Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

2 1996. december 10., kedd Hazai krónika UJ KELET Az országházból I , i. i A Magyar Távirati Iroda alapján Imii'1 in 'u im in mi iiimj.ü.ií,iimjiiiji Magyar-amerikai katonai együttműködés Békében és háborúban Magyar—román alapszerződés Az Országgyűlés a ma­gyar—román alapszerződés ratifikálásának általános vi­tájával folytatta munkáját. Kovács László külügymi­niszter expozéjában elmond­ta, hogy az alapszerződés alá­írása, azaz szeptember 16. óta, a román törvényhozás jóváhagyta a dokumentu­mot, s lezajlottak a romániai parlamenti és elnökválasztá­sok is. A miniszter szerint az elmúlt hetek történései azt igazolják, hogy az új román elnök és a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői az alapszerződés szellemében a romániai többség és kisebb­ség megbékélésére, a kisebb­ségi jogok biztosítására, illet­ve a két ország közötti kap­csolatok további javítására törekednek majd. Kovács László kiemelte, hogy az alapszerződésbe foglalt há­rom dokumentum tettenér- hetővé és számonkérhetővé teszi a kisebbségi jogok meg­sértését. „Az alapszerződés lehetőséget ad egy több év­százados feszült viszony le­zárására, s irányt mutat egy megbékélésre, valamint köl­csönös toleranciára és biza­lomra épülő kapcsolatrend­szer megteremtésére” — szö­gezte le a külügyminiszter, aki a dokumentum jóváha­gyására kérte az Országgyű­lést. A külügyi bizottság elő­adójaként felszólaló Bár­sony András (MSZP) tájé­koztatása szerint a bizottság az alapszerződés előkészí­tésének, illetve a tárgyalá­soknak az időszakában meg­felelő tájékoztatást kapott. Mint elmondta, az Európa Tanács 1201-es ajánlásához csatolt lábjegyzet értelmezé­se heves vitákat váltott ki a bizottságban a kormánypár­ti és az ellenzéki képviselők között. Bársony András an­nak a véleményének adott hangot, hogy az alapszer­ződés jó időben köttetett, hi­szen az új román kormány késznek látszik a dokumen­AfTV ______ A társadalombiztosítás idei pótköltségvetésében szereplő mintegy 32 milliárd forinttal szemben az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat szerint legalább 40 milliárd forint lesz az év végén az Egészség- biztosítási Alap hiánya. Mindez a testület hétfői közgyűlésén hangzott el, ahol az egészségbiztosító pénz­ügyi helyzetének alakulását az önkormányzat elsősorban azzal magyarázta, hogy el­maradtak a hiány csökkenté­séhez szükséges kormányza­ti intézkedések, a vártnál ke­vesebb bevételhez jutott az alap, és a tervezettnél mintegy 10 milliárd forinttal többet tűm végrehajtására. „Az alapszerződés a jelenlegi kö­rülmények között mind a ha­táron túl, mind a határon in­nen élő magyarok akaratá­nak megfelel” — mondta. A képviselő a dokumentumot a Külügyi Bizottság nevében elfogadásra ajánlotta. Csáti György (MDF) hoz­zászólásában hangsúlyozta, hogy a Külügyi Bizottság el­lenzéki tagjainak súlyos tar­talmi kifogásaik vannak az alapszerződéssel kapcsolat­ban, ezért azt nem is támo­gatják. „Olyan kormánnyal kötöttünk megállapodást, amelyik a legkisebb jelét sem mutatta annak, hogy javítson a Romániában élő magyarok helyzetén” — vélekedett. A magyar—román alap- szerződés megerősítéséről szóló határozati javaslat ál­talános vitája kedden folyta­tódik, ezt követi majd a ha­tározathozatal. Költségvetés vita nélkül Az. Országgyűlés vita nél­kül lezárta a '96-os költség- vetés módosításáról szóló másik törvényjavaslat általá­nos vitáját. A Ház előtt fekvő előterjesztést a kulturális és sajtóbizottság nyújtotta be; célja az ORTT működési költségeinek biztosítása. Az általános vita során egyedül Keller László, a költ­ségvetési bizottság szónoka szólalt fel. A szocialista hon­atya elmondta: a költségve­tési testület általános vitára alkalmasnak találta az elő­terjesztést, annak ellenére, hogy az ORTT működési költségeit külön törvényben kellene meghatározni. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy a rádió- és tévétör­vény által az ORTT-nek meg­határozott források még nem állnak rendelkezésére. Mivel a vitában nem szólalt fel más, Gál Zoltán az általános vitát lezárta. Az indítványhoz nem érkezett be egyetlen módo­sító javaslat sem, így részle­tes vitára nem kerül sor. Az előterjesztésről keddi ülésén dönt a törvényhozás. költöttek gyógyszertámoga­tásra. A gyógyszerkiadások növekedési ütemének lassítá­sa érdekében a közgyűlés elé került előterjesztés egyebek mellett a csontritkulás, a dep­resszió és a szellemi műkö­dést segítő szerek kiemelt tá­mogatásának megszüntetését javasolja, illetve azt kezde­ményezi, hogy jövőre egyál­talán ne kerüljön új gyógy­szer a forgalomba. Az önkormányzat jog- és hatáskörét csorbító intézke­dések miatt a közgyűlésen Sándor László kezdemé­nyezte: a testületet alkotó munkaadói, illetve szakszer­vezeti szövetségek vezetői mielőbb kezdjenek egyez­tető tárgyalást. MTI ___________ __ Ma gyar—amerikai Közös Logisztikai Támogatási Egyez­ményt írtak alá hétfőn Buda­pesten, a Honvédelmi Minisz­tériumban. A dokumentumot Janza Károly helyettes állam­titkár és John M. McDuffie vezérőrnagy, az Európai Egye­sített Parancsnokság logisz­tikai igazgatója látta el kéz­jegyével. A Honvédelmi Minisztéri­um sajtóirodáján elmondták: az egyezmény lehetővé teszi MTI __________ Fo rgalomnövekedés várha­tó a a cseh—magyar gazdasá­gi kapcsolatokban. A kereske­delem az év első kilenc hónap­jában 550 millió dollár volt, és ez az összeg az év végéig el­érheti a 700—750 millió dol­lárt, ami mintegy 35 százalé­kos növekedést jelent az előző év hasonló időszakának for­galmához képest. Mindez azon a szakmai találkozón hangzott el hétfőn Budapesten, melyet Az emberi jogokért Munkatársunktól Az Állampolgári Bizott­ság Az Emberi Jogokért Ala­pítvány jogvédő szervezet, amely teljesen nonprofit alapon működik. A pszichi­átria területén megtörténő visszaélések esetén nyújta­nak segítséget a hozzájuk fordulóknak. Az alapítvány egy nemzetközi szervezet helyi csoportja, mely hu­szonhét országban műkö­dik szerte a világon, s az ENSZ elismerését is kivív­ta. A szervezet hazai cso­portja ingyenes jogsegély- szolgálatot működtet. A szervezet kéri, ha tudnak olyan emberekről, akiket a pszichiátriai kezelés során sérelem ért, keressék fel az alapítványt, hogy segíthes­senek a emberi jogok ér­vényesítésében. Üzenetet hagyhatnak a következő számon: 262-7800/800. a különböző eszközök és szolgáltatások cseréjét a két ország hadseregei között, bé­kében és háborúban egyaránt. A térítés történhet készpénz­ben vagy szolgáltatásban. Pél­daként említették, ha egy ma­gyar harckocsizó szakasz Németországban amerikai gyakorlóteret vesz igénybe szállással, étkezéssel, üzem­anyaggal és lőszerellátással együtt, akkor a magyar fél dönthet úgy, hogy készpénz­zel fizet, vagy pedig hasonló szolgáltatásokat nyújt egy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezett a cseh—- magyar gazdasági kapcsola­tok aktuális kérdéseiről. Czibula János, a Magyar Köztársaság Prágai Kereske­delmi Kirendeltségének veze­tője elmondta: a magyar ex­port élénkülése elsősorban a gyógyszeripari és gyógyásza­ti, az élelmiszer-ipari és a gép­ipari termékek területén volt jelentős. Az importban első­sorban az energiahordozók — főként szén — vásárlása bő­cemberre nem kaptak költség- vetési támogatást, csak revizo­rokat, egy hónap alatt kétszer is. Pazarlásokat keresnek, ott, ahol ennivalóra sem jut. Az in­tézet igazgatója a megszorítá­sokkal egymillió forintot tudott „megmenteni", csak azért, hogy tovább „élhessenek”. A Hajdú-Bihar megyei közgyűlés elnöke szerint egész évben hasonóan kellett volna gazdál­kodni, akkor talán megmene­kült volna az intézmény a be­zárástól. (Hadd hulljon a fér­gese?) Arról azonban nincs hír, miért bánnak mostohán a ladányi intézettel, mi lehet a valós oka az igazgató és a köz­gyűlés vezetője közötti viszály­nak? Az elméjükben sérült bete­gek nem vonulhatnak fel az utcán kenyeret követelve, de ülhetnek a hideg szobákban éhesen és piszkosan. Nem szólnak. Csendben pusztul­nak el. Nem is értik, mit mű­velnek velük azok, akiket „egészségesnek” mondanak. Miért azok viselik el a politi­ka és a gazdaság szakszerűt­len irányításának következ­ményeit, akik nem tehetnek róla? Akik nem szórják a pénzt, nem pazarolnak, csak élnek. Élni mernek vagy mer­nének. Meddig? Meddig ér­demes? Ma már mindent meg lehet tenni. Csődbe juthat egy ön- kormányzat, bezárhatják az későbbi időpontban az ame­rikai félnek. Az egyezmény megköny- nyíti a logisztikai biztosítá­si feladatokat is, hiszen csak a feltétlenül szükséges esz­közök szállítására lesz szük­ség a jövőben. A HM-ben arra is rámutattak, hogy a most aláírt egyezmény nagy mértékben hozzájárul a ma­gyar—amerikai katonai kap­csolatok erősítéséhez, és növeli a magyar alkalmaz­kodóképességet a NATO- szabványokhoz. vült. Amíg cseh részről azon­ban állandók az exportőrök, addig a magyar cégek mint­egy 40 százaléka évről évre változik. Csehországban csak­nem 2000 magyar vállalkozás működik. Magyarország kül­kereskedelmi rangsorában Csehország a 10. helyen áll. A gazdasági kapcsolatok fellendülhetnének, ha a Cseh­szlovákia kettészakadásával elhalványult személyes és kooperációs kapcsolatok is­mét felélednének. iskoláját, az óvodáját, és pénzt emelhetnek le a szám­lájáról, akkor is, ha ezután működésképtelenné válik. A munkaadók rendszeresen megtagadják a dolgozóiknak járó fizetést. Visszavonják a béreket, indoklás nélkül. Munkanélkülieket foglalkoz­tatnak, de könyörtelenül ki­rúgják őket, amint lejár a munkaügyi központtól kapott támogatás. Közömbösek a betegekkel, kórházakat zár­nak be, s embereket küldenek az utcára. Pénz, egzisztencia nélkül százak, ezrek marad­nak hajléktalanul. Mindez a huszadik század végén. Mi­lyen társadalom az, ahol min­dent megengedhet magának, akinek hatalom van a kezé­ben? Azt is, hogy szórja a pénzt oktalanul a másik olda­lon, ott, ahol neki jobban tet­szik. S gyakran még csak nem is a sajátját, hanem a közét. Tényleg fel kell adnunk minden reményt? Talán azt a sorsot szánják nekünk, hogy előbb az érzelmeinket, majd az eszünket is veszítenénk el, így nem vennénk tudomást a törvénytelenségekről, a visz- szaélésekről és az igazságta­lanságokról?! Nem maradna más hátra, mint a bőrünkön megtapasztalni a fagyos szo­bát. a heti egyszeri fürdést, és kapnánk a paprikás krumplit hétfőn, kedden, szerdán, csü­törtökön, pénteken... \ Hírről \ hírre Palotai IstvánJÚj Kelet) Ha jobban odafigyel az ember, észreveszi, hogy ko­moly változás következett be az MSZP hangvételében és magatartásában. Mintha kezdenének felhagyni azzal a csalhatatlanság érzését mutató öntelt és magabiztos hanggal, amelynek segítsé­gével oly sokszor kioktatták az embereket... Mintha vég­re felfogták volna, hogy a szavazatok elsöprő többsé­gét nem ők kapták, mert a polgárok nem rájuk, hanem csalódottságuk ellen sza­vaztak. Mintha felfogták volna, hogy már csak „más­fél év a világ”, és ideje len­ne valamit tenni a „mikróért”, az emberért, mert nem a „makró” húzza az ikszeket... Tehát a külcsín változó­ban van. Mi a helyzet a „bel­beccsel”? A pozitív megnyilvánulá­sok tartalmi értékével? Az még minden bizonnyal tar- [ tógát számunkra negatív meglepetéseket... Horn Gyu­la legutóbbi kijelentése — ! miszerint jövőre nem csök­kennek tovább a reálbérek és a nyugdíjak értéke némi­leg nő — felvet néhány olyan kérdést, amit a mi­niszterelnök úr „elfelejtett” megválaszolni. Először is jó lenne tudni, hogy mi az a gazdasági je­lenség, amire mondandóját alapozta? Mert abból ugyan, ahogy a tendenciák mutat­ják, minden következik, csak nem növekedés. A bé­rek az ellenőrizhető szektor­ban is maximum 19 száza­lékkal növekednek, míg az infláció húsz százalék alá szorítása csak hiú remény­ségnek tűnik! A fogyasztói árak lassan kezelhetetlenül emelkednek — éppen teg­nap vettem egy liter Milli tejet száztíz forintért (!!!) —, mert a szorongatott gazda­sági helyzetben a kiskeres­kedelem nem árleszorítá­sokkal reagál a konkuren­ciaharcra, hanem szemmel láthatólag az éppen esedé­kes maximum árhoz igazo­dik. Az energiaár-emelések eleve 5—8 százalékos árin­dex-növekedést fognak okozni (méghozzá a teljes vertikumban), ugyanúgy, mint ahogy minden üzem- anyagár-emelés is megteszi „áldásos” hatását, úgy a ke­nyér árára, mint mindenre. Az államkassza újra ott tart, hogy éppen meg tud fe­lelni a likviditási feladatok­nak, míg a költségvetésen akkorák a lyukak, hogy még csak remény sincs a be­tömködésükre. A kormány görgeti önmaga előtt a passzívumot, miközben ja­vulást ígér... így aztán más megvilágí­tásba kerül az a miniszterel­nöki kijelentés is, miszerint „elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyes kórházakban a hozzátartozók lássák el a betegeket gyógyszerrel”. Mi az, hogy egyes? Már vagy egy éve ez a helyzet. És majdnem mindenhol. (Bár valószínűleg a kor­mány kórházaiban nem...) Erre a farizeus kijelentés­re tehát legfeljebb annyi sze­rep hárul, hogy jellemezze az előtte ígérteket... Egészségbiztosítás Rendőrségi költségvetés MTI Nem felel meg a valóságnak az az állítás, amely kedvező irányú változást ígér jövőre a rendőrségi költségvetésben. A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) Országos Vá­lasztmányának megállapítása szerint az 1997-es költségvetés csak az ellehetetlenü­lés fékezésére elegendő. Az érdekképvise­let szerint legalább négymilliárd forint hi­ányzik a rendőrök jövő évi bérfejlesztésére szánt összegből — derült ki az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményből. A szakszer­vezet szerint a rendőrök körében egységes az a vélemény, hogy jelentősen megemelt költségvetési támogatás nélkül tovább fog romlani a testület állapota. A közlemény kitér arra is, hogy az FRSZ-t váratlanul érte a rendőrség vezetőinek levál­tása, mert a döntés előtt figyelmen kívül hagyták a szakszervezet előzetes tájékozta­táshoz fűződő jogait. Az érdekképviselet ugyanakkor nem kívánja értékelni a levál­tott rendőrök munkáját, mert ez nem az ő feladata, de az eljárás módját munkaválla­lói szempontból sérelmezhetőnek tartja. Cseh—magyar gazdasági kapcsolatok Az elme csődje Kozma Ibolya jegyzete Tizenhat fokos hideg szobák­ban üldögélnek a püspök­ladányi elme-szociális otthon gondozottjai. Paprikás krump­lit esznek hétfőn, kedden, szer­dán, csütörtökön, pénteken. Hetente egyszer fürdenek. De-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom