Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-11 / 289. szám
1996. december 11., szerda Hazai krónika Az országházból Mfflttílf , i Hl i A Magyar Távirati Iroda alap IMII ......................I III 'll 11111111 II.II Ma gyar—román alapszerződés Horn Gyula Lehetséges és reális az a politika, amely a jószomszédi viszony kialakítását, valamint a romániai magyarok érdekvédelmét együttesen, s nem egymás rovására kívánja megvalósítani — mondta Horn Gyula miniszterelnök, amikor kedden megnyitotta a magyar— román alapszerződés ratifikálásának parlamenti vitáját. A kormányfő hangsúlyozta: vállalja a felelősséget azért, hogy a kormány augusztus közepén az ellenzéki nyomás ellenére is cselekvésre szánta el magát, és megkötötte a szerződést. Azóta beigazolódott, hogy helyesen döntöttek, és Románia demokratikus fejlődésével össze lehet kapcsolni a területén élő magyar kisebbség pozícióinak erősítését. Az RMDSZ a választásokból megerősödve került ki: egy demokratikus voksolás eredményeként kormányba került, amelyre korábban nem volt példa. Ehhez az eredményhez Horn Gyula szerint az alap- szerződés is kedvező impulzust adott. Megjegyezte azt is, hogy a román választási kampány során a korábbinál gyengébbek voltak a magyarellenes megnyilvánulások. A miniszterelnök sajnálatosnak ítélte, de nem tartotta tragikusnak, hogy — álhazafias pártérdekek képviselete miatt—az itthoni ellenzék elmulasztotta a nemzeti egyetértés kialakításának lehetőségét az alap- szerződés kérdésében.Idézett azokból az üdvözletekből, amelyeket vezető nyugati politikusoktól kapott a dokumentum aláírása után. Ezek értékelése szerint a magyar—román alapszerződés aláírása erősíti a térség demokráciáját, és Magyarország csatlakozási esélyeit az euro-atlanti szervezetekhez. A kormányfő kérte a vita résztvevőit: adjanak hiteles képet a magyar nemzet törekvéseiről, hogy meggondolatlan kijelentések ne szolgálhassanak ürügyül a szomszédos országok szélsőséges erőinek. Hivatkozott arra, hogy reményei szerint a ratifikációs vitában a képviselők érezni fogják döntésük felelősségét, és mindenekelőtt az összmagyarság érdekeit tartják szem előtt. Az ellenzék véleménye Pallag László (FKGP) úgy fogalmazott: az egyezményt nem ratifikálni kell, hanem újra kell tárgyalni. Ezt kívánja mind a magyar, mind pedig a román nép érdeke. Biztosítani kell az ott élő magyarságnak a nyelvhasználatához való jogát, integritásának megőrzését, az igényeinek megfelelő autonómiát, illetve az európai normák szerinti egyéni és kollektív emberi jogokat. A kisgazda politikus megalapozottnak tartja azokat az aggodalmakat, amelyek szerint erőszakos asszimilációs törekvések folynak Szlovákiában és Romániában egyaránt. — A magyar kisebbség sorsa az anyaország kezében van — tette hozzá — , ezzel nem visszaélni, hanem élni kell. Kijelentette: az FKGP nem támogatja az alap- szerződés ratifikálását. Kérik, hogy a lábjegyzetes 1201-es ajánlás kerüljön a szöveg hangsúlyosabb helyére. Lezsák Sándor (MDF) leszögezte: a Magyar Demokrata Fórum nem támogatja az alapszerződés ratifikációját, mint hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet ugyanúgy, mint az aláírás időzítése. Az MDF az alapszerződést továbbra is Horn—Iliescu paktumnak tekinti. Elutasító döntése azonban csak erre vonatkozik, nem pedig a valóban őszinte együttműködésre, a két ország közötti kapcsolatok és a bizalom erősítésére. Szavazatuk a múltat utasítja el, nem a jövőt. A választások eredményei nyomán a párt őszinte jószándékkal és megfontolt optimizmussal reméli a kapcsolatok erősödését, s a rendelkezésére álló eszközökkel maga is segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. — Az ellenzék ősszel elutasította az alapszerződést tartalmi fogyatékosságai, időzítése miatt: a tartalmi kifogások ma is helytállók — jelentette ki Jeszenszky Géza (MDNP). Az új román kormány nem felelős az alapszerződés hiányosságaiért, de a magyar kormány igen. Nehezen vitatható, hogy a dokumentum Iliescu megroggyant tekintélyét, választási esélyeit próbálta növelni. — Mi más magyarázata lenne annak, hogy a kormányfő még a választások előtt keresztül akarta erőltetni a parlamenten a ratifikációt, mint Iliescu támogatásának szándéka—tette fel a kérdést. ízléstelennek nevezte azt a véleményt, amely szerint a romániai ellenzék választási győzelme az alapszerződésnek köszönheSZDSZ Rácskay Jenő arra emlékeztetett, hogy a Romániában most hatalomra került pártok támogatták az alapszerződést. Meggyőződését fejezte ki, hogy a dokumentum nélkül — ami lehűtötte a nacionalista indulatokat, s ezzel kifogta a szelet a szélsőségesek vitorlájából -— a romániai ellenzék nem érhetett volna el ilyen eredményt a választásokon. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a fordulat tartós marad, és az alapszerződés ratifikációját újabb, pozitív lépések követik. Magyarország érdeke, hogy Románia modem, demokratikus állammá váljon. Támogatnunk kell a szomszédos ország euroatlanti csatlakozását, bekapcsolódását Európa gazdasági vérkeringésébe: ezzel az ott élő kétmilliós magyarság csak jól járhat. A miniszterelnök televíziós sajtókonferenciája „Nem bírták a gyűrődést” MTI Szinte történelmi fordulatot jelent az erdélyi magyarság bevonása a román kormányba — mondta Horn Gyula, aki biztatónak nevezte a romániai választások eredményét. A miniszterelnök ez évi utolsó televíziós sajtókonferenciáján, kedden a MÚOSZ-ban elmondta, hogy még ebben a hónapban Budapestre látogat tíz új román külügyminiszter. További előrelépésre lehet számítani, hiszen egy sor szerződés elkészült, ezekre csak a pecsétet kell ráütni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a várakozásokat az életnek, a gyakorlatnak kell igazolnia. A kormányfő annak kapcsán, hogy immár a tizenegyedik távozó miniszter pótlásáról kellett gondoskodnia, elmondta: nyolcán egyszerűen „nem bírták a gyűrődést”, idegileg, lelkileg azt a terhet, amit munkájuk folyamatos bírálata jelentett az Országgyűlésben és a sajtóban. Horn Gyula szeretné, ha a kabinet most már változatlan összetételben dolgozna mandátuma végéig, de — mint fogalmazott — „ha valaki bedobja a törülközőt”, akkor muszáj helyette mást választani. Ennek kapcsán egy kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy a távozó Szabó György utódlása ügyében 12 jelölttel tárgyalt, s közülük többen nem vállalták a feladatot. Személyi döntéseinél egyébként a pártelnök-miniszterelnök egyeztet az MSZP vezetésével és a koalíciós partnerrel. Az MSZP szocialista platformjával kapcsolatos kérdésre Horn Gyula úgy reagált: nem az elnevezés a fontos, hanem az, hogy mi a platform szándéka, célja. A maga részéről akkor kifogásolná tevékenységüket, ha az megbénítaná a cselekvést. Ezt azonban — látva az aláírók listáját —- nem is feltételezi. Az úgynevezett rendőrpalota építése kapcsán napvilágra került anomáliákról a belügyminiszter tájékoztatta Horn Gyulát, aki szerint a felelősségre- vonás nem fog elmaradni, amennyiben az indokolt. Nikolits István 80 évre titkosított levele ügyében a kormányfő eleget tesz az ellenzék kérésének: megvizsgálja a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter döntésének indokoltságát, és ha szükségesnek tartja, intézkedik. Egy másik kérdés kapcsán visszautasította azt a feltételezést, hogy a levél titkossága rossz fényt vethet az olajgate-ügy kapcsán a kormánypárti politikusokra. Újólag leszögezte, hogy az eddigi vizsgálatok bizonyították: a sajátosan magyar olajgate kapcsán senki egyetlen fillér többletjövedelemhez nem jutott. Budapestre érkezett az olasz államfő MTI Göncz A rpád köztársasági elnök meghívására kedden délután kétnapos látogatásra Budapestre érkezett Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő. A politikust leánya, Marianna is elkísérte. Az olasz köztársaság elnöke kedden magánprogramon vesz részt, melynek keretében sétát tesz a Várban, megtekinti a Nemzeti Múzeumban a koronaékszereket, és találkozik a magyarországi olasz kolónia tagjaival. Oscar Luigi Scalfaro-t vendéglátója, Göncz Árpád szerdán fogadja ünnepélyesen a Kossuth téren, ezt a két elnök szűk körű, majd a tárgyaló delegációk plenáris tárgyalása követi. A magasrangú vendég Horn Gyula kormányfővel is találkozik. Az olasz államfőt, aki felszólal az Országgyűlésben, Göncz Árpád a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatával tünteti ki. Oscar Luigi Scalfaro csütörtökön, magyarországi programjának utolsó napján ellátogat a kőbányai olasz tagozatos Szent László Gimnáziumba, megkoszorúzza a Rákoskeresztúri olasz temető emlékművét, és részt vesz a Ganz-Ansaldo tápiószelei gyárának avatásán. *** Oscar Luigi Scalfaro 1918. szeptember 9-én született Novarában. Jogász diplomát szerzett, és kezdetben bíróként dolgozott. A politikába a katolikus ifjúsági mozgalomból került be. 27 évesen lett parlamenti képviselő, s a kereszténydemokrataként végzett közel fél évszázados honatyai tevékenysége alatt az olasz politika egyik meghatározó személyiségévé vált. Többször kapott kormányzati megbízást, a '70-es években közlekedési, majd közoktatási miniszter, 1983-tól 1987-ig a Craxi-kormány belügyminisztere volt. 1992 áprilisában a képviselőház elnökévé választották, majd egy hónappal később ő lett az Olasz Köztársaság elnöke. Ellenzéki „tipposzlop” Palotai István (Új Kelet) Újabban meglehetősen sokszor tapasztalhatják Galileo Galilei tételét (és mégis mozog a Föld) a kormánykoalíció miniszterei, amikor inogni kezd lábuk alatt a talaj. Az eredeti „szakértői” csapatból már csak Baja Ferenc környezetvédelmi, Keleti György honvédelmi, Vastagh Pál igazságügy-, valamint Kovács László külügyminiszter állja a sarat. Közülük (szerintünk) a magyar diplomácia vezéralakja van — teljes joggal — a legstabilabb és Baja Ferenc a legingatagabb helyzetben. Véleményünk ellenőrzése érdekében elhatároztuk, hogy feltesszük a kérdést néhány ellenzéki politikusnak: „Ön szerint meddig lesz Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter?” íme a válaszok: 4MDF Néző László (MDF) a párt megyei szervezője: — Addig, amíg „pártja és kormánya” nem határoz menesztéséről. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a pártba nagyon be van betonozva, az pedig, hogy valaki ért-e ahhoz, amit csinál, igazán nem oszt és nem szoroz menesztése szempontjából... Tőlünk akár azonnal is mehetne... ““'S0“*" Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) ország- gyűlési képviselő, a párt országos alel- nöke: — Addig, amíg a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, — aki egyben a Szocialista Párt elnöke — SZEMÉLYES bizalmát élvezi... &GE z, Torgyán József fcámte (FKGP), a párt or- „Ifíiy szágos elnöke: _■ - pjo: _ Régebben ^4Z0^ számos alkalommal elmondtam, hogy mindazonáltal, miszerint nem támogatom Baja Ferenc miniszter úr törvényalkotási kísérleteit, mégis az „igen” gombot nyomtam meg a szavazások alkalmával. Ennek oka az volt, hogy — akkori vélelmezésem szerint — a környezetvédelmi tevékenység javarészt a vidék, a falu javát szolgálja. Azóta azonban, amióta rájöttem, hogy az egész hűbéri pénzosztogatássá silányult, már nem ezt teszem. Káros tendenciákat nem vagyok hajlandó támogatni. A kérdésre válaszolva: véleményem szerint Baja Ferenc úr nem maradhat sokáig miniszter, bár az is a képhez tartozik, hogy a kisgazdapárt információi szerint a kömyzetvédelmi célokra bőven beáramló pénz általában a kormánypárt céljaira fordíttatik, ez pedig bizonyos védettséget jelent a számára. Z3MDNP Kornherr Tibor (MDNP), a párt megyei elnöke: — Ha akkora mázlija lesz eztán is, mint amekkora eddig volt, akkor még a ciklust is végigcsinálhatja. Eddig ugyanis mindig, amikor sorra került, kitört valami országos balhé, a figyelem arra terelődött, és Baja a helyén maradt. Országos balhékból pedig — nagyon úgy tűnik — bőven vannak tartalékaink. ÚJ KELET |j\ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) A Magyar Demokrata Néppárt egyre többször bizonyítja a parlamentben, hogy példaképül szolgálhat azoknak a pártoknak, amelyek a szakmai ellenzékiség talaján kívánnak állni. Reakcióik, kijelentéseik és javaslataik mind azt bizonyítják, hogy a tartalmi munkát tekintik lényegesnek, amihez a pártpolitika csak keretet biztosít. Nemrégiben az SZDSZ, most pedig az MSZP is elismerte ezt, amikor Pusztai Erzsébet (MDNP) frakció- vezető — az egészségügy kiáltó nehézségeire utaló — fehérszalagos indítványát tette, és Kökény Mihály, a népjóléti tárca várományosa megköszönte azt! Természetesen addig nem lehet minden vonatkozásban ilyen felhőtlenül tiszta az ellenzék és a kormány viszonya, amíg a kabinet munkáját törvénysértések és sok esetben gőzhenger-politika jellemzi, azonba a konstruk- tivitás mintának nagyon is jó és nagyon is kívánatos. Miért? Mert most már aztán igazán elég volt az önös és parttalan vitákból, a roppant energiákat emésztő sár- hajigálásból és a túlburjánzó pártpolitikai csatározásokból! Most már illene dolgozni is, nem csak küzdeni, mert — de hiszen ezt a honatyák is tudják — valamit már valóban ki kell találni. Valami okosat, ami vezet is valahova, méghozzá nem feltételesen, hanem teljes bizonysággal. A koalíció pártjainak és az ellenzéknek egyetlen közös célja kell hogy legyen: a nyomorgó milliók azonnali és tartós megsegítése. Harmincezer ember él hajlék nélkül. Ez annyi, mintha mondjuk Kisújszállás lenne fedél nélkül. Háromszázezren kimondottan nyomorognak. Mintha Debrecen és Nyíregyháza minden lakosa volna híján a mindennapi betevő falatnak, és hárommillióan pedig a létminimum alatt tengetik keserű sorsukat. Mintha egész Észtország tenné ugyanazt! A munkásság és az értelmiség életszínvonala folyamatosan zuhan. A parasztság nyolcvan százaléka lassan már csak magának termel, hogy valahogy megéljen, jövedelmeire nézve már réges rég a nyomorküszöbön van. A falusiak újra napszámba járnak, mint a Horthy-érában... Romokban az egészségügy, a kultúra és az oktatás. A nyugdíjrendszer napról napra vegetál, és bármikor összeomolhat, a rendőrségnek nincs pénze, miközben burjánzik a bűn és a korrupció. Folytassam? Minek? Hiszen sajnos betéve tudjuk a leckét. Most már valóban önökön — politikusokon — a sor, hogy konstruktív ellenzékiséggel és hatékony kormányzati munkával jóvá tegyék kísérletezgetéseik eredményeit. Elvégre hittünk önökben...