Új Kelet, 1996. december (3. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-10 / 288. szám
UJ KELET Megyei krónika 1996. december 10., kedd m 3 Lakossági demokrácia? Bürget Lajos publicisztikája Gyakorta esik szó arról, hogy döntések születnek Nyíregyházán, de a városlakó sok mindenről nem tud, sok mindenbe nem szól bele. Vagyis az a bizonyos lakossági demokrácia nem működik kifogástalanul. Nos, ez lehetséges, bizonyára a panaszkodóknak is van igazuk. De van az éremnek egy másik oldala is. Ez pedig az, hogy az a bizonyos városlakó polgár mennyire érdeklődik a város ügyei iránt. Ha azt veszem, hogy Nyíregyházán —egy közvélemény-kutatás legújabb eredményei alapján — a lakosság 71 százaléka nem tudja, ki választó- kerülete önkormányzati képviselője, akkor már az állam- polgári buzgalom bizonyos hiányát érzem. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a lakosság 23 százalékát egyáltalán nem érdeklik a város politikai eseményei, akkor a kép még árnyaltabb lesz, főleg ha tudjuk, hogy a nagyon érdeklődők sincsenek többen, mint 14 százalék. Egy kicsit 27, közepesen 36 százalék kíséri figyelemmel a dolgokat. Ezt egészítjük ki azzal, hogy a válaszolók 45 százaléka a város anyagi lehetőségeit, a 39 százalék a terveket, fejlesztési elképzeléseket 35 százalék, a képviselő-testület tevékenységét 43 százalék, az önkormányzati rendeleteket 49 százalék egyáltalán nem ismeri, akkor kiderül, hogy egyidejűleg van baj az érdeklődéssel és az informálással. Városi vezetők a megmondhatói, hogy a városlakó bizony akkor sem igyekszik, ha egy-egy lakossági fórumról van szó, többnyire néhány ráérő nyugdíjas hozakodik elő magánpanaszaival. Ritka eset, amikor egy-egy városrész lakóinak valós összetételét mutató, konstruktív beszélgetés alakulhat ki. Ha a panaszkodók sokszor igen hangos megjegyzéseit arról, hogy a lakosság véleményét nem veszik figyelembe, szembesítjük a közvélemény hangjával, akkor kiderül: a helyzet valamivel árnyaltabb. A válaszolók 1 százaléka szerint az önkormányzatnál teljes mértékben figyelembe veszik azt, mit szeretnének a nyíregyháziak, 15 százalék szerint nagyrészt, 46 százalék úgy véli, hogy egy kicsit, 22 százalék szerint egyáltalán nem. (A hiányzó 16 százalék nem tudja.) Kicsit ellentmond ennek az, hogy a lakosság 25 százaléka szerint a dolgok Nyíregyházán most jobban mennek, mint négy évvel ezelőtt, 38 százalék nem lát változást, 23 százalék rosszabbnak ítéli a helyzetet. (15 százalék nem tudja.) De tegyük fel a koronát erre a gondolatsorra: azzal, hogy a városban miként mennek a dolgok, a lakosság 41 százaléka elégedett, 40 százalék inkább elégedetlen, 13 százalék nagyon elégedetlen, hat százalék pedig nem tudja. Vagyis annak ellenére, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között kényszergazdálkodó és -intézkedő város a működésért küzd, a közhangulat nem mondható rossznak, a városi helyzet megítélése sokkal jobb, mint az országé, azzal ugyanis csak 8 százalék elégedett és nagyon elégedetlen 46 százalék. Anélkül, hogy a számokból több következtetésre szeretnék jutni, mint amit azok valóban kínálnak, egy—két dolog azonban kikívánkozik belőlem: a közvélemény-kutatási eredményt igencsak érdemes tanulmányozni a város vezetőinek. A másik: elgondolkodtató, hogy a jelen információs rendszer kielégítő-e. Végül nagyon gyorsan ki kellene találni, milyen módszerrel lehetne hatékonyabban megmozgatni a lakosságot annak érdekében, hogy az eddiginél több csatornán juttathassa el véleményét közügyekben. Talán a kisebb közösségek, civilszervezetek, lakóközösségi közegek lehetnének azok a fórumok, ahol az adott közösség érdekeinek figyelembe vételével hangozna el az információ, és áramlatra vissza a válasz a döntéshozókhoz. Mert míg ez nem működik, míg a polgár nem aktivizálódik, addig valóban lehet vitatkozni arról, részese-e a nyíregyházi azoknak a döntéseknek, melyek róla, vagy éppen neki szólnak. Munkáspárti sajtótájékoztató K. Z. (Új Kelet) __________ A napokban 820 küldött — megyénkből 28 — részvételével ülésezett a Munkáspárt legfelső fóruma, a Kongresszus. A rendezvényen megvitatták a párt programját, és megválasztották a Munkáspárt vezetőit. Szabocs-Szatmár-Beregből nagy támogatottsággal alelnökié választották Szöllősiné Fitos Évát. Az alelnök asszony tegnapi sajtótájékozatóján a Munkáspárt céljait ismertette. Mint elmondta: — Meg kell állítani az egészségügy és az oktatás színvonalának további csökkentését. A pénzügyi alapokat a keleti piacok visszaszerzése adná, amire a Hom-kormány ígéretet is tett. A további fejlődés alapja a belső piacok kiszélesítése, a fogyasztás emelkedése és jelentős adócsökkentés lehetne. A Munkáspárt támogatja a vegyes tulajdont az országban. A magánosítást meg kell szüntetni, akár reprivatizációval a stratégiai ágazatokban, így az energiaszektorban, a vízgazdálkodásban és a közlekedésben. Az adósság átütemezése jelentősen csökkentené a lakosság terheit. Az beteg és az idős embereket nem szabad a piaci viszonyoknak kiszolgáltatni. A független médiák maradjanak magyar kézben, ne külföldiek formálják ízlésünket. A közbiztonság javítása érdekében szigorúbb törvények, jobban megfizetett rendőrök, és a jelenleginél gyorsabb igazságszolgáltatás szükségelteik. Hazánk független, semleges ország legyen, ezt az Alkotmányban is rögzíteni kell! A Munkáspárt bármely párt felé nyit, amely értékeivel azonosul. Ungvári Sándor, a párt nyíregyházi elnöke elmondta, hogy a Munkáspárt szervezeti szabályzatát több helyen módosították a Kongresszus küldöttei, így demokratikusabb, rugalmasabb szabályzó irányítja a párt és tagjai munkáját. Szöllősiné Fitos Évával készített interjúnkat lapunk holnapi számában olvashatják. Nem leheteti nem itt maradni _____________ Ör ökké pedagógus Kozma Ibolya (Új Kelet) Vadász tanító néni örök pedagógus. Már gyermekkorában tanárost játszott. A barátnőivel töltött délutánokon szinte zengett az„osztály, vigyázz!” Eszébe sem jutott, hogy más legyen, mint tanító. A képesítés megszerzése után Nagycserkeszre helyezték. Nem keresett protekciót, bár lett volna erre módja, meg sem próbált szülőhelyén, Nyíregyházán maradni. Télen is fűtetlen szobában aludt három társával együtt. Fűtésre már nem futotta a kevéske fizetésből, örültek, ha meleg étel lehetett az ebéd. Magdika mégsem adta fel. — Lassan egyre jobb körülmények között éltünk és dolgoztunk — mondja Vadász Endréné Magdika. — Számtalanszor lett volna módom elköltözni a községből, de soha nem tettem. A férjem is tanár volt, földrajz—történelem szakos. O talán még nálam is jobban kötődött Nagycserkeszhez. Hirtelen halt meg. Ha az itt élők megértésükkel, figyelmességükkel nem segítenek rajtam, már biztosan nem élnék. Elvesztem volna akkor is, ha akkor megyek el innen. Annyira figyeltek rám, hogy nem lehetett nem itt maradni. Az özvegyen töltött első év iszonyú volt. Tizenkét éves volt a fiam, kicsit nagyobb a lányom. Csak velük foglalkoztam, no meg a tanítással. Ok adtak erőt. Harminckilenc évi munka után is itt tudok maradni, és soha nem is mennék el. Itt voltam fiatal , itt töltöttem a legszebb éveimet. Itt voltam boldog. Itt születtek a gyerekeim. Mindenki ismer Cserkeszen, egy ötéves gyerek, aki csak néhány éve él a földön, ő is tudja, ki az a Vadász tanító néni. Mióta nyugdíjas vagyok, meghalt a lelkem — mondja kétségbeesetten —, nem is én vagyok. Nekem a tanítás a mindenem, az életem. Két évvel ezelőtt ezt írtam a füzetembe: itt a vége, lejárt, nem tanítok tovább. Nem is szeretek emlékezni arra a napra, az utolsó tanításomra. Megkaptam a Kiváló Tanító címet. Örülök, hogy három évvel tovább dolgozhattam. Most is tanítanék szívesen, de az iskolában, ahol létszámcsökkentés miatt fiatalokat is el kellett engedni, nem állhatok elő ilyen kéréssel. A napjaim nehezen telnek. Szerencsére gazdag könyvtárunk van, most van időm olvasgatni. Keresztrejtvényeket fejtek, és sokat utazok Budapest és Nagycserkesz között, ugyanis a lányom a fővárosban él. Másodikos az unokám. Őt nevelem, versenyekre készítem. Most Tamás az egyetlen tanítványom. Csökken a fekete- és a legális piaci árrés „Arany életünk” lesz? Várhatóan január elsejétől mintegy felére csökken az arany, illetve nullakulcsossá válik az ezüst áru forgalmi adója, emiatt csökkenhet a kereskedelmi ár is. A tervezett döntés hátterében a mindinkább elharapódzó feketepiac visszaszorítása húzódik meg. Körkérdést intéztünk megyei, ékszerjavítással és -árusítással foglalkozó üzletek vezetőihez, hogy miképpen látják a tervezett változást. Munkatársunktól ______ Az elképzelést általában jónak tartották az üzletvezetők, csupán a bejelentés időpontjával nem értettek feltétlenül egyet. Érvelésük szerint lehet, hogy elmarad az ünnepek előtti forgalomfellendülés, már amekkora a meglehetősen szűk fizetőképes keresletből jelentkezne. Mindettől függetlenül a fogyasztói árak radikálisabb csökkenése jó esetben is kimerülne 10—15 százalékban, és nem közvetlenül az adószabályozás után, hanem mintegy fél év csúszással. Ennek oka, hogy az ékszerüzletek a minél bőségesebb kínálat, illetve a lassú áruforgási sebesség miatt jelentős készlettel rendelkeznek. A boltokban lévő áruk árát viszont még az arany esetében a 65, az ezüstöknél a 30 százalékos fogyasztói adó terheli. A készletek lassú kifutása után tölthetők fel az üzletek a lényegesen alacsonyabb — arany esetében tervezetten 35, ezüstnél nulla száA távfűtés három évtizede A honfoglalásra emlékezve Új Kelet-információ Pusztadobos lakosai december 10—14. között emlékeznek meg a honfoglalás 1100. évfordulójáról. Kedden délután fél háromkor az általános iskolában Juha József igazgató helytörténeti kiállítást nyit meg, Fekete Miklós történelemtanár a község történetéről tart tájékoztatót. Szerdán délután a honfoglaláskori mondákból tartanak prózamondó versenyt, csütörtökön pedig helytörténeti vetélkedő lesz. Mindkét rendezvény helyszíne a község művelődési háza. Az ünnepi rendezvénysorozat zárása szombaton lesz, beszédet Bíró Györgyné polgármester mond. Este nyolc órakor az általános iskola tanulóiért jótékonysági bált szerveznek a művelődési házban. (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentős változást hozott a házgyári lakótelepek megépítése. A Jósaváros elkészültével szükségessé vált egy önálló távhőszolgáltató vállalat létrehozása. Ez lett a későbbi Szabolcsim. Az átalakulások sorát a privatizáció zárta, amikor a fűtés- és melegvíz-rendszer üzemeltetésére kft.-t hoztak létre Nyírtávhő néven — fejezte be visszatekintőjét a megyei közgyűlés elnöke. Csabai Lászlóné polgármester arra kérte a jelen lévő cégek vezetőit, hogy mind az erőmű, mind a rendszer üzemeltetői a város polgárait szolgálják. Bár a szolgáltatás díjának megállapítása piaci kategória, mégis legyenek tekintettel a szociális feszültségekre is. Találják meg a módját, hogyan lehetne a legtakarékosabban áttérni a mérés szerinti elszámolásra, és ha szükséges, akkor miként lehetne az arra leginkább rászorultakat segíteni az átállás költzalékos — adóterhű nemesfém termékkel. A megyei ékszerkereskedők és -javítók e döntésben a fekete- és a legális piaci árkülönbség szűkülését látták. Indoklásuk egybehangzó: amíg a boltokban 4300—4500 forint az arany grammonkénti ára, addig a feketepiaci árfolyam alig haladja meg a 2500 forintot. Mivel a például 14 karát csempészve is 14 karát, csak nem rendelkezik a minőségét jelző fémjellel, emiatt egy széles vásárlói réteg az olcsóság mellett dönt. A „fekete arany” Olasz- és Törökországból érkezik, és a megfelelő aranytartalomtól eltekintve az ékszerjavítók hátán a hideg futkos, mert az állaga olyannyira alulmúlja a legálisan külföldi bérmunkában készített ékszerekét. ségeinek mérséklésében. Végezetül arra kérte a Nyírtávhő és az erőmű jelen lévő képviselőit, legyenek készségesebbek a fogyasztókkal, melynek jó kezdete lehet ez az egyhetes rendezvénysorozat is. A korábbi alapítótagok közül Csató János kétféle minőségében is szót kért. A városi távfűtés beindítója és a Titász Rt. vezérigazgatójaként is a hőenergia-termeléshez kapcsolt villamosenergia-előállítás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az erőműnek elsősorban a villamosenergia-termelé- sen kell a hasznot hoznia, így ezzel kevesebb pénzügyi teher hárulna a lakosságra. A Titász Rt. privatizációját sikeresnek nevezte, mert egy hasonló rendszerű és ugyanilyen tevékenységet folytató német cég vette meg a részvények közel ötven százalékát. Kifejezte reményét, hogy ennek a magánosításnak idővel mi, fogyasztók is hasznát látjuk. Az utolsó kapcsolás... Sikli Tímea (Új Kelet) Az év végére újabb mérföldkőhöz érkezett el a Matáv. A Szabolcs-Szatmár- Bereg megye keleti részén fekvő Komoron december 9- én az utolsó kézi kapcsolású telefont is felváltotta a modem, vezeték nélküli távbeszélőhálózat. A Fehérgyarmaton rendezett ünnepségen Ulrich Schaumann, a Matáv műszaki vezérigazgató-helyettese és Balogh János, a Debreceni Távközlési Igazgatóság igazgatója búcsúzott a kézi kapcsolású központtól. A fehérgyarmati önkormányzatnál megtartott ünnepségen a jelenlévőknek régi filmbejátszás segített felidézni, milyen is volt az, amikor még telefonos kisasszonyok kapcsolták a hívott számot. A Matáv vezetője az ünnepségen köszöntötte a kömörői Farkas Istvánt, aki az utolsó kézi kapcsolású készülék tulajdonosa volt az ötszáznyolcvan lakosú kis településen. A hűséges telefontulajdonosnak a Matáv egy telefonkészüléket és egy féléves ingyenes előfizetést ajándékozott. Mint azt a távközlési szakemberek elmondták, a Debreceni Távközlési Igazgatóság területén található három megyében — Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg — az igazgatóság 1996-os fejlesztéseinek eredményeképpen már közel negyedmillió főállomás üzemel az év végén, amelyekből körülbelül ötvenezer idei, új bekapcsolás. ' Megmentik a kúriát Dojcsák Tibor (Új Kelet) Az Örökségünk Őrei Műemlékvédő Ifjúsági Szervezet tagjai 1988-ban, egy nyári táborozás alkalmával ismerkedtek meg az omladozó komlódtótfalui kúriával és határozták el megmentését. Az elmúlt években sikerült elvégezni a talajrendezést, a nyílászárók cseréjét és a tető javítását. A szakemberek mellett egyetemisták, főiskolások és középiskolai diákok is dolgoztak társadalmi munkában. Ezek a fiatalok öreg mesterektől tanulják a régi szakmákat, a vályogvetést, zsindelykészítést, sövényfonást, ácsmunkákat, az épületen belüli díszítések praktikáit és a zsupfedélkészítést. Hagyományos módszerekkel dolgoznak, hogy a restaurált épület minél inkább hasonlítson az eredetire. Az Örökségünk Őrei pályázati úton megnyerte a komlódtótfalui és a nagygéci felújításhoz az Európai Unió támogatását. A szervezet 25 százalékát fedezi a munkálatok teljes költségének, ebbe beleszámítják a felajánlott társadalmi munka, a szellemi tőke és a felhasznált anyag árát egyaránt. A renoválás befejezését az ezredfordulóra tervezik, utána az elképzelések szerint hagyományőrző táborok otthona és kulturális központ lesz a komlódtótfalui kúria, nemzetközi műemlék- védelmi ifjúsági központtá akarják fejleszteni.