Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

1 UJ KELET Gazdaság 1996. december 31., kedd 5 Az import-szoftver afaja Munkatársunktól Még nem tudatosult ben­nünk eléggé, hogy a szellemi termék is vagyoni érték, és annak eltulajdonítása bűn- cselekmény. Hiszen ki gon­dolná, amikor a barátja leme­zéről átmásol egy programot, már azzal is kimeríti a lopás bűncselekményét. Ráadásul a törvény az esetek elszaporo­dása miatt szigorúbban bün­teti ezeket a cselekményeket, mint a hasonló értékű, de más jellegű lopásokat. A szoftvereknél külön kell választani az adathordozót a rajta lévő szellemi értéktől. A számlán is részletezni kell a két összeget külön-külön. Ha külföldről importálják a szoft­vert, akkor a vámhivatal az adathordozóra számítja ki a vámtételt. Nagy butaságot követ el az, akinek együtt sze­repel a két tétel a számlán, ugyanis ekkor teljesen jogo­san a vámhatóság a teljes számlaértékre kiveti a vámot, és nem érdemes ellene felleb­bezni. A szellemi érték, a „szolgál­tatásimport” már egy másik kérdés. Ilyenkor a megrende­lő adóalany fizeti a szolgál­tatás áfáját. A szakemberek véleménye megoszlik a szoft­ver SZJ (szolgáltatási jel­zőszám )-besorolását illetően. Vannak, akik a 122-es számú jegyzékbe teszik, míg mások nem tartják ilyen egyértelmű­nek a dolgot. Szerintük egyik kategóriába sem sorolható a „szolgáltatás”, így nem kell utána forgalmi adót fizetni. Ez csak értelmezés kérdése. Nem tudunk biztonsággal tanácsot sem adni. A gyakorlat azon­ban azt mutatja, hogy akik áfa-körösek, azok a 122-es sorszámba teszik és vissza- igénylik az áfát, míg az adó­mentesek áfa-nélkülinek ve­szik a szolgáltatást. Megint azt a lovat ütik? Fekete Tibor (Új Kelet) Még nem készült el a tb-ön- kormányzat ez évi mérlege, de már most tisztán látszik, a hi­ány nagyobb lesz a tervezett­nél. Előzetes becslés szerint legalább húszmilliárd forint­tal kevesebb folyt be az ön- kormányzat kasszájába, mint azt előzetesen kiszámolták. A hiba vagy a fizetési morálban, vagy a kiszámítás módjában keresendő. A nagyra becsült pénzügyi kormányzat megint a szarva között keresi a tőgyét, és nem a valós problémákban keresi a megoldást, hanem a régi, jól bevált reflexek szerint húz egyet a nadrágszíjon. (Már akién lehet!) Megint azt a lo­vat üti, amelyik húz. Nyílt titok, hogy a személyi jövedelemadó 97 százalékát a bérből és fizetésből élők fize­tik. Közülük sokan választot­ták az adó (és tb) mérséklésé­nek azt a módját, hogy az alap­fizetésüket főállású jövede­lemként, míg kiegészítő bérü­ket egyéni vállalkozóként kapják meg munkáltatójuktól. Egy kicsit adóznak, egy kicsit nem. Ezt a törvény adta kiska­put szünteti most meg a má­sodállású vállalkozásokra is kiterjesztett teljes körű tb-fi- zetési kötelezettség. Sőt, még azt a köldökzsinórt is elvág­ták, amikor főiskolai hallgató nevére váltják ki a vállalko­zást, és így próbálják meg csökkenteni az amúgy elég magas közterheket az adózó polgárok. A kormány megint úgy adott, hogy elvett— 42,5 szá­zalékról 39 százalékra csök­kentette a munkáltatók által fizetendő tb-járulék mértékét, ugyanakkor bevezette a havi 1800 forintos egyészségügyi hozzájárulást. A három és fél százalékos csökkentés havi 51 428 forintos tb-járulékfize- tésnél lesz egyenlő 1800 fo­rinttal. Akik ettől alacsonyabb összeget fizettek, azok rosz- szabbul jártak. Ismerve me­gyénk jövedelmi viszonyait, meggyőződéssel állítom, hogy megint a vagyonosabb kisebbség, járt jobban. A régi szabályozás szerinfa 121 ezer forintos bruttó fizetés után kellett a munkáltatónak ezt az 51 ezer pár száz forintos tb-t fizetni. Megint a túlnyomó többségen verik el a port. És még ez a kormányzat állítja magáról, hogy szociálisan ér­zékeny. Szerencsésebb lenne, ha az állam azon igyekezne, hogy a kétszázmilliárd forintot is meg­haladó tb-kintlévőséget pró­bálná meg behajtani. De sánta a dolog, mert a legnagyobb adósok listáját maga az állam vezeti. Első helyen a Magyar Államvasutak áll. A tehetetlen tb és az adóhatóság többek között az igazságszolgáltatás lassúsága miatt rendszerint csak bottal ütheti a járandósá­ga nyomát. Mit Tesz? Azt üti, akit tud, akinek igazoltan ki­mutatható a jövedelme, a bér­ből és fizetésből élőket. Ne legyünk ennyire igaz­ságtalanok. Az APEH tett né­hány tétova kísérletet az adó­csalók kiszűrésére. Kitalálta a fából vaskarikát. Minden vál­lalkozási ágban országrészen­ként megszabta, mennyit illik bevallani. Ez nem hogy időt­lenség, még lehet, hogy alkot­mányellenes is. Az adóható­ság ahelyett, hogy a kirívó és az ország lakosságának ke­délyállapotát borzoló nyil­vánvaló adócsalásokban nyo­mozna, inkább mindenkit egy kalap alá vesz. Pedig nem­hogy egy országrészben, de egy városban vagy egy utcá­ban sem azonosak a lehetősé­gek. Nem mindegy, hogy va­laki Nyíregyházán a Vasvári Pál utca elején vagy végén nyitja meg fodrászüzletét. Aki a központban van, lehet, hogy a többszörösét keresi, mint a város szélén dolgozó vállalko­zó. Mégis azonos bevallást kémek tőlük. Az adóhatóság jobban tenné, ha nem kárászra vagy keszegre horgászna, ha­nem megpróbálna nagyobb ragadozóhalakat is kifogni. Vagy ez már nem felelne meg a magasabb szempontoknak? A Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság közleménye A munkáltatók mulasztottak MTI____________________________________________________ A napokban olyan cikkek, illetőleg információk jelentek meg a sajtóban, amelyek bi­zonytalanságot okozhatnak a nyugdíjba vonulók körében. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) ezzel kapcsolatos, hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint sajnálatos, hogy a munkáltatók jelentős része mindeddig nem tett eleget a törvényben előírt — az 1988. január 1. és 1992. február 29. közötti időszakra szóló — adatszolgáltatási köte­lezettségének, sőt még nem is jelentkezett az illetékes nyug­díj-biztosítási igazgatóságok­nál, de ez nem jelenti azt, hogy egymillió ember nyugdíja ve­Munkatársunktól Az elmúlt szombati nyíregy­házi állatvásárra alaposan rá­nyomta a bélyegét az év végi hangulat, no meg az a hideg, amelybe az ember még a ku­tyáját sem veri ki. Emiatt kon­gott a piactér, ugyanis mind­össze nyolc kereskedő próbál­MTI _________________________________________ A Billerbeck Budapest Kft. adózás utáni nyeresége ebben az évben eléri az 50 millió fo­rintot — tájékoztatta az MTI-t Feraji Anikó, a cég kereskedel­mi vezetője. Az évente mintegy 200 ezer tonna magyar nyers- tollat feldolgozó kft. paplano­szélyben forog. Az viszont két­ségtelen, hogy az említett időszakra szóló kereseti adatok közlésének elmulasztása gon­dokat okozhat a nyugdíjak megállapításánál. A majdani nyugdíjasok esetében előállhat az a helyzet, hogy a kereseti adatokat a későbbiekben kell majd beszerezni, illetőleg, ha ez nem vezet eredményre akkor— a szükséges adatok hiányában — nem lehet a biztosított által ténylegesen elért keresetet fi­gyelembe venni a nyugdíj meg­állapításánál. Ez akkor is hát­rányt jelenthet, ha egyébként az 1988 utáni vagy esetleg előtti tényleges keresetek képezik a nyugdíj alapját— állapítja meg a közlemény. Az ONYF illeté­kese leszögezte: a nyugdíj­ta meg a lehetetlent, azaz némi haszont kicsikarni a fogcsi­korgató hidegben. A kínálat jobbára kimerült néhány fia­tal, 16-18 kilogrammos malac­kában, amelyek hétvégi ára négyezer forint körül mozgott. A csekély számú hízót kilo­grammonként 160—170 fo­rintra tartották a kereskedők. kát és párnákat készít német és svájci technológiával. A hat évvel ezelőtt alapított cég által eddig előállított 1,3 milliárd forint értékű áru 45 százalékát külföldön értékesítik — első­sorban Ausztriában, Németor­szágban, Svájcban, Japánban és a skandináv országokban. A Billerbeck Budapest Kft. az biztosítási igazgatóságok 1996 júniusától folyamatosan tájékoz­tatták a munkáltatókat adatszol­gáltatási kötelezettségükről, sőt a Társadalombiztosítási Köz­lönyben külön tájékoztatót is közreadtak. A törvényi előírások szerint 1996. december 31-én le­jár ugyan a munkáltatók adat­szolgáltatási kötelezettségének határideje, az ONYF engedélye alapján azonban az adatszolgál­tatás 1997. június 30-ig még teljesíthető. Az Országos Nyug­díj-biztosítási Főigazgatóság mindezek figyelembevételével nyomatékosan kéri az adatokkal még tartozó munkáltatókat, hogy dolgozóik érdekében mielőbb keressék fel az illetékes nyugdíj- biztosítási igazgatóságokat, és közöljék a kereseti adatokat. A piaci pangás még leg­alább két-három hétig tart. Ja­nuár végével, a sokéves ta­pasztalatok szerint fel fog élénkülni az állatpiaci forga­lom mind a kereskedők, mind a vásárlók tekintetében, ami az eladási árakat is várhatóan fel fogja nyomni. elmúlt években szélesítette ter­mékválasztékát, értékesítési há­lózatát az egész országra kiter­jesztette. Sárváron toliüzemet, Szeghalmon varrodát üzemeltet. A hazai piacon megközelítőleg ezer üzleti partnere van. Saját termékeiken kívül négy éve a német Biederlack cég ter­mékeit is értékesítik. A Matáv és a Westel jövő évi telefondíjai MTI ~ Az előfizetési díjakat át­lagosan 27,6, a beszélgetési díjakat pedig 16 százalék­kal emeli a Matáv január elsejétől. A tarifaemelést im- pulzusdíj-növekedéssel és impulzusidő-változásokkal oldják meg. Ez derül ki a Matáv MTI-hez eljuttatott hétfői közleményéből. Esze­rint egy impulzus díja az előfizetőknek 11,25 forint, a kártyás nyilvános állo­másról beszélőknek 15, az érmés telefont használók­nak pedig 20 forint lesz. Az előfizetési díj egyéni főál­lomás esetében 1200, egyé­ni ikervonalnál 650, üzleti főállomásnál 1312,50, üzle­ti ikervonal esetében pedig 875 forint lesz. A felsorolt díjak az áfát tartalmazzák. A közlemény szerint a la­kossági előfizetési díjak 180 forint értékű beszélge­tés díját is tartalmazzák. Ezt a kedvezményt a Matáv he­lyi, belföldi és nemzetközi irányú beszélgetések eseté­ben nyújtja. A beszélgeté­sek ára a helyi hívások ese­tében nagyobb, a távolsági és nemzetközi hívásoknál kisebb mértékben nőnek. A nemzetközi zónáknál végre­hajtott átsorolás következ­tében 18 ország alacso­nyabb díjkategóriába ke­rült. Olcsóbban lehet majd telefonálni például Japánba, Mexikóba, Brazíliába, Dél- Afrikába és Koreába. Az 50 egységes telefon- kártya változatlanul 750, a 120 egységes 1600 forintba fog kerülni. A 120 egységes kártya árából a Matáv 200 forint kedvezmányt ad. A Matáv Rt. hálózatából a mobilszolgáltatók hálóza­tába irányuló hívások ára munkanapokon reggel hét és este hat óra között a Pan­non esetében 49 forint/perc, a nap más időszakaiban 31,70 forint/perc lesz. A Westel 900-nál az említett időszakban 47,70 forint/ perc, azon kívül 30,90 fo­rint/perc, a Westel 450 ese­tében pedig 47,70 forint/ perc, illetve 30,90 forint/ perc lesz. Az előfizetők januári számlája az új előfizetési díjakat 1997-es áron, a de­cemberi beszélgetésk árát 1996-os áron fogja tartal­mazni. A díjváltozásokról az előfizetők a februári szám­lával kapnak tájékoztatást. Pangás a nyíregyházi állatvásáron A hidegben az árak is befagytak Billerbeck: pihekönnyű milliók Informatikapiac 1997 — A változások éve? Új Kelet-információ Bekebelezés Magyarország harmadik legnagyobb Internet-szolgál­tatójává lépett elő a magyar— amerikai érdekeltségű HTEL. A cégcsoport felvásárolta az EUnetet, illetve a szintén jól prosperáló Inernet Hungaryt. A bekebelezett cégekből megalakított EuroWeb ezál­tal a magyar piacon 15 szá­zalékos részesedést szerzett. A vállalat vezetőségének célja, hogy Magyarországot és Buda­pestet tegyék meg Kelet-Euró- pa adatátviteli központjának. Új alternatív távközlő? A Magyar Államvasutak Rt. kezdeményezésére alakuló al­ternatív távközlési szolgáltató társaság összetétele nyár óta megváltozott. A MÁV mellett szándéknyilatkozatban csatla­kozott az elképzeléshez a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt., a Központi Fizikai Kuta­tóintézet Számítástechnikai Rt. és a nemzetközi alapítású Unisource páneurópai távköz­lési társaság. Ez utóbbi holland, svéd, svájci és spanyol nemze­ti távközlési cégekből alakult szervezet kisebbségi tulajdo­nosként, de menedzseri jogok­kal lép be az új távközlési cég­be. Társként várhatóan csatla­kozik a beruházáshoz a Ma­gyar Posta Rt., a Magyar Olaj­ipari Rt. és a Magyar Beruhá­zási és Fejlesztési Bank Rt. is. Energetikai szimuláció Elkészült a világ leggyor­sabb, másodpercenként egy­billió műveletet elvégző szá­mítógépe. Az USA Energia­ügyi Hivatalának megrende­lésére készített számítógép­pel az atomfegyverek hatását fogják modellezni, illetve időjárás-előrejelzésre hasz­nálják a számítógépet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom