Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-16 / 293. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. november 16., hétfő 3 Új út Pócspetriben Már nagyon kellett az új szilárd burkolatú út Pócspetriben. A Kossuth utca és annak folytatása összesen hét kilométer hosszan könnyíti meg a közlekedést a település lakóinak. Fekete Tibor (Új Kelet) Szombaton dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter volt a díszvendége az avatóünnepségnek. A falu lakói közül nem sokan jöttek el, talán az egész napos csepergős idő ijesztette el az érdeklődőket. Pataki László polgár- mester avatóbeszédében az öröklött adósságról és az időközi választásról beszét. A tízmillió forintot is meghaladó hitelállományt ez évben sikerült ötmillió forint alá szorítani, és minden reményük megvan rá, hogy december harmincegyedikével kifizetik a tartozásukat. Mindemellett az útalapból nyert pályázati pénzzel és saját tőkerésszel sikerült a hétmillió forint értékű utat megépíteni. Dr. Baja Ferenc miniszter szerint még jó is, hogy akkor esett az eső, hisz ilyenkor látszik meg igazán, mennyire szükséges volt már az új út megépítése. A miniszter véleménye az volt, hogy egyes területeken nemhogy lemaradásunk lenne a Dunántúllal szemben, hanem még előrébb is járunk. A Dunától nyugatra némely területen még ilyen úthálózat sincs, mint megyénkben. A települések lakónépesség-megtartó képessége többek között az úthálózat fejlettségétől is függ. Ha az ország legkeletibb megyéjében is hasonló infrastruktúra épül ki, mint az ország más részein, akkor nem sorvadnak tovább a szabolcsi kis falvak, sőt idővel növekedhet a lélekszám. Az ünnepség végén a település mazsorettcsoportja tartott látványos bemutatót, majd Pásztor Károly esperes áldotta meg az utat. Avatás dupla whiskyvel Munkatársunktól ______________________ Charlie és a Tátrai Band nagy sikerű koncertjével avatták fel szombaton Nagyhalászban a Júlia Central Diszkóbárt. A felújított és kibővített épületet több százan keresték fel az avató alkalmával. Az illusztris vendégek és a szórakozni vágyó fiatalok a szokásos táncmulatságon kívül még tűzijátékban is gyönyörködhettek. Valószínű, hogy nemcsak a városból, de a környező településekről is sokan járnak majd ide a hétvégeken szórakozni. „Az Önök millióit lopják...” Palotai István (Uj Kelet) Kellemetlen szeles, esős volt az idő, amikor dr. Torgyán József feleségével, Cseh Mária országgyűlési képviselővel Demecser határába érkezett, ahol dr. Kávássy Sándor kisgazda országgyűlési képviselő, a párt megyei elnöke, és Graj- czárik Lajos megyei főtitkár fogadta. A köszöntő szavak után a polgármesteri hivatalba mentek, ahol a város világi és egyházi vezetőivel állófogadáson vettek részt. A nyílt légkörű eszmecsere után került sor a művelődési házban a nagygyűlésre, melyre nemcsak a deme- cseriek, hanem a környező falvak lakossága közül is szép számmal érkeztek. A zsúfolásig megtelt nagyterem még nem is bizonyult elégnek, így az előcsarnokban és az utcán is hallgatták az elnök beszédét. Ez úgy volt lehetséges, hogy a szervezők — okos előrelátással — oda is kihangosították a bent folyó eseményeket. A nagygyűlés megkezdése előtt kérdeztem néhány érkezőt: mi hozta ide? Nagy Jánosné Dombrádról érkezett: — Tudja miért jöttem? Nem fogja elhinni! Kíváncsi vagyok a szemére. Az elárulja, hogy ki milyen ember! Amiket mondani szokott, azzal egyetértek, most csak azért jöttem, hogy megnézzem, komolyan gondolja-e? Nem akarok többé vaktában szavazni! Szabó Lajos helybeli lakos, és elmondása szerint őt a kíváncsiság hozta ide. Halk szavú embernek látszik. — Szeretném, hogy jobban éljünk. Ne kelljen minden garast a fogunkhoz verni, hiszen rendesen dolgozunk. Nem tudom, miért jöttem, de az biztos, hogy ami ma van, abból többet nem kérek. Talán ő mond valamit, amiben reménykedni lehet... Merő véletlenségből azt az érdeklődőt is megszólítottam, aki minden bizonnyal a leg- messzebbről érkezett. — Reggel nyolckor indultam el Szatmárnémetiből, hogy ideérjek. Tudja, a határ sokszor kiszámíthatatlan — mondja Gyuricza Áron, aki feleségével és nagyfiával érkezett. — Szeretnénk látni személyesen azt az embert, akit annyira csodálunk. Most, hogy nálunk is változások történtek, nagyon reméljük, hogy a román parlamentben is lesz olyan képviselő, mint Torgyán József, aki nem alkuszik, és keményen ostorozza a kommunistákat. Remélem, meg tudom majd szorítani a kezét...! A nagygyűlés néhány peccel három óra után kezdődött. Dr. Torgyán József először politikai tájékoztatót tartott, majd a párt gazdaságpolitikai elveit ismertette. — Egészen elképesztő, mi mindent be nem dobnak, hogy elhallgattassanak — mondotta. — Például Petőfibányán azzal fogadtak, hogy bombariadó van a kultúrházban. Nem engedték be az embereket. Félreparancsoltam a rendőröket, és természetesen bementem. Mondtam nekik, hogy majd én megnézem azt a bombát... Kész röhej volt az egész. Én bent, a hallgatóságom meg kint. (Igaz, amikor még indulás előtt a barátaim megtudták, hova készülök, azt mondták, jobb ha maradok, mert Petőfibánya színtiszta kommunista település, és olyan erős az MSZMP, hogy még egy MSZP-s sem meri oda betenni a lábát... Igen? Na majd meglátjuk, mondtam nekik. Hát kérem, súlyosan tévedtek! Százak vártak, és egyáltalán nem azért, hogy lehurrogjanak...) A játszma aztán lezárult, látták, hogy semmi sem robbant fel, és beengedték a népet. Az úgynevezett vad „kommunisták” ugyanolyan szeretettel fogadtak, mint önök, és el kell mondanom, hogy ők is ugyanolyan keserű sors részesei, mint önök. A bánya bezárt, munka nincs, azt hiszem, nem kell folytatnom... Nincs az országnak egyetlen csücske, ahol elégedett lehetne a nép. Minden hatalom egyetlen ember kezében összpontosul! Pontosan úgy, mint az állampárt idejében. Ötvennégy százalékos parlamenti többsége megengedi számára, hogy gyakorlatilag ő nevezze ki a minisztereket, a köztársasági elnököt, a rendőrparancsnokokat, a vagyonügynökség vezetőit, egyszóval mindenkit, aki magas pozícióba kerül. Kérdem én, milyen demokrácia ez? És kérdem én, hogy miként gyakorolja Horn Gyula az egyeduralmat, ha az eredmény ez, ami van: népnyomor, létbizonytalanság, milliárdos nemzeti kótyavetye, százmilliós lopások, mikor a nép éhezik! A Mezőbanknak milliárdokat kell adni, mert — a legjobb esetben is — rosszul gazdálkodott az igazgatója. Erre ugyanez az igazgató kap negyvenmillió forint végkielégítést! Én negyven évet adtam volna neki, mint ahogy minden normális demokráciában kijárna! Hölgyeim és uraim! Vegyék már végre észre, hogy nem az egymáséit, vagy a sajátjukat lopják, hanem az önökét! Ha az állam zsebéből lopnak, az önök gyermekeitől és önöktől lopnak...! Háromszor indítványoztam a parlamentben, rendeljék el a Nemzeti Bank elnökének meghallgatását, hogy elmagyarázza, miként lett a tavalyi 40 milliárdos nyereségből idénre 63 milliárd veszteség? Hiába. Lehurrogtak és leszavaztak. És ez nem egyedi eset, ilyen szinte hetente adódik. Háromszor kértem, listázzák számunkra a már külföldi tulajdonban lévő földeEgy ritka pillanat — higgadt Egy csók és más semmi két, és birtokosaik nevét. Megint hiába, ismét leszavaztak. Azt aztán csak ők tudják, hogy mi rosszat kértem én! A kisgazdapárt elnöke ezután ismertetvén pártja gazdaságpolitikai programját, elmondta, hogy csak és kizárólag a termelés növelése, annak minden eszközzel történő támogatása az egyetlen járható kiút. A földnek magyar tulajdonban kell maradnia, és olcsó mezőgazdasági termelőeszközöket kell gyártani. Ehhez a műszaki készenlétünk elégséges, a szellemi tőke is rendelkezésre áll — mondotta, majd kijelentette, hogy létre kell hozni azokat a banki háttereket, amelyek nem a kíméletlen harácsolást tűzik célul zászla- ikra, hanem a magyar mező- gazdaság talpra állítását. — Mindez önökön múlik, mint ahogy azt, ami ma van, azt is — sajnos ki kell mondani — az ország népe önmagának köszönheti. Most már kár ezen töprengeni, azonban el kell gondolkozni azon, a jövőben hogy legyen? A jövő ugyanis az önök kezében van. Kívánok önöknek kitartást és erőt a jelenhez, és boldogságot, sikereket a jövőhöz — mondta végezetül dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke. Nem tudom, milyen időjárásnak kellene ahhoz lenni, hogy dr. Torgyán Józsefet, a Független Kisgazdapárt országos elnökét ne várja tömeg a legkisebb településen is, és ne zsúfolt széksorok előtt mondja el dörgedelmeit. 41%.%(- % . Miniszteri vélemény Fekete Tibor (Új Kelet) Szombaton délben közel húsz polgármester gyűlt össze Máriapócson, hogy meghallgassa dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlésztési miniszter előadását, mely az önkormányzatok jövő évi terület- fejlesztési lehetőségeiről szólt. A miniszter bevezetőjében először az újonnan megalkotott regionális törvényről beszélt. A törvényalkotók szándékuk szerint élénkíteni akarják a települések önszerveződését, mert a háromezer autonóm önkormányzat saját kezdeményezés nélkül sem az európai, sem az állami támogatásokhoz nem juthat hozzá. Ha nem indulnak el a regionális célkijelölések, akkor az ország nagy esélyt veszíthet el, és ez a négyéves választási ciklus kudarcként jelenik majd meg a települések történelmében. A miniszter köszönetét fejezte ki az ön- kormányzatok jelen lévő képviselőinek, amiért támogatták a törvény megalkotását, ami alanyi jogon már több mint egymilliárd forint értékű támogatást hozott megyénknek. Mivel a támogatás rendszerét törvény szabályozza, így az elkövetkezendő években mindig számítani lehet ezekre a pénzekre. A pályázatok elbírálásakor megyénk mint fokozottan hátrányos régió része arra számíthat, hogy előnyben részesül a támogatások odaítélésekor. Például, ha valamelyik település céltámogatás keretében iskolát működtet, akkor a támogatási összeget automatikusan megkapja. Nagy valószínűséggel évről évre megkapja ezt az összeget, így erre a pénzre már lehet hosszabb távon is tervezni. A minisztérium előzetes számításai szerint a megye 580 millió forintnyi úgymond alaptámogatást kap, és ezenfelül 970 millió forint területi kiegyenlítő támogatásban részesülhet. Összesen másfél milliárd forint támogatásra számíthat a megye, és ez közel harminc százalékkal magasabb összeg, mint a tavalyi volt. Ez az összeg már nem csak reálértékét őrizte meg, de az inflációt meghaladó arányú a növekedés. A pénz elosztásáról itt helyben a Megyei Fejlesztési Tanács dönt majd. Az országgyűlési képviselők a napokban kapták kézhez azt a törvénytervezetet, amely a pénz elosztásáról, illetve a döntéshozatal szabály ázásáról szól. Jelentős változás nem várható ezen a téren, és továbbra is a statisztikai mutatószámok alapján rangsorolják a megyéket. Az önkormányzatokat leginkább a területi kiegyenlítő kassza érdekelheti. Ennek pénzügyi alapja tavaly ötmilliárd forint volt, az idén ez nyolcmüliárd- ra emelkedett. Ennek a pénznek a szétosztásáról dönt majd ebben a törvényben a parlament. A területfejlesztési alapnak az idén tízmilliárd forint állt a rendelkezésére. Ennek felét decentralizálják, míg másik felét központi támogatásként osztják szét. Ebből a két alapból különítették el a már említett másfél milliárd forintot, és ezt a pénzt lehet majd a m 'vei települések között szét 'ni. „Uraim, kövessenek!...” Fotók: Csonka Róbert Fotó: Harascsák |
