Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-16 / 293. szám
1 1996. december 16., hétfő Hazai krónika Minden drágul MTI Még folynak a tarifaegyeztetések a Közlekedési, Hírközlési, és Vízügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium között a jövő évi tarifaváltozásokról. A két minisztérium szakemberei már megegyeztek a vasúti személy- és áruszállítás, a víz- és csatornadíjak, a vezetékes telefondíjak, és a helyi telefontarifák emelésének mértékéről. Pontosításra várnak még a mobil távközlés, a postai szolgáltatások, és a helyközi autóbuszdíjak is. Mindezt Petőfi László, a közgazdasági főosztályvezető helyettese közölte az MTI-vel. Petőfi László kifejtette: 18 százalékkal drágul várhatóan január elejétől a vasúti személyszállítás, és 20 százalékkal az áruszállítás. A víz- és csatornadíjakért 24 százalékkal kell többet fizetni, a vezetékes telefon 19,6 százalékkal, a helyi telefonhívások 31 százalékkal drágulnak. Még egyeztetik a mobil távközlési díjakat, amelyek átlagosan legfeljebb 23,3 százalékkal emelkedhetnek. A szakemberek a jövő héten véglegesítik a helyközi autóbusz, illetve a postai szolgáltatások díjait, amelyeknél 18-23 százalék, illetve 22,5 százalékos díjnövekedést terveznek. Hozzátette még: az eddig véglegesített díjak legkorábban január 1-jétől léphetnek érvénybe, az elkövetkezendőkben rögzített tarifák pedig ennél később válnak hatályossá. Cégautó magáncélra? Az alkotmánybíróság hétfőn teljes ülésén tárgyalja meg azt az indítványt, amely szerint a jogalkotó csak igen szűk körben ad lehetőséget annak bizonyítására, hogy a cégautót magáncélra nem használják, s ezért utána nem kell jövedelemadót fizetni. MTI Egy másik indítványozó szerint hátrányos megkülönböztetésnek tekinthető, hogy az adótörvény értelmében magánszemély a húszezer forintnál értékesebb tárgyi eszközöket nem számolhatja el költségként. Több indítványozó azt kifogásolta, hogy a képviselő- testület feloszlatásáról nem írható ki helyi népszavazás. Egy másik indítvány szerint aránytalan korlátozás az, hogy a személyiségi jogokat sértő sajtóközlemény nyilvános közlését az ügyészség felfüggesztheti. A testület megvitatja azt az indítványt, amely szerint alkotmánysértő, hogy a képviselő-testület a köz- tisztviselők illetményét a törvényi rendelkezésektől eltérően is megállapíthatja. Szerepel a napirenden az az indítvány is, amely szerint telekmegosztási ügyben hozott államigazgatási határozat felülvizsgálata során a bíróságnak a határozat megváltoztatására is lehetőséget kellene kapnia. Megtárgyalják az alkotmánybírák azt is, hogy a társasvállalkozások tagjainak esetében a társadalombiztosítási járulék megállapítását a törvény diszkriminatív módon szabályozza-e. Menekültek innen, oda A nagyatádi menekülttábor szombati végleges bezárását megelőzően a debreceni befogadóállomásra költöztették azokat a bosnyák menedékeseket is, akik mindeddig a nagyatádi tábor felszámolásában segédkeztek. MTI Szilágyi Zoltánná, a debreceni befogadóállomás igazgatója az MTI tudósítójának érdeklődésére vasárnap elmondta: az átköltöztetések befejezésével a hét végére 620-ra emelkedett a táborlakók száma, közülük 140 a gyermek. A táborban 80 személyes általános iskola működik, de megkezdődött a tanulás a középiskolai csoportban, és óvodás közösségük is van. Zökkenőmentes volt az áttelepítése decemberben a nagyatádi tábor elme-szociális részlegének: a 32 elmebeteg és 18 szociális gondozott számára folyamatos felügyeletet, orvosi ellátást biztosítanak Debrecenben. *** Ünnepélyes keretek között zárták be véglegesen szombaton a nagyatádi menekülttábort, ahol 1991 augusztus végétől mostanáig összesen mintegy 15 ezer délszláv menekültnek adtak átmenetileg szállást. Az eseményen Kuncze Gábor belügyminiszter, Világosi Gábor, a BM politikai államtitkára és Jungbert Béla, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigazgatója is részt vett. Kuncze Gábor a táborbúcsúztatót egyfelől örömteli ünnepnek nevezte, hiszen azt jelenti, hogy azok akiket befogadtak visszatérhettek szülőföldjükre, vagy egy harmadik országban találtak új otthonra. Ott, ahonnan menekülni voltak kénytelenek most béke van és ez számunkra is biztonságot jelent. Másfelől viszont — tekintettel arra, hogy csaknem száz dolgozónak a bizonytalan a sorsa — szomorú esemény a táborzárás. Hozzátette: akik itt vállaltak munkát mindig is tudták, hogy bizonytalanságban kell dolgozniuk, előre nem tudhatták meddig lesz szükség rájuk. Patthelyzet a betegszállításban A Népjóléti Minisztérium terve, amelyben az szerepel, hogy külön kell választani a mentést és a betegszállítást — napvilágra kerülése óta országszerte nagy vihart kavart. A magán-mentőszervezetek, azaz az alternatív mentőszolgálatok már jó ideje felkészültek a betegszállításra, sőt egyes területekre — például a vesebetegek szállítása — már sikerült is betörniük. Az azonban előre látható volt, hogy az Országos Mentőszolgálat vezetősége foggal-körömmel harcolni fog a szerintük teljes mértékben őket megillető feladatért. Úri Mariann (Új Kelet) A rendeletben foglaltak ráadásul óriási előnyt is adtak az OMSZ-nak. A 62/1996. kormányrendelet 12. §-a értelmében tébéfinanszírozás csak annak a szervezetnek adható, amely az OMSZ-szal előzetes megállapodást kötött a területi ellátási kötelezettségre. Ez azonban ellentétben áll az országos szervezet érdekeivel, hiszen itt saját maguktól vonnák el a feladatot, s ezzel együtt a pénzt. Éppen ezért már hónapok óta húzzák-halogatják a szerződések megkötését. A helyzet immár odáig fajult, hogy a magán betegszállítók nemrégiben tevékenységük beszüntetésével fenyegeztőztek. Mint azt a Magyarországi Betegszállító Országos Érdek- védelmi Egyesületének elnöksége lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, már szeptember 1 -jével meg kellett volna születniük az együttműködési szerződéseknek. Az OEP — látva a fejetlenséget—két hónap haladékot adott, azaz legkésőbb november 1-jével érvényes szerződéseket kellett volna kötnie az OMSZ-szal a betegszállítóknak a finanszírozás érdekében. Ez azonban a mai napig döntő többségében nem történt meg, így az alternatív mentőszolgálatok csaknem másfél hónapja úgy dolgoznak, és szállítják nap mint nap a betegeket, hogy bizonytalan, kapnak-e pénzt. Nagyon veszélyes, amikor egy szakmai együttműködéshez finanszírozási kérdést kötnek. A konkurencia jelenléte mindig élénkíti egy szervezet tevékenységét. Ezt bizonyították az elmúlt hónapok is, amikor a kialakult versenyhelyzet miatt sokkal jobb lett a betegszállítás. A páciensek véleménye szerint nemcsak hamarabb eljutnak a kezelésre, majd vissza otthonukba, de a személyzet is kedvesebb, udvariasabb. Nagyon tetszik nekik a változás, de úgy tűnik, ez kevés. Ha az alternatívok szüneteltetnék a gépkocsik futását, akkor az OMSZ csak késve tudná kielégíteni a jogos lakossági igényeket. Egyelőre patthelyzet van, mindkét fél a másikra vár. Az OMSZ-nál a lélektani előny, hiszen évtizedek óta feladata a mentés és a betegszállítás. Szakszervezete és kiépített, jól működő információs rendszere van. Ezzel szemben a magánszervezetek csak egy egyesülettel „büszkélkedhetnek”. Szerettek volna kamarába tömörülni — a Kereskedelmi és Iparkamarának lett volna önálló tagozata —, de felvételi kérelmüket elutasították, pedig úgy sokkal jobban tudták volna érvényesíteni jogaikat, s talán ez az elkeserítő — Dávid és Góliát harcára hasonlító —, már-már reménytelen helyzet sem alakulhatott volna ki. így azonban — bár a szaktárca is elismeri a magán betegszállítás szükségességét — elképzelhető, hogy az óriási ellenállás hatására az alternatív szervezetek szép lassan sorra feladják a küzdelmet, és lelépnek a színről. S velük együtt távozik a remény, hogy valamikor nálunk is a Nyugat- Európában megszokott színvonalú lesz a betegszállítás. — Ne haragudjon, Szabó bácsi, de sajnos a kórháznak csak egy betegszállítóra maradt pénze... Ismét Giczy lett az elnök Ismét Gizcy Györgyöt választották a Kereszténydemokrata Néppárt elnökévé a párt szombaton kezdődött kétnapos tisztújító ülésén. Az ülés szünetében tartott sajtó- tájékoztatón elhangzott: a titkos szavazáson Giczy Györgyöt 158-an, Latorcai János választmányi elnököt 10-en, Frigyesy Ferenc Bács-Kiskun megyei elnököt 7-en támogatták. Az érvénytelen szavazatok száma 11 volt. MTI Giczy György a sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki támogatóinak. Mint mondta: a párton belüli vita pozitív hoza- déka, hogy a tagság megtanult választani, és bebizonyította: nincs a kisebbségbe szorult pártelit befolyása alatt. A KDNP tehát olyan politikai erővé vált, amely tud dönteni. Leszögezte: a párton belül megengedett a pluralizmus, ám a vezetőségnek egységesen kell kiállnia, hogy egymást erősítő üzeneteket küldhessen a választópolgároknak. Ezért azt javasolta, hogy a — várhatóan délután folyamán megválasztandó — posztokra csak olyan vállalja a jelölést, aki támogatója kíván lenni az elnök által meghirdetett programnak. Az MTI érdeklődésére Giczy elmondta: programbeszédében egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban a multinacionális cégek uralma ellehetetleníti a nemzeti érdekek érvényesülését. A kereszténydemokrata politika számára a haza megelőzi az Európai Uniót. Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely elsősorban a nemzeti érdekeket képviseli úgy, hogy azokat össze tudja egyeztetni az európai uniós csatlakozáshoz szükséges lépésekkel. Bassola Zoltán, az ülés levezetőelnöke örömmel nyugtázta, hogy a választmány összes megjelent tagja fegyelmezetten vett részt a tisztújítás munkájában. A KDNP Országos Választmányának ülését a délelőtt folyamán incidens zavarta meg: több mint 20 küldött — köztük Rapcsák András, Rubovszky György és Csépe Béla kivonult az ülésteremből. Csépe Béla frakcióvezető-helyettes a folyosón az MTI munkatársának úgy nyilatkozott: Keresztes Sándor, a párt tiszteletbeli elnöke felszólalásában kérte, hogy a testület tanácskozzon, de ne történjen tisztújítás. Az ülés összehívásának jogszerűsége ugyanis megkérdőjelezhető. Ez folyamatban lévő perek tárgya. Amennyiben a bíróság törvénytelenséget állapítana meg, akkor az ülésen hozott határozatok is megsemmisíthetők. Csépe Béla úgy folytatta: az indítványt szavazásra sem bocsátották, ezután döntöttek úgy, hogy kivonulnak a további munkából. A választmány egyébként még mielőtt Keresztes Sándor szót kapott volna, nagy többséggel határozatot fogadott el, amelyben jogszerűnek ítéli a tisztújító választmányi ülést, illetve igazoltnak minősíti a megjelent küldöttek mandátumát. (Mint ismeretes, több megyei választmánynál indítottak pert az ottani tisztújításoknál tapasztalt szabálytalanságok kivizsgálására. Ha az ezekben az ügyekben hozott bírósági végzés alátámasztja a felperesek véleményét, akkor megkérdőjeleződik az ott megválasztott tisztségviselők mandátuma, tehát a választmány munkájában való részvételük legitimitása is). \ Hírről %»hírre ÚJ KELET Palotai István (Új Kelet) Olvasgatom a hét végén nálunk járt politikusok andalító nyilatkozatait: milyen jó, milyen kellemes, szinte ahogy Karinthy Frigyes írta: „Langyos teában ülök homlokig...” Ez kell nekünk, nem a nátha! Végre alakulnak a dolgok! Aztán... aztán eszembe jut, hogy elfogyott a gyerek pelenkája, és tejet is kell venni. Két litert. Az hétszázötven, meg százharminc. Remek! Még egy kenyérre is futja. Aztán majd valamit kenünk rá... Ha mást nem, hát nyilatkozatot... Na nem. Azt inkább kenjék a hajukra! No de lássuk! Milyen költségvetés vállalható? Önnek egészen biztosan, tisztelt Horn Gábor (SZDSZ) úr, hiszen honatyáinkkal egyetemben nyilván ön is vigyáz rá, hogy ne himbálja a nyomor! Egyébként még nincs is költségvetése az országnak, csak egy tervezet, amit a tisztelt koalíciós pártok álmodtak papírra! Nézzük csak részletesebben! „Az újszerű finanszírozási rendszernek köszönhetően az oktatás a jövőben sikerágazatnak tekinthető...” ■—állítja Horn Gábor. Igen? Mitől? Talán attól, hogy a művelődési miniszter a nyilatkozóval azonos pártban tevékenykedik? Mert más indokot nem találok sehol, ami az ezer sebből vérző magyar oktatást sikerágazattá tenné! Na és az a bizonyos csökkenő mértékű állami szerepvállalás az elosztásban? Tessék már mondani, hogy — az elvieken felül — ugyan miért lesz ez olyan jó nekünk? Mert nem az állami TIGAZ, hanem az olasz Italgas küldi majd a számlát? Megsúgom, hogy ez legfeljebb önöknek öröm, de nekünk nyugtalanító bizonytalansági tényező! Ezentúl jobban félünk a gázszámlától! Igaz, mellesleg megemlíti azt a két aprócska hiányosságot, hogy még nem született meg a társadalombiztosítás használható rendszere, és az érdek- egyezetetésben is komoly gondok vannak. Akkor mi az, ami vállalható?! Veress János (MSZP) képviselő úr viszont azzal „fakít” minket, hogy jövőre nem csökken tovább a lakosság fogyasztása, mivel az állam nem telepszik majd annyira a gazdaságra... Remek! És tessék mondani, az infláció is tudja ezt? Mert akármi legyek, ha nem lépi majd túl a reálbérnövekedés mértékét! Összefoglalva: örülünk, hogy a képviselő úr fogyasztása nem fog csökkenni. A miénkről inkább jövőre ugyanekkor beszéljünk... A pálmát mégis Lakatos András (MSZP) képviselő vitte el pénteki örömteli kijelentésével, hogy az agrár- támogatás rendszerének módosításával átmenetileg csökkenni fog az agrárexport. Mit mondjak? Az egyetlen sikeres ágazatunk. Volt. Aki ennek sem tud örülni, az már semminek...
