Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-23 / 299. szám

4 1996. december 23., hétfő Világkrónika ■■■ m • ■ I UJ KELET AKSHr dgr y JHH Magyar Távirati Iroda Nincs vége a hidegháborúnak Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter szombaton az orosz televízióban úgy nyilatkozott, hogy a hidegháborúnak az Egyesült Államokkal még nincs vége. A miniszter szerint a hidegháború visszatérésével járhat, ha a NATO keleti irányú kibővítése kapcsán nem vesznek tudomást Oroszországról. Fundamentalistákat öltek meg Huszonegy fegyveres fundamentalistát öltek meg az algé­riai biztonsági erők szombaton, a főváros közelében végre­hajtott két akciójuk során — adták hírül vasárnap a Liberté és a L'Authentique című napilapok. Tizennyolc, a Fegyveres Isz­lám Csoport (GIA) egyik frakciójához tartozó személy az Al­gírtól 30 kilométerre délkeletre lévő Meftah közelében vesz­tette életét egy ötórás tűzpárbaj során. Három további funda­mentalista fegyverest az Algír délkeleti elővárosa, Béni- Meszusz temetőjében öltek meg. Jelcin ismét vodkázik? Alekszander Lebegy, a leváltott orosz nemzetbiztonsági főtanácsadó egy vasárnapi német tévéinterjúban azt állította, hogy Borisz Jelcin elnök továbbra sem egészséges és orvosai utasítása ellenére ismét alkoholt fogyaszt. Az orosz nemzet- biztonsági tanács volt vezetője a ZDF televízióban úgy nyi­latkozott, hogy információi Jelcin környezetéhez tartozó személyektől származnak. Lebegy szerint jelenleg gyakorla­tilag Anatolij Csubajsz, az elnöki apparátus vezetője és az általa irányított szűk kör vezeti az országot Jelcin háta mö­gül. Gyermekek léptek aknára Öt gyermek életét vesztette vasárnap egy aknarobbanásban a Groznijtól 10 kilométerre keletre fekvő Berkat-jurt telepü­lésen. Ezt Movladi Udugov, a csecsen koalíciós kormány he­lyettes vezetője közölte. A politikus beszámolt arról, hogy az öt 10-12 éves gyermek az út mellett játszott, amikor műkö­désbe lépett a robbanószerkezet. Csecsének drámai felhívása A csecsenföldi politikai és társadalmi szervezetek vasárnap drámai felhívásban kérték a nemzetközi segélyszervezeteket: ne szüntessék be tevékenységüket a köztársaságban, mivel ennek hiányában a legelesettebbekre a biztos halál vár a té­len. A nyilatkozat szerint a csecsen lakosságot is sokkolta a Nemzetközi Vöröskereszt hat alkalmazottjának meggyilko­lása Novije Atagi településen. Egyre több az erőszak Meredeken emelkedik az erőszakos jelenetek száma a gyer­mekeknek szánt karácsonyi tévéműsorokban, s ezért elsősorban a rajzfilmek kárhoztathatok — ezt állapította meg a nagy-britanniai Sheffield egyetemének kutatócsoportja. A sheffieldi szakértők szerint a Tom és Jerry, — minden gyer­mek kedvence a brit képernyőkön, illetve a mozikban a vala­ha feltűnt tíz legagresszívabb filmalkotás egyike. Északír robbantás Robbanás történt vasárnap az északír főváros katolikusok lakta Ardoyne negyedében. Az első jelentések szerint gépko­csiba rejtett pokolgép robbant fel, sérüléseket is okozva. A va­sárnapi robbantás az első hírek szerint a köztársasági mozga­lom egyik vezetőjének lakásánál történt; egy sérültet állítólag kórházba kellett szállítani. Ha lojalista merénylet történt, amint az egyébként gyakorlatilag biztosra vehető, az azt jelenti, hogy véget ért az észak-írországi brit fennhatóság megőrzéséért küzdő protestáns félkatonai mozgalom fegyvemyugvása is. Karácsonyi levél a múltból (MTI-Panoráma) A brit kémények biztonsá­gát hivatalból felügyelő tűz­oltóság valószínűleg nem örül, a család azonban igazi kará­csonyi ajándékként kezeli azt a levelet, amelyet a néhai déd­nagymama írt leánykorában személyesen a Télapónak. Az 1911-ben írott rövid „kérvényt”, az akkor kilenc­éves Mabel Higgs rejtette a wiltshire-i családi otthon ké­ményébe. A Télapó azonban a jelek szerint nem kapta meg a küldeményt, mert a levél szinte érintetlen állapotban most került elő, amikor Ma­bel unokájának férje elszánta magát a kémény kitisztítására az ötéves dédunoka szobájá­ban. Peter Halben elmondta: a kéményből „tonnányi sze­mét, madárfészek és korom hul­lott alá, s e halom tetején, tel­jesen sértetlenül ott volt a le­vél”. Mabeinek — aki egyébként 1979-ben, 77 éves korában hunyt el szülőfalujában — nem voltak nagy igényei: egy mesekönyvet, egy képeslapok tárolására alkalmas albumot, némi csokit, kistestvérének pedig egy csörgőt kért, s egy­ben meghívta a Télapót a csa­lád karácsonyi házikoncert­Adrian Severin Budapestre készül „Budapesti látogatásom a kétoldalú és a régiókapcso­latok tekintetében mindenképpen az első határon túli megbízatásom”—jelentette ki szombaton este Adrian Severin, Románia minap kinevezett külügyminisztere a román közszolgálati televízió főműsoridejében köz­vetített interjúban. MTI Az új román kormány külpo­litikai elveit taglaló Adrian Severin elképzelésében a láto­gatásnak az év végi, téli ünne­pek tőszomszédsága dacára gyakorlatiasnak, s egyben jel­képértékűnek kell lennie; ugyanakkor kifejezi azt a rend­kívüli figyelmet, amit Romá­nia nyugati szomszédjával va­ló kapcsolatainak szentel. „Az utat, amire ráléptünk, magunk választottuk, az pedig Nyugatra tart — hangsúlyozta a román diplomácia vezetője. -—Természetes hát, hogy az fo­lyamatosan és ne ugrásokban történjen.” Kiemelve, hogy a ro­mán külpolitika számára az alapszerződés megkötése — amelynek ratifikációs okmá­nyait az elmúlt hét végén Ro­mánia elnöke, Emil Constanti- nescu is kézjegyével látta el, s a dokumentumokat Budapesten fogják kicserélni — az év leg­fontosabb külpolitikai esemé­nye marad, Adrian Severin el­mondta, hogy magyarországi tartózkodása másnapján Gyulára is ellátogat, ahol a „Magyaror­szág méreteihez képest jelentős számú román lakosság él”. A televíziós beszélgetés to­vábbi részében a román kül­ügyminiszter igen fontosnak tartotta a román—ukrán vi­szony mihamarabbi rendezését, s ezt keleti viszonylatban stra­tégiai fontosságúnak nevezte. A két ország közös szándéka, hangsúlyozta, hogy már janu­árban államtitkári szinten foly­tassák az alapszerződési tár­gyalásokat, annak ellenére, hogy tisztában vannak vele: az Ukrajnában élő jelentős román kisebbség problémája miatt nehéz feladatra vállalkoznak. A román külügyminiszter ez­zel kapcsolatban megjegyezte: Románia rendezni kívánja a déli szomszédja területén élő román kisebbségek helyzetét is; általában, a határon túli ro­mánság iránti felelősség ki­emelt fontosságot kap. A beszélgetés végén Adrian Severin úgy vélte, a román kül­politikának — sikeres európai integrációja végett — a hang­súlyos Párizs és Washington felé „kacsintása” után jobban kapcsolódnia kell a német po­litikához, a román—német kap­csolatok hagyományaiból adó­dó természetes kötődésekhez. — Nem kell mindjárta legrosszabbra gondolni! Lehet, hogy nem is leszámolni akar velünk, hanem csak figyelmezte­tésnek szánja. Egy túsz kiszabadult Távozik a bolgár kormány MTI _________ Zs an Videnov bolgár kormányfő szombaton a Bolgár Szocialista Párt rendkívüli kongresszusán benyújtotta lemondását miniszterelnöki és pártel­nöki tisztségéről. A bolgár alkotmány értelmében a miniszterelnök távozása automatikusan a kor­mány lemondását is jelen­ti. Zsan Videnov döntését azzal indokolta, hogy nem kapott elegendő támoga­tást kormányfői tevékeny­ségének folytatásához sem a társadalomtól, sem pe­dig saját pártjától. Kifejezte reményét, hogy lemondásával ki­elégíthető lesz az ellenzék­nek az a követelése, mi­szerint a szigorú gazdasá­gi reformintézkedéseket politikai konszenzus ré­vén valósítsák meg, és egyben megkímélhetik az országot egy újabb parla­menti választási procedú­rától. Viudenov kijelentette, hogy nem kíván újrain­dulni sem a miniszterel­nöki, sem pedig a pártel­nöki tisztért folytatott ver­senyben. jére. Nemes lélekre valló mó­don felhívta az ajándékosztó figyelmét arra is, hogy ne fe­ledkezzék meg a nyomorban élő gyerekekről sem. Lee Hulbert, Mabei ötéves dédunokája a karácsonyi szü­net előtti utolsó iskolai mi­sén felolvasta a 85 éve kelt dédnagymamai levelet, amely még a tanárokat is megkönnyeztette. Lee — aki Lego-készletet kért kará­csonyra szüleitől — a példán felbuzdulva maga is levélben fordult a Télapóhoz. Kérdés, hogy a tűzoltóság hajlandó lesz-e szemet hunyni a ké­mény újabb 85 évnyi tisztí- tatlansága felett... MTI ______ Lu is Manínez Duenas spanyol jezsuita atyával, a limai japán nagykövetségen kedd óta a Túpac Amaru Forradalmi Moz­galom (MRTA) egy kommandó­ja által fogva tartott túszok egyi­kével közölt interjút vasárnap két spanyol napilap, a szocialis­ta El País és a szociáldemokrata El Mundo. Duenas atya, aki pén­tek este szabadult ki, az interjúk­ban elmesélte a limai japán nagykövetségen töltött napok eseményeit, és kifejtette azt a vé­leményét, hogy sem Alberto Fu­jimori perui elnök, sem a gerilla­harcosok nem fognak engedni. Az atya elmondta, hogy a követ­ségen fogvatartott legfontosabb túsz, Pancho Tudela pemi kül­ügyminiszter is hasonlóképpen vélekedik. A 67 éves, burgosi születésű jezsuita atya 31 éve él Limában, és azért tartózkodott a limai ja­pán nagykövetségen tartott fo­gadáson, mert nemcsak szemé­lyes jóbarátja a japán nagykö­vetnek, hanem a katolikus japán kolónia papja is (Japánban is élt 12 évig). A két spanyol újság­nak adott inteijújában elmond­ta: a gerillakommandó támadá­sa néhány perccel azután történt, hogy a követség épületébe meg­érkezett. Még a kertben volt, amikor a lövések elhangzottak, és azonnal a földre vetette ma­gát. Egy asszony odakúszott mellé, megfogta a kezét, és azt mondta, hogy így sokkal kevés­bé fél. Az atya elmondta, hogy közben ő sokkal jobban félt, mint az asszony. A jezsuita atya beszámolója szerint a Tupac Ámaru komman­dójának tagjai az akció másnap­ján egyórás előadásban foglal­ták össze a túszoknak követelé­seiket és álláspontjukat a pemi helyzettel kapcsolatban. A ter­roristák eleinte nagyon kemény­nek mutatkoztak, de nemsokára nem csak levették álarcaikat, hanem kifejezetten udvariasan és kedvesen viselkedtek foglya­ikkal. Lengyel abortusztörvény MTI Lengyel szenátorok egy csoportja alkotmányossági fe­lülvizsgálatra az Alkotmány- bíróság elé utalta a terhes­ségmegszakításról és család- tervezésről szóló törvényt. A felsőházi képviselők szerint a törvény több pontja sérti a de­mokratikus és igazságos jog­állam alkotmányos alapelve­it. A lengyel törvényhozás október 24-én fogadta el a ko­rábban Európa legszigorúbbi- kaként számon tartott abor­tusztörvény módosítását. A li­beralizált törvény többek kö­zött lehetővé teszi, hogy a magzatélet 12. hetéig a nő élet- körülményeire való hivatko­zással is megszakíthassa a ter­hességet. Lengyelországban korábban csak az anya életé­nek veszélybe kerülése esetén kerülhetett sor a műtétre. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Szerződés ide, megállapo­dás oda, most még van mód­ja Nagy-Britanniának, hogy valami ürügyet találva meg­másítsa deklarált szándékát, és ne vonuljon ki Hongkong­ból. Mert ha kivonul, akkor bizony „csodát látnak” a brit korona ferde szemű jelenle­gi alattvalói! Legalábbis minden jel erre mutat. A Kínai Népköztársaság mintha utánozni akarná nagy elődjét, a Szovjetuni­ót, amikor az, megnyervén a második világháborút, nem elégedett meg azzal, hogy a fennhatósága alatt maradó államokban a helybeli kom­munisták vezessék a kissling rezsimeket, hanem Moszkvá­ból exportálták a teljes ve­zérkart... Pekingben(!) meg­alakult ugyanis az új hong­kongi parlament. A hatvantagú testület tag­jai közül a legtöbben min­den bizonnyal csak tévén vagy filmen látták eddig a „kelet gyöngyszemét”, mindez azonban, gondolom, egy cseppet sem zavarja őket a zsíros állások elfogadásá­ban, a honatyai tetszelgés- ben. Az angol külügyminiszter az esetet morbidnak, bete­gesnek nevezte, bár az iga­zat megvallva, nem tudom, mire számított?! Talán a kínai kommunis­ták adott szavára? Elfelejtet­te volna a Mennyei Béke te­rén alig néhány évvel ezelőtt történteket? Mert hogy Hongkongban is lesz hason­ló vérengzés, arra mindenki mérget vehet! (Hacsak nem fogadják a városállam lakói kitörő örömmel és virágeső­vel a vörös hadsereget és az új töpörödött és vénségesen vén helytartókat...) Habárki csak egyetlen hanggal is el­lentmond majd a hivatalos rezsimnek, az egészen bizto­san megismerkedik a demok­rácia újabb értelmezési for­máival... A kínaiak ígérete szerint a szimbiózis az egy állam két rendszer elve alapján fog működni. Ez persze nem más, mint csalétek, amit csak és kizárólag olyan politiku­sok kaptak be, akik nem is­merik a maga teljes valósá­gában a kommunizmus bel­ső struktúráját. Ha a kommu­nista Kína államigazgatási és gazdasági mechanizmusa rá- tehénkedik valamire, azt egé­szen biztosan agyon is nyom­ja. A burjánzó vörös admi­nisztrációt rákos sejtként in­jektálja majd a termelőcégek vérkeringésébe, és mániáku­san ellenőrizni akar majd mindent. Aztán akarva-aka- ratlan kezdetét veszi a szoci­ális kompenzáció elvének gyakorlati megvalósítása, és akkor annyi!... Ez az előzetes „parlamen­ti választás” — a hongkongi nép akaratától teljesen füg­getlenül (sőt, személy szerint nélküle) szintén erősíti a fenti félelmek jogos alapjait, és felveti a kérdést: vajon nem elég-e önmagában az egyez­ség felfüggesztésére? Mert ahogy a fáma mond­ja: amikor két elvtárs arról beszélget, hogy lesz-e hábo­rú, á válasz erre csak ennyi: háború az semmiképpen, de lesz itt olyan békeharc, hogy kő kövön nem marad...

Next

/
Oldalképek
Tartalom