Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-04 / 283. szám

I UJ KELET 1996. december 4., szerda A telefondíj költségelszámolása Új Kelet-információ Ma már egy vállalkozás nem lehet meg telefon nél­kül, így teljesen természetes, hogy telefonvonalat építtet ki az irodájába, vagy éppen a lakásába, ha azt használja vállalkozása telephelyéül. A költségelszámolásnál külön kell választani az úgyneve­zett hosszáférési pont léte­sítését (azaz a csatlakozóalj­zat beszereléséig), illetve a működtetés költségeit. A társas vállalkozásoknak je­lenleg a Matávnál 90 000 forintot kell fizetni, míg a Westell telefonért 25 000 forintot. A belépési díj összegét egy 1995-ben kelt rendelet értelmében vagyo­ni jogként célszerű kimutat­ni. Ezt az összeget hat év, vagy attól hosszab idő alatt lehet költségként elszámol­ni. A telefonkészülék árát pedig húszezer forint érték­határig gyorsított amortizá­ció keretében egy év alatt le lehet írni. Mi van abban az esetben, ha megszűnik a vál­lalkozás, vagy valamilyen más okból nem tartanak igényt a telefonvonalra és visszaadják azt a Matávnak. Ilyenkor a telefontársaság helyesbítőszámlája alapján ráfordítást módosító tétel­ként érdemes figyelembe venni. A mobiltelefonoknál a 25 000 forintos kártya díja a belépés költsége, és a fen­tebb említett módon lehet elszámolni. Ha belterületen kívülre viszik ki egy vállalkozáshoz a telefonvonalat, akkor ez többletköltséggel jár, és szerelési díjat kell érte fizet­ni. Ezt az összeget a tőke- tartalék, vagy az eredmény- tartalék terhére lehet elszá­molni. A telefonbeszélgetések díja az önálló irodával, vagy telephellyel rendelke­ző vállalkozásoknál egyér­telműen költség. Más a helyzet akkor, ha egy egyé­ni vállalkozónak a lakása egyben a telephelye is, és a telefont magáncélra is hasz­nálják. Ilyenkor csak meg­becsülni lehet, hogy ebből mekkora hányad esik a „maszek” beszégetésekre, és mennyi az a rész, ame­lyik a vállalkozás érdeké­ben történt. Nyilvánvaló, hogy egy hirdetésszervező, vagy egy információs ügy­nök lényegesen többet tele­fonál, mint egy kiskereske­dő. Ezeket az összegeket csak részben lehet költség­ként elszámolni, de ez min­den esetben más és más. Érdekegyeztetés vagy demonstráció? Éhbér az élelmiszeriparban „Az élelmiszeriparban dolgozók bére fokozatosan veszít a reálértékéből, amely meghaladja az évi 10 százalékos csökkenést. A szakszervezet által kép­viselt 15 szakiparág nagyobb részében ez a folya­mat tarthatatlanná vált. Haladéktalanul tárgyaláso­kat kell kezdeményeznünk, s amennyiben eredmény­telenül végződnek az ágazati egyeztetések, úgy egy tömegdemonstráció sem elképzelhetetlen. Nem po­litikai megfontolásból, hanem az éhenhalás elkerü­lése végett.” Vitéz Péter (Új kelet) ' — Nevetségesen hangzik, hogy az élelmiszeripar egyes ágazataiban a létmini­mumért kell dolgozniuk a magasan szakképzett dolgo­zóknak -— mondta Sóki Gyu­la, az Élelmiszeripari Dol­gozók Országos Szövetsé­gének elnöke —, de az is ér­dekes tendencia, hogy a nagyvállalatok jól képzett munkásai átszivárognak a magánszférába, s papíron gyakorlatilag „bagóért” el­adják a tudásukat. A tapasz­talatok arra utalnak, hogy a munkaadók igyekeznek csökkenteni a tb-, az adóter­heket, inkább „zsebből” fi­zetik az alkalmazottaikat. Ezt a szürkéllő feketegazda­ságot feltehetően a számla nélküli értékesítés egészíti ki, amely egyes élelmiszer- ipari ágazatokban akár har­mincszázalékos nagyság­rendet is kitehet. Az így keletkező hatalmas árrés többségében nem a dolgozói bérfejlesztésre for­dítódik, hanem a piaci árver­seny finanszírozására. Konk­rét példával élve a sütőipari dolgozók helyzete rettene­tes. A piacon kialakult ke­nyérárak emelkedésébe leg­kevésbé a bérváltozások szólnak bele, egyes vállala­tok esetében a bértömeg nem haladja meg az össz­költség 20-25 százalékát. A mindinkább létminimu­mon tengődök megsegítése miatt kezdeményez a szö­vetség egyeztető tárgyalá­sokat, mert sok helyen az ágazati megállapodásban rögzített 14 százalékos meghatározott minimumkö­veteléseket sem lehet vég- rehajttatni. A tárgyalásokkal szeret­nénk elérni, hogy jövőre garantálni lehessen az inf­lációkövető, reálbércsökke­nést megállító legalább 20 százalékos bérfejlesztést. Az ágazati egyeztetéseket haladéktalanul elkezdjük. Nem akarunk alkudni, mert nincs miből, s emiatt az esetleges merev elutasítás­ra válaszul egy tömegde­monstrációt sem tartok el­képzelhetetlennek. A szö­vetség a munkások életével törődik, a kormány dolga viszont az lenne, hogy meg­állítsa a feketegazdálko­dást... Gazdaság- és kereskedelemfejlesztés Apadó forrás, szűkülő lehetőség A kormány által a gazda­sági szereplők részére bo­csátott gazdaságfejleszté­si célelőirányzat pénzügyi lehetősége, annak ellené­re, hogy az alapnak csu­pán alig több mint három­negyedét használták fel a vállalkozók, úgy tapaszta­lom, hogy betöltötte a funkcióját, azaz serkentet­te a nemzetgazdaság fej­lesztését. Mindezt dr. Bo­bok György, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium gazda­ságfejlesztési osztályve­zetője mondta kedden, a megyeszékhelyen. Munkatársunktól Nyíregyházán, a megyei ke­reskedelmi és iparkamara székházában tartott tájékozta­tó előadásán a gazdaság- és kereskedelemfejlesztési pá­lyázati rendszer ez évi tapasz­talatairól elmondta, hogy a rendelkezésre álló alap 75 szá­zalékos kihasználtsága mel­lett az elemzések szerint érez­hető a fejlődés. Az állami cél­alap részére elkülönített mint­egy 7,8 milliárd forint év köz­ben kevésnek bizonyult, s a privatizációs többletbevéte­lekből további 2 milliárd fo­rinttal gyarapította a kormány. A rendelkezésre álló féléves gazdasági összesítő adatokból kitűnik, hogy részben az pénz­alap felhasználásának jóvol­tából az ipari kibocsátás meg­közelítette az 1830 milliárdot, ebből a belföldi eladások nagysága meghaladta az 1120 milliárd forintot, illetve az ex­portbevételek túlszárnyalták a 650 milliárd forintot. Az ország legkeletibb me­gyéjében, Szabolcs-Szatmár- Beregben, ahol nem az ipari termelés dominál, itt is terme­lődött 28 milliárdos ipari ter­mék és a megyei belpiacon 17 milliárd forint nagyságrend­ben történt eladás, illetve több mint 10 milliárd forintnyi ex­portbevételt sikerült produ­kálni. Meglepő, hogy a legel­maradottabb régióként kezelt Szabolcs az ipari értékesítési részesedésben — az ország összbevételének 1,5 százalé­kával — megelőzte Nógrád megyét. A szakember a jövőt ele­mezve nem túlzottan volt el­ragadtatva, mert az 1997-es esztendőre előirányzott gaz­daságfejlesztési célalap vár­hatóan csupán 9,5 milliárd fo­rint lesz, ami vásárlóerejét te­kintve mindössze 80 százalé­ka az 1996-os évi felhasznál­ható forrásnak. Ehhez hozzá­tette, hogy a pályázatelbírálási alapelvek valószínűleg nem változnak, továbbra is prefe­ráltak lesznek a működő tőke bevonását elősegítő elképze­lések, a versenyképes termék- fejlesztések, az ipari parkok létesítése, a piacképes áru­alapok megteremtése, illetve a kis- és középvállalkozói gaz­daságfejlesztési tervek. A kül­piaci kereskedelmet előmoz­dító célok között jövőre is megtalálható lesz az Európai Unió szabályzóihoz illesztett minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásának támogatása, a marketing és kiállítási elkép­zelések segítése, illetve a központi kereskedelemfej­lesztési program részeként azok a pályázatok, amelyek Magyarország, a hazai gazda­ság új imázsát javítják. Ez utóbbi kategóriában benyúj­tott és kedvezően elbírált pá­lyázatok támogatási mértéke elérheti a 100 százalékot is. Intelligens Város — a jelen elképzelése Közös a szándék Munkatársunktól Egyelőre meg sem jelent a Nemzeti Informatikai Infra- srtuktúra Fejlesztési Alap szor­galmazta pályázati kiírás, de Nyíregyházán a polgármesteri hivatalban már arról tárgyaltak a megyei és városi önkormány­zat képviselői, a közművelődé­si intézmények tisztségviselői, cégvezetők és piackutató, illet­ve információszolgálató vál­lalkozások szakemberei, hogy milyen megfelelő feltételrend­szerrel rendelkeznek az Intel­ligens Város informatikai pro­jekthez, amelyben részt szeret­nének venni. Alelnöki látogatás Új Kelet-információ^ Győri István, a Vasutasok Szakszervezetéken alelnö- ke december 11-én, szer­dán Záhonyba tesz munka­látogatást. A MÁV záhonyi kirendeltségének vezetői­vel folytatott tárgyalások után négy időpontban és helyszínen szervezett mun­kásgyűlésen vesz részt. A Szertárfőnökségen a főnökség és a kocsiszol­gálat, a záhonyi Kormány­zati váróban az igazgató^ ság és a Házgondnokság, majd az ÁRI-ban a közúti személyszállítási főnökség dolgozóival folytat megbe­széléseket. A munkalátoga­tás utolsó programjaként Fényeslitke-Északi pálya­udvaron a forgalmi, a ke­reskedelmi munkatársakkal találkozva cserél véle­ményt az alelnök. A Szab-I-Net közhasznú társaság az előzetes elképze­lések szerint még ebben a hónapban felméri a meglévő és a programba bevonható helyi erőforrásokat, illetve megkezdik a megyei és az országos partnereikkel a szerződéskötéseket. Csabai Lászlóné, Nyíregy­háza polgármester asszonyá­nak véleménye szerint arra kell törekedni, hogy a megye- székhely az informatika terü­letén is megtarthassa referen­ciavárosi rangját, nem beszél­ve arról, hogy a program munkahelyteremtő vállalko­zás lenne. MTI __________________ A Budapesti Értéktőzsde Tit­kársága egy napra felfüggesz­tette a Csopak Szövetkezeti Rt. részvényeinek tőzsdei keres­kedését kedden — tájékoztat­ta az értéktőzsde az MTI-t. A felfüggesztést a Napi Gazda­ság keddi számában található újságcikk tartalma indokolta, amely alkalmas lehet a befek­tetők befolyásolására. A Csopaké a Rannonker című írás arról tájékoztatta az olvasókat, hogy a Csopak Rt. - a 49 százalékban tulajdonában lévő Chance '96 Vagyonke­zelő Kft.-n keresztül — 98 szá­zalékos részesedést szerzett a Pannonker Kereskedelmi és Ipari Rt.-ben az egyszerűsített privatizáció során. — Fantasztikus volt ta­pasztalnom, hogy a megje­lentek mennyire nyitottak voltak a Intelligens Város projektre — mondta Bódi An­tal, a tanárképző főiskola Számítóközpontjának veze­tője, az országosan egyedül­álló informatikai elképzelés ötletgazdája. -— Egyetértet­tek abban, hogy a meglévő informatikai adatbázisokat a lehetőségekhez szabva nyi­tottá, és egymás számára el­érhetővé kell tenni, s ehhez egy egységes hálózatra van szükség. Az alapok, a szel­lemi és a technikai források, illetve hétfőtől már a részt­vevői szándékok is adottak. Most már csupán össze kell hangolni a lehetőségeket és az elképzeléseket. A Csopak Rt. közölte a tőzs­de titkárságával, hogy a tulaj­donában lévő Chance '96 Kft. pályázatáról szóló ÁPV-dön- tésről a kereskedés megkezdé­se előtt írásban nem értesült, így nem rendelkezett hiteles in­formációkkal az adásvétellel kapcsolatban. Ä Budapesti Értéktőzsde közleménye szerint a Napi Gazdaság cikke alapján olyan információk kerültek a nyilvá­nosság elé, amelyek a kibocsá­tó értékpapírjainak értékét lé­nyegesen befolyásolhatják, azonban azok hitelességét a kibocsátó nem tudta megerősí­teni. Ennek következtében a befektetők érdekeinek védel­me, illetve a piac valós infor­mációkkal való ellátása érde­kében határozott a tőzsde tit­kársága a felfüggesztésről. Csopak Rt. Tőzsdei felfüggesztés Mester­vizsgáztatás Új Kelet-információ December végére már gyakorlatilag 23 szakmá­ban lehet mestervizsgázta­tásra jelentkezni a megyei kézműves kamaránál. A legkeresettebb tíz szakmá­ban — többek között autó- szerelésből, cukrászatból vagy fodrászatból — már folyamatosan meg lehet szerezni a képesítő okleve­let. A további tizenhárom szakmában a leendő mes­tervizsga-bizottsági elnö­kök december 11-én, Bé­késcsabán tesznek esküt, majd ezt követően a már hivatalba iktatott testület­vezetők felesketik a me­gyei vizsgabizottsági alel- nököket. Három szakmában már megkezdődtek a részmes­tervizsgáztatások. A min­den szakképesítés meg­szerzésében közös peda­gógiai ismeretek okatása és az első vizsgáztatások már megtörténtek. A kárbiztosításról Új Kelet-információ A kereskedelmi és ipar­kamara kárbiztosítási szol­gáltatásról, a nemzetközi kereskedelemmel, illetve a szállítmányozással kap­csolatos kárszakértői tevé­kenységről tart konzultá­cióval egybekötött tájé­koztató előadást Fazekas József, a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara Kár­biztosok Testületének ve­zetője ma, a megyei köz­testület székházában. Gyakorlati oktatás Munkatársunktól Megkezdődtek a jövő évi vállalkozói szakmun­kástanuló-foglalkoztatási igények összegyűjtése a megyében. A kisiparosok­nak december 31-éig kell bejelenteniük, hogy az 1997/98-as tanévben hány diák szakmai felkészítését vállalják. A kérvényüket a megyei kézműves kamarának kell benyújtaniuk, amelynek szakemberei igazolják vissza az igényeket. A köz­jogi testület és az oktatási intézmények között meg­lévő szerződés értelmében csak azok a vállalkozók foglalkoztathatnak tanuló­kat, akik igazoltan kama­rai tagok. Ezzel párhuzamosan a kamara és az iskolák kül­ső szakértők bevonásával megkezdték a gyakorlati munkahelyek szakmai mi­nősítését. Ennek célja, hogy az iskolák tisztában legyenek a gyakorlati kép­zés minőségével és techni­kai hátterével, illetve a ka­mara felmérje, hogy mi­lyen szakmai segítséget adhatnák a vállalkozók­nak. A felajánlott tanács­adás tartalmazza az esetle- > ges pályázati lehetősé­geket, és az erre való fel­készítést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom