Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

ÜJ KELET Megyei krónika 1996. december 11., szerda 3 A politikai érdeklődésről Bürget Lajos jegyzete Sokat beszélünk arról, hogy a helyi politizálásnak milyen nagy a szerepe. Érthető ez, hi­szen az emberek, akik egy- egy városban, községben él­nek, ott tapasztalják meg a mindennapokat, az ottani si­kereket és bajokat. Az ember közérzete nem általános, na­gyon is konkrét, és ez a köz­érzet elsősorban attól függ, hogyan telnek a mindenna­pok a lakóhelyen. Éppen ezért sosem esik, sosem eshet egy­be az, hogy valaki miként ér­tékeli az országos, és miként a helyi viszonyok minőségét. Jó példa erre Nyíregyháza, ahol a legutóbbi közvéle­mény-kutatás során kiderült: az itt élő emberek egészen másként ítélik meg az ország és a város helyzetét. Arra a kérdésre, mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a válaszo­lók csupán nyolc százaléka fejezte ki elégedettségét. Ugyanerre a kérdésre a város­sal kapcsolatosan már negy­venegy százalék mondta azt, hogy elégedett. De ha a kér­dés végét nézzük, akkor is hasonló lesz a helyzet, hiszen nagyon elégedetlen az ország­ban menő dolgokkal kapcso­latban negyvenhat százalék, míg a város esetében ezt a vé­leményt csupán tizenhárom százalék fejezte ki. Vagyis a nyíregyházi polgár a városban folyó dolgokat sokkal jobb­nak tartja, mint azt, ami álta­lában az országban történik, mi több, az országos esemé­nyekkel kapcsolatban igen­csak ítéletes. Mindez figyel­meztető a város politikusai számára is, hiszen jelzi, hogy munkájuk iránt van bizalom, és az itt tapasztalható nehéz­ségek ellenére is több a ben­nük való hit, mint az országos vezetés iránti bizalom. Az sem véletlen, hogy a közvé­lemény-kutatás során meg­kérdezettek huszonhárom százaléka szerint a városban jobban mennek a dolgok, mint négy évvel ezelőtt, míg az országgal kapcsolatos ha­sonló kérdésre csak kilenc százalék voksolt. Nyíregyhá­zán a változatlan helyzetet harmincnyolc százalék fogal­mazta meg, a rosszabbul vá­laszt huszonhárom százalék mondta. Hogy az országban hogyan alakult a helyzet, arra ötvennyolc százalék mondta, hogy romlott. Hiba lenne, ha a városban bárki öntelten ver­né a mellét, hogy íme, itt min­den rendben van. De az is igaz, hogy sok más várossal, településsel szemben Nyír­egyháza kiegyensúlyozott vi­szonyait az itt élők is elisme­rik. Ami manapság kétségte­len sikernek könyvelhető el. Helyes, ha a városban élő fe­lelős emberek tanulmányoz­zák a közvélemény-kutatási adatokat, hiszen ebből az is kiderül: Nyíregyháza lakói­nak csupán tizennégy száza­léka érdeklődik nagyon a vá­ros politikai eseményei iránt, egy kicsit huszonhét, közepe­sen harminchat százalék fog­lalkozik ezzel a témával. És huszonhárom százalékot egy­általán nem érdekel, mi törté­nik lakóhelyén. Nos, ha a na­gyon érdeklődők száma nő­ne, a dolgok még jobban ala­kulhatnának. Mindenki örö­Felkészültek a télre Nedvesítik a sót Szerencsére a havat ezen a télen még hírből sem is­mertük meg, de nem eszi meg a farkas a telet. Éppen ezért az idén is készül az Állami Közútkezelő Kht. az utak tisztántartására. Nem kevesebb mint ötezer ton­na ipari sót, két és fél ezer tonna érdesítőanyagot, több mint háromszáz ton­na bányahomokot és száz­húsz köbméter fűrészport helyeztek készenlétbe a nehezebb napokra. Fekete Tibor (Új Kelet)_ Nagyobb havazás vagy jege- sedés esetén először az őrjára­tos útvonalakra mennek ki a gépek. Ezek az egy- illetve két­számjegyű főutak és a fonto­sabb összekötőutak. Az idén már ebbe a körbe tartozik a Vásárosnaményt Fehérgyar­mattal összekötő útvonal is, a kórház jobb megközelíthetősé­ge miatt. Az alsóbbrendű utak­ra csak szakaszosan és csak zúzalékot szórnak ki. Ezt az érdesítő anyagot sikerült fél­áron beszerezni, és kevésbé rongálja a környezetet. A sza­kaszosság azt jelenti, hogy a ve­szélyesebb kanyarulatokban, vasúti átjárók környékén és az útkereszteződésekben véde­keznek majd. Nem új találmány, de ha­zánkban az idén alkalmazzák először a nedvesített sószórás módszerét. Ennek az a lénye­ge, hogy a száraz sóra amint a forgótárcsára ér, egy külön tar­! Az utcajogról tanulnak Az amerikaiak többsége tisztában van jogaival, mi er­ről még korántsem beszélhetünk, szinte mindannyian az épülő demokrácia útvesztőiben bóklászunk. Ott minden középiskolában tanítanak jogi ismereteket, igaz, nem tantárgy jelleggel, de a „street law”, az úgy­nevezett utcajog könyve több mint egymillió példány­ban forog kézen. A legtermészetesebb, ugyanakkor a legszükségesebb dolognak tartják a gyerekek, az ifjú­ság jogi ismeretekre nevelését. Letter György (Uj Kelet) A nyíregyházi Kölcsey Fe­renc Gimnázium magyar— történelem—filozófia szakos tanára, Szabolcsiné Kántor Éva ezt legalább olyan fontos­nak és szükségesnek tartja, mint a tengerentúlon. — Feltétlenül! — erősíti meg beszélgetésünk elején a tanárnő. — Az amerikai min­ta alapján pár évvel korábban Czine Gáspár, az ELTE taná­ra karolta fel a mindennapok jogára a felkészítést, a Köl­csey Gimnázium pedig az or­szágban az elsők között csat­lakozott a program megvaló­sításához. Végül is tantárgy nem lett belőle, de egyetlen tanulónak (és tanárnak) sem vált kárára az, ha az osztály- főnöki, történelem- vagy más órán erről beszéltek. A Pedagógiai Szemlében megjelent cikkem révén ke­rültem kapcsolatba a megyei pedagógiai intézettel; jó ér­zékkel nyúlva a témához azt keresték, miként illeszthető az „utcajog” tematikája a Nem­zeti Alaptantervbe. Közös elgondolásunk eredményes volt a Soros Alapítvány pályá­zatán, s azóta dr. Papp Klára közjegyzővel együtt már több foglalkozást is tartottunk a me­gye minden részéből érdeklő­dő pedagógus kollégáimnak. Legutóbb november 29-én ta­lálkoztunk, a megyei bíróságra látogattunk el, legközelebb pe­dig december 13-án leszünk újra együtt, amikor is a család­jog kérdéskörével ismerkedhe­tünk meg behatóbban, valamint módszertani vásárt rendezünk. Tapasztalat, hogy a gyere­kek, de mi, tanárok is keveset tudunk a legalapvetőbb joga­inkról. Arra a kérdésre példá­ul, hogy kikből áll a magyar bíróság, a tanulók gondolkodás nélkül válaszolják: esküdtek­ből, noha az csak az angolszász jogrendben áll meg, és sorol­hatnám még a melléfogásain­kat, amelyek hézagos jogisme­reteinkből erednek. A jog tudásának hiánya a demokrácia érvényesítésének korlátja lehet. Ahhoz, hogy ilyen ismeretekkel ruházhassák fel a pedagógusok a diákokat, nekik is el kell sajátítaniuk eze­ket a közjogi alapokat, hiszen korábban ők sem tanulták. A célok összhangban vannak a NAT előírásaival, amely kö­vetelményként támasztja az ifjúság elé, hogy ismerjék „a jogtudomány néhány, nevelé­si szempontból megkülön­böztetett fontosságú elemét”. Azt szeretnénk, ha a felnö­vekvő gyermek, a jövő embe­re nem tévedne el az igazság­szolgáltatás útvesztőiben, jó társadalmi ismeretekkel ren­delkezne, a véleményének szabadon adhatna hangot, s nem kellene félnie, mert mint Bibó István mondta: —A demokrácia — nem félni! HJJpF-.- sí®8’ I tályból vizet csöpögtetnek, és már nedvesen hullik az úttest­re. Ennek szeles, hideg időben van különös jelentősége. A vi­zes só jobban tapad, nem fújja el a szél, és ráadásul kevesebb is kell belőle. így is lehet a kör­nyezetet kímélni. Egyelőre ke­vés olyan speciális gépe van a közútkezelőnek, amelyik erre a technológiára alkalmas, így csak az egy- illetve a kétszám­jegyű főútvonalakon tudják al­kalmazni ezt a módszert. Az idén jobban odafigyelnek arra is, hogyan állítják be a gé­pek szórófejeit. Korábban töb­ben kifogásolták, hogy a só egy része az út menti árokban köt ki, és ahelyett, hogy a jeget ol­vasztaná, a környezetet károsít­ja. Most asszimetrikusra állít­ják a szórótárcsákat. A szem­bejövő járműveknek jó lesz vi­gyázni, nehogy meglepetésként érje őket a sószóródás. Sózással csökkenteni lehet az utak csúszását, de romlik vele az állaguk. Mint azt Szamos Ist­ván igazgatóhelyettes főmér­nök kérdésünkre elmondta, már az elmúlt nyáron is hidegasz­falttal végezték a kátyúzás je­lentős részét. Ennek drágább az alapanyaga, de nem kell a hely­színen felforrósítani az aszfal­tot, kevesebb gép és ember kell hozzá. Iskolai névadó K. Z. (Uj Kelet) ___________ Né vadó ünnepséget tartottak tegnap a nyíregyházi 19. Szá­mú Általános Iskola nevelői és tanulói. Az intézmény neves költőnk, Zelk Zoltán nevét vet­te fel. A rendevényen a költő több művét tolmácsolták az is­kola volt és mostani tanulói, és megemlékezés hangzott el Zelk Zoltánról, akinek özvegye be­tegsége miatt távol volt. Zelk Zoltánná Sinka Erzsébet iroda­lomtörténész levélben üdvözöl­te az iskola dolgozóit és diák­jait. Az általános iskolában an­nak megalakulása óta hagyo­mányosan megrendezik a Zelk Zoltán megyei szavalóver­senyt, amelyet a költő özvegye is megtisztel jelenlétével. Éz adta az apropót az intézmény névválasztásához. Szeretet­akció A Vöröskereszt megyei szervezete a hagyomá­nyokhoz híven szeretet- akciót szervez a kará­csonyi ünnepek köze­ledtével. Elsősorban a szegény családokat, a karácsonyt kórházban töltő, egyedülálló bete­geket, a nagycsaládoso­kat, a hajléktalanokat és az idős embereket kí­vánják támogatni. K. Z. (Új Kelet) Nyíregyházán az alapszer­vezetek tagjainak jelzései alapján szeretetcsomagokat osztanak december 16. és 20. között a rászorulóknak. A kórházban karácsonykor fek­vő, egyedülálló betegeket fel­keresik a szervezet aktivistái, és csomagokat adnak át de­cember 21-étől 23-áig. A haj­léktalanszálló lakói ünnepi vacsorát kapnak december 23án. „Cserebere” Bazár lesz december 14. és 15. között 9- től 15 óráig Nyíregyházán, a Bethlen Gábor u. 61 /a. alatt. A megunt használati tárgyak (könyv, játék, ruhanemű stb.) kicserélésére lesz lehetőség, s ez talán segítség a karácso­nyi ajándékozás anyagi gondjainak enyhítésére. Mátészalkán a szeretetcso­magokat december 16. és 20. között kapják meg a magá­nyos, idős emberek. A fogya­tékosokat nevelő és foglal­koztató otthonban karácso­nyi ünnepséget tartanak az intézmény dolgozóival kö­zösen a vöröskeresztesek. A mozgáskorlátozottak helyi egyesületének tagjai használt ruhákat kapnak a karácsonyi ünnepségen. A kocsordi kórház elfekvő­osztályán karácsonykor bent lévő betegek szeretetcsoma- got kapnak. Mátészalkán a hajléktalanszálló lakóit me­leg étellel várják a Vöröske­reszt tagjai december 24-én este. Nyírbátorban az idősek­nek, Kállósemjénben a nagy- családosoknak osztanak ru­hákat és szaloncukrot decem- ber 21-én. Ófehértón az idősek és a nagycsaládosok két nappal később kapják meg ajándékaikat. A Nyírbá­tori Idősek Napközi Otthona lakói ünnepi vacsorát, kará­csonyfát kapnak december 23-án. Záhonyban Mindenkinek boldog karácsonyt! című ren­dezvény lesz az általános is­kolában. A műsort a Vörös- kereszt ifjúsági aktivistái tartják december 19-én. Egy nappal később az idős egye­dülállókat keresik fel a fiata­lok és adnak át ajándékot, fenyőfát állítanak a nyugdí­jasklubban. Ifjúsági vöröske­resztesek ugyanezen a napon ellátogatnak a mándoki gyer­mekotthonba, s az általuk gyűjtött adományokat adják át a kis lakóknak. Kisvárdán a Nyugdíjas Klubban december 18-án, az Öregek Otthonában decem­ber 20-án, Dögén az Öregek Otthonában december 19-én gyümölcsöt és szaloncukrot osztanak a szervezet tagjai. Az idős, egyedül maradt, sze­gény emberek karácsonyi ünnepsége Kisvárdán de­cember 19-én lesz. A szere­tetcsomagokat december 16. és 20. között kapják meg a rászorulók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom