Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-24 / 300. szám

1996. december 24., kedd Hazai krónika Magyar Távirati Iroda Deutsch Tamás levele Václav Havelhez Levélben kívánt mielőbbi gyógyulást Václav Höveinek, a Cseh Köztársaság ehöMnekDeutsch Tamás, a Fidesz—Magyar Polgá­ri Párt alelnöke pártja és a magyarországi demokratikus közvéle­mény nevében. A levélben, amelyet hétfőn az MTI-hez is eljuttat­tak, a Fidesz vezető politikusa méltatja azt a szerepet, amelyet Václav Havel betöltött a csehszlovákiai „bársonyos forradalom­ban”. Emlékeztet arra, hogy acseh író személye nemzetközi szim­bólummá vált, szerepe döntő volt a kelet-európai országok rend­szerváltó mozgalmai számára a kommunista pártokkal és azok utódaival vívott demokratikus harcban. A hajdani szocialista tábor­ban Magyarország és Csehszlovákia népei fontos szerepet játszot­tak az ellenállásban — hangsúlyozza levelében a Fidesz alelnöke. Menekültkarácsony A korábbi években kialakult szokásnak megfelelően ren­deztek a bicskei befogadóál­lomáson hétfőn délután kará­csonyi ünnepséget, amelynek keretében az állomáson tartóz­kodó mintegy 80 gyermek adott zenés, táncos műsort. Ezen a tábor lakói felekezetre való tekintet nélkül vettek részt. A Fejér megyei befoga­dóállomás jelenleg egyébként csaknem 250, zömében Bosz­nia-Hercegovinából menekült muzulmánnak nyújt oltalmat. Nívódíjak Nívódíjakat és elnöki jutal­makat osztott ki hétfőn a Duna Televízó munkatársainak Sára Sándor elnök. Az idén a ki­emelkedő művészi, szerkesz­tői, operatőri, riporteri, bemon­dói munka elismeréséül 31 -en Külügyminiszteri találkozó Az a körülmény, hogy még az év vége előtt sor kerül az új román külügyminiszter budapesti látogatására, azt bizonyítja, hogy mindkét fél kiemelkedő fontosságot tu­lajdonít a kapcsolatok erősítésének — nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Kovács László külügyminiszter, aki de­cember 26—28. között vendégül látja Adrian Severin ro­mán külügyminisztert. MTI Kovács László elmondta: a látogatás alkalmat ad az immár mindkét parlament által ratifi­kált magyar—román alapszer­ződés megerősítő okmányai­nak kicserélésére, s ezzel a megállapodás jogerőre emelé­sére. Áttekintik majd a kétol­dalú kapcsolatok valamennyi területét, a romániai magyar, illetve a magyarországi román közösség helyzetét, s véle­ményt cserélnek arról, hogy milyen konkrét lépések szük­ségesek az alapszerződésben foglaltak valóra váltása érdeké­ben. Magyar részről kezdemé­nyezni fogják, hogy jelöljék meg azokat a területeket, ahol esély van a gyors megállapo­dásra, mivel jó lenne, ha a két ország közvéleménye és a nem­zetközi közvélemény is mi­előbb érzékelné az elmozdulást a kapcsolatokban. Szó lesz a tárgyalásokon Magyarország és Románia egybeeső euro-atlanti integrációs törekvéseiről is. A miniszter azt reméli, hogy a látogatás az alapszerződés szellemében és ajánlásaival összhangban új szakaszt nyit a magyar—román kapcsola­tokban. A román külügyminiszter csütörtökön érkezik Budapest­re, majd pénteken kezdi meg tárgyalásait. Adrian Severint fogadja Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke, Horn Gyula mi­niszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök. Ezt kö­vetően kerül sor a külügymi­niszteri tárgyalásokra, amelyet közös sajtókonferencia követ. A román politikus tárgyal az Országgyűlés Külügyi Bizott­ságának tagjaival is. A program szombaton vidéken folytatódik. A román külügyminiszter láto­gatást tesz a Gyulai Polgármes­teri Hivatalban, és találkozik a Gyulai Román Kisebbségi Ön- kormányzat képviselőivel. Új átjátszóadók MTI Borsod-Abaúj-Zemplén megye hegyek között meg­búvó aprófalvas települése­inek televíziós vételi problé­máit oldja meg az a most el­készült és üzembe helyezett tizenkét kistérségi tévéadó, amelyet jelképesen hétfőn adtak át ünnepélyes külső­ségek közepette az Antenna Hungária Magyar Műsor­szóró és Rádióhírközlési Rt. emődi üzemigazgatóságán. Ez alkalomból tartott sajtó- tájékoztatón Székely István üzemigazgató és Őri A ndrás, a cég szóvivője elmondta, hogy a beruházás összesen 120 millió forintba került. Nem mozdul a borpiac MTI Nem mozdult a borpiac, az év végi ünnepek ellenére sem ürül­nek a pincék a balatoni borvi­déken. Nemcsak az egyszer fej­tett borok kereslete gyér, hanem a tavalyi óbor sem kelendő. Balatonfüred, Csopak és Bada­csony vidékén átlagban jó kö­zepes minőségű új bort őriznek a tárolók, de a legjobbakért is csak literenként hetven forintot ajánlanak a borkereskedők és a vendéglősök, azt sem tudják egyben kifizetni. Azok sem jár­tak jobban, akik a szőlőt adták el. Legtöbben december végén is csak a termés árának feléhez jutottak hozzá. Tóth Gyula, a Parasztszövet­ség Veszprém megyei igazgató­ja, aki maga is szőlőtermelő, a borvidék termőterületének to­vábbi csökkenésétől tart. A he­lyi lapokban mind gyakrabban hirdetnek eladásra szőlőültetvé­nyeket. Tóth Gyula attól tart, hogy a vásárlók viszont nem a szőlőt, hanem a szép panorámát akarják megvenni. A megyei Parasztszövetséget egyébként egymás után keresik fel a szőlős­gazdák, hogy a szervezet adjon .hangot gondjaiknak, elsősorban annak; hogy nagyobb támpga- tás nélkül nem tud talpra állni a kárpótlás során megtépázott év­ezredes balatoni szőlőtermelés. Ä felaprózott ültetvények nagy részét ugyanis már meg sem művelik az új tulajdonosok, mi­közben a telepítésekre nincs pénzük a termelőknek. r--------------------------------------­A z ősi evangéliumot hirdeti karácsonyi ünnephez annyi ba­bona, hit, jóslás fűződik az egy­házi rituálé mellett, hogy külön kötetbe lehetne foglalni. A re- gölés nyomai még felfedezhe­tők: bőséget, boldogságot kíván­nak előbb a fiúk, majd a férfiak a házbélieknek. A beköszöntő­ben a csodaszarvasról verselnek, majd megáldva a ház népét, „összeregölik” a hajadon lányt valamelyik legénnyel. Olyan varázserővel bírt a regős, hogy úgy tartották, valóban az lesz a lány férje az elkövetkezendő farsangkor, akit megjövendölt. Karácsony vigíliáján (amit bővedestének is neveztek), ebédre szaporítólencsét főztek és egy kanálnyival a baromfik- nak is tettek. De semmit sem volt szabad kiadni a házból, mert akkor a szerencsét is kiadták volna a kölcsönkért holmival. Egész nap böjtöltek, mézbe mártott diót és fokhagymát et­tek. A dió ősi jelképe Szűz Má­ria méhének és Jézus sziklasír­jának, így szokás volt a diótö­rés, és akinek egészséges dió akadt a kezébe, az nem betege­dett meg az új esztendőben. Az asztal alá kukoricát, szénát hal­moztak, hogy a tehenek jól te­jeljenek, a tyúkok sokat tojjanak, Göcsejben pénzt tettek rá, hogy egész évben legyen. Korai estebéddel fejezték be a napi böjtöt, a vacsora általá­ban bablevesből, mákos csík­ból, vagy lencséből és borsóból készült eledelből állt, mert ezek sok pénzt jósoltak. (Tabu volt a szárnyas, mert az elkaparta a szerencsét, a nyúl meg elfutott vele.) Aztán mindent szentelt­vízzel hintettek meg, tömjénnel füstöltek, fokhagymával ke- V__________________________ resztet rajzoltak az ajtókra, abla­kokra és végezetül megterítették a karácsonyi asztalt. A néha há­rom rétegű abrosz varázs- és gyó- gyerejű volt, belőle vetettek ta­vasszal, jégverés ellen a tetőre dobták, a fájós testrészeket azzal kötötték be. Tilos volt az asztal­ra könyökölni, a háziasszonynak felugrálni. Nem ritkán annyifelé szeltek egy almát, ahányan a csa­ládban voltak, együtt megették, hogy összetartok legyenek. Piros almát dobtak a kútba és a vödrökbe, mert a hit szerint ezekről inni fölöttébb egészséges volt. Fa­luban az öregek ma is Jézus-ágyat vetnek szalmából a karácsonyi asz­tal alá: egy zsákba minden ter­ményből raknak, ezt a termés bőségét biztosító szalmaágyra fek­tetik, és aprószentek napján (de­cember 28.) megetetik a jószággal. Az asztalt nem szedték le, hogy a betérő angyaloknak, a hazajáró lel- keknek legyen ennivalójuk, a kést élével sosem hagyták fölfelé, hi­szen az megvágta volna a lábukat A morzsát kis zacskóban össze­gyűjtötték, mert az is bő termést hozott például a halászoknak, és a füstje minden kórságot elűzött emberből, állatból. Aki tehette, elment a karácso­nyi éjféli misére, aki nem, az vir­rasztón. Amikor megkondult a harang, eljött a csodák ideje, mert úgy tartották, hogy ekkor fog leg­jobban az igézet, például ezen az éjjelen szerencsével jár a kincset kereső. Mondták, hogy a templo­mi úrfelmutatás percében megfé­nyesedik az istálló, és beszélget­ni kezdenek egymással az állatok a sorsukról. Aki azonban kihall­gatja őket, azt a következő évi Lu- ca-napkor szerencsétlenség éri. Nagykarácsony, vagyis 25-e dologtiltó nap, nem szabad mos­ni, szőni, fonni, trágyát hordani, egyébként az egész adventi időszakban tilos a tánc, különben az új évben minden szilva lepo­tyog a fákról. Az első és a máso­dik napi szemetet okos dolog csak Szent János napján kivinni a ház­ból, és a jó termésért a fák tövébe önteni, de nem szabad lapátot használni hozzá. Nagykarácsony és Kiskará­csony (január 1.) között szintén tilos sütni, mosni, ruhát szárítani, seperni, mert az halált hoz a ház valamelyik lakójára vagy az ál­latokra. Ezen a napon időt és ter­mést is jósoltak: ha szép napos az idő, száraz lesz a nyár és jó a gyü­mölcs- és bortermés. Délben a gyermekek megindultak köszön­teni, kántálni, vagy kóringyálni, vacsora után a fiatalok, késő este a felnőttek követték őket. A XVIII. századig Szent István és Szent János nevenapjával hár­mas ünnep volt a karácsony, most ezek a karácsonyi ünnepkörbe tartoznak. Szent Istvánra, az I. században élt vértanúra decem­ber 26-án emlékezünk. Egészség és termékenységvarázsló nap ez, az összesöpiött szemetet például a tyúkok elé dobják, hogy jól toj­janak. Ha süt a nap, akkor drága­ság várható, a zúzmarás fák jó makktermést ígérnek. Szent Ist­ván Európa német vidékein a lo­vak patrónusaként ismert, ezért ilyenkor áldották meg a lovakat, az istállót, a takarmányt. János apostolt ködös ideje miatt gyakran emlegetik Szür­ke Jánosnak is, az ő ünnepe 27- én van, állítólag ez az esztendő legboszorkányosabb napja. Máig él a bortermő vidékeken az e napi borszentelés hagyomá­nya, a borral fej-, fog-, fülfájást, tehéntőgyet gyógyítanak, vagy a vetőmagra locsolják, mint szentelményt. Néhol a kútba is öntenek belőle. Ismerünk külön István- és János-napi köszön­tőket, amelyekben feltűnő a pa­radicsomi fa motívuma. 28-án van a Heródes által le- gyilkoltatott gyermekek emlék­ünnepe, az Aprószentek napja. Ez is dologtiltó, egészségva­rázsló és jósló nap. Hazánk egész területén elterjedt szokás volt az Aprószentek-napi kor­bácsolás (suprikálás, mustáro­zás), amit betegségűző mondó- kákkal kapcsoltak össze. A Duna-menti falvakban ekkor avatták a legényeket. Ők elébb végigjárták a lányos házakat, énekelve megcsapkodták a ha- jadonokat, amiért ők köszö­netképpen szalagot kötöttek a korbácsra, édesanyjuk meg jó­féle húst adott a legénynek. Ezt a fiatalemberek megfőzték az avatási lakomán, ahol csak fér­fiember vehetett részt. V égül a legénykor ünnepélyes zárása­ként a keresztapák leöntötték a felavatottat borral, s még alaposan le is itatták. Hiába, már a rómaiak is azt tar­tották, hogy aki vígsággal vég­zi az esztendőt, ugyanolyan ví­gan kezdi a következőt. 77 . • ____________/ Ka rácsonyi népszokások Tóth M. Ildikó Havazás MTI A vasútvonalakon a kora reggeli órákban még nem okozott nagyobb gondot a havazás. Valamennyi vonat elindult, olykor előfordultak kisebb késések. A havazás erősödése után azonban már több szerelvény na­gyobb késéssel közlekedett, annak ellenére, hogy folya­matosan tisztították a váltó­kat — tájékoztatta az MTI-t a M A V-információ. Elmond­ták: főleg Budapesten, a Keleti és a Nyugati pályaud­varon okozott gondot a sű­rűn hulló hó. Innen 50-70 perces késéssel futottak ki a vonatok. Lassította még a vonatok haladását a Ferenc­városi és a Kelenföldi pálya­udvar váltóállítási nehézsé­ge is. A Budapest—Nyíregy­háza, a Budapest—Szeged vonalon 40 perces, a Buda­pest—Miskolc vasútvona­lon 15-20 perces a késés je­lenleg is. Szombathelyen és környékén minimális, 5-10 perces a vonatok késése. A MÁV Rt. hómunkásai folya­matosan dolgoznak, hogy a vonatok biztonságosan ha­ladhassanak. Hétfőn a délu­táni órákban, ha késve is, de valamennyi személyszállító vonat elindul és meg is ér­kezik végállomására. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy az utazni szándékozók indulás előtt érdeklődjenek a pályaudvarok informáci­ós ügyeleténél. % Hírről \ , / V hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Ha száz évig él is az em­ber, akkor sem fogja meg­szokni a szláv népek poli­tikai stílusát! Mert ugye egyetértenek velem abban, hogy amit Milosevic szerb elnök tesz — illetve pon­tosabban nem tesz —, az egyedülálló dolog a vilá­gon... Immár folyamatosan harmincötödik napja tün­tetnek ellene — és a Szo­cialista Párt csalása ellen —, és még a füle botját sem mozdítja. Olyan ren­díthetetlen — hogy ne mondjam, pofátlan — nyu­galommal üldögél össze­csalt hatalom-trónusán, mintha a kint skandáló százezrek éppen ünnepel­nék őt. Az összes, amit tett, az volt, hogy írt egy leve­let Warren Christopher amerikai külügyminiszter­nek, illetve egyszer tár­gyalt az olasz külügymi­niszterrel, és egyszer a gyalog érkezett szabadkai ellenzéki diákok képvise­lőivel. A nyugatiak ezen alkalmakkor kioktatták egy kicsit a demokráciá­ból, és jól az orrára kop­pintottak, a diákok pedig í jel kiröhögték azért, amit mondott: nevezetesen, hogy a bűnösöket meg fogja büntetni... Pedig, ha nem akarja, hogy szép lassan palotás­tól eltolja a népakarat, ak­kor valamit tennie kellene, mert a tömegpszichózis hatalmas dolog. Ha valaki­nek nincsenek is politikai nézetei, de harmincegyne- hány napig csak azt ordít­ják a fülébe, hogy Milose­vic csaló, maga is ezt fog­ja vallani. Az elégedetlen­ség jelei már a parasztság és a munkásság köreiben is felütötték a fejüket. A Zasztava autó- és traktor­gyár 13 ezer (!) dolgozója és a parasztság is bejelen­tette, hogy csatlakozik a tüntető diáksághoz és ér­telmiséghez, és amennyi­ben az elnök nem mond le, sztrájkba kezdenek. Ez vi­szont már — minden bi­zonnyal — Milosevic ha­talmának végét jelentené. Ez annál is inkább igaz, mert a munkásság ellen a jelen konstellációban a rendőrséget és a katonasá­got képtelenség lenne be­vetni. Azt sem szabad el­felejteni, hogy a proletár identitású szerb haderő tagjai is immár egy hónap­ja hallgatják, hogy Milose­vic csaló. Az elnök min­denesetre próbálkozik, de leginkább hátulról jön, mint a fodrászok. A két kínkeserves szimpátiatün­tetés, és az a tény, hogy az oroszok válaszul a NATO bővítésére egy Jugoszlá­viában felállítandó orosz bázisról regélnek, azon­ban nem változtat a hely­zeten, legfeljebb lerántja a leplet a szerb elnök szán­dékairól, miközben a Nyu­gat már Draskoviccsal tár­gyal... vehettek át nívódíjat. A Duna Televízió érdekében végzett munkáért 10-en részesültek el­nökijutalomban. A nívódíjakat az idén harmadik alkalommal kapják meg a televízió legna­gyobb sikert aratott műsorai­nak alkotói. Az elnöki juta­lommal elsősorban a kiemel­kedő vezetői, igazgatói tevé­kenységet ismerték el ezúttal. Megerősített szolgálat A Magyar Autóklub buda­pesti segélyszolgálata az ünne­peken várható nagy forgalom­ra tekintettel megerősített se­gélyszolgálatot biztosít az au­tósok számára Budapest köz- igazgatási határán belül. A segélyszolgálat éjjel-nappal igénybe vehető a 252-8000-as telefonszámon — közölte az autóklub hétfőn.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom