Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

1996. december 11., szerda Hazai krónika Az országházból Mfflttílf , i Hl i A Magyar Távirati Iroda alap IMII ......................I III 'll 11111111 II.II Ma gyar—román alapszerződés Horn Gyula Lehetséges és reális az a po­litika, amely a jószomszédi vi­szony kialakítását, valamint a romániai magyarok érdekvé­delmét együttesen, s nem egy­más rovására kívánja megva­lósítani — mondta Horn Gyu­la miniszterelnök, amikor ked­den megnyitotta a magyar— román alapszerződés ratifiká­lásának parlamenti vitáját. A kormányfő hangsúlyozta: váll­alja a felelősséget azért, hogy a kormány augusztus közepén az ellenzéki nyomás ellenére is cselekvésre szánta el magát, és megkötötte a szerződést. Azóta beigazolódott, hogy he­lyesen döntöttek, és Románia demokratikus fejlődésével össze lehet kapcsolni a terüle­tén élő magyar kisebbség po­zícióinak erősítését. Az RMDSZ a választásokból megerősödve került ki: egy demokratikus voksolás ered­ményeként kormányba került, amelyre korábban nem volt példa. Ehhez az eredményhez Horn Gyula szerint az alap- szerződés is kedvező impul­zust adott. Megjegyezte azt is, hogy a román választási kam­pány során a korábbinál gyen­gébbek voltak a magyarellenes megnyilvánulások. A minisz­terelnök sajnálatosnak ítélte, de nem tartotta tragikusnak, hogy — álhazafias pártérde­kek képviselete miatt—az itt­honi ellenzék elmulasztotta a nemzeti egyetértés kialakításá­nak lehetőségét az alap- szerződés kérdésében.Idézett azokból az üdvözletekből, amelyeket vezető nyugati po­litikusoktól kapott a dokumen­tum aláírása után. Ezek érté­kelése szerint a magyar—ro­mán alapszerződés aláírása erősíti a térség demokráciáját, és Magyarország csatlakozási esélyeit az euro-atlanti szerve­zetekhez. A kormányfő kérte a vita résztvevőit: adjanak hi­teles képet a magyar nemzet törekvéseiről, hogy meggon­dolatlan kijelentések ne szol­gálhassanak ürügyül a szom­szédos országok szélsőséges erőinek. Hivatkozott arra, hogy reményei szerint a ratifi­kációs vitában a képviselők érezni fogják döntésük felelős­ségét, és mindenekelőtt az összmagyarság érdekeit tartják szem előtt. Az ellenzék véleménye Pallag László (FKGP) úgy fogalmazott: az egyezményt nem ratifikálni kell, hanem újra kell tárgyalni. Ezt kívánja mind a magyar, mind pedig a román nép érdeke. Biztosítani kell az ott élő magyarságnak a nyelvhasználatához való jogát, integritásának megőrzését, az igényeinek megfelelő autonó­miát, illetve az európai normák szerinti egyéni és kollektív emberi jogokat. A kisgazda politikus megalapozottnak tartja azokat az aggodalmakat, amelyek szerint erőszakos asszimilációs törekvések foly­nak Szlovákiában és Romániá­ban egyaránt. — A magyar kisebbség sorsa az anyaország kezében van — tette hozzá — , ezzel nem visszaélni, hanem élni kell. Kijelentette: az FKGP nem támogatja az alap- szerződés ratifikálását. Kérik, hogy a lábjegyzetes 1201-es ajánlás kerüljön a szöveg hangsúlyosabb helyére. Lezsák Sándor (MDF) le­szögezte: a Magyar Demok­rata Fórum nem támogatja az alapszerződés ratifikációját, mint hogy a dokumentum tar­talmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar kö­zösség javainak visszaszol­gáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet ugyanúgy, mint az aláírás időzítése. Az MDF az alapszerződést továbbra is Horn—Iliescu paktumnak te­kinti. Elutasító döntése azon­ban csak erre vonatkozik, nem pedig a valóban őszinte együttműködésre, a két or­szág közötti kapcsolatok és a bizalom erősítésére. Szavaza­tuk a múltat utasítja el, nem a jövőt. A választások eredmé­nyei nyomán a párt őszinte jó­szándékkal és megfontolt op­timizmussal reméli a kapcso­latok erősödését, s a rendel­kezésére álló eszközökkel maga is segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. — Az ellenzék ősszel eluta­sította az alapszerződést tar­talmi fogyatékosságai, idő­zítése miatt: a tartalmi kifo­gások ma is helytállók — je­lentette ki Jeszenszky Géza (MDNP). Az új román kor­mány nem felelős az alapszer­ződés hiányosságaiért, de a magyar kormány igen. Nehe­zen vitatható, hogy a doku­mentum Iliescu megroggyant tekintélyét, választási esélye­it próbálta növelni. — Mi más magyarázata lenne annak, hogy a kormányfő még a vá­lasztások előtt keresztül akar­ta erőltetni a parlamenten a ratifikációt, mint Iliescu tá­mogatásának szándéka—tet­te fel a kérdést. ízléstelennek nevezte azt a véleményt, amely szerint a romániai el­lenzék választási győzelme az alapszerződésnek köszönhe­SZDSZ Rácskay Jenő arra emlékez­tetett, hogy a Romániában most hatalomra került pártok támogatták az alapszerződést. Meggyőződését fejezte ki, hogy a dokumentum nélkül — ami lehűtötte a nacionalista in­dulatokat, s ezzel kifogta a sze­let a szélsőségesek vitorlájából -— a romániai ellenzék nem érhetett volna el ilyen ered­ményt a választásokon. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a fordulat tartós marad, és az alapszerződés ratifikáci­óját újabb, pozitív lépések kö­vetik. Magyarország érdeke, hogy Románia modem, de­mokratikus állammá váljon. Támogatnunk kell a szomszé­dos ország euroatlanti csatla­kozását, bekapcsolódását Eu­rópa gazdasági vérkeringésé­be: ezzel az ott élő kétmilliós magyarság csak jól járhat. A miniszterelnök televíziós sajtókonferenciája „Nem bírták a gyűrődést” MTI Szinte történelmi fordulatot jelent az erdélyi magyarság be­vonása a román kormányba — mondta Horn Gyula, aki bizta­tónak nevezte a romániai vá­lasztások eredményét. A mi­niszterelnök ez évi utolsó tele­víziós sajtókonferenciáján, kedden a MÚOSZ-ban el­mondta, hogy még ebben a hó­napban Budapestre látogat tíz új román külügyminiszter. To­vábbi előrelépésre lehet számí­tani, hiszen egy sor szerződés elkészült, ezekre csak a pecsé­tet kell ráütni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a várakozá­sokat az életnek, a gyakorlat­nak kell igazolnia. A kormányfő annak kapcsán, hogy immár a tizenegyedik tá­vozó miniszter pótlásáról kel­lett gondoskodnia, elmondta: nyolcán egyszerűen „nem bír­ták a gyűrődést”, idegileg, lel­kileg azt a terhet, amit munká­juk folyamatos bírálata jelentett az Országgyűlésben és a sajtó­ban. Horn Gyula szeretné, ha a kabinet most már változatlan összetételben dolgozna mandá­tuma végéig, de — mint fogal­mazott — „ha valaki bedobja a törülközőt”, akkor muszáj he­lyette mást választani. Ennek kapcsán egy kérdésre válaszol­va beszámolt arról, hogy a tá­vozó Szabó György utódlása ügyében 12 jelölttel tárgyalt, s közülük többen nem vállalták a feladatot. Személyi döntései­nél egyébként a pártelnök-mi­niszterelnök egyeztet az MSZP vezetésével és a koalíciós part­nerrel. Az MSZP szocialista plat­formjával kapcsolatos kérdés­re Horn Gyula úgy reagált: nem az elnevezés a fontos, hanem az, hogy mi a platform szándé­ka, célja. A maga részéről ak­kor kifogásolná tevékenységü­ket, ha az megbénítaná a cse­lekvést. Ezt azonban — látva az aláírók listáját —- nem is fel­tételezi. Az úgynevezett rendőrpalota építése kapcsán napvilágra ke­rült anomáliákról a belügymi­niszter tájékoztatta Horn Gyu­lát, aki szerint a felelősségre- vonás nem fog elmaradni, amennyiben az indokolt. Nikolits István 80 évre titko­sított levele ügyében a kor­mányfő eleget tesz az ellenzék kérésének: megvizsgálja a pol­gári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter döntésé­nek indokoltságát, és ha szük­ségesnek tartja, intézkedik. Egy másik kérdés kapcsán vissza­utasította azt a feltételezést, hogy a levél titkossága rossz fényt vethet az olajgate-ügy kapcsán a kormánypárti politi­kusokra. Újólag leszögezte, hogy az eddigi vizsgálatok bi­zonyították: a sajátosan magyar olajgate kapcsán senki egyetlen fillér többletjövedelemhez nem jutott. Budapestre érkezett az olasz államfő MTI Göncz A rpád köztársasági el­nök meghívására kedden dél­után kétnapos látogatásra Buda­pestre érkezett Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő. A poli­tikust leánya, Marianna is elkí­sérte. Az olasz köztársaság el­nöke kedden magánprogramon vesz részt, melynek keretében sétát tesz a Várban, megtekinti a Nemzeti Múzeumban a koro­naékszereket, és találkozik a magyarországi olasz kolónia tagjaival. Oscar Luigi Scalfaro-t vendéglátója, Göncz Árpád szerdán fogadja ünnepélyesen a Kossuth téren, ezt a két elnök szűk körű, majd a tárgyaló de­legációk plenáris tárgyalása kö­veti. A magasrangú vendég Horn Gyula kormányfővel is találko­zik. Az olasz államfőt, aki felszó­lal az Országgyűlésben, Göncz Árpád a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tago­zatával tünteti ki. Oscar Luigi Scalfaro csütör­tökön, magyarországi program­jának utolsó napján ellátogat a kőbányai olasz tagozatos Szent László Gimnáziumba, megko­szorúzza a Rákoskeresztúri olasz temető emlékművét, és részt vesz a Ganz-Ansaldo tápiószelei gyárának avatásán. *** Oscar Luigi Scalfaro 1918. szeptember 9-én született Novarában. Jogász diplomát szerzett, és kezdetben bíróként dolgozott. A politikába a kato­likus ifjúsági mozgalomból ke­rült be. 27 évesen lett parlamen­ti képviselő, s a keresztényde­mokrataként végzett közel fél évszázados honatyai tevékeny­sége alatt az olasz politika egyik meghatározó személyisé­gévé vált. Többször kapott kor­mányzati megbízást, a '70-es években közlekedési, majd közoktatási miniszter, 1983-tól 1987-ig a Craxi-kormány bel­ügyminisztere volt. 1992 ápri­lisában a képviselőház elnöké­vé választották, majd egy hó­nappal később ő lett az Olasz Köztársaság elnöke. Ellenzéki „tipposzlop” Palotai István (Új Kelet) Újabban meglehetősen sok­szor tapasztalhatják Galileo Galilei tételét (és mégis mo­zog a Föld) a kormánykoalí­ció miniszterei, amikor inog­ni kezd lábuk alatt a talaj. Az eredeti „szakértői” csapatból már csak Baja Ferenc környe­zetvédelmi, Keleti György honvédelmi, Vastagh Pál igazságügy-, valamint Kovács László külügyminiszter állja a sarat. Közülük (szerintünk) a magyar diplomácia vezér­alakja van — teljes joggal — a legstabilabb és Baja Ferenc a legingatagabb helyzetben. Véleményünk ellenőrzése érdekében elhatároztuk, hogy feltesszük a kérdést néhány ellenzéki politikusnak: „Ön szerint meddig lesz Baja Ferenc környezetvédel­mi miniszter?” íme a vála­szok: 4MDF Néző László (MDF) a párt megyei szervezője: — Addig, amíg „pártja és kormánya” nem határoz me­nesztéséről. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a pártba nagyon be van betonozva, az pedig, hogy valaki ért-e ahhoz, amit csinál, igazán nem oszt és nem szoroz menesztése szempontjából... Tőlünk akár azonnal is mehet­ne... ““'S0“*" Szilágyiné Csá­szár Terézia (KDNP) ország- gyűlési képviselő, a párt országos alel- nöke: — Addig, amíg a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, — aki egyben a Szocialista Párt elnöke — SZEMÉLYES bizal­mát élvezi... &GE z, Torgyán József fcámte (FKGP), a párt or- „Ifíiy szágos elnöke: _■ - pjo: _ Régebben ^4Z0^ számos alkalom­mal elmondtam, hogy mindazonáltal, miszerint nem támogatom Baja Ferenc miniszter úr törvényalkotási kí­sérleteit, mégis az „igen” gom­bot nyomtam meg a szavazá­sok alkalmával. Ennek oka az volt, hogy — akkori vélelme­zésem szerint — a környezet­védelmi tevékenység java­részt a vidék, a falu javát szol­gálja. Azóta azonban, amióta rájöttem, hogy az egész hűbé­ri pénzosztogatássá silányult, már nem ezt teszem. Káros tendenciákat nem vagyok haj­landó támogatni. A kérdésre válaszolva: véleményem sze­rint Baja Ferenc úr nem ma­radhat sokáig miniszter, bár az is a képhez tartozik, hogy a kisgazdapárt információi szerint a kömyzetvédelmi cé­lokra bőven beáramló pénz ál­talában a kormánypárt céljai­ra fordíttatik, ez pedig bizo­nyos védettséget jelent a szá­mára. Z3MDNP Kornherr Tibor (MDNP), a párt megyei elnöke: — Ha akkora mázlija lesz eztán is, mint amekkora eddig volt, akkor még a ciklust is vé­gigcsinálhatja. Eddig ugyan­is mindig, amikor sorra került, kitört valami országos balhé, a figyelem arra terelődött, és Baja a helyén maradt. Orszá­gos balhékból pedig — na­gyon úgy tűnik — bőven van­nak tartalékaink. ÚJ KELET |j\ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) A Magyar Demokrata Néppárt egyre többször bi­zonyítja a parlamentben, hogy példaképül szolgálhat azoknak a pártoknak, ame­lyek a szakmai ellenzékiség talaján kívánnak állni. Reak­cióik, kijelentéseik és javas­lataik mind azt bizonyítják, hogy a tartalmi munkát te­kintik lényegesnek, amihez a pártpolitika csak keretet biztosít. Nemrégiben az SZDSZ, most pedig az MSZP is elis­merte ezt, amikor Pusztai Erzsébet (MDNP) frakció- vezető — az egészségügy kiáltó nehézségeire utaló — fehérszalagos indítványát tette, és Kökény Mihály, a népjóléti tárca várományo­sa megköszönte azt! Természetesen addig nem lehet minden vonatkozásban ilyen felhőtlenül tiszta az el­lenzék és a kormány viszo­nya, amíg a kabinet munká­ját törvénysértések és sok esetben gőzhenger-politika jellemzi, azonba a konstruk- tivitás mintának nagyon is jó és nagyon is kívánatos. Miért? Mert most már az­tán igazán elég volt az önös és parttalan vitákból, a rop­pant energiákat emésztő sár- hajigálásból és a túlburján­zó pártpolitikai csatározá­sokból! Most már illene dol­gozni is, nem csak küzdeni, mert — de hiszen ezt a hon­atyák is tudják — valamit már valóban ki kell találni. Valami okosat, ami vezet is valahova, méghozzá nem feltételesen, hanem teljes bi­zonysággal. A koalíció párt­jainak és az ellenzéknek egyetlen közös célja kell hogy legyen: a nyomorgó milliók azonnali és tartós megsegítése. Harmincezer ember él hajlék nélkül. Ez annyi, mintha mondjuk Kis­újszállás lenne fedél nélkül. Háromszázezren kimondot­tan nyomorognak. Mintha Debrecen és Nyíregyháza minden lakosa volna híján a mindennapi betevő falatnak, és hárommillióan pedig a létminimum alatt tengetik keserű sorsukat. Mintha egész Észtország tenné ugyanazt! A munkásság és az értelmiség életszínvona­la folyamatosan zuhan. A parasztság nyolcvan száza­léka lassan már csak magá­nak termel, hogy valahogy megéljen, jövedelmeire néz­ve már réges rég a nyomor­küszöbön van. A falusiak újra napszámba járnak, mint a Horthy-érában... Romok­ban az egészségügy, a kul­túra és az oktatás. A nyug­díjrendszer napról napra ve­getál, és bármikor össze­omolhat, a rendőrségnek nincs pénze, miközben bur­jánzik a bűn és a korrupció. Folytassam? Minek? Hiszen sajnos betéve tudjuk a lec­két. Most már valóban önö­kön — politikusokon — a sor, hogy konstruktív ellen­zékiséggel és hatékony kor­mányzati munkával jóvá tegyék kísérletezgetéseik eredményeit. Elvégre hit­tünk önökben...

Next

/
Oldalképek
Tartalom