Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-07 / 286. szám

UJ KELET Megyei krónika 1996. december 7., szombat 3 Szabóné Krizsán í erez "Kéek cukokát 52 épen!" Egy Doown-kóros gyerek első kél éve „Kéek cukokát szépen!” Tapolcai Zoltán (Új Kelet) Faxok Japánból Tudósítónktól _______ Ha ngversenykörútja felé­nél tart a Banchieri kamara- együttes Japánban. „Atya­mesterük”, Szabó Dénes szívességéből részleteket kö­zölhetünk a hat fiatalember eddig küldött, három faxü­zenetbe fogalmazott élmé­nyeiből: 1., Kedves Mindenki! Szerencsésen megérkez­tünk. ...Minden úgy történt, ahogy terveztük, attól elte­kintve, hogy nem Japánba ér­keztünk, hiszen az ablakból az Eiffel-torony látszik. De talán mégis jó helyre érkeztünk, csak a levegő annyira tiszta, hogy ellátni Párizsig. A ma esti koncertünkön 400 ember várható. Készítettek rólunk egy videokazettát, és a turné­ról egy programfüzetet...” 2., Tokyo PRINCE HOTEL „Kedveseink, drága Ottho­niak! Hálás szívvel köszönjük a faxot! ...Fukiko megígérte, hogy részt vehetünk egy tra­dicionálisjapán disznóölésen. Sajnáljuk, hogy otthon min­denki beteg és esik a hó. Mi jól vagyunk, nekünk csak egy 5,5-ös földrengés jutott. Úgy látszik, itt elég bizonytalan a lábunk alatt a talaj. Túl va­gyunk az állítólagos legfonto­sabb koncertünkön (Tokióban — aszerk.). Nagyon jól sike­rült, de a vacsora nem nyerte el a tetszésünket. ... Minden­kit puszilunk, csókolunk és üdvözlünk!...” 3., „Kedves Otthoniak! Túl vagyunk a második földrengésen is. Ez éppen reg­geli közben ért minket a sagai Washington Hotelben. Azóta elhagytuk Sagát, és repülővel ma érkeztünk (dec. 3.) Osa- kába. ...A koncertjeinkről csak annyit, hogy a Bon Your már elég jól megy.... egyéb­ként rettenetesen élvezzük, a main pl. Tibi aludt el. Ám en­nek ellenére mindent megte­szünk, hogy a közönség jól szórakozzon, például a sagai koncertünkön... beindíttat­tunk egy diszkógömböt is. A koncertekhez természetesen hozzátartozik a vacsora is. ...A ma esti vacsora fénypontja az élő rákok levesbe főzése volt. ...Végül álljon itt egyik ma­gyarul beszélő japán rajon­gónk levelének idézete: »Ha újra jöttök, akkor menjetek!« ...Legközelebb a harmadik földrengés után jelentke­zünk... A Banchieri együttes” Képünk tegnap délután a könyv hivatalos bemutatóján a Co­lumbia étteremben készült. Középen az anya és gyermeke Gyermekeim mellé két Doown-kóros kislányt ültettek a hintába szüleik. Csillogó sze­mükkel kérték, hogy induljon, induljon már az előre-hátra li­begős. Fiam és lányom csak nézte, nézte őket, szinte már el is felejtették kikövetelni, hogy az egekig repítsem őket. Néz­ték a másik két emberkét, és szí- vükkel, lelkűkkel érezték, hogy ők másabbak, valamiért na­gyon másabbak. Aztán lány om bőszen hajtani kezdte magát, fiam engem buzdított, hogy nővérét utolérhesse. De a sze­mük a másik kettőre szegeződött. Ok csak épphogy libbentek egyet előre, egyet hátra, nekik ennyi adatott meg, ennyit adhattak meg szüleik. Félve vártam a kérdést, amely­re mint apának kötelességem lett volna válaszolni. De a kér­dés nem jött. Aztán a lányom már nem lökte tovább a hintát, a fiam nem kérte, hogy tovább lökjem. S egyszer csak ők is épphogy libbentek egyet előre, egyet hátra. Ugyanúgy, mint a másik kettő. S mosolyukkal várták, hogy mosolyt kapjanak. Az ember más. a mosoly ugyanaz. Szabóné Krizsán Te­réz könnyeiből gyúrt mosolyt az évek alatt. S most se kér, kérünk többet, mint hogy las­sítsa le mindenki a maga féke­vesztett hintáját, ha rájuk néz. Csak épp libegjen előre, hátra. Mosolyra várva. Ez nem szakkönyv, nem élet­regény, nem busongó riportkö­tet. Lánc a közös hintához... Bárkinek a gyereke is üljön, akár az én gyermekem, akár a Terikéé helyén... Mi lesz veled zsinagóga? Szálkái Mikulások Dojcsák Tibor (Új Kelet) A mátészalkai zsinagóga má- ladozó homlokzatáról az utcára hulló vakolat már a járókelőket veszélyeztetni, de még mindig nem sikerült megnyugtató meg­oldást találni az épület okozta gondokra. A felújítást a Magyar Izraelita Hitközség korábban a mátészalkai önkormányzattal összefogva szerette volna elvé­gezni, de nem volt elég pénz a munkák elkezdésére. Templo­mot eladni a hitközség szabályai szerint nem lehet, ezért az ön- kormányzatnak 99 éves bérleti jogot ajánlottak fel a rendbeho­zatalért cserébe, a költség azon­ban meghalada a város lehető­ségeit. A zsinagóga lebontásá­hoz vagy renováláshoz külföldi zsidó szervezetek és magánsze­mélyek segítéségét kérik. Új Kelet-információ A mátészalkai családsegítő központ dolgozói öt éve szer­vezték meg első Mikulás-akci­ójukat. Akkor még csak a kór­házban fekvő gyerekeket keres­ték fel Mikulásaik, de a követ­kező évtől már a város minden családját, ahová meghívást kaptak. A Mikulás-látogatás a város területén ingyenes szol­gáltatás. Idén is az az öt férfi öltötte magára a piros köpenyt és ragasztotta fel a fehér sza­kállat, akik már évek óta vál­lalják ezt „társadalmi munká­ban”. Hat évre ítélték a férj gyilkost Fullajtár András (Új kelet) Tegnap a megyei bíróságon dr. Péli-Toóth Sándor bün­tetőtanácsa F. Jánosné nyír- jákói lakost egyrendbeli ha­lált okozó testi sértésben bű­nösnek találta, és ezért 6 év börtönbüntetésre ítélte. Mel­lékbüntetésként öt évre eltil­tották a közügyek gyakorlá­sától. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vád­lott és védője enyhítésért fel­lebbezett, így az ítélet nem jogerős. Az eset tipikusnak nevez­hető és sajnos nem egyedüli, amikor a családban az italo­zás miatt megbomlik a belső harmónia. A házaspárok álta­lában nem a békés elválást választják, hanem az évek hosszú során felőrlik egymás idegrendszerét, ami sok eset­ben tragédiához vezet. Az el­fojtott indulatok úgy felkor- bácsolódnak, hogy valame­lyik fél számára végzetessé válhat az örökös viszályko­dás. Ez történt augusztus 20- án Nyírjákóban is. F. János és felesége öt gyereket nevelt fel, közülük már csak egy 14 éves lány van otthon. A töb­biek elkerültek a szülői ház­tól. A beteges rokkantnyug­díjas férj gyakran a pohár fe­nekére nézett, és ilyenkor zaklatta családját, akik nem egyszer a közelben lakó nagyszülőkhöz menekültek az italtól felbőszült ember elől. A szülőknél több unoka is vendégeskedett, kik — mint a gyerekek általában — zajosak és csintalanok vol­tak, ami zavarta nagyapjuk nyugalmát. Főleg amikor it­tas volt és pihenni vágyott. A végzetes napon F. János reg­gel elment otthonról és itta­san tért haza. Le akart pihen­ni, de a gyerekzsivaj zavar­ta, emiatt zsörtölődött, sőt a feleségével össze is vereke­dett. Az este beköszöntével a család a gyerekekkel lefe­küdt aludni. F. Jánosné is nyugovóra akart térni, de még előtte kiment az udvari vécére. Az udvaron meglepe­tés érte, mert a férje a ház sarkánál várta, alsónadrág­ban és egy pólóban volt, és mindkét kezében egy-egy kést tartott, majd fenyege­tően közeledett feléje. Az asszony megijedt, és a keze ügyébe került partvis nyelé­vel kiütötte a férje kezéből a késeket. Az ütéseket nem hagyta abba, tovább püfölte a hites urát, aki közben a földre került. Az asszony egyre jobban „begerjedt”, és kiadta magából a hosszú évek alatt felgyülemlett gyű­löletet. Egy idő után a part­visnyelet kisszékre váltotta, és azzal sújtott le a védekez­ni képtelen emberre, mert akorra már a lába is eltört. Amikor belefáradt az ütések­be, a vérben fekvő embert ott­hagyta az udvaron és nyugod­tam bement a lakásba, mintha semmi sem történt volna, le­feküdt aludni. Másnap kora reggel F. Jánost az anyósa ta­lálta meg az udvaron. A kiérkező mentők már csak a halál beálltát tudták megálla­pítani. Az orvoszakértői vélemény szerint F. Jánosra 52 ütést mért a felesége és azok ösz- szahatása vezetett a halálához. Súlyosabb sérülés is érte, mint például koponya- és agyzúzó- dás, nyaki sérülés, de eltört a lábszárcsontja és több bordá­ja is. Csak a fején 16 ütés­nyom volt! A vádlott azzal védekezett, hogy önkívületi állapotba került, amikor a fér­jét ütötte, így nem emlékszik a részletekre, de nem akarta megölni. A családtagok mind azt állították, hogy apjuk ha ivott, nagyon durva ember volt, ütötte-verte őket. Ezzel szemben a szomszédok nem tudtak róla, hogy családi per­patvarok lennének az F. csa­ládban. A faluban egyébként F. Jánost szorgalmas, dolgos, békés embernek ismerték, és egyáltalán nem tartották ré­szegesnek. Szalagavató Csengerben Új Kelet-információ Szalagavató bált tart az Ady Endre Gimnázium, Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézet a városi sportcsar­nokban december 14-én dél­után három órától. A téli szü­net kiadása előtti napon, de­cember 19-én este, 8 órakor 24 órás focimeccs kezdődik ugyanott. A maratoni rang­adón a csengenek a nyíregy­házi Bánki Donát Szakkö­zépiskolát fogadják 6 fős csa­patokban 40-40 diák méri össze tudását. Közmeghallgatás Új Kelet-információ __ Kö zmeghallgatást tartanak a tiszalöki önkormányzat ve­zetői december 12-én, csütör­tökön este fél hattól a város­háza nagytermében. Király Sándor polgármester tájékoz­tatót ad a városi képviselő-tes­tület ez évi munkájáról. Be­számol az 1996. évi'gazdál­kodás első háromnegyed évi tapasztalatairól és ismerteti a település jövő évi költségve­tési koncepciójának sarokszá­mait. Koncert az iskoláért Új Kelet-információ___ A nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola és a Lakó­körzeti Művelődési Házak Igazgatósága vezetősége, jó­tékonysági koncertet szervez­nek december 18-án, szerdán este hat órai kezdettel a me­gyeszékhely evangélikus nagytemplomában. Ä reper­toáron Bach- és Handel-mű- veket hallgathatnak az ér­deklődők a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Akadé­miai Tagozatának hallgatói előadásában. A koncert bevé­telét az evangélikus iskola és a borbányai művelődési ház eszközeinek bővítésére for­dítják a szervezők. Legkedvesebb verseim Új kelet-információ A Lórántffy Zsuzsanna Nőszövetség Legkedvesebb verseim címmel irodalmi dél­utánt rendez december 14-én, szombaton délután három órától Nyíregyházán, a Refor­mátus Gyülekezeti Ház Kál­vin Termében. Közreműkö­dik Csorba Ilona színművész. Székelyhídi Lászlóné saját verseit adja elő. Színielőadások Dojcsák Tibor (Új Kelet) A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Tár­sulata vendégszerepei decem­ber 15-én Csengerben. Az er­délyi művészek Tamási Áron Csalóka Szivárvány című da­rabját mutatják be. Az ezt kö­vető napon a debreceni Cso­konai Színház művészei lép­nek színre, a Cuppónia vég­veszélyben című mesejátékot adják elő a művelődési köz­pontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom