Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

Ha eljön az idő Megyei krónika 1997. január 16., csütörtök 3 Hogyan tovább, Sóstó Rt.? zott az Európai Unió 23-as al­Sikli Tímea (Új Kelet) A világon először Teréz anya, Európában pedig Elisa­beth Küblerson kezdemé­nyezte azt a hős pice ellátási formát, mely február második felében Nyíregyházán is el­kezdődik a Sóstói Szivárvány Otthonban. Az új részlegről az intézmény igazgatónője, Kissné Szabó Zsuzsanna be­szélt. — A hős pice rendszerrel azoknak az embereknek sze­retnénk könnyebbséget nyúj­tani, akiknek az életből már csak hónapok, illetve hetek vannak hátra. A hatágyas kü­lön szárnyat elsődlegesen az otthon lakói vehetik igény­be, de az orvos javaslata alap­ján természetesen másoknak is helyet adunk. Az ellátási rendszer kialakítását a Soros Alapítvány, a Kamilliánus rend, az önkormányzat, a Szi­várvány Otthon és a gondo- zotti felajánlások segítették. Az indulást azonban késlel­teti, hogy az ápolószemély­zet a jövő hónap elején még egyhetes továbbképzésen vesz részt. Hét szakember lát­Új Kelet-információ Beatrice Ravanel, a Phare Menedzser T réningirodájának munkatársa tart bemutató előadást az ESSN-ről, az Eu­Új Kelet-információ A tisztességtelen piaci ma­gatartásról és a versenykorlá­tozásról lesz szó a megyei ke­reskedelmi és iparkamara ja­nuár 27-ei, hétfői rendezvé­Munkatársunktói Az almatárolás legkorsze­rűbb hűtőházi technológiájá­ról szóló szakmai konferencia lesz január 18-án, szombaton Tunyogmatolcson. A rendez­vényen előadást tart dr. Kál- lay Tamás, a Gyümölcs- és ja majd el a bentlakókat éj­jel-nappal. Az erre a feladat­ra jelentkezőket nagy-nagy körültekintéssel választot­tuk ki, hiszen nemcsak szak­mailag, de lelkileg is na­gyon felkészültnek kell len­niük. Meg kell tanulni „túl­élni” egy-egy ember elvesz­tését, s ez sohasem könnyű feladat. Ha csak egy mód van rá, fontos, hogy a gon­dozók vallásos beállítottsá­gúak legyenek és rendelkez­zenek némi Biblia-ismeret­tel. Az ápolókon kívül kü­lönböző felekezetű lelké­szek is teljesítenek majd szolgálatot az új részlegben. Bár az országban tudomá­som szerint különböző ott­honokban és kórházakban már több mint harminc he­lyen van hasonló ellátás, a megyében miénk lesz az első ilyen beállítottságú hős pice szolgálat. Megpróbálunk mindent megtenni azért, hogy az ide bekerülő embe­rek testi és lelki fájdalmait enyhítsük. Ez nagyon fontos, hisz a világban mindenkinek joga van az emberséges ha­lálhoz. ha eljön az idő. rópai Felsőszintű Szolgálta­tási Hálózatról. A szakember tájékoztatóját január 28-án, kedden hallgathatják meg az érdeklődők az iparkamara nyíregyházi székházában. nyén. A közjogi testület székházában dr. Bodócsi András, a Versenyhivatal munkatársa tart előadást az ez évi törvényi változások­ról, illetve az elmúlt évi ta­pasztalatokról. Dísznövény-termesztési Ku­tatóintézet munkatársa, illet­ve Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozá­sok Szövetségének elnöke. A nemzetközi alkalmazási példákkal illusztrált előadá­sokat gyakorlati bemutató követi. A legutóbbi megyegyűlé­sen számolt be Szentesi Péter, a Sóstó Fejlesztési, Beruházási és Vállakozási Rt. igazgatóságának elnö­ke a megalakulásuk óta el­telt egy esztendő munkájá­ról. Különösebb bírálat nem illette őt és társait, de többen megkérdőjelezték, hogy muszáj volt-e a Sós­tó Rt.-nek csúszdát ven­nie? A megyegyűlés végül is úgy foglalt állást, bővül­jön két nem nyíregyházi taggal az igazgatótanács létszáma, tekintettel arra, hogy most három „nyír­egyházi” - Belus Tamás, dr. Helmeczy László és Szentesi Péter - van ben­ne. Szentesi Péter megke­resésünkkor az elmúlt egy évről, és a megyegyűlésen felvetett kérdésekről be­szélt. Száraz Attila (Új Kelet) — Az első évben tulajdono­saink megadták a működé­sünkhöz szükséges keretet. Egyetlenegy egy dolog hiány­zott és hiányzik a mai napig is: a pénz. A Sóstó Rt.-nek egye­lőre nincsenek bevételei, ezért aztán meglehetősen puritán módon dolgozunk. Nincs al­kalmazottunk, sem az igazga­tóság, sem pedig a felügyelő­bizottság tagjai nem kapnak tiszteletdíjat. Mindenki „szere­lemből” végzi a munkáját. Az ügyvezető és a műszaki igaz­gató vállalkozás keretében lát­ja el feladatát. — Nagy lelkesedéssel kezd­tünk hozzá a munkánkhoz, a Sóstó rendbetételéhez. Pénz­forrásaink nincsenek. Szeren­csénkre a megye és a város nem tudott megegyezni a RENOMÉ Rt. privatizációs bevételéről, így ezt kapjuk mi. A Svájci-lak lassan teljesen elkészül, felújí­tására 14 millió forintos PHA­RE-támogatást nyertünk el. Az alapítóknak lassan majd arról kell dönteniük, hogy hogyan hasznosítjuk. Eladás az előze­tes beszélgetések alapján szó­ba nem kerülhet. Vagy hosszú távú bérleti szerződést kötünk egy vállalkozóval, melynek el­lentételezéseként berendezve ugyan, de majd „lelakva” kap­juk vissza az épületet, és akkor újra nagy pénzeket kell ráfor­dítani a felújításra. A másik va­riáció szerint az alapítók vál­lalják a körülbelül 20 millió forintos berendezési költséget, és úgy adjuk bérbe, de csak rö­vid időre, illetve elképzelhető az is, hogy a berendezés után a Sóstó Rt. működteti majd a Svájci-lakot. Valószínűleg az utóbbi út járható a számunkra, megítélésünk szerint piacké­pes csak Sóstó történelmi mag­jának együttes működtetése lehet. így akkor kell a vállal­kozásba adásról valóban gon­dolkodnunk, ha elkészül a kádfürdő, és megújul a Krúdy Szálló. Akkor jöhet szóba iga­zán a terület bérbeadása. Mind Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, mind pedig dr. Zilahi József, a megyei köz­gyűlés elnöke egyetért az el­gondolásunkkal. A Szeréna- lakról készült egy tanulmány- terv, sajnos gazdaságosan nem újítható fel. El kell bontani. A helyén egy gyógyszálló épül majd fel. A szállónak egyébként a Szeréna-lakhoz hasonló szár­nyai is lesznek, így megmarad az épület jellege. A hét elején megkezdődött a Víztorony fel­újítása, az átadási határidő jú­nius harmincadika. A héten megjelent a pályázat a kádfür­dő felújítására. Nagyon örül­nék, ha jövő szilveszterkor már működne. Az elképzelhető, hogy a tetőtéri panzió még r.em lesz kész, de az alsó szinten a kádfürdőnek működnie kell. — Nagy sikernek tartom, hogy Kínál János úr térítés- mentesen a rendelkezésünkre bocsátotta a Krúdy Szálló tera­szát. Ezt egy vállalkozó mű­ködtette. Hétvégeken, jó idő­ben mindig telt ház volt. A pénzügyi elszámolás most fo­lyik. A parkfürdő területére építettünk egy száz méter hosszú, közel kilenc méter ma­gas, műanyag pályás csúszdát. A csúszdáért a Fürdő Kft. évi 2 millió forint bérleti díjat fizet, így a beruházás megtérülési ideje három év. Amennyiben elkészül a „látványfürdő” Sós­tón, úgy a csúszdát le fogjuk szerelni, és valamelyik váro­sunkban építjük majd fel. So­hasem tartottuk titokban a csúszda vásárlását, erről a Sós­tó Rt. közgyűlésén beszámol­tunk, ahol ott volt mind a me­gye, mind a város képviselője. Megjelent a sajtóban is a szán­dékunk, a csúszda megvásárlá­sáról. Kicsit meglepődtem, hogy utólag felvetődött a me­gyei közgyűlésen: vajon meg- tehettük-e ezt, vagy sem? Mi­ért nem akkor kérdeztek? — 1997-ben szeretnénk pá­lyázatokat beadni mind a me­gyei, mind pedig a regionális területfejlesztési tanácsokhoz. Terveink szerint bekapcsoljuk Zemplénalját, Tokaj környé­két, Erdélyt és Szlovákia kele­ti részét is, Rákóczi történelmét fogjuk össze a projektben. A bizottsága által létrehozott ter­málturizmus programhoz. En­nek keretében meghívottként Belus Tamás Spanyolország­ban, míg az rt. igazgatósága és a felügyelőbizottság elnöke EU-, illetve PHARE-pénzen Marokkóban járt. Nagy jelen­tőségűnek tartom, hogy kap­csolataink révén márciusban a már említett termálturizmussal foglalkozó EU-bizottság Nyír­egyházán ülésezik. — Meglepetten fogadtam, amikor a megyei közgyűlés elnöke bejelentette a képvise­lő-testületi ülésen, hogy a nem Nyíregyházán élő képviselők megkeresésére két fővel emel­ni kívánják az igazgatóságot. Természetesen nincs, és nem is lehet ellene kifogásom, de azt hitlem. vagyok olyan viszony­ban a megyei közgyűlés elnö­kével, hogy meghívnak az egyeztetésekre. Mint kiderült, ez az ötlet képviselői javaslat­ra a közgyűlés előtti második napon vetődött fel. Egyesek az én hovatartozásomat vitatják, azt, hogy én a megyét, vagy a várost képviselem-e? Ameny- nyire én tudom, Nyíregyházá­nak nincs kifogása a létszám bővítése ellen. Bízom abban, hogy olyan kollégák kerülnek be a Sóstó Rt.-be, akik legalább annyi áldozatot képesek hoz­ni, mint mi. Természetesen a jelenlegi helyzetben ők sem kapnak tiszteletdíjat. Nyilván, ha távolabbi helyről jön majd be a két új igazgató úr, annak költségvonzata is lesz. Annyi­ban lesz más a munkánk, hogy nehezebb lesz döntéseket hoz­ni, működni, hiszen többen le­Sokan nem fizetik... Fekete Tibor (Új kelet) A kábeltévé-hálózatba bekapcsolt lakások tulajdo­nosai közül sokan téve­désből, míg mások szándé­kosan nem fizetnek sugár­zási díjat. Vannak, akik azt hiszik, hogy a Kábelkom­nak kifizetett díjban már benne foglaltatik a sugárzás ára is. Mások egyszerűen igazságtalannak érzik, hogy egy szolgáltatásért kétszer fizessenek. Pedig nem így van, tudtuk meg Fisli Jó- zsefnétól, a Debreceni Pos- taigazgatóság illetékes szakemberétől. A kábelté­vé-társaságoknak fizetett összegben csak a társaság szolgáltatásának ára van, a sugárzási díjat a posta szedi össze, amely a rádió és a tévé előfizetési jogdíja. Január elsejétől több do­logban is megváltozott a „tévédíj”. Ezentúl üzemben tartási díjnak nevezik, és változott a kedvezményt igénybe vevők köre is. Ed­dig az idős házaspárok csak akkor kaphattak mentessé­get, ha mindketten betöltöt­ték a hetvenedik életévüket. Ezentúl akkor sem kell fizet­niük, ha egyikük elmúlt hetven a másik házastárs (élettárs) pedig hatvan évnél idősebb. Nem kell azoknak a hatvan éven felülieknek sem fizetniük, akik önálló nyugdíjjal, keresettel, vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátar­tozójuk eltartásáról gondos­kodnak. Továbbra is díj- mentességben részesülnek az I-es és a Il-es kategóriába sorolt rokkantnyugdíjasok, a hadirokkantak, a súlyos látás- és hallássérültek. Akik mentesülnek a díjfizetés alól, azoknak tennészetesen hivatalosan igazolniuk kell jogosultságukat. Az ehhez szükséges nyomtatványo­kat a díjbeszedéssel foglal­kozó postahivatalokban szerezhetik be az érintettek. Változatlan maradt az üzembentartási díj bejelen­tésének módja. A díjfizetési kötelezettség már akkor is érvényes, ha valaki a tévé­adás vételére alkalmas ké­szüléket vásárol, vagy üze­meltet, függetlenül attól, hogy szokta-e nézni a ma­gyar tévé adásait. Az üzem­ben tartás tényét a vásárlást követő nyolc napon belül kell bejelenteni a területileg illetékes postahivatalban. A rádió- és tévédíjat (ami to­vábbra is kéthavonta 1060 forint) núndig a következő hónap első napjától kell fi­zetni. Ugyanígy, aki men­tesül a fizetési kötelezettség alól, csak a következő hó­nap első napjától kaphat fel­mentést. Akik közös háztartásban több tévékészüléket is üze­meltetnek, azoknak is csak egy díjat kell fizetniük. Aki azonban albérletben lakik, az nem számít közös ház­tartásban élőnek és neki már külön kell fizetnie az üzemben tartási díjat. Akik „elfelejtik” bejelenteni tévé- készülékük üzemben tar­tását, azoknak a hiányzó időszakra viszszamenőleg is fizetniük kell és ugyanolyan összegű pótdíj megfizetésé­re kötelezik őket. Sóstó Rí. méc tavalv csatlako- sziink. több helvről. Előadás a kamarában A piaci versenyről Alma*hűtéstechnológia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom