Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

Gazdaság 1997. január 16., csütörtök „Inkább száz irigy, mint egy sajnálkozó” A munka bizalom, a sport siker, a szív kapocs Fekete Tibor (Új Kelet) Nyilvánosságra került, hogy ebben az évben agrár- támogatásra 101 milliárd fo­rintot szán a kormányzat. Ebből több mint húszmilli­árdot fejlesztésre kívánnak fordítani, amelyet pályáza­tok útján lehet elnyerni. Nézzük meg, egy egyéni vál­lalkozó hogyan könyvelhe­ti el az ilyen pályázatokon nyert támogatási összeget. Néhány kivételtől elte­kintve a pályázatok kiírásá­ban szerepel, hogy milyen összegű saját erővel kell rendelkeznie a pályázónak és ehhez mennyi pályázati pénzt kaphat a vállalkozó. A MTI Nem várt vagyont örökölt Mezőtúr egy Németország­ban elhunyt idős hölgytől, aki ily módon fejezte ki tisz­teletét szeretett szülővárosa iránt. A Heidelbergben élt Elisabeth Bender Bíró Er­zsébetként 1909-ben a túri városban látta meg a napvi­lágot, majd onnan került kül­földre. Öröksége kereken 4 millió márka. Ennek egy ré­sze készpénz, más része be­tét és kötvény, míg a fenn­maradó hányad ingatlan és festmény. A kapott vagyon fejében az örökbehagyó előírt bizo­nyos kötelezettségeket. így MTI A gabonavetések vastag hótakaró alatt telelnek, de annak felszínét jég borítja, így a zsenge növényzet nem jut elég levegőhöz, s így nem kizárt a befulladás ve­szélye. A mostani állapotról és a várható következmé­nyekről az agrárszakemberek eltérő módon nyilatkoznak. Csongrád megyében, ahol 60-70 ezer hektár gabonát takar a jégkéreg, a megyei agrárkamara szakemberei szerint van ok az aggodalom­ra. Az őszi vetés szépen fejlődött a hideg beálltáig, de most már veszélyben van. A Dunántúl déli részén 8-10 milliméter vastag a jégréteg, s ha nem javul az idő, vagy a gazdáknak nem sikerül fel­törniük a jeget, a gyenge ve­tés rövidesen sárgulni kezd, majd elpusztul. Néhány gaz­daságban azzal próbálkoz­nak, hogy traktorokkal járat­ják a búzaföldeket, s így egy- egy sávban megroppantják a jeget. A szakemberek egy része, így a szegedi Gabonater­mesztési Kutatóintézet mun­katársa, Beke Béla viszont úgy vélekedik, hogy nem kell tartani a kifagyástól. A jelenlegi búzafajták, ha a jó gazda gondosságával kerül­tek a földbe, kibírják a telet. fejlesztésre szánt összeget be­ruházásokra fordíthatják, ezért a teljes összegnek csak egy részét kell bevételként elkönyvelni, a többit évekre elosztva kell figyelembe ven­ni. A fejlesztési célra kapott összeget (a beruházás költsé­gének az állami támogatás része) a tőketartalékhoz kell írni, a többit az egyéb bevé­telek között kell elszámolni. A beruházásnak természete­sen lesz kiadási oldala is, ezt a kiadási rovatokban kell el­könyvelni. Érdemes azonban figyelmesen elolvasni a pá­lyázatok kiírását, mert ettől eltérő szabályozás is lehet és annak már más az elszámolás módja. például, az önkormányzat­nak létre kell hozni egy, az idős hölgy és élete párja ne­vét viselő alapítványt. A pénz felhasználását is meg­szabta, még pedig oly módon, hogy azt, a mezőtúri idős és beteg emberekről gondosko­dó szociális otthon fejleszté­sére szabad fordítani. Mint azt Németh Pál, a vá­rosjegyzője az MTI érdeklő­désére elmondta: az értékes örökség első részleteként 100 ezer német márkát, mintegy 10 millió forintot már átutalt a végső akaratot teljesítő német közjegyző. Létrejött az alapít­vány is, amelynek kuratóriu­ma hamarosan dönt a pénz konkrét felhasználásáról. Egy, a múlt század végén megjelent szakkönyv hason­ló időjárásnál ajánlja a juho­kat, mint „jégtörőket”, ám erre a tél közepén, januárban, februárban még nincs szük­ség. Beke Béla nem tartja jó megoldásnak a jégtörést trak­torokkal sem, mondván, a ke­réknyomok több kárt okoz­nak, mint amennyi hasznot a jégréteg megrepesztése hoz­na. Aki anyagilag megteheti, inkább műtrágyát szórjon, az ugyanis úgy oldja a jeget, mint a só. Álláspontja szerint a kifagyás emlegetése egyfaj­ta hangulatkeltés. A kemény piaci törvények olykor lob­byzásra kényszerítenek bizo­nyos csoportokat. Ebben az esetben a hír elterjesztése mögött valószínűleg árfel- hajtási szándék áll. A Nyugat-Dunántúl egyes részein, ahol sok volt a bel­víz, az őszi vetés késett, így a gabonafélék fejletlenebbek a hó alatt, mint az alföldi me­gyékben. Gróf István vezető gazdajegyző szerint a kése­delem most előnnyé változ­hat, mert a gabona így ke­vésbé van kitéve a jegesedés okozta károknak, mint az Al­földön. Most azonban még korai lenne véleményt for­málni, mert legkorábban már­cius végén, április elején ál­lapítható meg, hogy mekko­ra kárt okozott a tél. Az embernek inkább száz irigye legyen, mint egy saj- nálója. Ezt a hasznos taná­csot barátaitól kapta Szabó Gusztáv, a Guszti Bt. veze­tője, akinek az életét három dolog határozza meg: a családja, a munkája és az örök szerelem: a labda­rúgás. Mindhárom olyan dolog, amihez szenve­délyre és vasakaratra van szükség. Munkatársunktól ___- V állalkozóként öt év alatt megjárta a poklot és a mennyor­szágot. Fél évtized alatt nehéz az építőiparban a csúcsra jutni, viszont a mai körülmények kö­zött öt év is hosszú idő. Ez alatt az ember életre szóló tapasztalato­kat gyűjthet és bebizonyíthatja életképességét. Milyen az építő­ipar beruházási, munkavállalá­si körülménye a megyében?- Vásárosnamény, Gergelyi- ugomya környékén szinte nem lehet kivitelezési munkához jutni, mert olyannyira szegény az a régió. Nincs fizetőképes kereslet. Ez egy hatalmas tér­ségi probléma. Nagyobb, ko­molyabb kihívást jelentő fela­datokat a megyeszékhelyen és Budapesten lehet szerezni.- A főváros közel háromszáz kilométerre van Ugornyától. A nagyberuházások központja sokak szemében álom, elérhetet­len messzeségben van. Hogyan tud egy szabolcsi vállalkozó munkához jutni a fővárosban?- Önmaga erejéből sehogy- sem. Először alvállalkozóként kerültünk kapcsolatba nagybe­ruházókkal. Ahol a pénz beszél, ott az elvégzett munka minősé­ge, gyorsasága az ajánlólevél. Egy-egy megbízatásba szívün- ket-lelkünket beleadjuk, s az eredmény időnként egy-egy ki­fizetődőbb felkérés. Ez persze nem azt jelenti, hogy nagyme- nősködhetünk. Szó sincs erről. Minden munkalehetőséget el­vállalunk, a legkisebb megyei gondozóház felújításától a csa- ládiház-tatarozásig. Aki ma vá­logat, az hamar beadja a kulcsot. Nekem közel húsz munkatársam rendszeres fizetéséről kell gon­doskodnom, nem viccelődhetek az alkalmazottaim családjaival: hogy ma vihetnek haza fizetést, holnap nem. Ez nem játék, fele­lősek vagyunk egymásért!- Mit tart ön élete legna­gyobb sikerének?- Korábban problémáim vol­tak, az italhoz fordultam. A jó­Munkatársunktól Csengerben a január 13-án megkezdett állami gazdasági föl­dek árverezése a tervezettel szem­ben háromnaposra sikeredett. Az ország minden egyes részéből ér­kező érdeklődők száma felülmúl­ta az előzetes várakozásokat, kö­zel 240 alanyi jogon kárpótolt re­gisztráltatta magát. A licitek szer­da délelőtt befejeződtek, de az utólagos adategyeztetések késő estig elhúzódtak. Legközelebb szintén Csenger­ben lesz árverés, csütörtökön. Ekkor a Lenin Termelőszövet­kezet területéből elkülönített kilenc parcella kerül kalapács alá. Licitálni összesen 22 hek­akaróim mindennapos vélemé­nye volt, hogy a házamat is el­iszom, nem tudok még fizetést sem adni a munkatársaimnak. Elgondolkodtam. Letettem a poharat. Talpra álltam, mert a társaim, a családom bízott ben­nem. A jóakarók gúnyosan ki­nevettek, mondván: úgysem sikerül. Ekkor mondta az egyik ismerősöm: az embernek in­kább száz irigye legyen, mint egy sajnálója. Azóta ehhez tar­tom magam. Az alkalmazotta­im ma is rendszeres fizetést visznek haza. Ugyan nem élek olyan jól, mint sokan hiszik, de büszke lehetek önmagámra és a sunyi megjegyzésekkel nem törődve teszem a dolgom.- A Guszti Épker az ön egyik élete, a Tiszamenti Sportegyesü­let a másik. Amíg az előbbi bizal­mat, megbecsülést ad, az utóbbi fényes sikereket. Sportvezetőként a grundfocitól a csúcsra futtatta a gárdát. Megyei //. osztályú csa­pata előtt térdet hajtott nem egy megyei, a Nemzeti Bajnokságban szereplő reménység...- A labdarúgás régi szerel­mem. A serdülőben, az ifiben is aktívan rúgtam a bőrt. A futball­csapat olyan, mint egy nagy család. Ahol nincs szeretet, ba­rátság, ott a dolgok sem úgy tár, mintegy 255 aranykorona értékű, jobbára gyepes, kisebb részben erdős területre és szán­tóföldekre lehet. Az erdők közül két parcella esetében, a leendő vásárlóknak számolniuk kell az ütemterv sze­rinti hasznosítási kötelezettség­gel, illetve egy szántós terület vételárához hektáronként 1066 forint meliorációs költséget kell hozzászámítani. A mai árverés után legköze­lebb a Szamosmenti Állami Gaz­daság elkülönített földalapjait (összesen 6 hektár, 95 AK érték­ben, II/TI-es kategóriájú) jelölte ki árverésre a megyei Kárrendezé­si Hivatal. A licit január 23-án, csütörtökön kezdődik a sza­mennek, ahogyan kellene. Né­hány srác a cégemnél dolgozik, a többiekkel viták során, néha asztalcsapkodás mellett, vagy akár a győzelmek utáni össze- boruláskor, de egyberázódtunk.- A tavalyi Magyar Kupa­sorozat elismerten diadalme­net volt....- Az összefogás eredménye az lett, hogy a Labdarúgó Magyar Kupa küzdelmeiben csak NB-s együttesek előtt véreztünk el. Fantasztikus érzés volt, hogy nemzeti élcsapatok kergették a labdát a kis, poros, de szeretett ugomyai pályánkon. A törvény­szerűen megmutatkozó tudásuk­kal leseperték az TSE-t a pályá­ról? Na és! Kevés megyei osztá­lyos csapat rúgott ez idáig gólt az otthonában például az Újpest­nek. Büszke vagyok a fiúkra, mert a lelkűket viszik a zöld gyepre. — A család az a kapocs, amely összekapcsolja az ön két életét? — Maximálisan. Rengeteg bizalmat köszönhetek a felesé­gemnek és két gyermekemnek. A mosolyuk ad erőt, hogy a fáradtságot leküzdjem, az örö­mük, hogy csináljam tovább, amit szeretek, és a biztos hát­teret, hogy értelme van mind­annak, amit jónak képzelek... mosszegi művelődési házban. Utána, január 27-én, hétfőn az apagyi kulturális központban a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskola Tangazdaságának termő­földjeit (7 ha, 120 AK, II/II-es ka­tegóriájú) lehet megvásárolni. A soron következő licit január 30-án, csötörtökön lesz Domb- rádon, ahol a Kemecsei Állami Gazdaság földjei (7,5 ha, 43 AK, II/II-es kategóriájú) kerülnek ka­lapács alá. Jövő hónap elején, február 3-án, hétfőn lesz először árverés. Ekkor a Ny írmadai Állami Gazdaság ter­mőföldjeit (6 ha, 43 AK, U/II-es kategóriájú) jelölte ki a Kárrende­zési Hivatal. A licit a nyírmadai művelődési központban lesz. Foglalkoztatás Borsodban MTI Esztendők óla a nagy­arányú munkanélküliség jellemzi Borsod-Abaúj- Zemplén megyét, a helyzet alig változik. A munkanél­küliek 60 százaléka több mint kel év óta nem talál magának állást, aminek oka elsősorban az alulisko- lázoltság, a munkanélküli­ek 45 százalékának ugyan­is csupán általános iskolai végzettsége van. A szak­emberek szerint ennek el­lenére a munkanélküliek 55-60 százaléka alkalmas­sá tehető az ismételt mun- kafelvételre. Minderről Gúi• Nándor, a megyei munkaügyi központ igaz­gatója beszélt szerdai saj­tótájékoztatóján, amelynek fő témája a foglalkoztatási törvény módosítása, a szer­vezet átalakítása és a mun­kaerő-piaci helyzet alaku­lása volt. Elmondta, hogy a térség egyik legnagyobb gondja az elöregedés, az el­vándorlás; évente négy­nyolcezren hagyják cl a megyét, túlnyomórészt a kvalifikált szakemberek és a fiatalok. (Az elmúlt év jú­niusában megszűnt a pálya­kezdők támogatása is.) Gondot okoz, hogy a kü­lönböző erőfeszítések, be­fektetések ellenére máig nem indult meg a gazdaság aktivizálódása és romlottak a piaci viszonyok is. Az el­múlt négy esztendő során 50-60 ezer között mozgott a megyében a regisztrált munkanélküliek száma, je­lenleg több. mint 57 ezer munkanélkülit tart nyilván a munkaügyi központ. Ez 18.7 százalékos munkanél­küliségi rátának felel meg. A munkaügyi szervezet ép­pen ezért speciális progra­mokat indított a gondok enyhítésére; ezek szorosan kapcsolódnak a borsodi integrált szerkezetátalakí­tási és válságkezelési prog­ramhoz. Az igazgató el­mondta, hogy az idén köz­ponti támogatással és a he­lyi források integrálásával újabb olyan pénzforrások­hoz lehet hozzájutni, ami remélhetően változtat a helyzeten. Az elmúlt évben 1.4 milliárd forint állt ren­delkezésre a megyében a decentralizált foglalkozta­tási alapból, addig az idén ez 2,2 milliárd forint. To­vábbá mintegy 600 millió forintot hívhatnak le a köz­ponti foglalkoztatási alap­ból. Ebből a munkahelyek megőrzésén túl új munka­helyek, vállalkozások ala­pítására is lehetőség nyílik. Több pénz jut például a közhasznú foglalkoztatás­ra, Ózd térségében jó ütem­ben halad az ipari park megvalósítása, s ez alapot nyújt a helyi vállalkozások fellendítéséhez. Az idén ; folytatódik a munkaügyi központ szervezeti átalakí­tása - közölte a sajtótájé­koztatón - korábban jófor­mán csak állásközvetítés­sel foglalkoztak, addig a jövőben előtérbe kerül a képzés, átképzés, az állás­keresőkkel történő aktív foglalkozás, tehát a szol­gáltatás. Pályázati pénzek könyvelése Márkamilliók Mezőtúrnak Eltérő vélemények a vetések állapotáról Földárverési krónika Januárban négy alkalommal lehet licitálni I Szabó Gusztáv Fotó: Bozsó Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom