljesítik, és legalább a határállomásokon lehet mindenféle matricát kapni. A tartós matrica-mizéria két újabb fordulata is lázban tartja az osztrák közvéleményt. Kiderült ugyanis, hogy a vignetta nem ragad rendesen, illetve, ha valaki belülről letörli a bepárásodott szélvédőt, akkor lejön a matrica is. A rengeteg bírálattól lassan megedződő, mind több engedményre kész osztrák vignettatársaság közölte: az eredeti számla felmutatása ellenében az elárusítóhelyek a vignettamaradékot — ugyanis a matrica cafatokban távozik — új matricára cserélik. Az osztrák szociáldemokraták és a Zöldek egyre hangosabban követelik: adjon magyarázatot a matricapályázatot kiíró gazdasági minisztérium arra, hogy miért éppen egy chicagói nyomda kapta a megbízást a matrica előállítására, amikor az nemcsak messze van, hanem — mint most kiderült — egy ezzel egyenrangú, de olcsóbb osztrák ajánlat is beérkezett, s az osztrák munkaerőnek is szüksége van munkára. Az országgyűlési képviselők megtudták: a chicagói Arge Swarco-Futuri nevű cég 40,5 millió schiilingért vállalta a nyomtatást, az osztrák Forster ennél 2,6 miliő schillinggel kevesebbért. A minisztérium azzal védekezik: az amerikai nyomda ajánlatában látták a legjobb biztosítékot arra, hogy ne lehessen hamisítani a matricát. Szigorúan őrzött magyar vonatok A MÁV Rt.-nél most megalakult Vasútőr Kft.-t mutatja be szerdai számában a bécsi Kurier. Az osztrák bulvárlap beszámolója szerint 1996-ban összesen 2916 bűncselekmény történt a magyar vasút területén, amelyek között nem voltak ritkák a rabló- támadások, lopások sem. A bűnözők főleg a budapesti pályaudvarokra specializálták magukat. Különösen nagy veszélyben vannak a Romániába, Jugoszláviába és Ukrajnába közlekedő nemzetközi vonatok utasai — írja a Kurier. Megjegyzi, hogy az utóbbi időben „bűnözési főútvonallá” vált a Budapest és Bécs közötti szakasz is. Az osztrák lap munkatársa beszélt Földházi Györggyel, a Kft. elnökével, aki szerint a magyar hatóságok főleg az osztrák újságokban megjelent beszámolókból szereztek tudomást arról, hogy mi történt a Budapest és Bécs között közlekedő vonatokon. Földházi azt ígérte az újságírónak, hogy a Vasútőr Kft. tagjai az Ausztriával zajló forgalomra különösen odafigyelnek majd. Az osztrák cikk megírja, hogy egyenruhában járőrözve, a magyar rendőrséggel együttműködve veszi fel a MÁV ezen szervezete a harcot a bűnözőkkel. A cikkíró azonban kissé furcsának találja Földházinak azt a kijelentését, hogy az őrök akkor lépnek fel késedelem nélkül, ha időben hívják őket segítségül az utasok. Papucsban, pizsamában a nagyihoz MTI Szerdán hajnalban rendőrök tartóztattak fel a hollandiai Beverwijk utcáin egy ötéves kisfiút, amint papucsban és pizsamában nagyanyjához igyekezett — idézte az AFP a rendőrség jelentését. A rendőrök nem hittek a szemüknek, amikor megpillantották a metsző hidegben elszántan lépkedő gyereket. Amint azonban szolgálati kocsijukba ültették, hogy hazavigyék, a kis Bas Boontjes — mint utóbb kiderült, így hívták a kisfiút — csak azt ismételgette, hogy a nagyihoz akart menni, de a címét nem tudta megmondani. Végül bevitték az őrszobára, és ott a népesség-nyilvántartás segítségével állapították meg lakhelyét. Az igazi meglepetés azonban akkor érte a rendőröket, amikor a gyerekkel a szülői házhoz érkeztek — a fiúcska szülei ugyanis észre sem vették eltűnését. A kis Basnak sikerült kinyitnia a meglehetősen magasra helyezett ajtózárat, és kioso- nását még a Boris névre hallgató kutya sem vette észre. Hebroni megállapodás MTI ____ Sz erda hajnalban Izrael és a palesztin hatóság képviselői aláírták a megállapodást a hebroni csapatkivonásról — közölte Ereiben Saj Bazak izraeli szóvivő. A dokumentumot a két küldöttség vezetője, Szaeb Erakat és Dán Sam- ron látta el kézjegyével. A megállapodás Jasszer Arafat palesztin elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök találkozóján született meg. Bazak elmondta, hogy a hírről már tájékoztatták Bili Clinton amerikai és Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, nemkülönben H usszein jor- dániai uralkodót. A hebroni csapatkivonással kapcsolatos tárgyalások több mint három hónapja kezdődtek meg. PFSZ-tisztségviselők szerint a megállapodás értelmében Izrael kivonul Hebron területének 80 százalékáról 10 napon belül. A dokumentum szintén előirányozza, hogy az izraeli hadsereg kivonul Ciszjor- dánia vidéki területeiről is 1997 márciusától 1998 közepéig. A megállapodást még az izraeli és a palesztin kormánynak is jóvá kell hagynia. A nyilvános aláírási ceremóniát péntekre tervezik európai, arab és amerikai meghívottak részvételével. Ez volt Arafat és Netanjahu ötödik találkozója mióta az izraeli kormányfő hét hónapja hivatalba lépett. Bili Clinton amerikai elnök üdvözölte a palesztin hatóság és Izrael hebroni megállapodását. Elmondta: megköszönte a két közel-keleti vezető erőfeszítéseit, de felszólította őket, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a békefolyamat alakulását. — Nincs idő pihenni. Itt az ideje, hogy megszilárdítsuk a béke iránti elkötelezettségünket — idézte a Reuter az elnököt, aki ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz a békefolyamat támogatása érdekében. Hágában az Európai Unió szerdán méltatta a „fáradhatatlan erőfeszítéseket”, amelyek lehetővé tették a megállapodás megkötését. Hans van Mierlo holland külügyminiszter közleményében a dokumentumot „a közel-keleti igazságos és szilárd béke felé vezető úton való fontos lépésnek” nevezte, és kifejezte azon reményét, hogy ez megnyitja az utat az izraeliek és palesztinok viszonyának további javítása előtt. Dennis Ross ameikai különmegbízott kiemelte a két közel-keleti vezető „partnerszellemét”. — A két fél figyelembe vette a másik szükségleteit, s ez tükröződik abban tényben, hogy a megállapodás igazságos és kiegyensúlyozott — szögezte le a diplomata.
