Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-11 / 289. szám
ÜJ KELET Megyei krónika 1996. december 11., szerda 3 A politikai érdeklődésről Bürget Lajos jegyzete Sokat beszélünk arról, hogy a helyi politizálásnak milyen nagy a szerepe. Érthető ez, hiszen az emberek, akik egy- egy városban, községben élnek, ott tapasztalják meg a mindennapokat, az ottani sikereket és bajokat. Az ember közérzete nem általános, nagyon is konkrét, és ez a közérzet elsősorban attól függ, hogyan telnek a mindennapok a lakóhelyen. Éppen ezért sosem esik, sosem eshet egybe az, hogy valaki miként értékeli az országos, és miként a helyi viszonyok minőségét. Jó példa erre Nyíregyháza, ahol a legutóbbi közvélemény-kutatás során kiderült: az itt élő emberek egészen másként ítélik meg az ország és a város helyzetét. Arra a kérdésre, mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a válaszolók csupán nyolc százaléka fejezte ki elégedettségét. Ugyanerre a kérdésre a várossal kapcsolatosan már negyvenegy százalék mondta azt, hogy elégedett. De ha a kérdés végét nézzük, akkor is hasonló lesz a helyzet, hiszen nagyon elégedetlen az országban menő dolgokkal kapcsolatban negyvenhat százalék, míg a város esetében ezt a véleményt csupán tizenhárom százalék fejezte ki. Vagyis a nyíregyházi polgár a városban folyó dolgokat sokkal jobbnak tartja, mint azt, ami általában az országban történik, mi több, az országos eseményekkel kapcsolatban igencsak ítéletes. Mindez figyelmeztető a város politikusai számára is, hiszen jelzi, hogy munkájuk iránt van bizalom, és az itt tapasztalható nehézségek ellenére is több a bennük való hit, mint az országos vezetés iránti bizalom. Az sem véletlen, hogy a közvélemény-kutatás során megkérdezettek huszonhárom százaléka szerint a városban jobban mennek a dolgok, mint négy évvel ezelőtt, míg az országgal kapcsolatos hasonló kérdésre csak kilenc százalék voksolt. Nyíregyházán a változatlan helyzetet harmincnyolc százalék fogalmazta meg, a rosszabbul választ huszonhárom százalék mondta. Hogy az országban hogyan alakult a helyzet, arra ötvennyolc százalék mondta, hogy romlott. Hiba lenne, ha a városban bárki öntelten verné a mellét, hogy íme, itt minden rendben van. De az is igaz, hogy sok más várossal, településsel szemben Nyíregyháza kiegyensúlyozott viszonyait az itt élők is elismerik. Ami manapság kétségtelen sikernek könyvelhető el. Helyes, ha a városban élő felelős emberek tanulmányozzák a közvélemény-kutatási adatokat, hiszen ebből az is kiderül: Nyíregyháza lakóinak csupán tizennégy százaléka érdeklődik nagyon a város politikai eseményei iránt, egy kicsit huszonhét, közepesen harminchat százalék foglalkozik ezzel a témával. És huszonhárom százalékot egyáltalán nem érdekel, mi történik lakóhelyén. Nos, ha a nagyon érdeklődők száma nőne, a dolgok még jobban alakulhatnának. Mindenki öröFelkészültek a télre Nedvesítik a sót Szerencsére a havat ezen a télen még hírből sem ismertük meg, de nem eszi meg a farkas a telet. Éppen ezért az idén is készül az Állami Közútkezelő Kht. az utak tisztántartására. Nem kevesebb mint ötezer tonna ipari sót, két és fél ezer tonna érdesítőanyagot, több mint háromszáz tonna bányahomokot és százhúsz köbméter fűrészport helyeztek készenlétbe a nehezebb napokra. Fekete Tibor (Új Kelet)_ Nagyobb havazás vagy jege- sedés esetén először az őrjáratos útvonalakra mennek ki a gépek. Ezek az egy- illetve kétszámjegyű főutak és a fontosabb összekötőutak. Az idén már ebbe a körbe tartozik a Vásárosnaményt Fehérgyarmattal összekötő útvonal is, a kórház jobb megközelíthetősége miatt. Az alsóbbrendű utakra csak szakaszosan és csak zúzalékot szórnak ki. Ezt az érdesítő anyagot sikerült féláron beszerezni, és kevésbé rongálja a környezetet. A szakaszosság azt jelenti, hogy a veszélyesebb kanyarulatokban, vasúti átjárók környékén és az útkereszteződésekben védekeznek majd. Nem új találmány, de hazánkban az idén alkalmazzák először a nedvesített sószórás módszerét. Ennek az a lényege, hogy a száraz sóra amint a forgótárcsára ér, egy külön tar! Az utcajogról tanulnak Az amerikaiak többsége tisztában van jogaival, mi erről még korántsem beszélhetünk, szinte mindannyian az épülő demokrácia útvesztőiben bóklászunk. Ott minden középiskolában tanítanak jogi ismereteket, igaz, nem tantárgy jelleggel, de a „street law”, az úgynevezett utcajog könyve több mint egymillió példányban forog kézen. A legtermészetesebb, ugyanakkor a legszükségesebb dolognak tartják a gyerekek, az ifjúság jogi ismeretekre nevelését. Letter György (Uj Kelet) A nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium magyar— történelem—filozófia szakos tanára, Szabolcsiné Kántor Éva ezt legalább olyan fontosnak és szükségesnek tartja, mint a tengerentúlon. — Feltétlenül! — erősíti meg beszélgetésünk elején a tanárnő. — Az amerikai minta alapján pár évvel korábban Czine Gáspár, az ELTE tanára karolta fel a mindennapok jogára a felkészítést, a Kölcsey Gimnázium pedig az országban az elsők között csatlakozott a program megvalósításához. Végül is tantárgy nem lett belőle, de egyetlen tanulónak (és tanárnak) sem vált kárára az, ha az osztály- főnöki, történelem- vagy más órán erről beszéltek. A Pedagógiai Szemlében megjelent cikkem révén kerültem kapcsolatba a megyei pedagógiai intézettel; jó érzékkel nyúlva a témához azt keresték, miként illeszthető az „utcajog” tematikája a Nemzeti Alaptantervbe. Közös elgondolásunk eredményes volt a Soros Alapítvány pályázatán, s azóta dr. Papp Klára közjegyzővel együtt már több foglalkozást is tartottunk a megye minden részéből érdeklődő pedagógus kollégáimnak. Legutóbb november 29-én találkoztunk, a megyei bíróságra látogattunk el, legközelebb pedig december 13-án leszünk újra együtt, amikor is a családjog kérdéskörével ismerkedhetünk meg behatóbban, valamint módszertani vásárt rendezünk. Tapasztalat, hogy a gyerekek, de mi, tanárok is keveset tudunk a legalapvetőbb jogainkról. Arra a kérdésre például, hogy kikből áll a magyar bíróság, a tanulók gondolkodás nélkül válaszolják: esküdtekből, noha az csak az angolszász jogrendben áll meg, és sorolhatnám még a melléfogásainkat, amelyek hézagos jogismereteinkből erednek. A jog tudásának hiánya a demokrácia érvényesítésének korlátja lehet. Ahhoz, hogy ilyen ismeretekkel ruházhassák fel a pedagógusok a diákokat, nekik is el kell sajátítaniuk ezeket a közjogi alapokat, hiszen korábban ők sem tanulták. A célok összhangban vannak a NAT előírásaival, amely követelményként támasztja az ifjúság elé, hogy ismerjék „a jogtudomány néhány, nevelési szempontból megkülönböztetett fontosságú elemét”. Azt szeretnénk, ha a felnövekvő gyermek, a jövő embere nem tévedne el az igazságszolgáltatás útvesztőiben, jó társadalmi ismeretekkel rendelkezne, a véleményének szabadon adhatna hangot, s nem kellene félnie, mert mint Bibó István mondta: —A demokrácia — nem félni! HJJpF-.- sí®8’ I tályból vizet csöpögtetnek, és már nedvesen hullik az úttestre. Ennek szeles, hideg időben van különös jelentősége. A vizes só jobban tapad, nem fújja el a szél, és ráadásul kevesebb is kell belőle. így is lehet a környezetet kímélni. Egyelőre kevés olyan speciális gépe van a közútkezelőnek, amelyik erre a technológiára alkalmas, így csak az egy- illetve a kétszámjegyű főútvonalakon tudják alkalmazni ezt a módszert. Az idén jobban odafigyelnek arra is, hogyan állítják be a gépek szórófejeit. Korábban többen kifogásolták, hogy a só egy része az út menti árokban köt ki, és ahelyett, hogy a jeget olvasztaná, a környezetet károsítja. Most asszimetrikusra állítják a szórótárcsákat. A szembejövő járműveknek jó lesz vigyázni, nehogy meglepetésként érje őket a sószóródás. Sózással csökkenteni lehet az utak csúszását, de romlik vele az állaguk. Mint azt Szamos István igazgatóhelyettes főmérnök kérdésünkre elmondta, már az elmúlt nyáron is hidegaszfalttal végezték a kátyúzás jelentős részét. Ennek drágább az alapanyaga, de nem kell a helyszínen felforrósítani az aszfaltot, kevesebb gép és ember kell hozzá. Iskolai névadó K. Z. (Uj Kelet) ___________ Né vadó ünnepséget tartottak tegnap a nyíregyházi 19. Számú Általános Iskola nevelői és tanulói. Az intézmény neves költőnk, Zelk Zoltán nevét vette fel. A rendevényen a költő több művét tolmácsolták az iskola volt és mostani tanulói, és megemlékezés hangzott el Zelk Zoltánról, akinek özvegye betegsége miatt távol volt. Zelk Zoltánná Sinka Erzsébet irodalomtörténész levélben üdvözölte az iskola dolgozóit és diákjait. Az általános iskolában annak megalakulása óta hagyományosan megrendezik a Zelk Zoltán megyei szavalóversenyt, amelyet a költő özvegye is megtisztel jelenlétével. Éz adta az apropót az intézmény névválasztásához. Szeretetakció A Vöröskereszt megyei szervezete a hagyományokhoz híven szeretet- akciót szervez a karácsonyi ünnepek közeledtével. Elsősorban a szegény családokat, a karácsonyt kórházban töltő, egyedülálló betegeket, a nagycsaládosokat, a hajléktalanokat és az idős embereket kívánják támogatni. K. Z. (Új Kelet) Nyíregyházán az alapszervezetek tagjainak jelzései alapján szeretetcsomagokat osztanak december 16. és 20. között a rászorulóknak. A kórházban karácsonykor fekvő, egyedülálló betegeket felkeresik a szervezet aktivistái, és csomagokat adnak át december 21-étől 23-áig. A hajléktalanszálló lakói ünnepi vacsorát kapnak december 23án. „Cserebere” Bazár lesz december 14. és 15. között 9- től 15 óráig Nyíregyházán, a Bethlen Gábor u. 61 /a. alatt. A megunt használati tárgyak (könyv, játék, ruhanemű stb.) kicserélésére lesz lehetőség, s ez talán segítség a karácsonyi ajándékozás anyagi gondjainak enyhítésére. Mátészalkán a szeretetcsomagokat december 16. és 20. között kapják meg a magányos, idős emberek. A fogyatékosokat nevelő és foglalkoztató otthonban karácsonyi ünnepséget tartanak az intézmény dolgozóival közösen a vöröskeresztesek. A mozgáskorlátozottak helyi egyesületének tagjai használt ruhákat kapnak a karácsonyi ünnepségen. A kocsordi kórház elfekvőosztályán karácsonykor bent lévő betegek szeretetcsoma- got kapnak. Mátészalkán a hajléktalanszálló lakóit meleg étellel várják a Vöröskereszt tagjai december 24-én este. Nyírbátorban az időseknek, Kállósemjénben a nagy- családosoknak osztanak ruhákat és szaloncukrot decem- ber 21-én. Ófehértón az idősek és a nagycsaládosok két nappal később kapják meg ajándékaikat. A Nyírbátori Idősek Napközi Otthona lakói ünnepi vacsorát, karácsonyfát kapnak december 23-án. Záhonyban Mindenkinek boldog karácsonyt! című rendezvény lesz az általános iskolában. A műsort a Vörös- kereszt ifjúsági aktivistái tartják december 19-én. Egy nappal később az idős egyedülállókat keresik fel a fiatalok és adnak át ajándékot, fenyőfát állítanak a nyugdíjasklubban. Ifjúsági vöröskeresztesek ugyanezen a napon ellátogatnak a mándoki gyermekotthonba, s az általuk gyűjtött adományokat adják át a kis lakóknak. Kisvárdán a Nyugdíjas Klubban december 18-án, az Öregek Otthonában december 20-án, Dögén az Öregek Otthonában december 19-én gyümölcsöt és szaloncukrot osztanak a szervezet tagjai. Az idős, egyedül maradt, szegény emberek karácsonyi ünnepsége Kisvárdán december 19-én lesz. A szeretetcsomagokat december 16. és 20. között kapják meg a rászorulók.
