Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-07 / 286. szám
1996. december 7., szombat Hazai krónika MSZP-fórum MTV __________________ El utasítok minden olyan törekvést, amely megtépázza azt a nemzetközi tekintélyt, amelyet sikerült mára kivívnunk; hiszen ez az elismerés az, amire építhetünk — jelentette ki Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök pénteken Újpalotán. Hóm Gyula a kerületi polgármester-választási kampány MSZP-s záróeseményén beszámolt arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hételeji lisszaboni csúcstalálkozóján a közép-kelet- európai térség válságáról esett a legtöbb szó. Magyarországról ugyanakkor messzemenő elismeréssel nyilatkoztak a résztvevők. Külön üdvözölték a magyarok szomszédsági politikáját, és értékelték az elért gazdasági eredményeket, reformokat. A miniszterelnök e téma kapcsán hangsúlyozta, hogy nem kizárólag magyar jelenség az az erkölcsi válság, amely kíséri az átalakulást. Az egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésein is egyetértettek abban, hogy újra kell fogalmazni alapvető erkölcsi értékeinket. A közönség soraiból felszólalók mindegyike megélhetési gondjairól beszélt, és létfenntartásához kért segítséget, hangsúlyozva: szégyellik, hogy könyör- adományokért kell folyamodniuk. Horn Gyula az elhangzottakra reflektálva kijelentette, hogy 1997-ben komoly előrelépésre lehet számítani, és ez nem ígérgetés. Amerikai katonák incidense MTI __________________ Ve rekedésbe keveredett öt amerikai katona Budapesten, ám mint utóbb kiderült akaratlan résztvevői voltak a cselekménynek — tudatta pénteken egy közleményben az MTI-vel az amerikai békefenntartók taszári sajtóközpontja. A fővárosban tartózkodó öt amerikai katona szerdán egy taxisofőrrel keveredett vitába a viteldíj miatt, ez később verekedéssé fajult. A helyszínre érkező magyar rendőrség a verekedés valamennyi résztvevőjét előállította, s közben értesítették az amerikai katonai rendészetet is. A közlemény szerint a Budapesti Rendőrkapitányság tájékoztatását figyelembe véve, eltekintenek a katonák felelősségre vonásától. Jutalom a nyomravezetőnek MTI___________________ Félmillió forintos jutalmat ajánlott fel Kovács Attila XVI. kerületi polgármester és Demszky Gábor főpolgármester annak, aki segít kideríteni, hogy kik bántalmazták néhány napja Büki Tamás XVI. kerületi képviselőt. A két tisztségviselőnek az MTI-hez pénteken eljuttatott közös nyilatkozata hangsúlyozza, hogy az önkormányzati vezetők elítélik az erőszakot, megengedhetetlennek tartják a brutalitás politikai síkra terelését, illetve azt, hogy egyesek alvilági módszerekkel próbálják befolyásolni a képviselőket. A bántalmazástól nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett kerületi képviselő úgy véli, hogy ez a durva inzultus összefügg önkormányzati munkájával, és annak célja a megfélemlítés volt. A szlovák fél válaszát várja Magyarország MTI ______________ Az Európai Unió hivatalosan megerősítette, hogy biztosítja az Esztergomot és Párkányt (Sturovo) összekötő Mária Valéria-híd újjáépítéséhez az e célra már elkülönített ötmillió ECU-t — erősítette meg pénteken kiadott sajtóközleményében az EU budapesti képviselete. A korábban felajánlott PHARE-támogatás még egy darabig a két fél rendelkezésére áll, de Brüsszel lehetőség szerint még ebben az évben szeretné a két fél pályázatát elbírálni — közölte a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) illetékese. Arra is rámutatott, hogy Magyarország a szlovák fél válaszát várja a kormányközi közlemény alapján megépülő Duna-híddal kapcsolatban, mivel a magyar fél mind műszaki, mind szakmai szempontból felkészült a munkák megkezdésére. A KHVM 1996- os költségvetésében 85 millió forintot különített el. A mai árakon 2 milliárd forintnyi újjáépítési költség felét fedezi a PHARE. A beruházási költség fennmaradó részét egyenlő arányban a magyar és a szlovák fél fedezi. A kormányközi egyezmény alapján megépülő híd az egyetlen a háborúban elpusztult Duna-hidak közül, amely eddig nem épült újjá. Egyben ez lenne az első olyan PHARE- segélyből megvalósuló és klasszikus térségi beruházás, amely két szomszédos ország és az EU együttműködéseként jön létre. Kovács László előadása a MÚOSZ-ban _______ Kéte zerre uniós csatlakozás Madelaine Albright kinevezése az amerikai külügyminiszteri posztra aktivitást ígér az Egyesült Államok diplomáciájában. A volt ENSZ-nagykövetasszony jól ismeri a kelet-közép-európai térség országainak problémáit — jelentette ki Kovács László pénteken. A magyar külügyminiszter a MÚOSZ Külpolitikai Szakosztályának vendégeként tartott előadást, melyben az 1996-os esztendő magyar szemszögből legfontosabb külpolitikai eseményeit értékelte. MTI ____ A magyar diplomácia vezetője mondandójában részletesen szólt az euro-atlanti integrációs folyamat idei történéseiről, kiemelve, hogy az Európai Unió és a NATO kibővítésének folyamata jelentősen előrehaladt 1996- ban. „Az EU-hoz és a NATO- hoz való csatlakozás Magyar- ország számára egyformán fontos” — hangsúlyozta. Kovács László szerint nagyon fontos, hogy mindkét szervezet esetében érintve legyünk a bővítés első körében, bizonytalan ugyanis, mikor nyerhetnek felvételt azok az országok, melyek kimaradnak az első körből. A miniszter elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozásnak nincs alternatívája, mint ahogy annak sincs realitása, hogy Magyarország a NATO helyett a semlegességet választja. A külügyek irányítója aláhúzta, hogy az EU- kérdőívekre adott magyar válaszok nagyon jó képet adtak az ország felkészültségéről. Úgy fogalmazott, hogy optimális esetben 2000-re megállapodás születhet Magyarország uniós csatlakozásáról. Kovács László röviden beszámolt a londoni Boszniakonferencia munkájáról. Mint elmondta, változatlanul megoldatlan a mintegy kétmillió menekült sorsa, ami a választások szempontjából is komoly jelentőséggel bír. Bosznia gazdasági újjáépítéséről szólva arról tájékoztatott, hogy a Külügyminisztérium hamarosan felveszi a kapcsolatot e munkálatokban szóba jöhető magyar vállalatokkal. A szlovák—magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetét érintve a külügyminiszter elmondta, hogy az alapszerződés végrehajtására vonatkozó szlovák javaslatok és a magyar elképzelés között nem lát áthidalhatatlan ellentéteket. Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés a jövő héten ratifikálja a magyar- román alapszerződést, s ezt követően román kollégájával még az idén kicserélheti — a tervek szerint Budapesten — a ratifikációs okmányokat. Az MDNP-sajtótájékozIató _______________ Tö rvénysértő felmentés? MTI___________ A miniszterelnök törvénysértő módon mentette fel Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt — hangzott el az MDNP pénteki sajtótájékoztatóján. Mint azt dr. Nagy Ferenc, a Néppárt jogi szakértője elmondta: a rendőrségi törvény szerint a belügyminiszternek a rendőrség vezetőjének felmentéséről szóló előterjesztéséhez csatolni kellett volna a parlament illetékes bizottságának, az önkormányzati és rendészeti bizottságnak az állásfoglalását. — Kuncze Gábor azonban ezt nem tette meg, így Horn Gyulának sem volt joga felmenteni Pintér Sándort — hangoztatta dr. Nagy Ferenc. Hozzátette: ez nem csupán formai hiba, hanem egy kétharmados törvény súlyos megsértése. A sajtótájékoztatón Szabó Iván pártelnök beszámolt a Néppárt újjáválasztott országos elnökségének első üléséről. Elmondta: a 11 tagú testület pénteken titkos szavazással Farkas Gabriellát a párt főtitkárává, Raskó Györgyöt pedig alelnökévé választotta. Közölte azt is, hogy az országos elnökség úgy döntött, a jövő év első negyedévében sorra kerülő második küldöttgyűlésnek javasolni fogja: a megnövekedett feladatok miatt 11-ről 15 főre bővítse az elnökség létszámát. Zsigmond Attila, az országos elnökség tagja arról tájékoztatta az újságírókat, hogy jövő héten szerdán Sopronban tart kihelyezett ülést a Néppárt vezető testületé. Utalt arra, hogy éppen 75 évvel ezelőtt történt az a népszavazás, amelyen „a leghűségesebb város” lakói úgy döntöttek: továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Zsigmond Attila elmondta: a történelmi esemény kapcsán Jeszenszky Géza elnökségi tag tart előadást, majd az országos elnökség ülése után a Néppárt politikusai lakossági fórumon vesznek részt Sopronban. A Legfelsőbb Bíróság határozata A kecskeméti sortűz MT[ ____________________ A Legfelsőbb Bíróság pénteken hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának tavaly júniusban hozott ítéletét az 1956-os kecskeméti sortűzperben. Mint ismeretes, a katonai tanács emberiesség elleni, több emberen elkövetett bűntett miatt mondta ki bűnösnek Gulyás-Kis Sándor nyugállományú őrnagyot és Pataki Mihály nyugállományú alezredest. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú tárgyaláson hozott végzésében új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította az ügy elbírálására jelenleg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot, a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát. A határozat szerint az eljárást nyomozati szaktól kell megismételni és a pótnyomozást két hónap alatt kell lefolytatni. Az elsőfokú bíróságnak a pótnyomozás után a tárgyalást soron kívül kell megtartania. A végzés indokolási részében szól arról, hogy az első fokon eljáró bíróság az első és a másodrendű vádlottakat emberiesség elleni több emberen elkövetett bűntett miatt egyaránt kétévi börtönbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását mindkét vádlott tekintetében három évi próbaidőre felfüggesztette. A Legfelsőbb Bíróság határozata az indokolás második részében beszámol arról, hogy az elsőfokú ítélet ellen a katonai ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Rámutat továbbá arra, hogy időközben az alkotmánybíróság ez év szeptember 4-i határozatában alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 1993. évi XC. törvényt. Rendőrségi közlemény MTI ____ De cember 1-től már csak rendőrhatósági igazolvánnyal lehet személyi, vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytatni. Az ORFK pénteken tartott sajtótájékoztatóján elmondták, hogy eddig csaknem 20 ezer engedélyt adtak ki: 5500 vállalkozáson belül 14 ezren űzik legálisan ezeket a tevékenységeket. Felhívták a figyelmet arra, hogy a megbízónak meg kell győződnie arról, hogy a fényképes igazolványt felmutató illető cégbíróságon bejegyzett vállalkozás keretén belül végzi-e tevékenységét. Szó volt arról is. hogy az ORFK közbiztonsági főigazgatósága intézkedéseket tervez a nemzetközi vonato kon utazók biztonsága érdekében. mert egyre gyakrabban lopják meg az utasokat. Az idén csak a Keleti pályaudvaron eddig 587 feljelentést tettek az utasok. ÚJ KELET Európaszeminárium MTI A Magyar Munkaadói Szövetség az európai uniós csatlakozási felkészülés során tényfeltáró, tervező lobbyzással kívánja tudatni a kormánnyal, melyek a magyar gazdaság alapvető érdekei. Ennek keretében szakmai szövetségei részt vesznek majd a csatlakozást előkészítő 25 kormányzati munkacsoport tevékenységében, és vállalja a szervezet, hogy felkészíti tagvállalatait az uniós munkaadói követelmények gyakorlására. így összegezte az érdek- képviseleti szervezet körvonalazódó stratégiáját Gyarmatiné Rácz Agnes, az MMSZ igazgatója pénteken Egerben a kétnapos Európa szeminárium tapasztalatai alapján. Hozzátette: döntő fontosságúnak tartják a brüsszeli jelenlétet is, ezért mindent megtesznek, hogy hatékonnyá tegyék a hazai munkaadói érdekképviseletek együttműködését. Végül hangsúlyozta: úgy ítélik meg, a magyar kormány nem a legkörültekintőbben járt el a társulási szerződés aláírásakor. Vállalta ugyanis, hogy teljesen lebontja a magyar piac védelmét az EU-val szemben, miközben ellenszolgáltatásként lényeges előnyöket nem kapott. A tanácskozáson elhangzott: az Európai Unió és hazánk között aláírt társulási szerződés szerint a telj? jogú tagság egyik feltété hogy a Magyarország r flkálja az Európai Szociá Chartát. A Magyar Műnk adói Szövetség véleménye szerint azonban a ratifikációra csak közvetlenül a tagfelvétel előtt lesz lehetőség, mivel néhány éven belül aligha tudja teljesíteni az ország annak kritériumait. A résztvevők a ratifikáció elhúzódásának okaként jelölték meg egyebek mellett hazánk gazdasági teljesítő- képességének korlátáit, továbbá, hogy olyan követelményeknek nem tudunk megfelelni teljes mértékben, mint a társadalombiztosításhoz való jog, vagy a fiatal házasok joga az első lakáshoz, illetve a bevándorló munkások munkaügyi védelme. Ha mindezek ellenére a magyar állam beiktatná a chartát jogrendszerébe, perek százezrei zúdulnának a hatóságokra, illetve a charta betartását ellenőrző testület komoly bírságokat szabhatna ki. Ugyanakkor a szociális konszenzus kialakításának elve már működik, hiszen folyamatos az érdekegyezetés, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kérdéseire elkészülő válaszokat is csak egyeztetés után készíti el a kormányzat. Számos szervezetre apró- zódik szét a munkaadói érdekképviselet, összehangolásukra tett kísérletek pedig eddig nem vezettek eredményre. Ez a legfőbb oka, hogy — miközben Lengyel- ország és Csehország már jó ideje megfigyelői státussal rendelkezik az európai munkaadók szervezetében —- hazánk még nem tudott integrálódni az UNICEF-be.
