Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-19 / 296. szám
1996. december 19., csütörtök UJ KELET Gazdaság Átalakul a vállalkozás Munkatársunktól A társas vállalkozás átalakulása esetén az adóalanynak kiegészítő adót kell fizetnie, amennyiben megszűnik a vállalkozása, a halmozott adózás utáni eredményének a külön nyilvántartartás szerint fel nem használt összege után. Az 1995. évi szabályozás szerint ez a kötelezettség csak a jogutód nélküli megszűnés esetére vonatkozott, azonban azt az adótörvény módosítása 1996. évtől kiterjesztette a jogutódlás melletti megszűnésre (átalakulásra) is a kötelezettséget. Megszűnéskor, átalakuláskor meg kell fizetni tehát a kiegészítő adót, de emellett más rendelkezést is figyelembe kell venni. így például, ha az átalakulás keretében az elkülönített eredménytartaléké ból jegyzett tőke emelésére kerül sor, a tőkeemelés összegére nem vonatkozik a megszűnéskor fennálló kiegészítő adófizetési kötelezettség. Ebben az esetben a félig adózott eredményből megvalósított jegyzett tőkeemelés akkor kiegészítő- adómentes, ha a bejegyzés évét követő három naptári éven belül a jegyzett tőke leszállítása vagy az adóalany jogutód nélküli felszámolása nem történik meg. Az adókötelezettség tehát a jegyzett tőkeemeléssel csökkentett, rendelkezésre álló külön nyilvántartott eredménytartalék összege után áll fenn. Ebből következően kiegészítő adó fizetése terheli az 1995. évben képződött eredménytartalék összegét is, annak ellenére, hogy az évben a jogutód melletti átalakulásnál még nem merült fel az adókötelezettség. Ugyanakkor a rendelkezésre álló kiegészítő adókötelezettség alá eső eredménytartalék összegét csökkenti a közbenső fel- használás vagy a veszteség leírása. Ingatlanfedezett jelzálogrendszer A második pillér Munkatársunktól A parlament még októberben elfogadta a a jelzáloggal, ingatlanfedezetű hitelekkel kapcsolatos törvényi elképzelés alapelveit, s az ingatlanhitelezés gyakorta emlegetett második pillére (első a januárban induló lakástakarékpénztári rendszer) hamarosan napvilágot láthat, amennyiben a Tisztelt Ház egy sor, ehhez kapcsolódó — mint például a csődtörvényi — szabályozást rendbe- tesz. A második pillér létrehozásának az volt az alapelve, hogy két—három milliárd forintos jegyzett alaptőkével olyan pénzintézeti tevékenységet folytató vállalkozások jöjjenek létre, amelyek beruházási, fejlesztési hiteleket folyósítanak többségében ingatlan — ház, lakás, föld — jelzálogfedezetre. Az ügyletekre jogosítvánnyal rendelkező cégek a jelzáloggal, mint értékpapírral tovább kereskedhetnek. Az előzetes tervek szerint a hitelezési érték 60 százalékáig bocsátható ki a jelzáloglevél, s a kibocsátónak kell meggyőződnie a fedezet valódiságáról. A fedezet esetében ä tervezett kötelem annyi, hogy legalább 80 százalékának valósnak, tehát ingatlannak kell lennie, a fennmaradó húsz százalék egyéb fedezet, például állampapír is lehet. Felszámolási eljárás alatt is termelnek MTI A zalaegerszegi Goldsun Hűtőipari Rt.-nél két héttel ezelőtt megkezdett felszámolási eljárás első tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatót szerdán a feladattal megbízott Takarék Rt vezérigazgatója, Szopka István. Közölte: december 28-ig készítik el a cég zárómérlegét, a tényleges adósság részben ekkor, illetve az eljárásról értesítő cégközlöny legközelebbi számát követő 30 napon belül beérkező hitelezői igények után válik ismertté. Annyi biztos, hogy a kifizetetlen EBRD- és tulajdonosi bankhitel 1 milliárd 75 millió forint, a szállítóknak és a vevőknek pedig mintegy 400 millió forinttal tartoznak. A vezérigazgató hangsúlyozta: a felszámoláskori kárenyhítésnél alapvető törekvés a cég folyamatos működtetése, ugyanis mindenki érdeke, hogy az adósságfizetések fő forrása a termelési-értékesítési bevétel legyen. Másrészt a leendő befektetők — akiknek felkutatását is megkezdték — működőképes vállalathoz szeretnének jutni. Az rt. vezetője pozitívnak nevezte a megmaradt 190 dolgozó hozzáállását, akik jelenleg is nyújtott műszakban végzik a termékcsomagolást és a kiszállítást. Amerikai és német gyakornoki program Agrárszakember-képzés Amerikai agrobizniszképzésen, farmergyakorlaton, illetve németországi farmgyakorlaton vehetnek részt fiatal megyei agrárszakemberek, a Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági és Térségfejlesztési Főosztályának legújabb nemzetközi programjának résztvevőiként. Új Kelet-információ Az agrobiznisz program célja, hogy a közgazdasági vagy agrármarketing-területen dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek az Egyesült Államokban fejleszthessék tudásukat az adott szakterületnek megfelelő cégekhez kerülve megismerkedhessenek az agrárközgazdaság és -marketing szélesebben értelmezett piaci gyakorlatával. Az Egyesült Államokban a hat hónapos képzés alatt teljes ellátásban részesülnek a jelentkezők. A farmergyakornoki program alapvető elképzelése az volt, hogy a gyakorlatban szerezzenek ismereteket a magyar fiatal szakemberek és még tanulmányaikat folytató hallgatók az amerikai farmerek, családi gazdaságok, mezőgazdasági vállalatok működéséről. Az ismeretgyűjtésre hat vagy tizenkét hónap áll rendelkezésre. Németországba olyan fiatalokat várnak féléves tapasztalatszerzésre, akik a jövőben a magángazdálkodás fejlesztésével, mezőgazdasági vállalkozással szeretnének foglalkozni. Németországban családi válalkozásokhoz kerülnek a fiatalok, ahol mind elméletben, mind gyakorlatban megismerkedhetnek a német agrárgazdálkodással. Azoknak a hallgatóknak és szakembereknek, akik részt szeretnének venni a programokban, január 10-éig pályázatot kell benyújtaniuk a minisztérium főosztályának. A beadvány elbírálása után személyes elbeszélgetésen kell részt venniük, s a sikeresen szereplők már várhatóan áprilisban utazhatnak a külföldi gyakorlatra. A Magyar Hitel Bank privatizacioja MTI Úgy érzem, jó kezekbekerül a Magyar Hitel Bank, és a privatizáció eredményeként a pénzintézet lakossági és vállalati ügyfelei is hamarosan érzik majd a minőségi változást a szolgáltatások színvonalában. Á szerződés aláírása is bizonyítja, hogy a kormány elkötelezetten folytatja a privatizációt — hangoztatta Medgyessy Péter pénzügyminiszter az MHB magánkézbe adását szentesítő szerződés ünnepélyes aláírásán szerdán, a Pénzügyminisztériumban. Az ügylet keretében az MHB részvényeinek 89,23 százalékát 89,23 millió dollárért vásárolta meg az Abn- Amro bank. Emellett a holland pénzintézet 137 millió dolláros tőkeemelésre vállalt kötelezettséget. Ez a tranzakció az eddigi egyik legnagyobb külföldi befektetés a közép-kelet-euró- pai bankszektorban. A tulajdonos Pénzügyminisztérium részéről Medgyessy Péter, a tárca vezetője, a vevő, az Abn- Amro holland pénzintézet képviseletében Michael J. D rabbe, a pénzintézet igazgatóságának tagja, a nemzetközi igazgatóság elnöke, J. J. W. Zweegers, az Abn-Amro vezérigazgató-helyettese, a Magyar Hitel Bank nevében pedig Apró Piroska, az MHB elnöke és Járai Zsig- mond vezérigazgató írta alá a dokumentumot. A szerződés- kötésen megjelent többek között Csiha Judit privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnöke, Hans Beck, az Európai Unió magyarországi nagykövete és Hans H. M. Sondaal, a Holland Királyság magyarországi nagykövete. Medgyessy Péter a szerződés aláírását követő pohárköszöntőjében utalt arra, hogy a közeljövőben várható a Mezőbank, a Takarékbank, majd e pénzintézetek után a Kereskedelmi és Hitelbank eladása is. A pénzügyminiszter szerint remélhetőleg a kereskedelmi bankok eladása is épp oly átláthatóan és sikeresen zajlik majd, mint az MHB magánkézbe adása. E lépések ugyanis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hazánk sikereket tudjon felmutatni a piacgazdaság kiépítése terén. A holland bank jelenléte nemcsak azért fontos a hazai pénzügyi szektorban, mert sikeresen befejeződött az MHB állami részesedésének értékesítése, hanem azért is nagy jelentőségű, mert világhírű, stratégiai fontosságú külföldi bank jelent meg hazánkban. Ha országunknak mintaállamot kellene találni az Európai Unió tagállamai közül, számunkra Hollandia mindenképpen jó például szolgálna — húzta alá a pénzügyminiszter. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnöke kiemelte: példás gyorsasággal zajlott le ez a magánkézbe adás, és egyúttal külön érdeme a tranzakciónak, hogy ez volt a privatizációs intézmény új igazgatóságának első döntése. — Giziké, telefonáljon a forródrótunkon azonnal a Pénzügyminisztériumba! A kísérleti alanyunk túlélte a 78%-os adókulcsnak megfelelő elektrosokkot! Jubilál a Primom Új Kelet-információ Fennállásának ötéves jubileuma alkalmából ünnepi tanácsülést szervez csütörtökön a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Primom Vállalkozásélénkítési Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata a nagyhalászi Júlia Centrál Bárban. A hálózat 13 tanácsadó irodájának képviselője áttekinti az elmúlt fél évtized eredményeit, és megvitaják a jövő feladatait. Novemberi hidrometeorológia Új Kelet-információ Az idei novemberben a szokottnál enyhébb volt az időjárás. A léghőmérséklet átlagosan 7,6 fok volt, amely 3,2 (!) fokkal magasabb, mint a sokévi mérési átlag. November 5-én szaladt fel legmagasabbra a higanyszál, ekkor 19,5 fokot jeleztett, viszont a hónap 26. napján csak -1,8 fokot mutattak a hőmérők. A megye területére a szokottnál mintegy 55 százalékkal kevesebb, átlagosan 21 milliméter csapadék hullott. A mezőgazdaságból élőknek jó hír, hogy az elmúlt tizenegy hónap alatt a sokéves átlagnál picivel több csapadékot kapott a föld. Ugyan a több- . let mindössze 8 milliméter, de a növekedés bizakodásra ad okot. A beregi, a Tisza—Szamos közi régiók a megyei átlagnál bőségesebben, viszont a nyírségi, a felső-szabolcsi és a kelet-nyírségi területek csak szűkén kaptak esőt. A Bereg és az Ecsedi láp térségétől eltekintve az átlagos vízszintet mérték a szakemberek a talajnedvességet vizsgáló kutakban. A földek nedvességtartalma 24,4 százalékos, viszont Érpatak körzetében csupán 6,8 százalék volt kimutatható. A megyei víztározókban tartalékolt vízmennyiség összesen 9 millió köbméter volt november végén, de a csapadékszegényebb időjárás miatt a tározók vízszintje minimális mértékben csökken. Kamarai küldöttek megbeszélése Új Kelet-információ Megyei küldött-megbeszélést szervez a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Nyíregyháza-Sóstói Oktatási Központban december 19- én, csütörtökön. A rendezvényen dr. Oláh János, a közjogi testület elnöke a meghívott közel száz képviselő előtt ismerteti a kamara ez évben végzett munkáját, gazdasági elemzést tart, illetve felvázolja a tervezett jövő évi feladatokat.
